JÉZUS, SIRÁK FIA KÖNYVE. ECCLESIASTICUS.
E könyv neve „Ecclesiasticus“ „egyházi könyv“, mivel az egyházakban tartott erkölcsi tanításoknál különösen használtatott, és az új megtértek kezeibe olvasmányúl adatott. A görögben ily fölirása vagyon: Jézus- Sirák fiának bölcsesége, vagy Panaretos, erénykincstár, mivel abban minden erény ajánltatik. E könyv tartalma oly fontosságú, hogy az minden rendűeknek leghasznosabb olvasmányúl ajánlható. A fejedelem ugy, mint az alattvaló, a tudós mint a tanúlatlan, a gazdag mint a szegény, a szülők mint a gyermekek egyaránt, erényességre és istenességre leghathatósabb buzdításokat fognak abban találni. Három részre lehet azt osztályozni. Az elsőben (1–43. r.) különféle erkölcsi és életbölcseségre vezető szabályok adatnak elé, olyformán, mint Salamon példabeszédeiben. A második részben (43–50,26.) az eléadott erkölcsi szabályok a szent történetekből vett magasztos erkölcsi példákkal világosíttatnak föl. A harmadik részben (50,27–31.) tudósítás adatik a szent könyv szerzőjéről, s az egész egy szívindító imádsággal fejeztetik be. E könyv szerzője Jézus, Sirák fia Jerusalemből (51,1.), ki azt héber nyelven írta, utóbb unokája görögre fordította. Mivel pedig ez, saját előadása szerint (lásd a előbeszédet), Ptolomeus Evergetes (valószinűleg második ilynevű) egyiptomi király 38-ik évében, azaz Kr. e. 131. évb. készítette fordítását, és föltehetni, hogy a nagyatya egy emberkorral előbb írt unokájánál, ennélfogva e könyv szerzésének idejét Kr. e. 180. évre lehet határozni, s ez idő mellett annál nagyobb a valószinűség, mivel e könyvben dicséretes említés van (50. r.) Simon főpapról, Oniás fiáról, ki Kr. e. 192. évb. halt meg, a nélkül hogy még életben létéről szó tétetnek. – E könyv minden jámbor zsidó által szent könyvűl tiszteltetett és olvastatott; teljes hitelességét azonban Krisztus egyháza által nyerte, mely annak isteni ihletből származott eredetét több egyházi zsinatban, különösen az utólsó trienti egyetemes gyülekezetben kimondotta. A mi latin Vulgátánk igen régi, s még sz. Jeromos előtt készűlt. Ez a görög fordításból, mely saját kézirataiban is igen különböző, más olvasásmód s némely toldalékok által igen eltér; a miért némelyek azon véleményben vannak, hogy az az eredeti héber irásból fordíttatott, mely sz. Jeromos idejében még meg volt. Jelen fordításunkban a nevezetesebb eltérésekről a jegyzetekben van említés.
Izrael dicséretre méltó bölcseségeért, mivel tanítói nem csak önmagoknak bölcsek, hanem másokat, különösen a külföldieket is igazságra vezetik, s úgy szó, mint irás általi tanításra képesekké tudják tenni. A görög szerint …dicsérni kell, mi által nem csak az olvasók (a szent irás olvasói az izraelíták között) nyernek oktatást, hanem képesekké tétetnek, tanúlni vágyó külföldieknek is szó- és irásbeli tanítás által használni.
Itt az ó szövetségnek a LXX. értelmezők által akkor már bevégzett görög fordításáról van szó.
Sír 0,8
Egyiptom története két Ptolomeus Evergetes (azaz: jótévő) királyt ismer, III. és VII. Ptolomeust. Itt az utóbbiról kell szónak lenni, ki részint maga, részint testvérével 53 évig uralkodott, holott az előbbi csak 26 évig országlott.
életidőmnek? vagy Evergetes uralkodásának? Az utóbbi valószinűbb.
A görög szerint: kik idegen földön élnek (a Palesztinán kivül élő zsidók.).
E szó „bölcseség“ itt átalános értelemben vétetik: először mint teremtetlen Bölcseség, a három isteni személynek egy örök tulajdona, a Fiú Istenben személyesítve; továbbá mint teremtett bölcseség, melyet Isten az értelmes lényekkel közől. Épen ily tágas értelemben vétetik a bölcseség Salamon példabeszédeiben és a bölcseség könyvében. Ebből lehet megfejteni: hogy a következőkben némelyek miért alkalmazhatók csak a teremtetlen, némelyek csak a teremtett bölcseségre, némelyek mind a kettőre. Vesd össze: Péld. 8,22. 3,19. Jób 28,12. Bölcs 7,25. s követk. Szerzőnk könyvét a bölcseség dicséretével kezdi, melyet ajánlani akar. Azt mondja: Minden bölcseség eredete az Isten, ki lényénél fogva szent; öröktől fogva Istennél vagyon, s tőle ered mindazon bölcseség, melylyel az angyalok vagy emberek bírnak.
A mily kevéssé veheti valaki számba a tenger fövenyét, mérheti meg az ég magasságát, ép oly kevéssé vizsgálhatja ki az ember Istennek végtelen, teremtetlen Bölcseségét, mely mindenek előtt örökké volt az Istennél. Lásd Izai. 48,13. Jób 38,4.
Sír 1,4
Az Istenben személyesitett Bölcseség, a Fiú, előbb volt, mint minden teremtmény, örökké Istenben volt. Ez a teremtetlen Bölcseség teremtettnek, sz. Hilár szerint, azért mondatik itt, hogy az Atyának változhatlan természete kifejeztessék, ki a nélkül, hogy önmagában legkisebbé is változnék vagy kevesbednék, úgy nemz, mintha teremtene.
Azaz: a bölcseség öröktől fogva vagyon.
Az embernek Istentől adott bölcsesége az isteni Igének, a Fiú Istennek kifolyása, mely az isteni parancsok követésében él.
A bölcseséghez, mint azt Isten bírja, mi hozzá nem férhetünk, mi annak csak némi kifolyásait nyerjük, azért a mi tudományunk csak részlet.
Ki hathat be teljesen az Isten titkainak és végzéseinek értésébe?
Sír 1,8
A görög szerint: a bölcs.
ki mindent ért, épen azért, mivel mindennek teremtője.
Sír 1,9
Ő teremté vagy birja a bölcseséget szellemiségében és ennél fogva. A görögben röviden: Ő teremté azt.
azaz: ő jelölte ki neki minden működését. Lásd Bölcs. 11,21.
Sír 1,10
emberekre és állatokra, melyek mind a többi teremtményekkel együtt Isten bölcseségét hirdetik.
Az Istent szeretők, vagy őt gyermekileg félők, Isten bölcseségét nem csak természeti szükségesség által jelentik ki, a mennyiben Isten teremtményei, hanem önkéntes érzület és cselekvés által is.
azaz: dicsőséget stb. szerez.
A valódi (életre szóló) bölcseség az Isten szeretetében áll.
Sír 1,15
a szeretet.
a 14. 15. v. csak némely görög kéziratokban találtatik.
azaz: igen korán, kiskoruktól fogva kezdik félni és tisztelni az Istent.
A valódi religió, az Úr félelme.
A mennyiben féli az Istent, nehogy őt a rosznak elkövetése és a jónak elmulasztása által megbántsa.
Ki a bölcseséget s ennek gyümölcseit, a világosságot és szeretetet bírja, az többé egyebet nem kiván.
gazdag ismeretben és erényben.
Ki az Istent féli, megtanúlja a bölcseség csodáit ismerni és számba venni.
A tudomány alatt a religió titkainak ismerete, az értelmes okosság alatt annak ismerete értendő, a mit tennünk és kerülnünk kell.
A bölcseség kezdete az Úr félelme, s ez hosszú életet ad.
Sír 1,28
E helyett a görögben ez olvasható: Az igazságtalan haragot nem lehet menteni.
mások iránt, az ő bűne a felebaráti szeretet ellen.
Sír 1,35
Hit és szeretet a törvény összesége.
a ki hiszen és szeret.
megosztott szivvel; szádban isteni félelemmel, szivedben a világ szeretetével.
Kétszinű beszédek által ne vonj magadra gyalázatot és szerencsétlenséget.
az egész nép előtt.
imádság és elmélkedés által. Az előbbi részben a sz. iró azon nagy áldásról beszélt, melyet a bölcseség szerez; most a szenvedésekre tesz figyelmessé, melyek a jámbor élet mellett elkerűlhetlenek, miután az erény csak a harczban tűnik ki.
türhetlenség által.
érdemekben és koronákban.
A görög szerint: és légy béketürő, ha csapás csapásra jő.
Jaj a képmutatóknak, kik félig Istenben, félig a világban bíznak, kik szinre Istennek szolgálnak, mi alatt csak a világnak és indulataiknak hódolnak! Jaj a kettős szivű embereknek, ugymond sz. Ágoston, kik szivöket félig Istennek, félig az ördögnek ajándékozzák. A sátán része teszi, hogy Isten a szivet egészen elhagyja, és a sátán azt egészen birtokába veszi. Azért mondja az apostol: Ne adjatok helyt az ördögnek.
Jaj az ingatagoknak, kik majd akarnak, majd nem akarnak.
parancsait.
Az istenfélők Isten tetszése után törekszenek, törvényét szivökben hordják, és azt cselekedettel is teljesítik.
alázatosság és béketürés által.
szenvednek, mig ő felmenti őket.
A mi sokkal roszabb. A görög szerint: Inkább Isten kezeibe essünk, mint stb.
Könyörűlni fog rajtunk; mert a milyen stb.
Csak a bölcsekből áll az igazak gyülekezete, csak az engedelmesek és szeretők képezik azok utódait.
Istent atyjában, atyját, mint Isten képviselőjét.
A görög szerint: Ki az Úrnak engedelmeskedik stb.
Mit az atya áldása fölépít, azt az anya átka leronthatja, és viszont; azért mind a kettőnek engedelmeskedjél.
családod igazságos cselekvésmódodban erős támaszt nyer.
Ime egyik ok, hogy magunkat megalázzuk. Isten egyedűl nagy, mi semmik vagyunk nélküle. Igy lesz a mi alázatosságunk az ő nagyságának elismerése.
A görög szerint: Teendőiden kivül ne avatkozzál kiváncsian más dolgokba; mert már (úgy is) több bizatott rád, mintsem az emberi elme megfoghassa. Mások másképen.
A kiváncsi fürkészet oly dolgok fölött, melyeket az ember teljesen ki nem meríthet, már többet esztelenné tett. A ki igen erősen néz a napfénybe, megvakúl.
bűnben megátalkodott.
Lásd Sirák 2,14.
A büntetésnek a bűnhöz mértnek kell lenni.
az önhittség nem engedi az embert saját nyomorú volta ismeretére jutni, s így nem lehet jobbúlás.
A bölcs erkölcsi mondásokra gondol, s a figyelmes fül a bölcs ohajtása.
Oltalmat szerez a bűnök ellen, és engesztelést a bűnökért; mert az irgalmasok irgalmasságot nyernek. Máté 5,7.
mely őt illeti, mert az alamizsnaadás szeretetbeli kötelesség. A sz. atyák azért tolvajsággal vádolják az olyat, ki a szegénytől megtagadja a segedelmet, melyet fölöslegéből adhatna.
hogy a szegény haragra ne gerjedjen.
Teremtője felfogja annak ügyét, és megbüntet téged, ha kemény szivvel megtagadod az alamizsnát, melyet adhatnál. Lásd Móz. II. 22,22–24. Péld. 21,13.
mint férjeik lennének, ha még élnének.
Sír 4,12
A görög szerint: A bölcseség magához emeli fiát.
megmutatja neki a boldogság útját.
Lásd Bölcs. 6,15.
Mások szerint: akárhol jár (az ilyen), Isten mindenütt megáldja.
Istennek.
Sír 4,16
A ki bölcs, tud kormányozni.
A görög szerint: ki hozzája közeledik, biztosságban él.
Ki egészen a bölcseségnek (religiónak, erénynek) szenteli magát, azt meg is nyeri, és maradékaira árszármaztatja.
A bölcseség kezdetben kisértetek-, szenvedések- és háborúságokon át vezeti tanítványait, és érezteti velök tanítása szigorúságát; de ha állhatatosaknak találja őket, az örömek útjára vezérli, s föltárja előttök titkait.
békeségre.
Sír 4,22
a nyert sok kegyelem után is.
A görög szerint: balsorsára hagyja őt.
jót tevésre.
félelemből, hogy éltedet elveszted.
oly szemérem, mely az elkövetett roszat elhallgatja.
lelked üdve ellen.
Ne vonakodjál felebarátodat szeretettel jó útra igazítani, midőn elesett.
A görög szer. …esztelenséged miatt szégyeld magad.
Szégyelj másnak rabszolgájává lenni a bűn kedvéért.
kivéve azon esetet, ha vétkezni parancsolna.
Igérd lassan, teljesítsd gyorsan adott szavadat.
Ne légy fösvény.
Sír 5,1
A gazdagságot Krisztus is igazságtalannak nevezi (Luk. 16,11.) a mennyiben sokszor igazságtalan uton szereztetik, és igazságtalanságra visz.
különösen a halál óráján.
A megbocsátott bűntől is félj, mivel ismét visszaeshetel abba, és nincs tökéletes biztosságod arról, vajjon a kegyelem állapotában vagy-e? miután egy ember sem tudja: haragra méltó-e vagy szeretetre? Trienti sz. gyülek.
Lásd az 1-ső jegyz.
Ne légy, mint azon kétnyelvű bűnösök, kiket csak a körűlmények és viszonyok határoznak cselekvésre, kik a jámborokkal jók, a bűnösökkel istentelenek.
Lásd Péld. 18,21.
Sír 5,16
rágalmazónak, ki háta mögött felebarátját becsületében marja, és a sértettet megfosztja az önvédelem alkalmától.
A görög szerint …fondorlónak, és ne üldözz senkit álnokúl nyelveddel.
közbeszédeidben és itéleteidben.
E vers az előbbi része utolsó verséhez kapcsolandó. Senkit ne rágalmazz, főkép barátodat, mert minden gonoszt gyalázat ér, főkép a rágalmazót, ki irígységből kisebbíti felebarátja jó hirnevét.
Ismerőseid és barátaid társaságában ne légy kevély és önfejű, mint a bika, mely fő akar lenni a csordában; mert akkor terveid és tetteid, ha jó czéljok van is, meghiúsúlnak, te minden ékességtől, minden szerencsétől megfosztatol.
a kevély.
kik, mialatt barátaid voltak, ellened gyülölséget támasztottak.
Sír 6,12
ha nem kevély, és tud engedni.
A görögben e két vers: Jó szerencsédben olyan, mint te, és háznépeddel szabadon beszél. De ha alábbszállasz, ellened van, és elrejtezik tőled.
Mert nem mind jó barát az, ki annak mutatja magát, és az igaz barátok is változhatnak.
mert a hiv barát megóv az eltévedéstől, fölsegít ha elestünk, vigasztal keserveinkben stb.
Ki az Istent féli, csak istenfélő barátokat választ, vagy istenfélőkké teszi azokat.
A bölcseség megszerzésében légy oly serény, mint munkájában a szántó-vető, és annak gyümölcseit, az ismeretet, békét és üdvöt megnyered.
Ilyen embereknek a bölcseség nehéz kő, melyet nem bírnak el, hanem azonnal levetnek. – Palesztina városainál és falvainál nagy kövek voltak, melyeken az ifjúság erejét próbálgatta. Vesd össze: Zak. 12,3.
Sír 6,23
Valamint a bölcseség neve ritkán hallatik, úgy kevesektől is ismertetik. Mások a görögöt így: A bölcseség meg van ugyan név szerint, de kevesek előtt ismeretes.
Ki azt ismerni tanulta, Isten látására, ismeretére fog általa vezettetni.
A görög szerint: Mert arany ékszert visel, bibor szalaggal megerősítve. Mások másképen.
A ki gonoszt cselekszik, többszörösen bűnhödik.
Sír 7,5
Zsolt. 142,2.
Mert tisztesség helyett gyalázat érhet.
és részrehajló légy.
Mint biró és kormányzó a népnek add meg jogát, de tiedet is tartsd föl.
Ne essél kétségbe, ha vétkeztél.
Inkább engeszteld meg Istent imádság és alamizsna által.
mert eltökéllett jobbúlás nélkül nem várhatsz Istentől bocsánatot.
még tréfából se.
Csak annyit beszélj, a mennyi szükséges. Vesd össze: Máté 6,7. Mások szerint: Midőn imádkozol, ne légy sokbeszédű.
melyet Isten még az ártatlanság állapotában rendelt. Lásd Móz. I. 2,15.
a büntetésről.
Tartsd magadat mindig mély alázatosságban, elmélkedvén ama tűzről, mely soha el nem alszik, és ama féregről, mely soha meg nem hal. A tűz és féreg, jelképei a legérzékenyebb fájdalomnak, s a kínzó lelkiismereti furdalásoknak, miket az elkárhozottak szenvednek.
A görög szerint: Ne cseréld föl barátodat értéktelen javakért, se a testvért ofiri aranyért.
A görög szerint: mert szeretetre méltóbb az aranynál.
a kiszolgált idő után. Lásd Móz. II. 21,2. Móz. V. 15,12.
Légy komoly, és ne engedd, hogy pajzánokká tegye őket igen is jó bánásmódod.
Olyat, kit nem szerethetsz, ne végy feleségűl. Mások a görögöt így: Olyanhoz, ki gyülöletes lett előtted, ne add ismét.
és tiszteld anyádat is elviselt fájdalmai miatt.
melyek a papokat illetik. Lásd Móz. II. 29,22.27. Móz. III. 7,32.
Sír 7,34
a bűn- és vétek-áldozatokból. Lásd Móz. II. 29,22.27. – Móz. IV. 18,18.
A tudatlanság és elhamarkodás vétkeiért adj kisebbszerű áldozatokat, ha nagyobbakat nem adhatsz.
Sír 7,35
Ez valószinűleg a nazareus áldozata. Lásd Móz. IV. 6.
a tizedek tizedét, melyet a leviták a papoknak adni tartoztak. Móz. V. 14,22.
hogy teljes bocsánatban és kegyelemben részesűlj.
Megadván neki az utolsó tisztességet, és bemutatván a halottakért való áldozatot. Lásd Tób. 4,18.
Jusson eszedbe minden cselekedetednél, hogy életedre halál, halálra itélet, itéletre örökké boldog vagy boldogtalan örökkévalóság következik. Ha ezekre komolyan emlékezel, nem vétkezhetel.
Ne adj tárgyat neki, hogy szavaidat elferdítse, és neked ártson.
hogy ne csaljon ki tőled oly szót, melyért a törvény előtt vádolhat.
Ne kivánd vissza, különben összeveszvén vele, még többet veszthetsz.
mert a valószinűség mellette van, hogy igazán itélt.
A görög szerint: mert ők mitsem hallgathatnak el.
Sír 9,1
feleségedről.
nehogy a hűtlenséget, melylyel gyanúsítod, valóban elkövesse.
más ember nejét.
Ne egyél vele: A héberek asztaluknál balkarjokra könyökölve feküdtek. Ily helyzetben megtörtént, hogy az utóbb fekvő feje az előbb fekvő mellére hajlott, s így illetlen és veszélyes lehetett idegen asszonynyal asztalnál lenni.
Azaz: ne vetélkedjél vele a lakomaadásban, mint a görögben van, azaz, ne tarts vele a boritalban.
Lásd Zsolt. 36,1.2.9.10. Péld. 3,31. 23,17.
hanem istentelennek ismertetvén, Istentől megbüntettetik.
Oly helyen jársz, hol már többen megszomoríttattak, és mint áldozatok erőszakosan estek el. A görög szerint: a város tetején jársz (veszedelmes helyen vagy).
Sír 10,1
Mások szerint: fegyelemben tartja népét.
Mások szerint: jól rendezett.
az uralkodó.
minden pogány elbizottság. Mások szerint: Mind a kettő (Isten és emberek) előtt igaztalanúl cselekszik.
A görög szerint: az igaztalanságért, elbizottságért és fukarságért.
Még éltében széttépi belső részeit, a mennyiben önmaga iránt is kemény és kegyetlen.
Az erőszakoskodás erkölcsi betegsége tartós lévén, Istent, az orvost (emberileg szólva) elfárasztja, és ő a gonosznak a zsarnok halála által véget vet. A görög szerint, e szavak saját értelemben vétetnek a betegségről, melybe Isten a zsarnokot esni hagyja.
Ime a kevélység vége!
az isteni religiótól.
A görög szerint …megmarad, sok iszonyúságot okoz. Vesd össze: Móz. II. 7,13. Makkab. II. 9,5.
A görög szerint: Azért eresztett rájok az Isten hirtelen fájdalmakat, és stb.
Vesd össze: Makkab. II. 9,27.
Az asszíriusok és kaldeusok helyére igy telepíttettek a persák Círus alatt.
Sodomát, Gomorrát stb.
a kananitákat és amalecitákat stb.
mert eredetileg jó volt az ember. Ádám, vétke által romlott meg. Mások szerint: A kevélység nem illik az emberhez, sem a harag a (gyenge) asszony szülötteihez.
Mindnyájan az isteni religió gyakorlatában helyezzék dicsőségöket.
Sír 10,28
az ilyen szolgától.
az értetlen szolgának.
Intés az előkelőknek, kik még az inségben is kevélyebbek, mintsem hogy dolgoznának.
Tartsd lelkedet szeliden és szerényen, de tartsd föl érdemedet is különösen bölcs magadviselete által.
A görög szerint …inkább a gazdagságban. De a ki már gazdagsága mellett is becstelen, mennyivel inkább lesz a szegénységben!
Ügyesség és becsületesség által a köz-sorsú is nagy tisztességre emelkedhetik.
Istent illet minden dicsőség. Ember! ne kevélykedjél, mert nem tudod, mily veszély lebeg fejed fölött. Végy példát Herodes Agrippáról. Ap.cs. 12,21.22.
A görög szerint: Sok zsarnok volt kénytelen a földön ülni, ellenben az viselte a koronát, kiről senki sem gyanította.
Sír 11,10
különösen, hogy meggazdagodjál.
Sír 11,10
mert a gazdagúlás utáni törekvés ritkán jár igaztalanság nélkül.
Sír 11,10
ha a sokféle foglalkozásban nagy erőfeszítéssel jársz is el, azzal mégsem érsz czélt.
A veszélyektől, melyek a nagy és sokféle foglalkozással járnak, meg akarsz menekedni, de hiába.
az eredeti bűnnél és természeti korlátoltságnál fogva.
Isten soha sem hagyja el az igazakat. A görög szerint: és jóakaratja boldogítja őket mind örökre.
a te isteni religiódban.
azaz: Ne hagyd magadat tévútra vitetni, ha szerencsében látod őket.
Sír 11,25
oh szegény!
a religióra és erényre (lásd 21. v.), – én mégis szerencsétlen maradok.
oh gazdag!
Gondolj átalán a szerencsében és balsorsban az örök dijazásra, midőn ez élet talánya meg fog oldatni. Vesd össze: Luk. 16,25.
Halálakor a szerencsében élt istentelen mindent elfelejt; mert akkor gonosz cselekedetei rémítik őt.
Ne dicsérd az embert, mig él, hanem tekintsd, hogy vallási és erkölcsi cselekvésében állandóan hű marad-e az Istenhez és erényhez? Mások tulajdon értelemben veszik: Ne dicsérd az embert halála előtt, hanem tekints gyermekei viseletére, melyből az atya életmódjára közönségesen lehet következtetni.
midőn gonosz példát ad, és másokat épen úgy csábít romlásra, mint önmaga vesztére rohan.
az ilyet, ki előtt idegen a te gondolkodásod.
Az értelmezők átalános véleménye szerint, itt nincs szó a mindennapi kisebbszerű alamizsnálkodásról, melynél nem szükség a kérő érdemes voltára tekinteni (Luk. 6,30.), hanem a nagyobb jótéteményekről, melyekben csak a méltókat kell részesíteni. A görög szerint: Ne legyünk jóval ahhoz, ki mindig csak roszra hajlandó, és a jótéteményért soha sem háladatos.
mikor adhatna.
Sír 12,4
átalán a jámbornak.
Sz. Ágoston, Tamás és más sz. atyák megjegyzik e helyre nézve, hogy itt a „bűnös“ szó „bűn“ helyett vetetik, úgy hogy értelme ez: Ne mozdítsd elő jótékonyság által mások bűneit.
Ne gyámolitsd a bűnöst; mert ez által elbizhatja magát, és neked magadnak kereshetné károdat.
A görög szerint: balsorsban a barát is elpártol.
A görögben még ez van hozzátoldva: Azután olyanná leszesz neki, mint a ki tűkröt tisztított. Látni fogod, hogy végre semmi rozsdát sem mutat. Értelme: Ha ellenségedre szorgosan ügyelsz, gonoszságát végre fölfedezed, mely mint egy tükörben fog eléd tűnni, a rozsda alatt tovább elrejtve nem maradhat.
A kibékűlt ellenség könnyen visszaesik régi gonoszságába, s ha magát előtted megalázza is, mégis őrizkedjél. Ne vidd őt egész közel körödbe, és ne bizd rá titkaidat; mert őszinteségeddel romlásodra élhet vissza. – A keresztény szeretet őszinte ellenségszeretetet parancsol; azonban nem tiltja, hogy okosan óvatosak legyünk oly személyek társaságában, kikről alapos kétség van, vajjon az ő érzelmeik őszinték-e?
Ki önmaga megy a veszélybe azt nem szánjuk úgy, ha abban elvesz. Keleten vannak szemfényvesztők, kik kigyókat szelidítenek, s azzal ámítanak, hogy ezt varázsigékkel viszik véghez.
balsors ér.
Sír 12,19
ha megbuktál, kárörömet nyilvánit.
Sír 12,19
a káröröm kifejezése.
sokat beszél ellened, és leveti álarczát.
A következő (2–9. versekben) említtetnek a veszélyek, melyeknek kiteszi magát az, ki hiúságból a nagyok és hatalmasok barátságát és társaságát keresi. Miből sok kedvetlenséget és keserűséget arat, de kevés vagy épen semmi hasznot ideig és örökkévaló javára nézve.
a helyett, hogy a nagyokhoz te csatlakozzál és tőlök segélyt várj.
Óvakodjál esztelen hiúságból a nagyok kegyét keresni, kik veled czéljaikra visszaélhetnek, és ezáltal megaláznak.
Ne vesd el magadat, ne légy csúszómászó a nagyok előtt; hogy bölcseségedet meg ne gyalázd.
ha nem jól beszéltél felőle. A görög szerint: Az ő kemény szive nem tartja meg neked a szót.
Ha szavakat hallasz tőle, melyek nehezedre esnek, úgy vedd, mintha álmodban hallottad volna, és őrizkedjél visszafelelni.
minden ember azt, ki vele egy állapotú, s kinek oly hajlamai szükségletei és vágyai vannak, mint neki.
Az eb, mint tisztátalan állat (Móz. III. 11,26.) képe a tisztátalannak, az istentelen pogánynak. (Vesd össze: Máté 7,6. 15,26.). A görög szerint: mi köze hienának az ebbel?
A görög szerint: A gazdag, ha hibázott.
A görög szerint: A szegény, ha hibázott.
annak érzelme.
Mindenkor derűlt arczot nehezen fogsz találni. A görög szerint: Jóérzésű szív kifejezése a derűlt arcz; de az elmés vagy erkölcsi mondatok kitalálása fáradsággal jár. – A tudós, ki erkölcsi mondatokról gondolkozik, komoly arczkifejezéssel bír. Igy árúljuk el külsőleg, mit szivünkben érezünk.
Kinek nincs oka az elkövetett gyalázatos tettek fölött szomorkodni.
A gazdagságnak csak akkor van becse, ha azt jól használjuk.
ki magától a legelső szükségeseket is megtagadja.
Ha véletlenűl megesik, hogy a fösvény valakinek hasznára volt, akkor amaz panaszkodik, s ezáltal elárúlja rosz érzelmét. Ismeretes e mondás, hogy a fösvény csak halála után tesz jót.
Sír 14,8
a szegénytől.
megtagadja magától még a szükségeseket is. A görög szerint: Gonosz ember az, kinek szeme irigy, ki orczáját elfordítja, és semmi lélekkel nem gondol.
A fösvényt nem nyugtatják meg a fölhalmozott kincsek; ő soha sem elégszik meg, mig végre gondok közt epekedve meghal.
a fösvény mindig gazdagsága szaporitásáról gondolkodik.
alamizsnálkodás által is.
A görög szerint …késik, és hogy a halál országával kötött egyezményről nincs tudomásod.
Lásd Préd. 5,14.
Adj alamizsnát, és Istentől kegyelmet nyersz, s ez által lelkedet megigazúlttá teszed.
melyet a szegényekkel megoszthatnál.
A görög szerint: mint a ruha.
t. i. levelek.
Lásd Gal. 6,8.
Mások szerint: és ki az igazsághoz tart, megnyeri azt (a bölcseséget).
Mások szerint: rája támaszkodik és nem fog ingadozni. A görög szerint: rája támaszkodik és nem ingadoz.
tiszteletessé teszi.
Sír 15,5
képessé teszi, hogy mint nyilvános tanító fölléphessen.
a másik életben.
örök életet.
a gonosz.
A bölcseség nem illik bűnös szájába. Lásd Zsolt. 49,16.17.
Sír 15,10
tehát ismét tiszta szájból kell annak hirdettetni.
A görög szerint: A bűnös szájából a dicséret nem megtiszteltetés, mert csak a bölcseség oszthat igaz dicséretet, és az Úr foganatossá teszi azt. – A görögben tehát a tulajdon értelemben vett dicséretről van szó, mely úgy ábrázoltatik, mint bűnös szájába nem illő.
Sír 15,11
a bölcseség és religió távol tőlem.
mert szabad akaratod vagyon, mely elhatározhatja magát, nem cselekedni azt, mit Isten gyülöl, és cselekedni, mit ő szeret. A görög szerint: Ne mondjad: Isten által lett elszakadásom; mert stb. Értelme: Ne mentegesd elpártolásodat, mert az tiltva van a törvényben; a mi pedig a törvényben Istentől tiltva van, nem kell tenned (Lásd Móz. V. 13,5.9.15.). Sirák fia itt azon zsidókat utasitja rendre, kik Antiokus üldözésének idején elpártoltak, s elpártolásukat a körülmények hatalmával akarták menteni.
Hogyan vinné bűnre Isten az embert, holott gonosz emberekre nincs szüksége, hogy az legyen, a mi. Vesd össze: Jakab 1,13.17.
Sír 15,13
és bűnnek.
Sír 15,13
az Urat.
a tévely.
Az üdítő víz, képe az erényesek megjutalmaztatásának; a gyötrő tűz, képe az istentelenek büntetésének. Vesd össze: Móz. V. 15,19.
Mert az Isten mindentudó, s azért a roszat megbüntetheti, a jót megjutalmazhatja.
Arra számítva, hogy téged öregségedben gyámolítani fognak.
Ha még oly sok is a gyermek, meghalhatnak ezek, a nélkül, hogy a szülők nemzedéke folytattatnék. Lásd Kir. IV. 10,7. Bir. 9,5.
Az istentelen nemzedék nem lehet állandó, mert viszálkodás és harcz támad benne.
Sír 16,8
A sz. iró megmutatja a szent történelemből, mint vesznek el népek és országok a gonoszság által.
Lásd Móz. I. 6,4.7.11.
Lásd Móz. I. 19,24.
oly szigorúan fizet az Isten.
Ne mondjad: Az Isten nem lát engemet, hogyan gondolna ő vagy más a magasságban a föld férgére?
Sír 16,18
Itt következik a felelet: Istennek mindent kell tudni, mivel mindent ő teremtett.
a legfensőbb ég; és az Isten ege.
és te észrevétlenűl maradnál?
De az emberi sziv értetlen. A sz. iró megmutatja az isteni végzések, különösen az isteni büntető igazság megfoghatlanságát.
azaz: oly kevéssé érti, mint a förgetegét stb.
Sír 16,22
Ki tudná már most megmondani, hogyan fogja Isten büntetni az istenteleneket? És ki viselhetné el ennek leirását?
a halál után.
és nem az előbb említett komoly dolgokra.
Sír 16,26
és nem véletlenül keletkeztek, mint a pogányok tanitják.
Isten egy világot alkotott az égi testekből, s ezeket elkülönzé rendek- és osztályokra. A görög szerint: Bölcsen elosztályozta azokat, és örökre elrendezte munkáit, és azok elemeit minden nemzedékre.
A nap, hold és csillagok létök kezdetétől folytatják pályájokat a nélkül, hogy egymásnak akadályúl lennének.
A görög szerint …a másikat, és soha sem engedetlenek az ő parancsa iránt.
miután az égi testeket megteremtette (26. v.); a harmadik napon (Móz. I. 1,9–13.).
az Isten és ember módja szerint, lélekkel és szabad akarattal stb.
megismertetvén velök mi a jó, és épen ez által annak ellentétét is, a roszat. Ez nem ellenkezik azon tanítással, hogy az első emberek csak a bűn után nyerték meg a jó és rosz tudását; mert különséget kell tenni a tapasztalásból nyert ismeret és csak a puszta fogalombeli elméleti ismeret között. Ez utóbbit bírták első szülőink már a vétek előtt; az előbbit pedig csak a bűn után nyerték, midőn a gonoszt magokon tapasztalták.
az emberek.
országa, öröksége lőn.
Sír 17,17
Az emberek hűtlensége nem szünteti meg Isten igéreteit. Lásd Rom. 3,3.4.
A görög szerint e vers: Igaztalanságaik tárvák előtte, és minden stb.
Isten az irgalmasokat megőrzi minden rosztól, mint őrzeni szoktuk a pecsétgyűrűt és szemünk fényét. A keletiek pecsétjöket gondosan őrzik, hogy az idegen kézbe ne kerüljön a lehető visszaélések miatt.
Sír 17,19
Értsd, mint a görögben van: Ha nem talál az embereknél irgalmasságot.
pokolba taszítja őket. A természetvizsgálók véleménye szerint a föld középpontjában tűz vagyon.
Tégy jót még e világon, mert halálod után többé nem tehetsz. A görög szerint a 25. 26. v. Ki dicséri a Fölségest az alvilágban az élők helyett, azok helyett, kik élnek, és őt dicsérik, mert stb. Lásd Zsolt. 6,6. 7-ik jegyz.
Ha még a fényes nap is olykor megfogyatkozhatik, mennyivel inkább eshetik vétekbe az ember, ki test és vér. De ki azért meg fog büntettetni.
Sír 17,31
a nap.
oly gyenge.
Sír 18,1
kivétel nélkül; – a latin „simul„ oly értelemben vétetik, mint Zsolt. 13,3. 48,3.11. Mások szerint: mindent egyenlő tökélylyel.
Isten, ki mindent teremtett, egyedűl találtatik hiba nélkülinek és végtelen tisztának.
tökéletesbbé tenni.
Ha az ember Isten műveiről elmélkedik, nem ér véget, meg kell állania és tehetetlenségét elismernie.
vagy: mily csalárdok és fonákok ők.
ne panaszkodjál a szegények, azok hibái, tolakodása miatt.
Mint a harmat hasznosabb a földnek a rohanó zápornál, úgy a jó szó, ha mitsem adnak is mellette, jobb a sértőleg nyújtott adománynál.
Sír 18,18
midőn alamizsnát ad.
megszomorít.
Vedd elejét a betegségnek.
Sír 18,21
Élj bűnbánólag és jámborúl, még mielőtt betegségbe esnél.
jámborságodat béketűrés által.
Sír 18,22
szivedet Istennel mindenkor egyesűlten tartani. A görög szerint: Semmi ne akadályozzon fogadásod teljesitésében.
Sír 18,22
a jobbúlást.
valamint büntetése is.
Készülj az imádsághoz az Isten fönségének elgondolása által, nehogy őt tiszteletlenség által haragra gerjeszd. A görög szerint: Mielőtt fogadást teszesz, fontold meg jól.
Oly időben, midőn a vétkek, hitetlenség, rosz példák napi renden vannak, a bölcs annál gondosabban őrizkedik minden restségtől az isteniszolgálatban, nehogy lassankint maga is belesodortassék a közromlás árjába.
A görög szerint: Az értelmes beszédüek bölcsen is cselekszenek, és helyes életszabályokat terjesztenek.
társaságokban, lakmározásokban.
A görög szerint a 32. 33. v. Ne keress élvezetet a gyakori lakmározásokban, és ne hagyd magadat az ily társaságok által lebilincseltetni, nehogy stb.
kisebb kiadásokkal.
A görög szerint: a legoktalanabb. A ki magát kéjhölgyekhez adja, erejét, egészségét, becsületét és életét is koczkára teszi.
Sír 19,4
különösen a kéjhölgynek.
Mint a fajtalankodó (Lásd 2-ik jegyz. Vesd össze: Kor. I. 6,18.). A görög szerint: A ki vétkezik, önmaga ellen követ el gonoszságot.
Sír 19,5
a tisztátalan kéjnek, s azzal még dicsekszik is.
Ki a becsületgázolásban, rágalmazásban részt nem vesz, véget vet annak.
hanem a nyelveskedés által igen.
Sír 19,8
vagy a mi rád bizatott.
barátodnak szükség nélkül.
A becsületet és bizodalmat elveszted, melyekre még is szükséged van.
nincs nyugta, míg a rábízottat ki nem nyilvánítja.
azt, miről vádoltatik.
Mások szerint: rágalmazás.
t. i. ama földies, baromi, sőt ördögi, melyről sz. Jakab ap. szól 3,15.
Némelyik éles keménységgel szól, és igazat beszél; más pedig sima szavakat mond, de a mellett tele van csalárdsággal. A görög szerint: Van ki (látszólag) elferdíti a törvényt, hogy igazságot tegyen; és van ki álnokúl stb. Mások másképen.
mintha nem venné észre a hibákat, nem tudná a titkokat. A görög szerint: süketnek tetteti magát.
Az arcz titkos tolmácsa a szivnek, úgymond sz. Ambrús.
Dorgálni nem mindig jó; a bölcs dorgál, és hallgat annak idején. Ezen eszme a következő versekben folytattatik.
Mint a herélt, buja vágya által akarja megszeplősiteni a leányzót, bár tehetetlen: úgy a gonosz biró is erőszakoskodása által akarja megdönteni a jogot és igazságot, mely pedig magában rendíthetlen és változatlan. Mások másképen.
A bűnbánat érzelme megőriz a szándékos vétkektől és megátalkodástól.
vétkezik meggondolatlan beszéde által. A görög szerint: azt kerülni fogják.
Sír 21,6
a beszélésre.
Sír 20,10
nem terem gyümölcsöt ez életre, sem az örökkévalóságra.
a jószándékkal adott alamizsna, áldás mind ezen, mind a más világon.
Némelyik megvettetik, mert a magas polczra, melyen áll, nem termett; más pedig alacsony sorsában is tekintélylyel bír.
Az olcsón vett jószág közönségesen rosz, s a háztartásban nem hogy hasznot hajtana, hanem sokszor hétszeres (igen nagy) kárt tesz.
kemény, égető szemrehányásokat tesz jótéteményei miatt. A görög szerint: Kinyitja száját, mint a kiáltó (hirdetve jótéteményeit).
A görög szerint: ad kölcsön, de holnap stb.
Az oktalan, csalárd beszéd igen megejtheti az embert, mi nagy kárára lehet; az ily beszédek gyakran támasztanak veszélyes ellenségeskedést.
oly izetlen és szenvedhetlen művelt emberekre nézve.
de ha nyugalomban (gazdagságban) lenne, ama (bűnre) ösztönöztetnék. Mások szerint …nyugalmas élete ösztönt ad neki a további erényességre.
hogy barátjánál vagy egy előkelőnél, kik tőle valami esztelent vagy vétkest kivánnak, kedvetlenségbe ne essék, föláldozza életét, lelki üdvét.
ha nem tarthatja meg igéretét.
a gonosztól (az ellenség ármányaitól, veszélyektől) biztosíttatik, mint a görögben van.
hasznos ismereteit az emberektől visszatartja, a helyett, hogy közölné az emberiség javára.
A bűnök által ejtett sebeket csak a mindenható orvos keze gyógyíthatja meg; mindenhatóságánál fogva, csak ez fordíthatja jóra a beláthatlan következményeket, melyek minden bűnnel járnak.
melylyel sok költség s a nagyravágyás minden neme jár.
Sír 21,6
az Isten. Mások szerint: a kevély.
a szegénynek. Mások szerint: a könyörtelen kevélynek. Lásd 3-ik jegyz.
azaz: ki télben épít, vagy, ki roszúl épít; mert az ilyet hitelezői csakhamar kivetik, házából, s magok foglalják el, ha amaz nem fizethet. A görög szerint: Az köveket sirhalmára gyüjt (az romlásra épít.).
A törvény megtartása által mindinkább föl fogjuk annak szellemét és érezzük boldogító hatását.
gonoszság, bűn.
Nála semmi sem függ össze; ő majd így, majd amúgy gondolkozik és cselekszik. Szó szerint: a bolondnak a bölcseség; de a mondat következő tagja határozza meg az adott értelmet.
mert nem engedi, hogy vágyai után menjen, s kénye szerint cselekedjék. A jobb kéz a cselekvés helyett vétetik.
mindenüvé föltolakodik.
a nélkül, hogy az ablakon, vagy az ajtónyiláson belesne. A görög szerint: A bolond az ajtónál néz a házba; a nevelt ember stb. Értelme: A nevelt ember, megállva az ajtónál, bejelenteti magát; a neveletlen nem várhat, benéz a házba, mielőtt bebocsáttatnék.
A bolondok szive nem keblökben van, hanem csak szájokban; beszélnek a nélkül, hogy meggondolnák; beszélnek, hogy beszéljenek. A bölcsek megfontolják szivökben a mit mondanak; és nem mondanak olyat, mit meg nem gondoltak; azért lehet mondani, hogy szájok szivökben vagyon. Lásd Péld. 16,23.
Mikor az istentelen bűnei miatt átkozza az ördögöt, önmagát átkozza, mert önként tette magát a bűn és ördög rabszolgájává, tehát a gonosz benne főképen önmagától származik.
a fondorkodó.
A rest tele van alávaló szenynyel. A görög szerint: A rest hasonlít a beszennyezett kőhöz, és stb.
Tele van alávaló piszokkal; mindenki szabadkozik tőle, mert restsége mindenre képtelenné teszi.
mert hiúsága sok költséget okoz. Mások szerint: és az ily leányzó kevéssé becsültetik.
nem gazdálkodó, kikapó.
igen nehéz, majdnem lehetetlen dologba fog; mert a mily nehéz a cserepekre tört edényt ismét összefoglalni, oly nehéz a bolondot tanítani.
azaz: kedvetlenséget okoz és elutasíttatik. A görög szerint ez a 7. versre vonatkozik, úgy hogy értelme ez: sikeretlen munkába fog.
A fölserkenőhöz hasonlóan kedvetlenűl mondja: Mit akar ez? A görög szerint …mondja: Mi az?
az ő testi halálánál; mert már életében is meg van halva lelkiképen. És ha már az élet maga is halál, mily siralomra méltó az ily élő!
Az ónt és bolondot egyaránt nehéz viselni; s így e két név egymással fölcserélhető.
Sír 22,19
A régiek épületeiknél fagerendázatot tettek az alapba és falakba, hogy azokat ez által, véleményök szerint, tartósbakká tegyék. Kir. III. 6,36. 7,12.
a kisértetekben, veszélyek- és viszontagságokban.
A görög szerint: A sziv, értelmes gondolatban megerősödve olyan, mint a mészszel bevakolt fal (tartósan van biztosítva a külbefolyások ellen).
A bolond, ki nem bír szilárd elvekkel, nem mindig féli az Istent, hanem az embereket (22. v.); ellenben a jámbor mindig az Istent féli, és soha sem azt, mitől nincs mit félnie.
a nyert jótétemények miatt.
Több régi népnél szokásban volt az elhunytnak barátait részesíteni az örökségben.
Sír 22,31
A görög szerint: védelmezni.
habár ez az ő tulajdon kára; mert stb. (32. v.).
Sír 22,33
Ezen vers a következő rész kezdetéűl tekintendő.
Bár nyelvemmel soha ne vétkezném!
a száj és ajkak önkényére. Lásd Sirák 22,33.
Sír 23,2
Ki tartja gondolatimat és szivemet üdvös fenyítékben bölcs ajkak által?
Sír 23,2
hogy a tanítás ostora a tév-gondolatokat ne kimélje, hanem büntesse.
a gondolatok és sziv vétkei, – hogy a rosz gondolatok ne törjenek ki külső vétkekre.
Lásd az 1-ső jegyz.
kevélységet.
hamis esküvés, rágalom, káromlás által.
hanem a bűnös, a kevély, ki másokat örömest szidalmaz, elkábíttatva hiúságától, gonosz tettekre (7. v.) veteműl.
sokan vétkeznek.
Sír 23,10
a végre, hogy valamit bizonyíts.
mert igy utóljára az Isten és szentek nevét föl sem veszed, s a hamis esküt nem is tartod nagy véteknek.
hamis esküvés és megvetés által. A görög szerint: ha tudatlanságból teszi, vétkezik ugyan; ha könnyelműségből, kétszeresen vétkezik.
házát sok szerencsétlenség éri.
az istenkáromlás, a bálványozásra való csábítás. Lásd Móz. III. 24,16. Móz. V. 13,1. s köv.
emlékezzél meg az alacsony sorsról, melyből fölemelkedtél.
Sír 23,19
azon kevélységbe, hogy szülőidet szégyeld.
hogy Isten meg ne büntessen téged, s te lassankint azon esztelen és gyalázatos gondolatra vetemedjél, hogy születésedet szégyeld és átkozzad.
különösen háromféle emberek vétkesek és méltók büntetésre. S itt a háromféle paráznák elészámláltatnak.
A görög szerint: mig magát föl nem emészti. A nyelv bűnei után a sz. író következtetve fölhozza a cselekvés vétkeit. A legtöbb értelmező szerint, háromféle fajtalanokról van itt szó: olyanokról, kik a rosz kivánságot bensőleg táplálják, a nélkül, hogy azt magokon vagy másokon külsőleg is végbevinnék (22. v.); olyanokról, kik testileg mással vétkeznek (23. 24. v.); s végre a házasságtörőkről (25. v. s köv.).
mely őt felemészti s egészen tönkre teszi.
A fajtalan, kinek minden kéjhölgy kedves, megmarad vétkében, mig magát tönkre nem teszi.
Sír 23,30
a házasságtörő.
a házasságtörők nyilvánosan megköveztettek.
Sír 23,34
elitéltetik és megköveztetik.
hogy a törvényesek elkülönöztessenek a törvénytelenektől. A görög szerint …és fiai megbüntettetnek.
nem élnek sokáig, és nem nyernek számos utódot.
A sz. író mint beszélő személyt hozza föl a bölcseséget, s önmaga által hirdetteti saját dicsőségét, mint Péld. 8. és 9. A bölcseség alatt némelykor a teremtetlen, Istennek tulajdon és Istenben személyesített Bölcseséget érti, némelykor a teremtett, az emberekkel közlött bölcseséget.
sötétséggel. Tőlem jött a sötétség és világosság. Lásd Móz. I. 1,2. Vesd össze: Jób 38,9.
A teremtetlen isteni Bölcseség (5–8. v.) elbeszéli a 8. 9. 10. 11. versekben korlátlan uralmát a teremtmények fölött, – mint akart minden néppel közlekedni, de csak a választott népnél vett tulajdonképen lakást az isteni kijelentés által. Az isteni kijelentésben Izrael népével közlött bölcseség neveztetik a teremtett bölcseségnek. Miután ebben különösen a boldogságos Szűz részesíttetett, ki az egyház egyetemes hite szerint, minden angyali és emberi lelkek között legtöbb kegyelemmel áldatott meg: ebből láthatni, hogy a kathol. anyaszentegyház az ő szertartásában részleg méltán alkalmazhatta rája, mi itt a bölcseségről mondatik.
Mások a görög szerint: hajlékot jelölt ki nekem.
a szent sátorban. Mózes annyiból adott abban lakhelyet az isteni bölcseségnek, a mennyiben az istenitiszteletet az ő intéző sugallatai szerint rendezte el.
Sion hegyén volt később a szent sátor, s annak Mória nevezetű részén a templom.
mely osztályrészt (mely népet) Isten tulajdonáúl választott.
Sír 24,17
Az isteni Bölcseség az ő kijelentéseit századról századra mindig nagyobb világossággal s határozottabban fejtette ki.
Mind a két fa nagysága, magassága és tartóssága miatt, hű képe a kijelentett religió dicső növekedésének és tartandóságának.
Sír 24,18
A görög szerint: Engaddiban (város Júda nemzetségében).
teljes virágzásban voltam, mint az erről ismeretes jerikói rózsák.
a városokban, hol e fákat valószinűleg árnyék végett ültettek.
A fölhozott illatszerek, képei az erényeknek, melyek a bölcseség kisérői.
Sír 24,21
a hasonnevű növénynek sűrű, jóillatú nedve.
Sír 24,21
Szíriában bizonyos csemete nedve, mely átható illattal s a tömjénhez sok hasonlattal bír.
Sír 24,21
ez egy csiga héja, mely nardusszerü illattal bír.
Sír 24,21
mint a balzsam nedv, mely a fiatal mirrhacsemetékből foly.
Sír 24,21
azaz, mint a jóillatú nedv, mely a tömjéncsemetéből önmagától foly, a nélkül, hogy bemetszetnék.
Izrael népét. Vesd össze a 13-ik jegyz.
A kijelentett religio által nyeri meg az ember az igazságot, az erényt, s mindkettőben az életet.
Ki egyszer a bölcseséget megizlelte, mind inkább éhezik utána; s mennél tovább élvezi, annál kedvesebbnek találja.
tanításaik és erényeik által; kik rólam tanítanak, s ezáltal másokkal közölnek, fejtegetnek.
Mindezen előnyökben részesít az Úr törvénye, ennek ismerete és követése; mert a törvényben közöltetik velünk az isteni bölcseség.
a Messiást.
Sír 24,35
Isten. A görög szerint a mi következik, a törvényre vonatkozik (32. 33. v.).
Sír 24,35
vizet áraszt.
midőn e folyó az örményországi hegyekben elolvadt hótól megárad.
kora aratáskor, marczius- és aprilisban, mely idő tájon e folyó a Libanon elolvadt havától magdagad.
a kaspi tengerbe folyó Dsihun őszi időben.
a bölcseséget.
Mások szerint: a törvény értelme. Mi egyre megy.
Én, az isteni bölcseség, voltam kútfeje az isteni tanítmány mindazon eláradásának, mely a földön szétágazott.
az én választott községemet.
A mint az isteni bölcseség Izrael népével közöltetett, az apostolok prédikálása által lassankint elhatott az minden nép közé.
Elhatok a legtávolabb népekhez is, bűneik álmából fölserkentem őket, és megvilágosítom azokat, kik az Úrban bíznak.
mint Isten igéjét, mely teljesedik, igaznak bizonyúl be.
Sír 25,4
vagy előkelőt, mert a hazudság a rabszolgák vétkének tartatott.
A görög szerint: a parázna, esztelen vént.
Azaz: tiz dolog becsültetik nagyra és magasztaltatik. E tiz következik a 10 – 15. v.
p. o. esztelen, gonoszsággal teljes úrnak.
vagy: a ki oly nagy, hogy bölcseséget stb.
Az istenifélelemnek a hitből kell származni, mely kezdete minden üdvnek; mert igazán nem félhetjük az Istent, ha elébb igazán nem hiszünk benne.
mert a káröröm, melylyel az ellenség a szerencsétlenséget tetézi, különösen fáj. Azért Dávid inkább választotta a döghalált, mint a megaláztatást ellenségei előtt. Lásd Kir. II. 24,13.14.
oly redősnek, sárgafeketének és komornak. A vezeklőruha fekete kecskeszőrből volt szőve.
az ő gonosz viseletéről.
Mivel gonosz, mint gonosz bűnös büntettessék. Mások szerint: Gonosz férj jusson neki osztályrészűl.
veszekedő.
házastársúl.
A görög szerint a 29. 30. v. Boszúság, megvetés és nagy gyalázat annak következése, ha férjét az asszony teszi gazdaggá.
rosz előmenetel a férfi ügyeiben.
az asszony miatt.
Valamint a viz, ha az edényben legkisebb rést vagy repedést talál, kifoly: úgy a kaczér asszony, ha a gyakori kijárásra engedelmet nyer, csavargó lesz és elfajúl. Ez a keletieknek ma is divó szokására vonatkozik, mely szerint ott a nők a külvilágtól többnyire elkülönözötten élnek.
ha nem egy akaratú veled.
Válj el tőle. – A héber férfi váló-levelet adhatott nejének, és elbocsáthatta, ha benne rosz tulajdonokat vett észre (Móz. V. 24,1.); de Jézus Krisztus visszaadta a házasságnak eredeti szigorát, és megtiltá annak elválasztását, mit Isten összekötött. A megszentelő malaszt által, melyet a házassághoz kötött, a házasoknak több eszközt is adott, hogy a házassági szövetséget egymás között fölbontatlanúl föntartsák.
A nyugalom és megelégedés meghosszabbitja életét.
Ez a negyedik, mitől orczája irtózik (v. v.).
rokonnal, barátival, szomszédival, mindennel közli panaszait.
Sír 26,11
nagy kedvetlenséget okoz; vagy: nagy büntetés.
nem marad elvonúltan, hanem szemtelenűl elárúlja magát.
melyek a szemteleneknél nyítvák, a szerényeknél lesütöttek.
Szó szerint: ki el nem fordúl (a szemtelen dolgoktól). A görög szerint: a ki szemérmetlen.
A görög szerint …különben ne csodáld, ha ellened vétkezik (ha vétkezik, s ez által neked kárt is tesz).
sátornál.
és eszközli, hogy egészségben és sokáig éljen.
A görög szerint: a csendes asszony.
Oly erős az ő jelleme, cselekvése, járása stb.
veszedelem vár rá.
Sír 26,28
az isteniszolgálatban és a felebarát iránti kötelességekben.
A görög szerint: A kalmár nehezen óvja meg magát az igaztalanságtól, és az árus nehezen a bünbeeséstől (felebarátja meghúzása stb. által). Vesd össze: Sirák 27. r. 4-ik jegyz.
Sír 27,1
A görög szerint: nyereség miatt.
az Istentől, kötelességtől, igazságtól.
Az ily csalási bűn mindig a bűnösön marad, mig önvesztére a halállal meg nem szűnik (hacsak előbb bűnbánatot nem tartott, és ki nem engesztelődött).
Csak az Isten gyermeki félelme őrizheti meg a kalmárt az igaztalanságtól s az erre következő romlástól.
Rostálás által tűnik ki a szemét, úgy az ember is a benne lakozó vétkességet önmaga komoly megvizsgálása által födözi fel. Mások a görög szerint …az ő beszédében. – A beszéd a szív tűkre; abból lehet sokszor következtetni, jó-e valaki vagy rosz, tanúlt-e vagy tudatlan.
vajjon tartósak-e? különben széthasadnak.
A milyen az ember, olyan az ő beszéde.
az itélet napján. Vesd össze: Zsolt. 1,6. Máté 7,23.
A szent, a jámbor, állhatatos mint a nap, melynek alakja nem változik.
Ha esztelenek, gonoszok és vallásgunyolók között vagy, ne beszélj bölcs mondatokat alkalmatlan időben; de a bölcsek között bölcsen mindig beszélhetsz. A görög szerint: Bolondok közé csak annak idején menj, az értelmesek között gyakran forogj.
A görög szerint: botrány.
A görög szerint …fölborzasztja, és veszekedése a fület bedugja.
barátodat.
azaz: ha a barátságot (a titok elárúlása által) megszüntetted, barátodat is elvesztetted.
Sír 27,23
a sebet.
A görög szerint …a seb beköthető, s a szitok után van megbékűlés: de a baráti stb.
A ki neked hizelegve, mindenre igennel int, az nem jóakaród, s az ilyet mégis megtűröd magad mellett! A görög szerint …forral, és könnyen senki sem menekedhetik tőle.
édes szavakkal beszél.
Itt több hasonlatban megmutattatik, mint intézi Isten azt: hogy a veszélybe, melyet a ravasz árúló másnak készitett, önmaga esik bele.
Mielőtt gyanítanák az istentelenek, kik az igazak balesetén örvendenek, önmagok esnek a veszedelembe.
nem bocsátja meg. Vesd össze: Máté 18,32. s köv.
maga részére.
A görög szerint: Gondolj a rothadásra és halálra, és követni fogod parancsait. Mások másképen.
Sír 28,9
a te religiódról, mely szerint mindnyájan egy Atyának gyermekei, testvérek vagyunk, kik egymást szeretni tartoznak.
tudatlanságból, meggondolás hiányából eredt vétkeit.
Őrizkedjél tehát a gazdagot és hatalmast haragra ingerleni, vagy tenmagadban a harag gyúszerét táplálni, mert minél több az anyag (gyúszer), annál nehezebb a legyőzés.
Sír 28,13
mert ott a meggondolásnak nincs helye.
mely az okozott méltatlanságot bizonyítja, s ezért boszúállásra ingerel.
mind a kettő tőled függ. Hagyd el az elsőt, tedd a másikat.
Sír 28,16
a fondor nyelv, mely a két barát vagy párt között egyenetlenséget támaszt.
mindenféle bajt, veszekedést, háborút számüzetést stb. okozhat.
Sír 28,19
elválását okozta.
és az általa szerzett vagyontól.
ki az ily nyelvre hallgat, elveszti barátját, s eléidézi ama bajokat (16–19. v.).
gyógyíthatlan sebeket ejt.
rágalmazás, vádaskodás által tulajdon vesztöket okozták.
ki általa nem hagy magán erőt venni, nem szenved tőle.
A sir és halál (melyek gyakran értetnek a pokol nevezete alatt) tűrhetőbbek a nyelvnél.
az igazakra nézve; mert csakhamar úgy intézi Isten, hogy ártatlanságuk napfényre jön.
ama lángba.
hogy bele ne egyezz a becsületsértésbe, rágalmazásba, fondor suttogásba stb.
Okosság és bölcs tartózkodás a beszédben, többet ér, mint a mennyit aranyban és ezüstben birsz. A görög szerint: sövényezd be tulajdonodat tövisekkel, és ezüstödet s aranyadat kösd össze (tedd el); de beszédeidre is használj mérleget, és szádra csinálj ajtót és zárt.
őrizkedjél a meggondolatlan beszédtől, különben egész életedre kárát vallhatnád.
fizesd vissza a kölcsönt.
használatlan heverjen.
a szekrénybe zárt aranynál.
inkább, mint szekrényedbe.
a kezességet némely esetekben parancsolhatja a szeretet, de őrizkedni kell a könnyelmű kezességtől, mint ezt Salamon (Péld. 6,1.) tanítja, s erre itt is (21 – 27. v.) intő példák hozatnak föl.
Sír 29,24
könnyelmű.
vagyonuk elvesztése után minden bajba ejtette.
Isten a könnyelmű bűnöst azzal bünteti, hogy ez könnyelműen kezességeket vállal, s ez által vagyonát elveszti.
legszükségesebb.
melyek azokat érik, kik házról házra járnak, hogy jó asztalt találjanak.
olyanokat, mint következnek.
A sz. író megmutatja itt, mily kevés ember gyakorolja jó szivből a vendégszeretetet. Majd azt mondják (33. v.): Vendég! van élelmi szered és vagyonod, tápláld, gyámolítsd a hozzád tartozókat. Majd azt mondják (34. v.): Csak menj odább, nem adhatok tovább szállást, mert tisztes vendégem érkezik, kinek számára szükségem van házamra.
irigyévé teszi, hogy oly derék gyermekei vannak; egyszersmind megszégyeníti őt.
fia végett.
Sír 30,7
Gyermekei javáért, ha szükség, életét is föláldozza, sebeket enged magán ejtetni, és azokat bekötözi.
Sír 30,7
minden veszélynél, melybe gyermekei eshetnének.
A görög szerint e vers: De ki elkényezteti fiát, bekötözi annak sebeit, (gyengén bánik vele) és minden szóra stb.
a csikorgatás miatt kicsapongásai fölött.
Mint ezek a holtnak nem használnak, úgy azok sem a befogott szájnak.
ki betegséggel büntettetett. Ő mit sem élvezhet.
a mit eléje tesznek.
Űzd el a bánatot, könyörűletből tenmagadhoz, és szeretetből Istenhez; fékezd a rosz kivánságot, mely gondokat, bűnös vágyakat és szomorúságot szül, és csak szentségre törekedjél.
tova űz minden gondot. Ez utolsó vers a görögben a 33. rész végén vagyon. Átalában mi a rendet illeti, a görög és latin szöveg itten igen eltér egymástól. Csak a 37. r. után jő ismét össze és folytattatik ugyanazon rendben a két szöveg.
Sír 31,2
a jövendő szükség-esetekre.
Sír 31,2
Istentől, mert a bizodalmat gyöngíti, vagy ezt önmagára, az emberekre, pénzre és vagyonra irányozza.
A görög szerint: a gondteljes virasztás nyugalmat kiván, és az álom megenyhíti az igen súlyos betegség fájdalmait.
A tőkepénzes (kölcsönzés által) csakhamar nagy vagyonhoz jut, mely mellett gond nélkül élhet; a szegény minden fáradsága mellett is kevésre megy, és végre is (valami baleset által) koldúsbotra jut. A kinek van, annak még azon fölűl adatik; a kinek (sokja) nincs, a mije van is, elvétetik.
a hiú dolgokat, a bűn képeit.
botrányos bálványkép.
mert vagyonával jótékonyságot gyakorolván, kincset tett le magának az Úrnál, gazdag jutalmat az égben.
Ne légy első a tálban.
étvágyból és irígységből.
a mohón vágyó és mást irigylő.
Mi roszabb, mint az ily irígy és falánk? szinte sír, ha mást enni lát, hogy mindent magának nem tarthat.
Sír 31,16
A görög szerint: Ne nyújtsd ki mindenre.
nehogy az irígy, ki melletted ül, az illető korlátok közé utasítson, és te megszégyenítessél.
A görög szerint: Ne ütközzél össze mással a tálban.
Egyél mértékletesen.
És ha akaratod ellen, gyarlóságból, a gazda nagy kinálásának engedve, sokat ettél, ne kövesd el a másik hibát, hogy elmulaszd elejét venni a betegségnek, hanem tedd meg a szükségeseket, egészséged helyreállítása végett.
Mások szerint: Ne mutass hősiességet a borban.
Valamint kitűnik, vajjon a vas eléggé kemény-e, ha izzóvá tétetvén, vízbe vettetik: úgy mutatja ki magát az ember, jó-e vagy rosz, ha igen sokat iszik; mert mámorában kimondja, a mit józan korában gondol. Mások a görögöt így: Valamint a tűzkemencze a vízbe mártott izzó vasat keménynyé teszi, a bor úgy teszi keménynyé a kevélyek szivét versengésre.
Mások szerint …élete, kinek bora nincsen? (Élete föntartására nézve egy igen hathatós eszköztől van megfosztva).
És mi sietteti inkább a halált, mint a mértéketlen borital?
sok bajt okoz; vagy ingerel mások megsértésére, megtámadására.
A vendégek közt. A baráti vendégségeknél szokásban volt a régieknél vendégmestert, lakoma-királyt választani. A társaság öregekből állott, kik tanulságos beszélgetésbe vegyűltek, és ifjakból, kik őket hallgatták; s a közben szólt a vidám zene is. A lakomamester rendezte a vendégséget, a vendégeknek kimutatta helyeiket, az ételeket föltette, gondja volt az illemre és mértékletességre, s meghatározta az időt, melyben a vendégek eloszoljanak.
melylyel a lakomamester földiszíttetett, ha hivatalát jól vitte: vagy mindjárt kezdetben is, hogy a vendégektől megkülönböztessék.
Lásd az 1-ső jegyz.
mint ez a zene alatt történik.
oh ifjú! Lásd 1-ső jegyz.
A görög szerint: Alig szólj két szót, ha kérdeztetel.
Sír 32,14
A görög szerint: mennydörgés előtt.
Mint a villámlás és jégeső (mennydörgés) egymással jár, ugy az emberek előtti kedvesség is az igénytelenséggel és szerénységgel.
Sír 32,15
az asztaltól.
A vendégség után, ha a bor fölhevített, légy örömest magad, és mulass otthon.
őrizkedjél a lakomát adó és a vendégek kisebbítésétől.
Kik már korán reggel hozzája fordúlnak, megnyerik a kegyelmeket, melyekért esedeznek.
Sír 32,19
azt betölti.
Sír 32,19
A ki Istent és törvényét nem igazán keresi, a törvényt álnoksággal kikerűlni igyekszik.
annak elestére, romlására leszen.
Az igazság tanítmányát zsinórmértékűl választják, és igaz cselekedetekkel felebarátaik épülésére szolgálnak.
Mások cselekvésmódjában talál indokokat, hogy magáét védelmezze, vagy mentegesse.
Meggondolatlanságánál fogva a valódi nehézségeket sem látja, s mindent könnyűnek tart.
Szülők, előljárók gyakran tulajdon gyermekeiktől és háznépöktől is megcsalatnak, rágalmaztatnak stb.
A bűn s az abból származó szerencsétlenség.
A görög szerint …hiteles őneki, mint Isten szava. Az (isteni) törvény hiteles, biztos, megadja a mit igér: a segélyt, vigasztalást, örök jutalmat. Mások másképen.
feleljen jó elvek szerint.
A bölcs ember meggyőződésében állandó, a bolond változó, és ide s tova ingadozó.
A ménló levetéssel fenyegeti lovagját, ha kanczát lát, úgy a gúnyolodó megtámad mindent, barátot, ellenséget, és senkit sem kimél, ha alkalma van gúnyolódni és elménczkedni. Inkább elveszt egy jó barátot, mintsem egy elmés ötletet elfojtson.
Miért van különség a napok és évek között, holott azok természet szerint egyenlők? A felelet következik.
Isteni (természetszerű) rendelés, hogy az emberek nem hasonlók egymáshoz, hanem különféle tehetségekkel, a szerencse különféle javaival lépnek társaságba, s azért különféle életutakon járnak. Azon tanítmány tehát, hogy minden ember egyenlő joggal bír, Isten rendelésével ellenkező tanítmány.
Némelyeket kedvenczeivé tett, a természet és kegyelem adományai által, sőt helytartóivá tett a földön; másokat alacsony sorsban hagy, kevésbbé megáldva, szegénységben enged születni, s átalán osztja adományait, a mint akarja. Tehát az Istennek vannak kedvencz gyermekei? kérdi korunk esztelen bölcsesége. Igen is, vannak kedvencz gyermekei, de oly formán, mint vannak kedvencz teremtményei a természetben, t. i. oly teremtmények, melyeken jobban akarja kijelenteni dicsőségét, mint egyebeken.
ugyanezen hasonlatot használja sz. Pál apostol Rom. 9,21. hol az isteni előrendeltetés és elkárhoztatás titkáról szól. Isten az Ádám vétke által megromlott emberi nemből némelyeket kiválasztott, hogy rajtok szeretetének gazdagságát kitüntesse. Ezeket megáldotta, fölemelte és magához vette; másokat elvetett, hogy rajtok igazságos haragját kijelentse. Ha ily móddal amaz emberek örök boldogságra jutnak, kik arra előre rendelvék, maga ez az előrendeltetés Isten előtudásától és az ember szabadakaratától függ, miután Isten csak azokat taszitja el, vagy veszi föl, kikről öröktől fogva előre látja, hogy a kegyelemmel, melyben minden embert részesít, vagy együtt működnek, vagy annak ellenszegűlnek; tehát a kegyelem, és annak hatályossága az Isten és ember kezében vagyon.
Ellentétekből áll a természeti és erkölcsi világ.
Sirák a szent irók utólsójának nevezi magát, és azt mondja, hogy ő csak maradék-szedvényeket akart adni Salamon és mások erkölcsi mondásaihoz és bölcs tanításaihoz.
Isten megvilágosításában.
Légy ura tieidnek.
Mi az olyas engedékenység által (20. v.) történnék.
Ez oly rabszolgáról értendő, ki háborúban életveszélylyel szereztetett.
Hiú álmokból vonnak következtetést az esztelenek sorsokra nézve, s így hiú reményekkel és hazudságokkal csalják meg magokat.
Az álomlátások oly hiúk, mint a tükörben látott képek.
A mily kevéssé lehet zavaros posványból tiszta vizet meríteni, oly kevéssé lehet álmokból biztos igazságot következtetni.
mind semmiség.
Sír 34,6
az által.
mert vannak oly prófétai álomlátások is, melyekben Isten az embereknek akaratát kijelenti. Lásd Móz. I. 37,9. 40,10.16. Dán. 2,1. 4,1. Máté 1,20.
Az álmoknál egészen másnemű a törvény; ez minden igéretében igaz, s bölcs mondatai hiteles tanítók által fejtegettetnek.
sok ügyességre, eszélyességre tett szert a cselekvésben.
cselekvésmódot.
A görög szerint: a tapasztalás által.
kegyelme által.
Kire hagyatkozik?
megörvendeztetője.
A görög szerint …áldozata gúny (Isten kigúnyolása), – mert az ilyen áldozata által azon hiedelmét fejezi ki: mintha Isten mitsem tudna az igaztalanságról, vagy arra mitsem figyelne.
Sír 34,25
Kenyérből (azaz, szűk élelméből) tartja fenn a szegény életét.
a szegényt.
A ki holtat érintett, tisztátalan volt. Lásd Móz. IV. 19,11.12.
vagy átalán bűnbánatot tart.
A görög szerint: béke-áldozat (mely szabadúlásért könyörögve, vagy azért hálát adva, mutattatott be). Lásd Móz. III. 3,6.
de mindezek mellett ne hagyd el a külső áldozatokat, mert ezek a törvény által parancsoltatnak.
mi a külső áldozathoz tartozik.
kövér, az az, kellemes.
Áldozz önként.
áldozd.
Lásd Móz. III. 22,22. Móz. V. 15,21. Malak. 1,7.9.
az igaztalanság állapotában bemutatott áldozattól.
a szegény kárára.
az istenteleneket, az irgalmatlanokat.
Sír 35,24
azaz, bűnös cselekedetei szerint.
szándékai szerint.
Büntesd a tőled elidegenűlt népeket.
Valamint te a büntetésben, melyet a népektől elnyomatva szenvedünk, mint szentséges Isten tűnsz elé, ki a roszat megbünteti, úgy mutasd meg az ő megszégyenitésökben is nagy hatalmadat.
A kar és kéz a hatalom képei.
Sír 36,10
a váltság idejét.
Gondolj rá, hogy szenvedéseinknek s az ő elbizottságuknak véget vess.
Ki elkerűli a kardot, veszitsd el villám által. Néped ellenei közől, kik neked is elleneid, egyet se hagyj megmenekedni. Az ó szövetségben a gonoszokon való boszúállás, könyörgés tárgya volt, mert Isten igazsága még engesztelést kivánt. Miután azt Krisztus eszközlötte, és Isten ő rajta a gonoszért, melyet ez magára vett, boszút állott, az átok áldássá lett, és a szigorú visszafizetés szelid megbocsátássá változott a bűnbánókra nézve.
Sír 36,13
A babiloni fogság után a zsidók nem tértek vissza mindnyájan a szent földre, hanem azok egy nagy része szétszórva maradt a népek között.
a kivonúláskor Egyiptomból.
Sír 36,14
mely Jehova népe, a megváltandó nép, mert a váltság a zsidóktól jő.
Izrael elsőszülöttnek neveztetik (Móz. II. 4,22.) mert az az első megváltott nép, mely által a váltságnak minden többi népekhez bevezettetni kellett. Annyiból képe volt Isten egyszülött Fiának, kiben a többi emberek mindnyájan Isten fiaivá fogadtattak.
lakhelyed városán.
jövendöléseiddel, igéreteiddel. Küldj prófétákat.
Sír 36,17
Adj tanítást, állíts tanitói hivatalt, mely bizonyságnak neveztetik, mivel a tanitók életökkel tesznek bizonyságot tanításaik mellett.
Sír 36,17
kiket teremtettél, a szolgaságból megváltottál és megszenteltél.
teljesedés által valósítsd.
jutalmazd meg őket jövendőléseid teljesedése által.
melylyel Áron megáldotta a népet; ez áldás erejében. Lásd Móz. IV. 6,24.
megismeri.
a gonoszság nyilait vissza tudja fordítani a gonosztevőre. A görög szerint …de visszafizettetik neki.
Az eladó leány nőűl mehet választás nélkül mindazon férfiúhoz, kihez szülői adják; de a férfiú, kinek a szülők rendesen nem választanak párt, jól vizsgálja meg a leány tulajdonait, kit nőűl akar venni.
Hol asszony nincs, a családatya fohászkodik, mert idegenre kell bizakodnia, mialatt gazdasága hanyatlásnak indúl.
A hazátlan agglegény, mivel nincs neje, olyan, mint a kalandozó rabló; a hol beesteledik, ott marad, a nők és leányok erényességét veszedelembe hozva. A szent író itt csak a kóborló fajtalan agglegények ellen kel ki, nem pedig a szemérmes nőtlenek ellen, mint némely tévtanitók állitják, és ajánlja a házasságot, mint eszközt sok testi és lelki rosz elkerülésére.
Honnan eredtél, ki hozott ide a pokolból, hogy a földet gonoszsággal és álnoksággal borítod el? A görög szerint: Oh gonosz gondolkozás! Nem onnan van-e ez, hogy az egész föld álnoksággal van elborítva.
Sír 37,5
az élvezet miatt, melyben őt elszegényedett barátja többé nem részesítheti.
a jó barát ellensége ellen, az ő érdekében.
akadályokat vet utadba, vagy azt tanácsolja, hogy oly útra lépj, mely tele van akadályokkal, és mégis azt mondja stb.
Sír 37,12
A mi következik a 15. versig gúnyképen van mondva, mi által értésünkre adatik, hogy bizonyos személyektől oly dolgokról, melyek megitélésére őket a tudatlanság vagy szenvedélyesség képtelenekké teszi, tanácsot soha ne kérjünk. Mintha ez mondatnék: Tanácskozzál csak stb… s majd meglátod, mily rosz következései lesznek.
hálaadó, tettleges szeretetről.
igaz lelkiismeretre.
Sír 37,18
Istennek a lelkiismeretben nyilatkozó szava.
mint sok tudós tanító.
szilárd, biztos tanács.
Sír 37,21
Egy rosz tanács sok bajt okozhat.
Sír 37,21
A tanácsadó, beszédei által jót és roszat, életet és halált okozhat.
Sír 37,21
Mindez a nyelvnek jó vagy rosz használatától függ.
Ilyenek voltak a farizeusok, kik nem gyakorolták azt saját üdvökre, mire másokat tanítottak.
A görög szerint e mondat: Némelyik ugyan bölcs tanácsot ad, de szavai gyűlöletet gerjesztenek; az ilyen mit sem használhat.
elhalmoztatik áldásokkal.
az igazi (bölcs) izraelíta.
vizsgáld meg hajlamait. Mások szerint: Próbáld ki életmódod által természetedet.
Azért oly életmódot keress, mely mellett mind földi, mind örökkévaló javadat föltalálhatod.
Sír 38,1
Mert szükséged vagyon rá.
rendelte őt.
fizetést nyer, hogy a szegényeknek szolgálhasson.
minő ama fáé volt.
azok csodás erejével.
az Isten áldása, Istentől adott bőséges gyógyszerek. Mások szerint: még el sem végzi munkáját, már Isten helyreállitja az egészséget a föld szinén.
ne légy késedelmes. Mások szerint: Ne csüggedj el.
Sír 38,11
hogy Isten megemlékezzék rólad és segítsen rajtad. A görögben hozzáadatik: mintha meg kellene halnod. – Az emlékeztető áldozatról van szó Móz. III. 2,1.2. A kereszténynek beteg ágyában hasonló szabályokat ad religiója. Haladék nélkül vegye magához a szentségeket, Jézus Krisztus, az egyetlen engesztelő áldozat végtelen érdemeiben bízzék, s a fájdalmak béketűrő elviselésére imádsággal és az Isten akaratján való megnyugvással erősítse magát.
tedd kellemessé áldozatodat (béketűrő és jámbor érzület által).
rendelte őt.
Sír 38,13
s a betegségben már eljött.
az orvosok.
Mások szerint: hogy sikerűljön nekik a nyugalmat és egészséget visszaadni az élethez.
Sír 38,17
Hogy megütközésre és rágalomra ne adj okot, tartsd meg a régi gyászolási szokásokat.
hogy a szomorúság kárt ne okozzon neked.
a szenvedőnek.
Vigasztald magadat azzal, hogy végre is meg kell halni, és te is meg fogsz halni.
Gondold meg, hogy sirásod által nem hozhatod többé életre.
Itt a halott, mint beszélő állíttatik elé. Mások olvasása szerint: az ő itéletéről.
Sír 38,24
az érette való szomorúságot.
mert a test bilincseiből s ez élet inségéből kiszabadúlt.
Sír 38,25
a tanitó, pap, biró.
kit külső és czélellenes foglalkozások nem szórnak szét.
Sír 38,28
Ép oly kevéssé lehet valaki művész és irástudó.
az eredetihez leendő.
azaz, miután nagyjából elkészítette, finomúl, csinosan kidolgozza.
lábaival tapossa szét a kemény agyagot.
művészetökben.
A mesteremberek és művészek értik ugyan dolgaikat, és szükséges tagjai az emberi társadalomnak; de egyszersmind előljárók, tanitók, papok, bírák nem lehetnek.
az élet földi czéljaira működnek.
Ellentétben a művészekkel és mesteremberekkel, eléadatik a bölcs foglalatossága, mint foglalkozik ez kizárólag az igazság és isteni törvény vizsgálatával, s mint használ föl minden e czéljára vezető eszközt.
Vagy: ő létesíti Isten szándékát és tanítását, és titkos dolgairól tanácskozik.
akkor is. A görög szerint: megtartja ugyanazon hirt.
A görög szerint: tele vagyok, mint a telt hold.
Sír 39,17
a bölcseség.
virágozzatok.
A jó illat az erény képe. – A Libanon gyantás erősítő illatát most is magasztalják az útazók.
Úgy a teremtéskor, a vörös-tengeren és Jordánon történt átvonúláskor.
minden ember.
érthető lesz. A görög szerint: Mert mindent saját czéljára teremtett.
Sír 39,29
Izrael népének az átvonúláskor.
akadályra találnak.
Ez a világ folyása. A jónak legyen jó dolga, a rosznak rosz (a Vulgata betűje szerint: jó és rosz együtt). Mások szerint: A gonosznak a jó is kárára válik. Mások másképen.
átalán kenyér.
Vannak gonosz lelkek, kiket, miután vétkeztek, Isten az ő haragja eszközeiűl rendel a gonoszokra nézve, kik azután ezek büntetését dühösségük által súlyosbítják. Mások szerint: Vannak förgetegek, melyek boszúállásra stb.
Sír 39,37
mikor büntetni kell.
pontosan teljesítik parancsait.
enged történni.
Mindaz, mi történik, a dolgok összefüggéséhez tartozik, s ennyiben szükséges és jó.
vagy féltékenység.
álmában (éjjel) csakúgy tele van nyugtalan gondolatokkal, mint nappal.
mint némely folyó nyár idején elapad.
az igazságtalan vétkes bíró.
Sír 40,15
az istentelen szülők.
Sír 40,15
sziklás (rosz, terméketlen) földön.
sínylődnek.
Gyorsan és buján nő a mocsárfű, de hamar is, minden fűnél előbb lekaszáltatik. Lásd Jób 8,11.17. Bölcs. 4,3.
Ellenben a jámbor, a jótékony áldott mindörökké.
A görög szerint: A megelégedettnek és munkásnak élete megédesíttetik, de mind a kettőt fölülmúlja, kinek szerencséje van gazdagságot bírni.
többet ér, mint a gyermekek és város-építés által szerzett hir.
melyet más iránt mutatunk, s mely nekünk Isten segélyét megszerzi.
mivel a koldúlás sok alacsonyságra visz.
A görög szerint …férfiú oly életet él, mely ily életmód mellett semmibe sem vehető; meggyalázza magát idegen asztalnál való élősködés által. – A becsületet szerető férfiú tulajdon kenyerét eszi.
Sír 40,32
Ama koldús (29. v.) és tányérnyaló (30. v.) szája édesnek találja a koldúlást, mely restségének hizeleg. Itt tehát nem azon szegénységről van szó, mely egyike az evangéliomi erényeknek. Ezt Krisztus boldogságnak nevezte, s méltán édes volt az mind az ó, mind az új szövetség szenteinek.
de égető szemrehányásokat és szidalmakat kell tűrnie. Kénytelen magának mondani az emberi társaságban: Te ragadozó állat vagy, mely csak fal, de mitsem szerez.
A gazdag kétszeresen hal meg, úgymond ar. sz. János, mert nem csak testétől kell megválnia, hanem gazdagságától is, mely nem kevésbbé kedves előtte.
Mások szerint: Miért szegűlsz ellen a Fölséges akaratának?
Sír 41,7
a pokol tornáczában, a pokolban.
a miatt, hogy valaki rövid vagy hosszú ideig élt; hanem, hogy az Istentől ajándékozott éveket nem fordította jóra.
tekintve a gonosz tettekre, melyeket éltetek folytán szabad akarattal fogtok elkövetni.
a bűn romlásából az örök romlásba jutnak.
Az istentelenek fölötti gyászolással elenyészik az ő nevök is.
Sír 41,17
a szerencsében.
Tűntesd ki a szerencsében bölcseségedet minden nagyravágyás kerülése által; különben ép oly keveset fog neked használni, mint az elrejtett kincs.
ki bővebb tudományát élete tökélyesbítésére nem használja.
A szent iró mondani akarja: Magadat bölcsnek mutatni, soha ne szégyelld; hanem szégyelld azokat, miket eléhozok.
tehát nem mindig kell azt szégyenleni, mi a sokaságnak nem tetszik, mert nem minden embernek stb.
Sír 41,24
a törvény és religió miatt, melyek a lopást tiltják.
Sír 41,24
az asztalra dölést, mert ez neveletlen szokás, és kicsinylést árúl el a többi vendégek iránt.
azaz: átalán minden életviszonyban.
Sír 42,1
Ez még az előbbi részhez tartozik, és befejezi azon tettek lajstromát, melyeket a bölcsnek szégyenlenie kell. Most következnek a kötelességszerű cselekvények, melyeket némelyek álszégyenből elmulasztanak, hogy az emberek tetszését el ne veszítsék.
a mik következnek.
Döntsd el részrehajlás nélkül a pörös ügyet, melyben ismerősöd az idegennel áll.
Bontsd föl az alkut, ha adó és vevő csalárdságba estek. A görög szerint: az egyformaságot a vételben és eladásban. Mások másképen.
Az elfajúlt asszony előtt zárd el, a mit elzárhatsz.
a benyúló kéz.
Ne szégyelljed még az öregeket is rendreutasítani, ha úgy viselik magokat, hogy még az ifjaktól is megrovást érdemlenek.
Sír 42,9
hajadon maradjon és megvénűljön.
nehogy férje előtt idősb kora miatt gyűlöletes legyen.
a tengert.
a világ ellentétekből áll.
A görög szerint: Egyik a másik javát mozdítja elé.
Vesd össze: Zsolt. 103,19. Palesztinában holdnapokat számítottak 28 és 29 nappal, és holdéveket 354 nappal. Tehát a hold szabályozta az időt.
A hold mintegy gőzkörben fölütött tábor tűnik elé, körűlvéve őrtüzekkel.
parancsára kinyilnak az esőtárak.
A görög szerint: keményíti meg.
szó szerint: záporától.
Isten.
megöli, mi a hegyeken terem, a hideg által.
Sír 43,24
meleg eső.
Sír 43,24
meleg harmat.
megtöri az éjszaki szél erejét. A görög szerint: és a hőség után következő harmat mindent ismét fölújit.
Minden általa lett, s ő tart fenn mindent.
egészen úgy, mint vagyon.
miket felőle tudunk.
rajtok, mint a görögben vagyon.
azaz, oly nevet, mely atyjoknak dicséretére vált.
kiknek neveit mi ismerjük.
Utódaikra hagyták örökségűl erényeiket, s így dicsőségöket is.
Sír 44,12
mert szent örökséget, őseik erényeit bírják.
az atyák religiójában.
Sír 44,16
A görögben hiányzik e szó „a paradicsomba“. Hogy Henok test szerint még most is él, kitűnik Zsid. 11,5. de hollétére nézve a sz. atyák véleménye különböző.
mert az anti-krisztus idejében ismét eljő, hogy a hozzája pártolt népeknek bűnbánatot hirdessen. Lásd Jel. 11.
Mert igazvolta miatt, mely által ő Krisztusban résztvett és ennek előképe volt, Isten megkegyelmezett az eltöröltetésre szánt emberi nemnek.
a körűlmetélés által.
elterjeszti, gyarapítja.
Sír 44,23
Eufratestől.
Egyiptom felé.
Sír 44,25
hogy az ő ivadéka, a Messiás által minden nemzet meg fog áldatni.
átszármaztatta igéretét Jákobra.
Sír 44,26
Ábrahám igazi fiáúl.
Kánaán földét.
Utódai között mindenkor támasztott istenfélő férfiakat.
Sír 45,4
Mások szerint: Az ő hűsége és szelídsége által. Móz. IV. 11,3.7.
kiválasztotta őt szándéka eszközéűl.
Lásd Móz. II. 24,15.
papságot adott neki, mint Mózesnek az előtt.
Megigérte neki, hogy a papság mindenkor Áron nemzetségénél maradjon.
A főpap ruházatáról lásd Móz. II. 28. r.
A görög szerint …szőtt művet, az igazság pajzsaival, fénynyel és igazsággal. Lásd Móz. II. 28,15.30.
a diszruha fölött viselt mellelő.
A görög szerint: Áldozatai naponkint kétszer, félbeszakasztás nélkül mutattattak be.
Ez annyiban teljesedett, a mennyiben az ó szövetség papsága az új szövetség papsága által fönségesebb módon folytattatik. A görög szerint: hogy Istennek szolgáljanak, és papjai úgy mint népe az ő nevében legyenek.
A görög szerint: égő áldozatot és füstölő áldozatot.
a szellemi képességet a parancsok tanítására és fejtegetésére.
A görög szerint: a legjobb kenyeret, t. i. a kitett kenyereket. Lásd Móz. III. 24,9.
a kananeusok által birt tartományból semmi részt nem nyer. Lásd Móz. IV. 35,1.2. 18,20.
a főpapságban. Áron után fia következett, Eleazar, ez után Fineesz.
a nép elpártolásakor. Lásd Móz. IV. 25.
Sír 45,31
Fineesz utódainál a főpapságnak épen úgy kellett örökségképen folytattatni, mint Dávid ivadékában a királyságnak.
Sír 45,31
a főpap.
A görög szerint …nemzetségéből, hogy fiúról fiúra szálljon a királyi méltóság; így örökségképen szállott a papi méltóság is Áronról az ő nemzetségére. Isten adjon nektek (papoknak), bölcseséget sziveitekbe, hogy az ő népét igazsággal itéljétek, s így ennek jóléte és örök dicsősége ne csonkúljon.
Sír 46,1
a prófétai szellemben, egyszersmind mint szent író.
Józue, szabadítót, megváltót jelent.
Betóronról. Józ. 10,11.
Lásd Józ. 14,6.
éljenek folyvást utódaikban. Mások szerint: Éledjenek föl ismét a föltámadáskor.
Sír 46,16
a királyságot. Lásd Kir. I. 8,6.22.
Sault és Dávidot.
Megáldá Sámuel kormányzását.
Sír 46,18
jövendöléseiben.
azaz: igaz látomása volt.
Lásd Kir. I. 7,6. s követk.
Sír 46,22
Saul király.
azaz: még legcsekélyebb értékűt sem.
Lásd e történetet Kir. I. 22,18. s követk.
A kövérség, mint az áldozat-állat legjobb része, elválasztott, és elkülönözve égettetett meg az Istennek (Móz. III. 3,1–11.). Mint a kövérség, legjobb volt Dávid Izraelben, és azért Istennek mindenek előtt kedves.
hatalmát.
Sír 47,7
Lásd Kir. I. 18,7.
a királyi koronát.
A görög szerint …filiszteusokat, és letöré szarvokat mind a mai napig.
A görög szerint: a legfölsőbb tökélyig.
hatalmát (utódjában, a Messiásban).
Salamon.
az Isten nevének dicsőítésére.
Mások a görög szerint igy: Lelked előtt tárva állt a föld.
az Úr Isten erején, mely benned kijelentetett.
tulajdonképen: hatalmad volt testeden; azaz, úgy éltél, mintha azzal önkényed szerint rendelkezhettél volna.
pártütő, Istenről elfeledkezett.
Dávidnak.
népe közt a legbolondabbat.
Sír 47,29
Itt mondatik, hogy Salamon Jeroboámot hagyá maga után, t. i. a mennyiben Salamon bűnei megérdemelték, hogy e pártütőnek a lázadást s az avval összekötött roszakat megengedé.
Sír 47,29
bálványozásra.
Efraim Izrael országa helyett vétetik itt, mint ennek nevezetes része.
Sír 47,30
a bűnök.
E bűnök voltak okai az asszíriai fogságnak. Kir. IV. 17,6.7.
Sír 48,2
Baal papjai elpusztíttattak (Kir. III. 18.), s azután többi ellenei is megkevesedtek.
megbüntettettek, mert elhagyták az Isten parancsait, melyek előttök nehezeknek látszottak. A görög szerint …rájok, és megkevesítette őket haragja hevében.
Lásd Kir. III. 21,22.23. Kir. IV. 1,16.17. 9,12.14. Krón. II. 21,2.4.
Hóreb egy része a Sinai hegynek. Lásd Kir. II. 19,11.15.
Sír 48,8
királyokat kentél föl, kiknek rendeltetése volt, a népet bálványozása miatt megfenyíteni. Lásd Kir. III. 19,11.15.)
Kir. III. 19,20.
Ez Malak. 4,6. határoztatik meg. Malakiás jövendölésének egy része már keresztelő Jánoson teljesedett, ki Illés szellemében lépett föl; betű szerint e világ vége felé fog teljesedni, midőn az ismét megjelenendő Illés prédikálására a zsidók mindnyájan az anyaszentegyházba térnek. Máté 11,14. 17,12.
A görög szerint: Boldogok, a kik téged látnak, és a szeretetben meghalnak; mert azután fogjuk az igazi életet élni.
és téged nem láthatunk.
rábeszélés.
t. i. a Júda országbeli alattvalók. Lásd Sirák 47,30.
a zsidók közől.
Lásd Izai. 22,10. Krón. II. 32,30.
A Messiás időszakát.
Megjelenté a zsinagóga és az anyaszentegyház jövendő állapotját világ végezetéig.
Joziás erényeinek emlékezete oly kellemes, mint a legdrágább illatszerek.
a bálványozás pártolása vagy megtűrése által. Lásd Kir. III. 22,4.5. 15,14. 22,44.
sőt még el is hagyták stb.
Sír 49,7
kényszerűltek átadni.
a kaldeusoknak.
a kaldeusok.
a zsidók.
Sír 49,11
Ezekiel a hamis prófétákat és ellenséges népeket veszélylyel fenyegette záporeső képe által. Ezekiel 13,13. 38,22.
Lásd Ezekiel 18,21. 32,14. s követk.
Sír 49,12
A 12 kisebb próféták emlékezete is dicsőségben éljen utódaiknál! Lásd Sirák 46,12.
Sír 49,12
Mások szerint: vigasztalták.
Váltságot hirdettek Izrael népének a hit és bizodalom erejében.
Isten kedveltje volt, ki ugy őrzötte őt, mint a pecsétgyürűt, melyet gondosan őrzünk, hogy idegen kézbe ne jusson. Vesd össze: Agg. 2,24. Ének. 8,6.
Ez főpap volt azon időben, midőn Zorobabel a zsidókkal visszatért a babiloni fogságból. Lásd Ezdr. I. 3,2.
József még halála előtt megjövendölte, hogy az izraelíták Egyiptomot el fogják hagyni és Kánaánba költözni (Móz. I. 50,23.24.), egyszersmind megparancsolta, hogy azután tetemeit Egyiptomból Kánaánba vigyék. Midőn a kiköltözés elkövetkezett, Mózes József tetemeit is magával vitte (Móz. II. 13,19.), s így József igéi félig beteljesedvén, Izrael fiai Józsefnek kiséretökben volt tetemeit biztos kezességűl s mintegy prófétákúl tekinthették, kik nekik a jövendölés másik részének beteljesedését is, a Kánaánba leendő bevonulás iránt, az egész átköltözés alatt hirdették.
Biztos föltétel szerint, e néven második, ki Kr. e. 192. évben halt meg.
A templomnak melyik javítása értetik ez igék alatt, biztosan nem lehet meghatározni, azért az értelmezők különféle véleményben vannak.
Simon gondoskodott a vizvezetőkről, úgy hogy viz mindig nagy bőségben volt. A görög szerint: Az ő napjaiban szenvedett kárt a viztartó (a templomban), mely érczből volt, és terjedelme a tengerhez hasonlított. – A héberek minden nagy vizet „tengernek“ neveztek.
A görögben e vers: Megerősitette a várost sánczczal. Mily fölségesen tündöklött ő, midőn a nép körűlvette, midőn a függöny mellől a szentek szentéből előlépett.
A görög szerint: fényt árasztott a szentély egész körében.
mind a papok.
a papok kezeiből átvevén az áldozatrészeket, azokat Istennek bemutatván és megégetvén. Az égőáldozat után az italáldozat mutattatott be (Móz. IV. 28,7.14.).
hogy Isten a népről megemlékezzék.
Sír 50,22
az oltárról.
elmondva a főpapi áldást. Lásd Móz. IV. 6,23.
A főpap áldása hálaimával volt egybekapcsolva; ez alatt a nép földre borúltan könyörgött, hogy a főpapi áldás gyümölcseiben részesűlhessen.
Itt következik a sz. író intése, hogy Istent dicsérjük és benne bízzunk.
Sirák dicsénekét, hazájában az isteni uralom ellenségeinek szent kárhoztatásával végzi, mint kik a békeséget, melyért épen könyörgött, kezdettől háboríták. Ezek az idumeusok, filiszteusok és szamaritánusok voltak. Az utóbbiakat nem is nevezi „nemzetnek“, mert csak az asszíriai birodalom különféle tartományaiból összegyülekezett csőcselék volt. Lásd Kir. IV. 17,24.
Sír 50,28
az idumeusok; ezek különösen az utóbbi időkben Isten országának esküdt ellenségei voltak. Lásd Zsolt. 136,7.
a szamaritánusok, kiknek fővárosuk Szikem volt. Valószinűleg azért neveztettek bolond népnek, mivel a zsidó törvényt a pogány bálványozással egybekapcsolták. Lásd Kir. IV. 17,24.25. Ján. 4,22.
Sirák erkölcsi könyvét imádsággal végzi, melyben hálaadással magasztalja Istent a halálveszélyből történt megszabadúlásért, melybe rágalmazó ellenségei döntötték. Az anyaszentegyház e dicséneket különféle szentek, különösen szent szüzek és vértanúk ünnepén használja, hogy Istennek a részökre adott kegyelmekért hálát adjon, különösen, hogy megőrzötte tisztaságukat a világ veszélyeiben és kisérteteiben.
a te lényed.
az alvilághoz, a halálhoz, a sírhoz.
Sír 51,13
oltalom és jólét által.
A görög szerint: Fölemeltem a földről könyörgésemet, és esedeztem szabadúlásért a haláltól.
E szavakban czélzás van Zsolt. 109,1.-re, és a zsidó nemzet jövendő Messiása és megigért szabaditója iránt való hitet tartalmazzák.
ifjúkori vétkekbe estem. Mások: Mielőtt útra keltem.
a templom tornáczában.
miután magamba fogadtam azt.
A görög szerint: és megnyertem kezdettől szive hajlamát; tiszta szivűnek találtam őt, azért stb.
Minden igyekezettel fáradoztam.
a jutalmazás ideje előtt.