PÉLDABESZÉDEK KÖNYVE.

Az e nevet viselő könyv Salamonnak és más, Istentől megvilágosított bölcseknek, a bölcseségre és életokosságra vonatkozó tanitásait és emlékmondatait foglalja magában. Bevezetésből s a tanítás előadásából áll. A bevezetés (1–9. r.) hosszabb és rövidebb tanítások közbeszövésével, bölcseségre int, s ennek jelességét magasztalja. A 10. résztől több kevesebb összefüggéssel, végig folyó tanítások- és emlékmondatokban két szakaszt lehet megkülönböztetni, egy régibb gyüjteményt (10–24. r.), mely hihetőleg Salamon által szerkesztetett; s egy ujabbat (25–29. r.) Ezekiás, a jámbor király idejéből (Kir. IV. 18.); végre egy későbbi függeléket, mely Agur mondatait, s egy istenfélő anyának fiához, Lámuelhez intézett oktatásait tartalmazza (30–31. r.). A tanítások, melyeket az isteni bölcseség e könyvben oly bőségesen közöl, alkalmasak minden állapotra, de különösen a már felnőtt ifjúságra nézve; mely azok által a bűntől erélyesen óvatik, s az erényességre buzdíttatik. Sz. Jeromos szerint, Salamon példabeszédeiben az isteni bölcseség alapszabályait adja elé; a példabeszédek után következő prédikátor könyvében megtanít, mint kell az erényességben haladnunk a mulandók megvetése által; végre az énekek énekében kitűnteti a tökéletes istenességet, mely ott jő létre, hol teljes szeretet által az emberi lélek Istennel egyesűl.

Péld 1

Péld 1,1

A héber szerint: Mesalim. Ezek sajátképen hasonlatok, vagy képes beszédek, melyek azon kivűl, a mit mondanak, még mást is jelentenek (Móz. IV. 23,7. 4-ik jegyz.); azután átalán bölcseség-, élet- és okosság-szabályok, a mennyiben ezek közönségesen képekben és hasonlatokban adatnak elé. Salamon, Kir. III. 4,32. szerint, háromezer ilyen példabeszédet mondott, melyek, Kir. III. 11,41. után következtetve, mind, a mint a bölcs királytól mondattak, azonnal az ország évkönyveibe jegyeztettek a történetirók által (Kir. III. 4,3.). Az e könyvben fölhozottak (10–24. r.) a bevezetéssel együtt (1–9. r.), valószinűleg önmaga Salamon által vonattak ki az évkönyvekből a jámborok épülésére; később ujabb kivonat Ezekiás alatt készíttetett, s még utóbb az egész gyüjtemény Agur mondataival s a Lámuelnek adott tanításokkal befejeztetett.

Péld 1,2

a jócselekvés módja (Bazil), az életbölcseség.

Péld 1,2

az indulatok és kivánságok megfékezése.

Péld 1,2

Ime itt kezdődik a példabeszédek kiadásának czélja (2–7. v.).

Péld 1,3

az értelmesség megnyerésére, a mennyiben a valódi értelmesség a helyes cselekvésben áll.

Péld 1,3

Belátni azt, mi igaz és helyes, valamint az elme és sziv fonákságát is. Lásd Péld. 4,24. s követk.

Péld 1,4

kigyói okosság, körültekintés, előrelátás a cselekvésben, hogy tőrbe ne ejtessenek, meg ne csalassanak.

Péld 1,5

képessé lesz önmagát és másokat kormányozni. A héberben némelyek szerint: vezérfonalat nyer.

Péld 1,6

következik a buzdítás a bölcseségre.

Péld 1,7

Gazdag értelmű bölcsmondat. – Minden Istennek, azaz, Isten itéletének félelmével kezdődik, azután következik a szeretetből jövő erény (sz. Ágost.). Vagy: Az Úr félelme főalkatrésze a bölcseségnek (erénynek); mennyiben az Úr félelme alatt azon gyermeki szeretetteljes tartózkodás értetik, hogy a végtelen jóságú Atya meg ne bántassék. Mások az Úr félelme alatt a religiót értik, s ezt igy adják: Minden bölcseségnek (tudománynak és erénynek) a religióból kell származnia, azon kell alapúlnia.

Péld 1,7

Mások szerint: a fegyelmet.

Péld 1,7

a gonosztevők, kik az Urat nem félik, hanem szóval és tettel tagadják.

Péld 1,8

a fiu szüleinek tanitására utasíttatik, mivel ezek a bölcseséget tapasztalásból vették.

Péld 1,9

Mert ez ékesít téged, mint az ékszer és drágakő.

Péld 1,12

Lásd Móz. V. 16,30.

Péld 1,12

a sirba szállót.

Péld 1,14

Végy részt szerencsénkben.

Péld 1,18

A 17. 18. v. értelme ez: Valamint a madarász, hiába veti ki tőrét a madarak szemei előtt, mert ezek látván a veszélyt, őrizkednek: ugy ama csábítók sem érik el czéljokat, sőt inkább a csel rájok esik vissza, s mialatt másnak romlására törtek, magok esnek veszélybe.

Péld 1,19

Kincsvágyó fukar. A héber szerint: így mindaz, ki igaztalan nyereményre törekszik.

Péld 1,19

így jár, ily sorsban részesűl.

Péld 1,19

azok (az utak, balesetek) az igaztalan birtokosokat veszélybe ejtik, és sokszor testi halált is okoznak. Lásd Nábót történetét. Kir. III. 21.

Péld 1,20

nyilvánosan.

Péld 1,20

Értelme: Ha az emberek életmódjára figyelmezünk, s attól függő sorsukat azzal egybehasonlítjuk: az életben mindenütt tanúlhatunk bölcseséget.

Péld 1,21

hol a népség vásárra és törvénykezésre összegyűl, mindenkihez szól az.

Péld 1,22

rosz értelemben: az erkölcsi balgaságot.

Péld 1,22

A héber szerint: a gúnyolók, a vallásgúnyolók.

Péld 1,22

A héber szerint: A gúnyolók meddig fogják kedvöket lelni a gúnyolásban?

Péld 1,23

A bölcseség várja immár, hogy az esztelenek kövessék hivását. De senki sem jő hozzája. Azért boszankodva folytatja: Mivel hivásomat megvetitek és kinevetitek, én is nevetni fogok veszedelmeteken.

Péld 1,26

szerencsétlenségteken.

Péld 1,28

keresésemre.

Péld 1,31

Aratni fogják, a mit vetettek. Lásd Gal. 6,8.

Péld 1,32

a bölcseségtől.

Péld 1,32

Mások szerint: a biztosság, az álnyugalom.

Péld 1,33

A héber szerint: biztosan fog lakni és nyugodtan a szerencsétlenség félelmétől.

Péld 2

Péld 2,2

Fiam! (igy szól a szent iró), ha beszédeimet szivedbe venni s abban megtartani akarod, hogy mindig azok szerint cselekedjél, légy rajta, hogy az okosságot (bölcseséget) ismerni tanúljad; mert akkor fogod ezt majd szeretni, hallgatni, és igéit megtartani.

Péld 2,5

Ha a bölcseséget teljes lélekkel keresed, megnyered az Isten szent félelmét, mely kezdete a bölcseségnek (Péld. 1,7.), sőt némileg maga a bölcseség (Lásd Péld. 1. r. 10-ik jegyz. Bölcs. 10,10.).

Péld 2,6

A 6–9. v. okát adja, miért kell a 3. v. szerint, könyörögni a bölcseségért, ennélfogva közbevetésnek tekinthető, úgy, hogy a 9. v. az 5-ikhez csatlakozik.

Péld 2,7

Némelyek szerint: ártatlanokat. Mások szerint: jámborokat.

Péld 2,8

Isten megőrzi bölcsesége által az igazakat, s az üdvösség kikötőjébe vezeti, erőt adván nekik a kisértetek és veszélyek legyőzésére, melyek által a balgatagok veszélybe merűlnek. A czélhoz vezeti őket, az igazság és szentség utjától nem hagyván őket eltávozni.

Péld 2,9

ha Istent bölcseségért kérted (3. v.).

Péld 2,9

Mindezen szavak hasonértelmüek: Akkor fogod azt, mi igaz, megismerni és cselekedni.

Péld 2,11

Ha szivedet a valódi bölcseség elfoglalja, akkor jó tanácsadód van, ki megtanít minden veszélyt előre látni és elhárítani.

Péld 2,12

a bűn és szerencsétlenség útjától.

Péld 2,12

a csalfa ravasz emberektől, kik a jámborokat tőrbe ejteni igyekeznek.

Péld 2,15

A héber szerint: és ösvényeik tekervényesek (a törvénytől eltérők).

Péld 2,16

hogy óvakodjál a paráznaságtól és házasságtöréstől. Mások azt vélik: hogy valamint fönebb (1,10.) az isteni bölcseség személyesítve állíttatik elé, ugy itt a balgaság (minden hamis és vétkes tanítmány) értetik. Vesd össze Péld. 7. r. hol ellentétben a bölcseséggel, az Istentől a léleknek adott igazi hites-társsal, neveztetik idegen nőnek, azaz, kéjhölgynek (mert a nyilvános kéjhölgyek idegenek voltak) vagy más ember nejének, házasságtörő asszonynak.

Péld 2,16

ki hizelegve és csábítólag tud beszélni. Lásd Zsolt. 5,11.

Péld 2,17

férjet. Mások szerint: elhagyja az igazságot. Minden hamis tan és eretnekség az igazságtól tért el, mely követőinek előbb vezérűl szolgált.

Péld 2,18

házassági szövetségéről. Móz. I. 2,24. Mások szerint: a religio szövetségéről.

Péld 2,18

közel van a halálhoz, oda visz.

Péld 2,19

nehezen, vagy épen nem térnek meg, és nem állandók az igazság és erény útján.

Péld 2,20

Ez a 11. vershez csatlakozik, mint a 12. és 16. v.

Péld 2,21

az igéret földjét jutalomúl; értsd egyszersmind az örök boldogságot, melynek előképe volt Kánaán földe. Lásd Máté 5,4.

Péld 3

Péld 3,2

jó esztendőket.

Péld 3,3

a jóság és igazságosság, vagyis, az egész bölcseség.

Péld 3,3

tartsd mindig szemed előtt, és vésd mélyen szivedbe. Lásd Móz. II. 13,9. Móz. V. 6,8.

Péld 3,4

és jót várhatsz az Istentől és emberektől. Mások a hébert igy: kedvességet és jó előmenetet találsz stb.

Péld 3,5

Bizzál egészen a bölcs Istenben, s nem a tenokosságodban. Légy tehát mindenek előtt alázatos. Az alázatosság, ugymond sz. Bazil, kimerithetlen kincstára minden erénynek, s mennél kevesebbet ad az ember magára, annál több bizodalma van az Istenhez.

Péld 3,6

Azon ember, ki Istent szemei előtt tartja, elmondhatja Dáviddal: Az Úr igazgat engem, és semmi hiával nem leszek. Lásd Zsolt. 22,1.

Péld 3,7

Nem a te bölcseséged, hanem azon bölcseség, mely az isteni félelemben áll, legyen vezérfonala cselekedeteidnek.

Péld 3,8

tulajdonképen: nedvesítésre. Ez lesz javára lelkednek és testednek. Képletes kifejezés, mely a test és lélek jólétét jelenti. Lásd Jób 21,24. A bölcseség megfékezi az érzéki vágyakat; ez által növekedik a lélek ereje és szabadsága, és a test, melyet az indulatok többé kevésbbé mindig megrongálnak, egészséges marad.

Péld 3,9

Teljesítsd átalán religiód kötelességeit; mert ez a bölcseség alapja és kezdete (Péld. 1,7.). A zsengék adománya vallási kötelesség volt. Lásd Móz. II. 23,19. Móz. III. 2,12.14. A bölcseség különféle részről ajánltatik.

Péld 3,11

Az Istentől rád eresztett csapásokat és szenvedéseket ne vedd rosz néven és békételenűl. A keresztet, melyet Isten tesz rád, ne vesd le. – Ez által is egy ujabb oldalról ajánltatik a bölcseség; mert a csapásokat örömest szenvedni, annyit tesz, mint bölcsnek lenni; mivel akkor átlátjuk, hogy azok lelki tökélyesbűlésünkre szolgálnak.

Péld 3,12

A görög ford. szerint: mint az atya, ki megfenyíti fiát, kit szeret. Lásd Zsid. 12,6.

Péld 3,13

ki valódi okossággal bír. Mások szerint: ki az okosságot gyakorolja, terjeszti.

Péld 3,15

Némelyek szerint: gyöngyöknél. Mások szerint: klárisoknál. Az arany ezüst és drágakövek által csak ideigvaló, mulandó javakat szerezhetünk; a bölcseség örök és változatlanokat eszközöl.

Péld 3,16

A bölcseség két kézzel ajándékoz még földi javakat is. Lásd Kir. III. 3,5.

Péld 3,17

Az általa mutatott ösvények kellemes, békés életre vezetnek.

Péld 3,18

Hasonlag a paradicsom életfájához (Móz. I. 2,9. 3,22.) egészséget és halhatatlanságot osztogat.

Péld 3,19

Keresd a bölcseséget, mert az oly jeles, hogy maga Isten is általa teremté az eget és földet.

Péld 3,20

létesűltek az ősvizek (Móz. I. 1,2.). Mások a héber szerint: választattak el a mélységek, felső és alsó vizekre (Móz. I. 1,7.) osztatván.

Péld 3,20

Mások szerint: és a lég harmatot csöpög.

Péld 3,21

e tanitások.

Péld 3,21

Némelyek szerint: őrizd meg az okosságot és figyelmet. Mások szerint: a szilárdságot és előrelátást. Mások másképen.

Péld 3,22

beszéded mindenki előtt kedves lesz. Mások szerint: és ékszere nyakadnak. Lásd Péld. 1,9.

Péld 3,24

Isten oltalmában bízva fekszel le, és az isteni Gondviselés karjaiban nyugodtan fogsz aludni.

Péld 3,25

úgy, hogy nem fogsz félni stb.

Péld 3,25

A bölcs nyugodtan szenderedik el és aluszik; veszélyes időben sem fél az istentelenek megtámadásától. A héber szerint: sem az istentelenek förgetegétől (melyet ők támasztanak, vagy, melylyel büntettetnek), midőn az közeledik.

Péld 3,27

E verstől a 31-ig egyes erkölcsi szabályok következnek a felebaráti szeretetre vonatkozólag, ez általános intelem helyett: Légy bölcs. A héber szerint e vers: Ne vond meg a jót urától (kit az illet, a szűkölködőtől), ha hatalmadban van, jót tenni. A szegénynek jogos igénye van a gazdag fölöslegéhez, mert ez sajátképen nem tulajdonosa, hanem csak sáfára Isten adományainak (Pét. I. 4,10.). Azért mondja ar, sz. Ján. Miért békételenkedel, ha a szegények tőled valamit kérnek? ők az Atya adományát kérik, nem a tiedet.

Péld 3,28

A héber szerint: ha van. Ne halaszd a jótéteményt.

Péld 3,29

és vár tőled. Lásd 28. v. A héber szerint: ha bizalmasan nálad lakik (ha vendéged). Lásd Móz. I. 19,8. Bir. 19,24. Vagy: ha melletted (mint szomszédod) lakik.

Péld 3,31

Ne irigyeld sorsát; mert ha ez életben szerencsés is, halálakor következik az itélet. Lásd Zsolt. 36,1. Péld. 24,19.20. Ha Isten, ugymond ar. sz. János, e földön büntetne meg minden istentelent, senki sem remélné a jövendő itéletet, mivel már itt látja a dijazást; az istentelenek legnagyobb részét azért nem bünteti ez életben.

Péld 3,32

ilyenek átalán mind az istentelenek, kik, ha nem is szóval, de cselekedeteikkel az isteni tanitásokat mindenkor megvetik és gúnyolják. Némelyek szerint: istentelen. Mások szerint: elpártoló. Mások másképen.

Péld 3,32

jámborokkal van az ő társalkodása; ezeket szereti ő. Mások szerint: a jámborokkal van barátságban.

Péld 3,33

A héber szerint: az istentelen házában az Úr átka van; az igazak stb. Ha gazdagsággal bir is az istentelen, még is szegény ő a jámborhoz hasonlítva, kinek Isten nemcsak ideigvalókból megadja, mire szüksége van, hanem mennyei adományokat is küld.

Péld 3,34

Mások szerint: alázatosoknak. Mi ugyanaz.

Péld 3,35

Mások szerint: a bolondokat a gyalázat tűnteti ki; vagy teszi nevezetesekké.

Péld 4

Péld 4,1

fegyelmét. E szó tanitást, intést, figyelmeztetést és dorgálást is foglal magában.

Péld 4,1

Halljátok oktatásomat, melyet oly szeretettel adok nektek, mintha atyátok volnék.

Péld 4,3

egyszülött, azaz, itt különösen kedves, mert Salamonnak még három fivére volt Krón. I. 3,5. szerint.

Péld 4,3

Halljatok engem; mert én kedves fia voltam szüleimnek, s azért igen jeles tanításokat vettem tőlök.

Péld 4,4

igaz életed lesz; egyszersmind hosszú és boldog életed.

Péld 4,5

Legjobb szerzemény a bölcseség. Lásd Péld. 3,14.

Péld 4,6

a bölcseséget.

Péld 4,6

megóv téged a bűnöktől és azok szomorú következéseitől.

Péld 4,7

A bölcseség kezdete, a bölcseség keresése. A bölcseség az a drága gyöngy, melynek megnyeréseért a kereskedő minden vagyonát eladja. Máté 13,46.

Péld 4,8

Add át neki magadat teljesen és egészen, és megadja neked az igazi nagyságot. A héber szerint: Magasztald föl azt, és fölmagasztal téged.

Péld 4,8

Megdicsőíttetel az Isten és emberek előtt. A karok, melyekkel a bölcseség átölelhető, az elmélkedés és jó cselekvés.

Péld 4,9

ékszered lesz.

Péld 4,11

Mások szerint: a helyes igaz uton.

Péld 4,12

Ha a bölcseség utján mész, semmi veszély és akadály nem fog visszatartani utad czéljától; gyorsan fogod elérni czélodat, és nem lesz mitől félned.

Péld 4,15

A héber szerint: és menj el mellette.

Péld 4,16

Értelme: Fuss a gonoszoktól, mert ők szerencsétlenek; gonoszságuk miatt aludni sem tudnak, ha kivánságaikat ki nem elégíthetik.

Péld 4,17

a gonoszul, igaztalanul szerzett kenyeret.

Péld 4,17

Mások szerint: az istentelenséget eszik, mint a kenyeret, a gonoszságot iszszák, mint a bort. Ők egész valójokkal oly rabjai a bűnnek, hogy ebből vesznek mintegy táplálékot, mint más emberek az étel- és italból. Lásd Jób 15,16. 34,7.

Péld 4,18

Mások szerint: mint a hajnalfény világa.

Péld 4,18

A világosság a sz. irásban ismeretet és boldogságot jelent (Zsolt. 96,11. 118,105. Jób 18,5. 22,28.) Az igazak mindig gyarapodnak igazságban és benső boldogságban, mignem teljes tökélyre jutnak.

Péld 4,19

az istentelenek ismeret nélkül vannak, vakok, és azért, a nélkül, hogy a veszélyt gyanítanák, szerencsétlenségöknek eléje mennek.

Péld 4,22

üdvös a testnek és léleknek. Lásd Péld. 3,8.

Péld 4,23

A héber szerint: Mindennél jobban óvjad.

Péld 4,23

jó a jó szivből, rosz a roszból. Lásd Máté 15,19. Hogy szivedet megőrízhesd, ugymond sz. Bernárd, használd a test csábításai ellen a fegyelem szigorát, Isten itélete ellen tulajdon alázatos bűnvallomásod itéletét, az elkövetett bűnök feletti gyönyörködés ellen az Isten igéjének gyakori olvasását, a nehéz kisértetek ellen az állhatatos imádságot, embertársaid bántalmai ellen a béketűrést és szánalmat.

Péld 4,25

Lépteidre irányozd szemeidet, és ne forgasd azokat kiváncsian jobbra és balra az utczán; mert a szemek féktelen szabadsága az ellenségnek kinyitja a sziv ajtaját. Mások szerint: szemed ne legyen csalfa kancsal szem, hanem egyenes, az egyedűl szükségesre, az igazság czéljára irányzott.

Péld 4,26

Légy egyenes és őszinte minden jártadban keltedben, s mentve leszesz a kártól.

Péld 4,27

Kerűld a tekervényes, alattomos utakat.

Péld 4,27

az igazi jobb út épen a közép út; a két oldalon levők, balutak.

Péld 4,27

E szavak „mert a jobb felől… vezet“ nincsenek a héberben, de megvannak a görög fordításban.

Péld 5

Péld 5,2

a belátást, hogy mindig okosan és bölcsen cselekedjél.

Péld 5,2

A tapasztalatlan ifjura nézve legerősebb kisértet a bujaság szava, azért a szent iró többször int óvakodásra a fajtalan nő csábhállóitól. Lásd Péld. 2,16. Mások, mint sz. Jeromos, a tisztátalan, házasságtörő asszony alatt egyszersmind a balgatagságot is értik, s ezt különösen mint hamis tanítmányt; a tiszta hiv házastárs alatt (18. v.) a bölcseséget. E szavak „Ne figyelj az asszony álnokságára.“ nincsenek meg a héberben, de szükségképen oda gondolandók.

Péld 5,3

mert hizelgő édes beszéde van a rosz személynek, és torkán oly könnyűséggel árad a szó, mint ha az olajnál is simább valamin jönne. Mások igy értelmezik: szava behatóbb az olajnál, a csábítás miatt, mely a rosz személynek már beszédében rejlik… ugymond sz. Ambrus. A rosz személyre hallgatni, már bűn, ha ő el akar téged csábitani.

Péld 5,4

Mások szerint: vége, vagy, utóíze.

Péld 5,4

a rémítő következések miatt. Már egy pogány bölcsész igy szól: Mi a kéjhölgy? – A férfiu hajótörése, a család végveszélye, az életszabadság elrablása, megrohanó oroszlán, virággal hintett örvény, ragadozó állat.

Péld 5,5

végveszélybe. A bujaság sietteti a test halálát, s a lelket örök romlásba taszítja; azért mondja sz. Ciprián: a tisztátalan szerelemnek egy halálnál több kisérője van.

Péld 5,6

A héber szerint …változók, és ő (a rosz személy) észre sem veszi (nem gondolva semmi veszélylyel siet önromlására). Mások másképen.

Péld 5,9

a kéjhölgyeknek (Péld. 2,16.).

Péld 5,9

Ne gyalázd meg becsületedet, átadván magadat egy kéjhölgynek.

Péld 5,9

életedet a halálnak, a sátánnak.

Péld 5,10

Ar. sz. János a kéjhölgyeket örvényeknek nevezi, melyek az atyai örökséget elnyelik. Lásd Luk. 15,17.

Péld 5,11

Miután testedet a kicsapongás megemésztette. Mennyi szerencsétlenség, mennyi inség jár a tisztátalan szerelem nyomában már e földön is! ugymond sz. Ágoston. A pokolról nem is szólok. Őrizkedjél, hogy még ez életben pokla ne légy tenmagadnak.

Péld 5,14

az egész nép előtt.

Péld 5,15

Elégedjél meg feleségeddel, kivel tiszta szeretetben a házasság által egybeköttettél. – Képleges értelemben egyszersmind: Elégedjél meg a bölcseség élő vizével.

Péld 5,16

Feleségeddel kötött tiszta és szent szövetségedből származzanak számos utódaid, a városnak javára és diszére, tenmagadnak és feleségednek örömére és tisztességére.

Péld 5,17

a kútforrás, a nő.

Péld 5,17

Úgy élj feleségeddel, hogy ne kelljen félned a hűtlenségtől; igazgasd és oltalmazd őt, mint fő, és magad is bölcs, erényes és tisztaságos; tanítsd őt, hogy bölcs és erényes legyen, és a házassági tisztaságot szeresse.

Péld 5,18

feleséged.

Péld 5,18

kivel ifjuságodban egybekeltél.

Péld 5,19

Mások szerint: zergéddel.

Péld 5,20

A bölcs ajánlja a házasságot, mint óvószert a bujaság ellen; ily értelemben szól sz. Pál is Kor. I. 7. a házasságról, és ajánlja azt azoknak, kik Istentől tökéletesebb állapotra nem hivattak.

Péld 5,21

Ha eltitkolhatnád is a házasságtörést, Isten szemmel tart téged; mert stb.

Péld 5,22

A bűnös rabszolgája élveinek és a sátánnak. Lásd Tim. II. 2,26.

Péld 6

Péld 6,1

Zálogba adtad magadat. A bölcs itt óvakodásra int az elhamarkodott kezességtől, igéretektől. Magasb értelemben figyelmeztetés ez a fejedelmeknek, pásztoroknak és előljáróknak, hogy alattvalóikra, a fölvállalt kötelességek szerint, hiven gondot viseljenek.

Péld 6,3

annak, kinél más helyett kezességet vállaltál.

Péld 6,3

a kiért kezességet vállaltál, és sürgesd őt tartozása lerovására, nehogy helyette fizetni kénytelen légy. A lelkipásztor az által menti meg önmagát, ha juhait minden igyekezettel arra bírni törekszik, hogy saját megszenteltetésöket, mint Istennek tartozó kötelezettséget, teljesítsék, eszközöljék. Ha ezt elmulasztja, vétkezik és bűnhödik.

Péld 6,5

Tégy ugy, mint ezen állatok, midőn megfogatnak; minden módon igyekezzél magadat megmenteni. Ez akkor fog megtörténni, ha barátodat, kiért kezességet vállaltál, kötelessége teljesitésére szüntelen sürgeted.

Péld 6,6

cselekvését.

Péld 6,6

A hangya szorgalma és előrelátó gondossága tanítsa meg az embert, mint gondoskodjék, midőn még jó erőben van, öregsége éveire, s ez életben mikép gyüjtse a jócselekedetek gyümölcseit a jövő életre (Jerus. sz. Ciril.); mert a kereszténynek mindig arra kell gondolnia: hogy eljő az éj, midőn senki sem munkálkodhatik. Ján. 9,4.

Péld 6,7

semmi külösztöne.

Péld 6,11

mint az útonálló rabló, ki az átmenőket hirtelen megrohanja.

Péld 6,11

oly bőséges.

Péld 6,11

E szavak: „Ha pedig… tőled“ hiányzanak a héberben, de megvannak a görög forditásban is.

Péld 6,12

A héber szerint: Belial fiai, sátán fiai (Móz. V. 13,13.). Olyanok, mint a sátán, kik Isten és az ő törvénye ellen föllázadnak, féktelen nép, fegyelmetlen emberek, mint sz. Jeromos forditja.

Péld 6,12

romlott férfiú. Lásd Jób 15,16.

Péld 6,12

mást beszélve, mást gondolva. A héber szerint: alávaló rosz ember a csalárd férfiú, ki gonosz szájjal jár.

Péld 6,13

A csalárd, mialatt az ártatlanokkal beszél, hogy őket szavainak hállójában megfogja, a vele egyetértőknek szemmel, lábbal, kézzel jelt ad, hogy csalárdságban jár.

Péld 6,17

a kevély érzületet.

Péld 6,20

Midőn a Szentlélek az irásban többször int a szülők tanitásainak követésére, fölteszi azt, hogy a szülők a religiót tisztelik és gyakorolják, és nincs fontosabb ügyök, mint gyermekeiket abban oktatni és nevelni. Boldogok a gyermekek, kik ily szülőkkel birnak; de fájdalom! sokszor van eset rá, hogy a szülők gyermekeiket nem az igazi bölcseségre és isteni félelemre, hanem hiábavalóságra, érzékiségre és a világ szeretetére tanitják szóval és példával.

Péld 6,22

Czélzás Móz. V. 6,6–8.

Péld 6,22

Vesd össze azokkal életmódodat, és megtudod, mit kell tenned, s mit kell elhagynod.

Péld 6,24

A Szentlélek ismételve int óvakodásra a tisztátalan szerelemtől, mert a tapasztalás tanítja, hogy e szirten a emberi nem oly nagy része, és főleg a szegény ifjuság hajótörést szenved; és hogy semmi sem gátolja az igaz bölcseség iránti szeretetet és az erény gyakorlását annyira, mint e gyalázatos és kártékony szenvedély.

Péld 6,26

Ne hagyd magadat elcsábíttatni a rosz személy kellemei által; ki valóban nyomorú lény, alig ér egy darab kenyeret, s a férfiút legdrágább kincsétől t. i. örök üdve reményétől. Mások a hébert igy: mert a kéjhölgy elveszi az ember kenyerét, de az ily asszony (a házasságtörő) a drága lelket fogja meg (még kártékonyabb, mert a lelki és testi életet is elrabolja, mivel a férj házasságtörő nejének gyalázatos tettét bűntársa megölésével boszúlja meg.).

Péld 6,29

A héber szerint: Nem marad büntetlen, ha stb. A mily bizonyosan lehetetlen, hogy valaki keblében tüzet hordozzon, a nélkül, hogy ruhái meg ne gyúljanak, vagy égő szenen járjon, a nélkül, hogy talpait meg ne égesse: úgy nem jöhet senki érintkezésbe fajtalan asszonynyal a nélkül, hogy magát veszélybe ne döntse. Bár szivére venné ezt főleg a fiatalság a más neműekkel való könnyelmű és óvatlan társalkodásnál. Némelyek ugyan erejökben bíznak, hogy a kisérteteknek ellene fognak állni; de ezek annál közelebb vannak a veszélyhez, és esztelen az, ki igy szól: Tűzbe ugrom, de nem akarok megégni!

Péld 6,30

értsd: összehasonlítva a házasságtöréssel és fajtalansággal. És itt is csak azon lopásról van szó, mely az éhség lecsillapitása végett történik, tehát szükségben tett lopásról.

Péld 6,31

azaz, többet, mint mennyit a lopott jószág ért. Lásd Móz. II. 22.

Péld 6,31

azaz, ha mindjárt házának minden vagyonát odaadja is. Mások szerint: Nem marad büntetlen a tolvaj, habár azért lop is, hogy éhező lelkét kielégitse; hétannyit stb.

Péld 6,32

szivtelensége, balgatagsága miatt.

Péld 6,32

a lopásért még van kárpótlás, de a házasságtörő életével lakol bűneért.

Péld 6,34

Lásd 20-ik jegyz.

Péld 6,35

A héber szerint e vers: nem fogad el semmi váltságot, s nem nyugszik meg rajta, még ha nagy ajándékot adnál is neki.

Péld 7

Péld 7,2

Mit őrzünk gondosabban, mint szemünk fényét?

Péld 7,3

Lásd Móz. II. 13,16. Móz. V. 6,8.

Péld 7,4

Szeretlek, mint nővéremet. A bölcseség nővérnek és barátnénak neveztetik, mintegy az emberi lélekkel való tiszta és szent egyesülésének kifejezésére.

Péld 7,5

hogy megőrizzen a fajtalanságtól. Mások szerint a balgatagságtól.

Péld 7,6

a róstély-ablakon. Salamon, hogy ovakodásra intsen a házasságtöréstől és fajtalanságtól, egy csábító esetet ad elő. Mások abban az álbölcseség csábító ármányainak képét látják.

Péld 7,8

a rosz személy háza szegleténél. Utczaszegleten volt háza, hogy az átmenőket több oldalról oda csábíthassa.

Péld 7,9

járkál föl s alá a kisértetbe rohanva.

Péld 7,9

a sötétség előadott fokozatai, mind megannyi fokozatai a lelki vakságnak, melybe az elbóditott ifju esik.

Péld 7,10

szemtelen öltözetben.

Péld 7,10

Mások a hébert igy: álnok szivvel, (eltitkolva szándékát).

Péld 7,11

Mások a hébert így: csapongó és vakmerő, ki nem maradhat stb.

Péld 7,12

A héber szerint: a piaczokon és utczákon.

Péld 7,14

Béke- (hála-) áldozatokat, melyek egy része vidám vendégséggel költetett el. (Lásd Móz. III. 7,15.). Vig élet és sziveskedés által csalogatja. Pedig ő maga az áldozatállat, mely megöletik és fölemésztetik (22. v.).

Péld 7,14

a fogadott áldozatokat valósággal bemutattam.

Péld 7,16

Némelyek szerint: szalagokkal; mások szerint, takarókkal. Mások másképen.

Péld 7,17

Ezek itt a legdrágább illatszerekűl vétetnek. Lásd Móz. IV. 24,6. Zsolt. 44,9. Ének. 3,6.

Péld 7,19

tehát soká elmarad.

Péld 7,20

Némelyek szerint, ujholdra; mások szerint, bizonyos időre; – mások szerint, a sátoros ünnepre. Lásd Zsolt. 80,4.

Péld 7,22

Mások a hébert így: …vitt ökör, mint a szarvas rohan a hállóba; mások szerint, mint a pók martaléka tőrbe esik; mások szerint, mint a lánczra, melylyel a bolondok megfenyittetnek. Mások másképen.

Péld 7,23

a lelkiismereti furdalás nyila, s a bekövetkezett testi és lelki romlásé.

Péld 7,26

Mások a hébert így: és sokan vannak az erősek, kiket megölt.

Péld 8

Péld 8,3

mindenütt.

Péld 8,3

Az isteni bölcseség ismét mint személy lép föl, hogy az embereket fölhíja követésére. A mi itt a bölcseségről mondatik, részint a teremtetlen isteni, részint a teremtett emberi, s az isteniben részt vevő bölcseségre illik, azért mind Krisztusra alkalmazható, ki a teremtetlen és teremtett bölcseséget személyében egyesitette; ez okból sz. Athanáz, naz. Gergely, Ágoston, Béda, s a többi egyházatyák és tanítók az alább mondottakat Krisztus Jézusról értik.

Péld 8,5

tapasztalatlanok. Mások szerint: balgatagok.

Péld 8,6

Mások szerint: fejedelmi, jeles, fontos dolgokról.

Péld 8,8

helyesek; megkülönböztetésűl a világbölcseségtől, melynek tanai igazat és hibát vegyest tartalmaznak; mint ezt minden bölcsészeti rendszer mutatja.

Péld 8,9

könnyűk.

Péld 8,9

Csak a megrögzött balgatagok találhatják az isteni bölcseség igéit helyteleneknek; a megvilágosított ember, ha annak értelmét igaz útakon keresi, azokat igazaknak és világosaknak fogja ismerni.

Péld 8,10

Inkább a bölcseség kincseit igyekezzetek megszerezni, mint az ezüstöt és aranyat.

Péld 8,11

Mások szerint: klárisnál és gyöngyöknél.

Péld 8,12

Hol jó tanács és jó gondolatok vannak, ott vagyok; mert azok tőlem jőnek.

Péld 8,14

a helyes ismeret és cselekvés.

Péld 8,16

A héber szerint …a fejedelmek és nagyok, mind a föld birái.

Péld 8,17

kik korán keresnek engem, óhajtoznak utánam.

Péld 8,18

Nálam vannak az igazság javai (Ján. 1,16. Kor. II. 8,9.), a valódi tisztesség. Némelyek a hébert igy …tisztesség, jólét, szabadság és igazság.

Péld 8,19

melyek tőlem erednek.

Péld 8,22

Isten birt engem létele kezdetén, azaz, öröktől fogva. E szavak jelentik, hogy az Atya mindenkor a Fiuban, a Fiu mindenkor az Atyában volt (sz. Jerom.). Erről legszebb s legteljesebb értelmezést ad a szeretett tanítvány, János 1,1. Kezdetben vala az Ige (a Bölcseség), és az Ige Istennél vala, és Isten vala az Ige. A héber befejezés, mely a fönebbi fordításban igy adatik „birt engem“, így is adható: „teremtett engem“ Igy fordítják a LXX. értelmezők, s e fordítás szerint, többen a sz. atyák közől, Jézusra vonatkozólag értelmezik ez igéket, a mennyiben ő, mint Isten fia, lelket, mely teremtetett, vőn fel, és megtestesűlt. Szerintök Jézus lelke minden teremtett lények mintaképe volt. S a mennyiben az ember átalán a teremtés koronája, minden teremtmények összes fogalma, egy kis világ: ennélfogva nemcsak az ős mintakép, az ember Jézus, hanem minden tökéletes ember többé kevésbbé nevezhető a teremtett dolgok előképének; és azért az egyház nem eshetik megrovás alá, midőn a 22–32. v. igéit a boldogságos Szűzre, a tisztaság és tökéletesség példányára alkalmazza.

Péld 8,23

Mások a hébert így: Öröktől fogva fölkenettem fejemen (mint királyné).

Péld 8,24

a chaos mélységes térei (Móz. I. 1,2. vesd össze 27. v.).

Péld 8,26

Az értelmezők ez alatt a föld sarkait értik, vagy a négy világrészt. A héber szerint: Még a földet nem alkotta, sem annak térségét, még nem a föld porának kezdetét, elemeit. Mások szerint: még nem a föld porának fejét (az embert). Mások másképen.

Péld 8,27

Azaz: mikor a világterv szabályai szerint a földet kikerekítette.

Péld 8,28

a vizet, illető tartalékjába, a földre tette. A héber szerint: megerősítette, és a mélységek forrásait megerősitette.

Péld 8,30

Lásd Ján. 1,3. Mások szerint: ő vele voltam, mint ápoltja (kedveltje). Lásd Ján. 1,18.

Péld 8,30

gyönyörködtem teremtményeimben, mert jók voltak. (Lásd Móz. I. 1,10.12.18.31. Máté 3,17. Ján. 17,24.), és könnyedén, gyorsan, mintegy játszva végeztem művemet.

Péld 8,31

sőt emberré lett. Lásd Móz. V. 33,3. Zsid. 2,16. Tit. 3,4.

Péld 8,34

azaz: ki minden esetben és körűlményben tanácsot kér tőlem. A bölcseség csak állandó figyelem által található föl alázatosságban és béketürésben.

Péld 9

Péld 9,1

A héber szó itt többes számban van, mint Elohim, Isten.

Péld 9,1

A bölcseség, mely öröktől fogva Istennél volt (Péld. 8,22.) egy pompás és sok (a hetes szám átalán többet jelent) oszloppal diszitett és megerősitett házat épite magának a földön, hogy abban az embereket megvendégelje. Hogy e ház alatt átalán azon isteni intézmény értendő, melyet Isten a végett szerzett, hogy az embereket tanitsa és megszentelje: az világos; de annak jelvényeiből s a képleg hozzáadott vendégségből egyszersmind az is kétségtelenül kitűnik, hogy az által Salamon, prófétai lélekkel, különösen Isten anyaszentegyházát példázta, mely oszlopaival, a tanítmánynyal és kegyelemszerekkel, Istentől a végre rendeltetett, hogy az emberek abban egybegyűljenek az isteni bölcseség hallgatására, s ennek javaival elteljenek. Igy a sz. atyák. Ezek közől többen a ház alatt egyszersmind Jézus szentséges emberiségét is értik, és a boldogságos Szűzet, kit az isteni Ige lakáúl választott.

Péld 9,2

A vendégséget a béke- (hála-) áldozatok után volt szokás tartani. (Lásd Móz. III. 7,15.). Az isteni bölcseség az anyaszentegyházban isteni eledelét a bemutatott áldozatok után osztogatja.

Péld 9,2

A déltájiak sürű és kemény borai vendégség előtt vizzel vegyítetnek. A mi áldozatunknál is a bor vizzel vegyítetik annak jelentéseűl, hogy Krisztusban az isteni és emberi természet egyesűlt; és hogy az isteni bölcseség az emberi értelemben magát megalázta.

Péld 9,2

Értsd a tanitást és a szeretet vendégségét.

Péld 9,3

Értsd az apostolokat, az egyház tanítóit, és minden buzgó lelket.

Péld 9,3

A mi fönebb (1. v.) háznak mondatik, itt várnak és körülfalazott városnak neveztetik. A héber szerint: hívogat a város magas helyein.

Péld 9,4

A kicsiny itt az, ki az elemekre taníttatik, s egyszersmind, ki az ő szemeiben alázatos.

Péld 9,6

Lépjetek ki a tanulók állapotából; törekedjetek tökélyre. A héber szerint: hagyjátok el a bolondokat.

Péld 9,7

szidalmat és gúnyt szerez. E verset az előbbivel igy kell összefüggésbe hozni: Titeket, kicsinyek! kik bár tudatlanok, de jó akarattal teljesek vagytok, szivesen tanítalak; de nem a vallásgúnyolókat, kik a bölcseséget nemcsak hogy nem akarják ismerni, hanem azt még becstelenítik és gyalázzák; mert a ki ilyeneket tanít, semmi jót nem eszközöl, hanem csak szidalmat von magára. Ne adjátok a szentet ebeknek, és ne hányjátok gyöngyeiteket a sertések elé, ugymond Krisztus Máté 7,6. netalán eltapodják azokat lábaikkal, és megfordulván, szétszaggassanak titeket. Lásd Sirák 32,6.

Péld 9,8

Ne törődjék a vallásgúnyoló megjobbitásával, mert annak más következése alig lesz, mint hogy ő gyülölni fog téged, s így az ő megtéritésére és jobbitására semmit sem teszesz; hanem a bölcset megfeddheted, ha látod, hogy nem tesz jót, mert az ilyen örűl az intésnek és fenyitéknek.

Péld 9,10

Az Istent félő és szerető szentek bölcsesége a valódi bölcseség. Mások szerint: a szent (isteni) dolgok ismerete.

Péld 9,13

azaz: a bolondság, a vétek, a tévtan, mely szép és sok tartalom nélküli beszédével az embereket elámítani törekszik.

Péld 9,14

piaczain vagy köztérein.

Péld 9,16

együgyű, tapasztalatlan.

Péld 9,17

melyet dugni kell, mert nem igaz keresmény.

Péld 9,17

A balgatagság az embereket lakomára híjja, mely csupa lopott, azaz, tiltott ételekből és italakból áll.

Péld 10,14

a tapasztalatlan, ki hívását követi.

Péld 9,18

A gonoszság szörnyei; mások szerint: gonosz lelkek. A héber szerint: hogy ott árnyak, (holtak, pokol fiai) vannak.

Péld 9,18

Rettenetes vendégség! A balgatagság, a vétek és tévtanitás asztalánál csak a pokol fiainak társasága találtatik.

Péld 10

Péld 10,1

Az atya szó alatt itt egyszersmind az anya is értendő, és viszont.

Péld 10,2

Bárminemű igaztalanságnak soha sincs jó következménye, de az erény és igazság megszabdít a haláltól, az örök- és néha az ideigvalótól is, mint ezt Noé, Lót és mások példái mutatják.

Péld 10,3

Az Úr az erény és igazság után törekvőknek megadja, mi élelmökre szükséges; és ha tőlök megtagadja, hogy őket próbálja és megszentelje, kipótolja azt lelki vigasztalásokkal és kegyelmekkel, úgy hogy a fönebbi igék mindenkor teljesedésbe mennek; mert a mint sz. Jeromos mondja: Az megtartja igéretét, ki az igéretet jobb módon adja, mint az ember várja.

Péld 10,3

Mások a hébert így: az istentelenek kivánságait teljesítetlen hagyja. Mások másképen.

Péld 10,4

a serények.

Péld 10,4

ugy van ez a testi, mint a lelki tevékenységgel.

Péld 10,4

megcsalatik. E szavak „ki hazudságokra… kergeti“ nincsenek meg a mi héber szövegünkben.

Péld 10,5

aratáskor.

Péld 10,5

az aratás ideje a jelen élet ideje.

Péld 10,6

Istentől az igaz megáldatik.

Péld 10,6

a gonoszság s ennek következései, az isteni büntetések, boritják be az istentelen arczát, vagyis, az istentelen szerencsétlen lesz.

Péld 10,8

A balgatag minden intő szót csapásnak vesz, és elutasitja azt. Mások a hébert így: Az ajkak bolondja (az esztelen fecsegő) önmagát buktatja meg (dönti veszélybe, mert semmi oktatást nem fogad be).

Péld 10,9

ki őszintén, hamisság nélkül lát dolgához minden tettében, nincs mitől félnie; de a ki cselekedeteiben csalfa szándékot rejteget, végre elárulja magát, és nem ér czélt.

Péld 10,10

ki az eltitkolt ravaszság csendes beszédével szól (Péld. 6,13.), az másoknak fájdalmat okoz; a balga, ki sokat beszél (19. v.), önmagának árt; az egyik másoknak, a másik önmagának.

Péld 10,11

Az igaz ember szájából csak az üdvös tanitás szavai jőnek; de az istentelenek szája gonoszt rejt tartalékban, ha mindig szóval ki nem jelenti is. Mások a hébert így: az istentelenek szája befödi a gonoszságot, vagyis, az igaz szája jót beszél és megjutalmaztatik; az istentelen szája gonoszt beszél, és megbüntettetik (lásd 6. v.).

Péld 10,12

A ki felebarátját gyülöli, annak minden ballépése alkalmat ad, hogy vele veszekedjék. De ki őt igazán szereti, annak hibáit menteni fogja, és takarót borít rá.

Péld 10,13

A bölcs, ajakin bölcs tanitást hordoz; a bolond, hátán vesszőt hord, azaz, balgaságot, mely a vesszőt megérdemli s gyakran meg is nyeri.

Péld 10,14

A bölcs nem mutogatja ismereteit, csak mikor azokkal használhat; a bolond ellenben meggondolatlanul mindent kifecseg, s az által gyakran veszélybe jő, hogy megvetést vonjon magára.

Péld 10,15

A gazdag biztositva van gazdagsága által, a szegénynek félni kell szegénysége miatt; azért szerezz magadnak kincseket, melyek téged biztosítanak, nem ugyan e mulandó életre, hanem az örökkévalóságra.

Péld 10,16

Az igaz ember igyekszik, hogy becsületesen folytassa életét; az istentelen jövedelmet iparkodik szerezni, hogy az által bűneiben kéjelegjen. Mások a hébert így: Az igazság jutalma, élet; az istentelenek aratása, bűn.

Péld 10,17

Ki fegyelmet tart, s az utbaigazítást elfogadja, uton van az örök életre; de ki azt megveti, az utat eltévesztette.

Péld 10,18

Ki gyűlölségét szép szavak alatt elrejti, gonoszabb bolond, mint az, ki szidalmakra fakad ki; mind a kettő szeretetlen, de az előbbi ezenkivűl képmutató is.

Péld 10,19

Az igaz lelkű emberek nem esnek hazudságba, nem gázolnak embertársaik becsületében, nem tesznek könnyelmű beszédet, hirharangozást stb. Lásd Jakab 3,2. Sirák 27,29.

Péld 10,20

Szive, nyelve tiszta az igaznak, mint az ezüst; az istentelen szive, nyelve semmit sem ér; a nyelv megfelel a szivnek, mert a sziv bőségéből beszél a száj, ugymond Krisztus.

Péld 10,21

életre önmagoknak és másoknak.

Péld 10,21

kik nem akarják a tanítást elfogadni, vakságukban halnak meg, és másokat is gyakran veszélybe rántanak.

Péld 10,22

Csak azon javak, melyekkel Isten áld meg, melyek az igaz, jámbor törekvés gyümölcsei, adnak valódi tiszta élvet; minden egyéb gazdagság, mely nem tekinthető Isten áldásának, hanem önző és bűnös uton szereztetett, gyötrő érzelmek által keserűvé lesz.

Péld 10,23

A bolond legnagyobb könnyűséggel, mulatságúl követi el a bűnt; a bölcs mindent meggondolva tesz, és őrizkedik különösen a bűntől. Mások a hébert így: Mintegy játék (mulatság) a bolondnak a bűn; a bölcs férfiunak pedig (mulatság) a bölcseség.

Péld 10,25

Az istentelen ember szerencséje, járta kelte változó, mint az időjárás; az igaz élete és boldogsága örök, mert Istenben nyugszik.

Péld 10,26

Mint az eczet a fogaknak, a füst a szemeknek kellemetlenséget és kárt okoz: ugy a rest azoknak, kik őt szolgálatjokba fogadták.

Péld 10,27

Lásd Péld. 3,2.

Péld 10,29

erős támasz.

Péld 10,29

Mások a hébert így: de az istentelenek félénkek.

Péld 10,30

Lásd Péld. 2,21.22.

Péld 10,31

Az igaz szájából bölcseség fakad.

Péld 10,31

Az igaz üdvös tanításokat szól, a gonosz gonoszakat beszél önmaga és mások veszedelmére. Mások így értelmezik: Az igaz szájából bölcs gyümölcsök fakadnak, mint az üde egészséges fából; az istentelenek nyelve hallgat, mint az elszáradt ág a kiveszett fán.

Péld 10,32

kedvességet beszélnek.

Péld 11

Péld 11,2

Mert a kevély megvettetik.

Péld 11,2

mert a bölcseség igazság; de az alázatos egyedűl igaz, mert valódi nyomorú voltát elismeri és bevallja.

Péld 11,3

A jámborok és ártatlanok igaz uton járnak; de a csalárd kétszinűek elvesznek; mert Isten engedi, hogy tulajdon tőreikben megfogassanak.

Péld 11,4

az itélet napján.

Péld 11,4

az örök haláltól.

Péld 11,5

egyenessé teszi utját, elhárítja róla az üdv minden akadályát.

Péld 11,6

az egyenes lelkűség, őszinteség.

Péld 11,6

A héber szerint: kivánságaikban.

Péld 11,7

nincs többé mit remélnie.

Péld 11,7

Mások szerint: a gonoszok.

Péld 11,7

és ama szorgoskodó istentelenek minden reménye és terve füstbe megy a halál után.

Péld 11,8

Ez gyakran valósúl már ez életben is. Igy adatott Ámán azon halálra, melyet Mardokeusnak készített; igy adattak Dániel vádolói az oroszlánoknak. E bölcs mondat még inkább valósúl a jövő életben. Ott az igaz, ki itt a szenvedések tüze által megtisztítatott, örökké tartó örömeket nyer; ellenben az istentelen, ki itt a rövid és hiú örömeknek élt, örök kínokat. Fiam! ugymond Ábrahám az evangéliomi dúsgazdaghoz, jusson eszedbe, hogy elvetted a jókat életedben, és Lázár hasonlóképen a roszakat; most pedig ez vigasztaltatik, és te gyötörtetel (Luk. 16,25.). Vesd össze Péld. 21,18.

Péld 11,9

A képmutató gonosz a barátság álarcza alatt igyekszik megcsalni barátját; de ha ez bölcs, fölfedezi gonosz szándékát, és megmenekszik. Vagy pedig: A kik képmutató gonoszok által megcsalathatnának, a bölcsek által figyelmeztetve lévén, megszabadúlnak.

Péld 11,11

jó tanácsaik, intéseik, példájok, imádságuk által.

Péld 11,11

az által, mit gonosz szivből beszélnek és cselekszenek, a szó és tett átka által.

Péld 11,12

azaz: felebarátját, minden embert.

Péld 11,12

szidalom által, mint a héber kifejezi.

Péld 11,12

mert ismeri saját nyomorú voltát.

Péld 11,13

a ki (fele) barátjához nem őszinte, kétszinű. Mások a hébert így: A rágalmazó.

Péld 11,15

kit biztosan nem ismer. Lásd Péld. 6,1. s követk.

Péld 11,15

főkép az elhamarkodott kezességektől.

Péld 11,16

az igaz asszony, ki erénye miatt kedves (22. v.).

Péld 11,16

azaz, mint az erősek, gazdagságot nyer.

Péld 11,17

önmagával.

Péld 11,17

kegyetlenűl bánik önmagával és legközelebbi rokonaival.

Péld 11,18

siker nélkülit. Lásd Gal. 6,8.

Péld 11,19

Mások szerint: igazság.

Péld 11,21

ha a gonoszok összetartanak is.

Péld 11,21

Mások szerint: Nemzedékről nemzedékre sem marad büntetlen a gonosz.

Péld 11,22

a keleti nők karikákat viselnek orrukban. (Móz. I. 24,47.) Ennélfogva az erkölcstelen asszony méltán neveztethetett orrán aranypereczet hordó disznónak.

Péld 11,22

erkölcstelen.

Péld 11,23

Az igazak csak jót várhatnak, az istentelenek csak Isten haragját és büntetést.

Péld 11,24

A héber szerint: némelyek fukarkodnak mód nélkül, s mindinkább szegényednek.

Péld 11,25

jótékonyságot gyakorol.

Péld 11,25

a ki itat, itattatni fog; a ki jót tesz, jót vesz.

Péld 11,26

a gabonauzsorás.

Péld 11,27

A héber szerint: kedvességet keres, ki jóra törekszik.

Péld 11,28

kik Istenben biznak.

Péld 11,29

szenvedélyes nyugtalanság, fényüzés, tékozlás, pörlekedés stb. által.

Péld 11,29

mitsem szerez.

Péld 11,29

Az ily balgatagok jószága a bölcsek kezére jut, és igy a balgatag a bölcs kegyelméből lesz kénytelen élni.

Péld 11,30

Az igazak gyümölcsei, jócselekedetei olyanok, mint az életfája a paradicsomban (Móz. I. 2,9. 3,22.); mert nem csak önmagoknak szereznek halhatatlan életet, hanem másoknak is.

Péld 11,30

ki azokat megnyeri, Istenhez vezérli.

Péld 11,31

Vesd össze Pét. I. 4,18.

Péld 12

Péld 12,1

az oktatást, intést.

Péld 12,2

érzéseiben, belátásában.

Péld 12,2

A héber szerint: de a cselszövő megbüntettetik általa.

Péld 12,3

nincs állandó szerencséje.

Péld 12,4

Mások a hébert így: a derék, erényes asszony.

Péld 12,4

férjének oly kártékony, mint a csontszú.

Péld 12,6

embertársaik életére ármánykodnak.

Péld 12,6

a veszélyben forgókat, intés, tanitás által.

Péld 12,7

Mintha az istenteleneket megforditanád, oly hamar elmulnak ők és szerencséjök. Mintha kezünket megforditjuk, oly kevéssé állandó jólétök.

Péld 12,8

Mások a hébert így: Értelme (bölcsesége) szerint dicsértetik a férfiú.

Péld 12,9

ki magának a szükségest megkeresi.

Péld 12,10

Mások szerint: irgalmassága.

Péld 12,11

nemcsak hogy nincs mit ennie, hanem esze sincs.

Péld 12,11

keres dicsőséget.

Péld 12,11

kedves, mulattató.

Péld 12,12

a gonosz ügy szilárdítása, a jónak elnyomása.

Péld 12,12

hanem az igazak és az ő ügyök mégis győzni fog. Mások a hébert igy: Az istentelenek önként mennek a hállóba (megfogatni akarnak), de az igazak gyökere gyümölcsözni fog. Mások másképen.

Péld 12,13

Az istentelen megfogatik tulajdon álnok szavaiban; ellenben az igaz embert kimenti jó szándéka a veszélyből.

Péld 12,14

A ki bölcsen szól, sok gyümölcsét fogja szedni.

Péld 12,17

A kinek tanúskodni kell, és azt mondja, a mit tud, teljesítette kötelességét; a ki ellenben akármi okból mást mond, nem tart a törvénynyel és igazsággal, hanem a csalárdsággal.

Péld 12,18

ha meggondolatlanúl vagy épen vétkes dolgot igért.

Péld 12,18

nem ereszkedik meggondolatlan igéretekbe. A héber szerint e mondat: A meggondolatlan fecsegő, mint az átverő kard; a bölcs nyelve pedig orvosság. A körülményekre s jelenlevő személyekre minden tekintetnélküli meggondolatlan beszéd, mind megannyi tőrszúrás az illetők szivébe; ellenben jótékony hatást gyakorol a bölcsnek nyugodt, meggondolt beszéde, főkép ha mások meggondolatlanságát jóvá teszi.

Péld 12,19

megáll abban, a mit mond.

Péld 12,19

A tanú, ki nem gondolja meg jól, a miről tanúskodik, hazug nyilatkozatokat tesz, melyeket, hogy megálljanak, további hazudságokkal igyekszik bebizonyitani.

Péld 12,20

A kik mások romlására törekszenek, ezt közönségesen tulajdon hasznukért teszik; de megcsalódnak számitásukban, mert az által önmagokat teszik szerencsétlenekké.

Péld 12,20

A kik másokat békeségre, azaz, jólétre s minden jóra segítenek, ez által saját szerencséjöket alapítják meg, s benne örömforrást találnak.

Péld 12,21

Az igaz minden eseményben Isten akaratját imádja; ő tudja, hogy Isten mindent az ő javára fordít, és azért nem veszti el szíve békéjét; az istentelennek nincs meg e vigasztalása a balesetben, és azért kétszerte szerencsétlen. Mások a hébert így forditják: Az igazat semmi rosz nem éri; a gonoszok pedig tele vannak bajjal.

Péld 12,24

a szorgalmasok.

Péld 12,24

a szorgalmas ember jut valamihez, és maga ura lesz.

Péld 12,24

másnak szolgája lesz, miután t. i. elszegényedett.

Péld 12,26

embertársa.

Péld 12,26

Az igaz nemcsak hogy semmi roszat nem tesz embertársának, hanem kárt is kész szenvedni annak javáért; ellenben az istentelen, embertársa kárával akar meggazdagodni, de megcsalatkozik tervében, mert Isten nem engedi, hogy szerencséje állandó legyen. Mások a hébert így: Az igaz jó útra vezérli barátját, az istentelenek útja tévedésbe visz. Mások másképen.

Péld 12,27

a szorgalmas jámboré.

Péld 12,27

Mások a hébert így: A rest nem nyeri el, a mire vadász, de a szorgalmas férfiu jutalma gazdagság.

Péld 13

Péld 13,1

kitűnteti azt cselekedeteiben.

Péld 13,1

Mások a hébert így: A bölcs fiu hallgat atyja tanítására, de a csúfoló semmi intésre sem hajt.

Péld 13,2

Lásd Péld. 12,14.

Péld 13,2

és azért roszat, szerencsétlenséget nyer abból következésűl. A héber szerint …jókkal; gonosz az istentelenek ohajtása (s azért gonoszúl is járnak).

Péld 13,3

sok vétektől és bajtól.

Péld 13,4

mindig határozatlan, semmi munkához nem fog, és azért szűkölködik.

Péld 13,4

a munkás ember meggazdagodik.

Péld 13,5

a rágalmat.

Péld 13,5

a rágalom által.

Péld 13,6

Az igaz szerencsésen jár, az istentelen szerencsétlenségbe esik.

Péld 13,7

A külszin csal. – Mások szerint: Némelyik gazdagnak mutatja magát, holott stb. némelyik szegénynek stb.

Péld 13,8

E mondásban összehasonlíttatnak a gazdagság és szegénység előnyei. A gazdagnak meg van ugyan az a haszna gazdagságából, hogy ő, ha élete veszélyben forog, azt megválthatja; de a szegénynek még nagyobb előnye az, hogy élete rablás, üldözés által kevésbbé van veszélyeztetve, s így őt a baleset nem oly könnyen fenyegeti.

Péld 13,9

Az igazak szerencséje világosság (Jób 18,5.), mely vigan ég; az istentelenek szerencséje szövétnek, mely elalszik.

Péld 13,10

A kik kevélyebbek, mintsem hogy másokra figyeljenek, mindig békétlenségben fognak élni; a kik pedig egyetértve szivesen fogadják mások tanácsát, bölcsek lesznek, és a viszálytól bizton maradnak.

Péld 13,11

mert közönségesen igaztalan uton szokott szereztetni.

Péld 13,13

A ki Isten valamely törvényéről megvetőleg szól, a jövendő isteni itélet alá fog esni; a ki pedig féli a törvényt, itt is ott is békéje lesz (Béda). Mások szerint: A ki másról megvetőleg szól, kötelezi magát bebizonyítani, a mit mond, vagy mint ismert hazug, azt visszavonni. A héber szerint: ki az igét (parancsot) megveti, el fog veszni; ki pedig a parancsot féli, jutalmát veszi.

Péld 13,13

kik mások ellen incselkednek.

Péld 13,13

és bajokban.

Péld 13,13

E szavak: „Az álnok… könyörűlnek.“ nincsenek meg a mi héber szövegünkben.

Péld 13,15

Mások szerint: az értelem a jósággal.

Péld 13,15

A megvetők cselekvésmódja, kik nem tanítják a tudatlanokat, hanem kicsúfolják, veszedelmet és romlást szerez. A héber szerint: A megvetők útja kemény.

Péld 13,16

Némelyek szerint: értelemmel. Mások szerint: előrelátással; mindenben meggondolást és értelmességet mutat.

Péld 13,17

Ki az istentelen megbizásából, ennek ügyeit viszi, és terveit foganatosítja, Istentől szerencsétlenséggel fog büntettetni; a ki ellenben igazlelkű hiv ügyvivője a becsületes igaz embernek, ez mind magának, mind urának szerencsét és jólétet szerez.

Péld 13,19

A kivánság teljesedése hizeleg az érzékiségnek. Ily teljesűlést ohajtanak a bolondok, gonoszok, és utálják mindazokat, kik vágyaikat fékezik, s a roszat kerűlik.

Péld 13,20

A héber szerint: szerencsétlen lesz.

Péld 13,22

A jámbor örökségűl hagyja javait fiaira, s fiainak fiaira.

Péld 13,22

Az istentelenek igaztalanúl szerzett jószágának közönségesen nincs állandósága, hanem tulajdon birtokosától vagy örököseitől elfecséreltetik, hogy méltóbb birtokosok kezeibe jusson.

Péld 13,23

Abból, mit valaki igaz uton örököl, jól élhet; de sokszor megtörténik, hogy az uralom azoknak jut, kiknek ahhoz nincs joguk. A héber szerint: Sok élelmet ad a szegények új földje; de a gazdagság elenyészik, hol az igaztalanság uralkodik; azaz, a szegény és erényes, hacsak munkálható földe van, jól élhet; ellenben az igazságtalan gazdag elvesztheti gazdagságát, és szűkölködni fog. Mások másképen.

Péld 14

Péld 14,1

fölemeli. Lásd Tit. 2,5.

Péld 14,1

tetteivel, cselekvésével.

Péld 14,2

Mások a hébert így: A ki igaz uton jár, féli az Istent; a ki tekervényes utakon bolyong, megveti őt; vagyis, az erkölcsös ember vallásos is, az erkölcstelennek nincs istenifélelme.

Péld 14,3

a bolondságé, t. i. a bolond saját szájában hordja a fenyitő vesszőt értetlen és elbizott beszédeiért; vagy: a balgatag beszéd romlást és büntetést szerez.

Péld 14,3

a bölcseket a gonosztól.

Péld 14,4

ott nincs termény, nincs jövedelem.

Péld 14,4

ott sok ökröt forditottak munkára. Mások szerint: A hol sok ökröt fordítanak munkára, ott sok termény mutatkozik; a ki semmit sem fordít rá, semmit sem szerez. Hol nincsenek munkások az Úr szőlőjében, ott nincs megtérés.

Péld 14,6

A ki bölcseséget keres, de a kijelentett igazságot megveti, különösen a mint azt az egyház, a csalhatlan tanító, hirdeti az embereknek, az nem fogja megtalálni a bölcseséget, épen mert nem keresi ott, hol föltalálható. Ellenben az értelmes, ki ott keresi, hol feltalálható, könnyen megtanúlja azt.

Péld 14,7

Ha beszédbe állsz a balgataggal, egy okos szót sem fogsz tőle hallani.

Péld 14,8

az önismeret.

Péld 14,8

önmaga fölött. A héber szerint: önámítás.

Péld 14,9

A balgatag játszva követi el a legnagyobb vétkeket; de az igazak kegyelemben maradnak, és őrizkednek a bűnöktől. Némelyek a hébert így: A bolondok játékot űznek a vétekkel; de az igazak kedvet a jámborokban találnak. Mások másképen.

Péld 14,10

Mint a búval, úgy van az örömmel is; csak az érzi legjobban, kit érdekel.

Péld 14,12

Van álbölcseség, álerény, áljámborság, álbuzgalom, álbünbánat, melyek mind a valóság szinét viselik; azért igen szükséges ezekben az embereknek magára vigyázni, és ne saját véleményét, hanem az anyaszentegyház tanítását és itéletét kövesse, mert csak az igazság az, ugymond Krisztus, mely a haláltól megment.

Péld 14,14

a balgatag, a gonosz örömet talál igaztalanságában, de sokkal több örömet talál a jámbor igazvoltában.

Péld 14,15

jól meggondolja, hogy cselekedjék.

Péld 14,15

E szavak: „Az álnok… egyenesek.“ Nincsenek meg a héberben.

Péld 14,17

Mások szerint: a hirtelen haragvó.

Péld 14,17

A ki valamely sértésre türelmetlenül fölpattan, esztelen; de a ki álnokúl boszút forral, e fölött még gyülöletes is.

Péld 14,18

a balgaságban ugy mint a bölcseségben van haladás.

Péld 14,19

Végre diadalmat nyer az igaz ügy. A jók ellenei akkor megalázva borúlnak az igazak lábaihoz.

Péld 14,21

E szavak: „A ki hiszen… irgalmasságot“ nincsenek meg a héberben.

Péld 14,22

a jóság és igazság kötelmeinek hű teljesítése. A héber szerint: Nem tévelyegnek-e, kik gonoszt cselekszenek? nincs-e irgalom és hűség azoknál, kik jót tesznek?

Péld 14,23

a ki sokat beszél, és keveset vagy semmit sem dolgozik, szegény lesz. Ez illik azokra is, kik az erényről és isteni dolgokról sokat beszélnek, de ezekből keveset vagy semmit sem vesznek gyakorlatba; ezek mindig szegények lesznek érdemben.

Péld 14,24

jó belátásban.

Péld 14,24

a bolondok balgasága esztelenséggel (szégyen-gyalázat- és bajokkal ) fog koronáztatni.

Péld 14,25

üdvöt szerez.

Péld 14,25

és kárt okoz.

Péld 14,26

az Úr fiainak.

Péld 14,28

A héber szerint: de a nép elszakadásában (elpusztulásában) romlása.

Péld 14,29

emlékűl hagyja.

Péld 14,30

A lelki nyugalom sokat használ a test egészségére nézve is, a szenvedély ezt megrontja.

Péld 14,31

A szegénység úgy mint a gazdagság Istentől vagyon. A ki tehát a szegényt megsérti, Istent is megbántja, ki a szegénységet rendelte, és a szegényt is csak ugy saját képére alkotta (Jób 31,13–16.). És Isten a szegényeket mindenkor különösen oltalmába vette és szerette; az ő sz. Fia, Jézus pedig, maga is szegénységben akarván élni és meghalni, a szegénységet tökéletes tisztességre emelte, mintegy istenivé tette.

Péld 14,33

A héber szerint …bölcseség; a mi a balgatag belsejében van, kinyilvánúl. A bölcs elrejti magánál bölcseségét; a bolond dicsekedve kikürtöli, a mit tud. Lásd Péld. 12,23.

Péld 14,34

jólétre segíti:

Péld 15

Péld 15,1

Ennek bizonyítványait lásd Kir. III. 12. Bir. 8,1–3.

Péld 15,2

A bölcs szépen is adja elé a bölcseséget.

Péld 15,2

A balgatag sok szóval adja ugyan elé bolondságát, mint a bugyogó forrás, de az üresség és zavartság bélyegével.

Péld 15,4

A békeszerető és békeszerző nyelv a szeretet és egyesség üdvös gyümölcseit termi meg; de a féktelen, meggondolatlan, egyenetlenséget szerző nyelv összezavarja, megszomorítja és földúlja a lelki életet mind magában, mind másban.

Péld 15,5

mennél jobban gyarapodik valaki az erényben, annál inkább nő erkölcsi erőben, s annál gazdagabb gyümölcsöket terem. Az istentelen semmit sem tesz igazi erővel, és cselekvése s érzelme végre meghiusúl. E szavak: „A bőséges… kiirtatnak“ nincsenek meg a héberben.

Péld 15,6

a vagyon állandóságára nézve.

Péld 15,7

azaz: bolondságot tartalmaz, bolondságot mond.

Péld 15,8

Lásd Ozeás 6,6. Izai. 1,11. s követk. Az áldozat, melyet a bűnös, bánat és igaz megtérés nélkűl bemutat, Istent nem engesztelheti meg, hanem még inkább megharagítja. Még oltáraink legszentségesebb áldozata is, a papnak, ki azt súlyos bűnben mutatja be, csak átok, habár hasznos azoknak, kikért és kiknek jelenlétében bemutattatik.

Péld 15,10

a ki vétkezik, dorgálást és büntetést kell szenvednie; ha ezeknek ellenszegűl, elvesz.

Péld 15,11

a végveszedelem helye.

Péld 15,12

A héber szerint: a csúfoló.

Péld 15,13

a lelket ernyedtté teszi, s igy az arczot komorrá. Azért int az apostol, hogy mindenkor örvendezzünk. Filip. 4,4. Van azonban szomorúság, mely Istentől ered (Kor. II. 7,10.). Ez a bűn fölötti szomorúság az Isten irgalmában vetett reménynyel; ez helyes és dicséretre méltó. A másik világ a szomorúsága. Ez a földi érzületből származik; ez a mulandó jónak elvesztése, vagy a kelletlenűl viselt ideigvaló rosz fölötti szomorúság, mely az igaz erényességben való előmenetelre nézve igen káros.

Péld 15,14

Mások szerint: belátást.

Péld 15,14

A bolond szája és szive bolondsággal táplálkozik.

Péld 15,15

A nélkülözés által, melyet szenvednie kell, a szegénynek minden napja keserű ugyan, de a nyugodt kedély, melylyel bir, mivel erényes és istenfélő, kárpótlást ad neki a nagy vendégségért.

Péld 15,16

A héber szerint …mint a nagy kincs nyugtalansággal.

Péld 15,19

a rest mindenütt töviseket lát, és semmihez sem fog.

Péld 15,20

és megszomorítja magaviselete által.

Péld 15,21

a bolondság és vétek tévutain gyönyörködik a bolond, de az igaz megmarad az egyenes uton, és azon van öröme.

Péld 15,23

Mindenki örűl, ha véleményét és tanácsát közölheti, de a mit felel, nem alkalmas mindig a körűlményekhez; a maga idejében és a fenforgó körülményekhez alkalmazott beszéd mindig legjobb.

Péld 15,24

a mennyeiekhez.

Péld 15,25

az özvegy vagyonát biztosítja. Azok a kevélyek, kik azt hiszik, hogy az Isten oltalmát nélkülözhetik; ezek ellenében áll a szegény özvegy, ki vigasztalását és segedelmét csak Istentől reményli, és azért meg is nyeri.

Péld 15,26

kedves előtte.

Péld 15,27

ki nyereség után fut.

Péld 15,27

nem hagyja magát megvesztegettetni. E mondat különösen a birákat illeti.

Péld 15,27

az irgalmasság és igazság cselekedetei által. E szavak: „az irgalmasság… gonosztól.“ nincsenek meg a héberben.

Péld 15,28

az igaz, gondolattal és szóval engedelmes a törvénynek; az istentelen engedetlenségében gonoszt gondol és mond. A héber szerint: az igaz elméje meggondolja, mit szóljon; az istentelenek stb.

Péld 15,30

a nyájas szemek.

Péld 15,30

mások szerint: a jó hír, jó tudósitás.

Péld 15,31

az üdvös intések.

Péld 15,31

bölcs az, és mindig bölcsebb lesz.

Péld 15,32

Mások szerint: ura szivének; hajlamain, kivánságain üdvös erőszakot tehet.

Péld 15,33

fegyelemiskolája.

Péld 15,33

mint a kevélység a bukás előtt (Naz. Gerg.).

Péld 16

Péld 16,1

Az ember tervezhet, de Isten igazgatja a nyelvet és cselekedetet. Ember tervez, Isten végez. Igen hibásan következtette ezen vers szavaiból az eretnek Pelagius, hogy jócselekedeteinknek nem kezdete, hanem csak kivitele függ Isten kegyelmétől; mert itt a kegyelem segélyéről épen nincs szó, hanem csak figyelmeztetés van az ellentétre, mely az emberek tervei s az Isten intézkedései között gyakran előfordul.

Péld 16,2

Az emberek utai jelentik a külső cselekvényeket. Az ember látja és ismeri a tetteket, de nem látja mindig a szellemet és szándékot, melyből azok származtak, melyet tökéletesen csak az Isten ismer. Azért az ember gyakran tartja cselekedeteit tisztáknak és jóknak, mialatt azok Isten előtt nem azok, mert titkos önzésből, emberek iránti tekintetből stb. származnak. Azért senki ne tartsa magát igaznak, hanem félje az Isten itéletét. Lásd Kor. I. 4,3.4. A héber szerint: tiszták szemei előtt, de az Úr stb.

Péld 16,3

Ajánld, áldozd föl.

Péld 16,3

jó véget érnek, sikerülnek.

Péld 16,4

önmaga dicsőítésére, hogy tulajdonait kinyilatkoztassa.

Péld 16,4

az itéletnapra. Az istenteleneket is, kikről Isten előre látta, hogy szabadakarattal vétkezni fognak, habár jót tehettek volna, – az Isten úgy teremté, hogy rajtok az ő igazsága kinyilvánittassék. A hébernek szinte az az alapértelme: Isten teremte mindent szándéka szerint, az istentelent is – a gonosz napra. Mások másképen.

Péld 16,5

ha egyik a másiknak segít is. Némelyek szerint: ha nemzedékre nemzedék következik is. Mások másképen. Lásd Péld. 11,20.

Péld 16,5

Isten parancsainak megtartása. Lásd Luk. 10,28.

Péld 16,5

E szavak: „A jó út… áldozattétel“ nincsenek meg a héberben.

Péld 16,6

Hűséggel, igazságossággal. Lásd Ján. 1,14.17.

Péld 16,7

Az Istennek tetsző erényes élet lecsendesíti az elleneket.

Péld 16,10

Mert Isten képviselője.

Péld 16,10

Értsd: a mennyiben Istenhez és az ő törvényéhez hű marad. Mások szerint: Az itéletben ne tévedjen stb.

Péld 16,11

az Úr itélete alá esik, tehát igazak legyenek.

Péld 16,11

minden kövét megitéli. A keleti kereskedők a mérlegköveket közönségesen erszényben övükön magokkal hordozzák. Mások a hébert igy: Nehezék és mérleg az Úr előtt vannak, minden cselekedetei kövek a zacskóban.

Péld 16,13

igazságos, őszinte.

Péld 16,15

A héber szerint: mint a kései esővel telt felhő (mely a termékenységre nézve nélkülözhetlen, és Palesztinában marczius- és aprilisban az aratás előtt szokott esni). Lásd Móz. V. 11,14. Jób 29,23.

Péld 16,17

az erény igaz utján marad.

Péld 16,19

Némelyek szerint: alacsonyakkal. Mások szerint: alázatosokkal.

Péld 16,20

ki ügyes a beszédben.

Péld 16,20

Az ügyes valamely dolgot jól végezhet; de boldognak csak ugy mondható, ha nem ügyességében, de Istenben bízik.

Péld 16,21

még több gyümölcsöt nyer bölcseségéből. A héber szerint: neveli a tudományt. Mi egyre megy.

Péld 16,22

a bolondság kutfeje a romlásnak. Mások a hébert igy: a bolondok fegyelme (fenyitéke) balgatagság.

Péld 16,23

a sziv bölcseségéből ered a bölcs beszéd.

Péld 16,23

A héber szerint: és ajkairól még több tanulság jő.

Péld 16,24

Mások szerint: nyájas, kellemes.

Péld 16,24

üdűlést szerez a testnek és léleknek.

Péld 16,26

Az éhség munkára kényszerít; a szükség átalán munkássá teszen.

Péld 16,27

az istentelen romlást szerez, készakarva egyenetlenséget szór (28. v.), és szavai, mint az égő tűz, mely mindenütt rombolva harapódzik.

Péld 16,28

A héber szerint: a fondorkodó (suttogó) szétválasztja a jóbarátokat.

Péld 16,29

Mások szerint: elcsábítja felebarátját.

Péld 16,30

a komoly gondolkozás kifejezése.

Péld 16,30

a ravasz gonoszság kifejezése.

Péld 16,31

Mások szerint: ősz haj.

Péld 16,31

igazak és erényesek nyerik azt.

Péld 16,33

Osztályrészünket (sorsunkat) az Úr osztja nekünk.

Péld 17

Péld 17,1

áldozatok utáni vendégséggel. A fogadott áldozatok bemutatása után vig lakomák tartattak. Lásd Péld. 9,2.

Péld 17,2

a családatya által a balga fiak fölött felügyelővé rendeltetik. A héber szerint: a gyalázatos fiún.

Péld 17,2

A családatya halála után a vagyont elosztja a testvérek között; vagy: ő is örököl a testvérekkel. E mondat azt tanítja, hogy a bölcseség többet ér, mint a szabadság és gazdagság. Lásd Sirák 10,28.

Péld 17,3

A héber szerint: az olvasztó tégelyben.

Péld 17,3

a szenvedések tüze által. Lásd Sirák 2,5.

Péld 17,4

megteszi, mit a rosz ember tanácsol.

Péld 17,4

melyek megtanítják, mikép csábítson el másokat. Mások a hébert így: Gonosz az, ki enged stb. csalárd az, ki stb.

Péld 17,7

A hazudság, ugymond a pogány bölcs Aristoteles, a rabszolgák bűne. Igen illetlen volt tehát a trónra lépő görög uralkodók azon esküje, hogy mindig igazat fognak mondani. Azonban ugy látszik, hogy ez eskü a növekedő erkölcsi romláskor hozatott be Görögországba, miután a görögök régi hajlama a hazudsághoz, minden rendűek és nemüek átalános vétke lett Görögországban.

Péld 17,8

Az ohajtott dolog olyan, mint a drágakő a kivánó szemei előtt.

Péld 17,8

hogy óhajtásában meg ne csalódjék. Ezen mondat vonatkozhatik a szintén drága gyöngynek nevezett mennyország utáni óhajtásra is. Ki az Isten országa utáni ohajtást hordja szivében, különös gondja van rá, mindent ugy cselekedni, hogy óhajtásában meg ne csalódjék. Eltérő ettől a héber szöveg: Drágakő az ajándék (a nagyok hajlamának megnyerésére) birtokosának szemeiben; akárhová fordúl, szerencsés.

Péld 17,9

ki a hibákat vagy sérelmeket, melyek rajta vagy máson történtek, befödi, elhallgatja és megbocsátja, a barátságos viszonyt fentartja; de ki a hibákat kifecsegi s nem bocsátja meg, szétszaggatja a baráti frigyet.

Péld 17,11

A héber szerint: lázadása, zendűlése.

Péld 17,11

Isten gonosz angyalt küld büntetésére. Lásd Zsolt. 77,49.

Péld 17,12

Veszélyesebb önmagáról sokat képzelő bolonddal összejőni, mind fölingerlett vadállattal.

Péld 17,14

ki a vizet mások kárával saját földére vezeti, szomszédaival egyenetlenségbe jő (Lásd Móz. I. 26,20.). De az ilyen ne hagyja birói itéletre kerűlni a dolgot, mert csak gyalázatot nyerne, hanem jómóddal egyezkedjék a megbántottakkal. Eltérő ettől a héber: Mint mikor a vizet eleresztik, olyan a háborgás kezdete (t. i. eleinte csekély). Mielőtt a versengés hevesebb lenne, engedj.

Péld 17,16

A héber szerint: Minek a vételár a bolond kezében? talán hogy bölcseséget vegyen? nincs esze (nincs fogékonysága hozzá).

Péld 17,16

E szavak: „A ki magasra… esik“ nincsenek meg a héberben.

Péld 17,17

A héber szerint: születik a szükségben, azaz, új szeretetben mutatkozik.

Péld 17,18

A héber szerint: a bolond ember mindjárt kezet ad, és kezességet vállal másért. Lásd Péld. 6,1. 11,15.

Péld 17,19

veszekedéseket keres, mert a veszekedésből egyenetlenség származik. Mások a hébert igy: a szerencsétlenséget szereti, ki a veszekedést szereti.

Péld 17,19

szája ajtaját (lásd Zsolt. 140,3. Mikeás 7,3.) nagyon föltátja heves, veszekedő ellenmondással.

Péld 17,20

Mások szerint: álnok.

Péld 17,20

tulajdonképen: a ki nyelvét forgatja, kétértelmüleg, hamisan szól.

Péld 17,21

A héber szerint: nemzője gyalázatára.

Péld 17,21

nem tekintve a természetes előszeretetet sem örűl.

Péld 17,23

az igazságtalan biró.

Péld 17,23

melyeket a megvesztegető titkon kebelébe rejtett.

Péld 17,24

A bölcs embernek nyugodt tekintete van, a bolondnak tétovázó, egy helyről mindig másra járó. Mások a hébert igy: az értelmesnek, a bölcseség, szeme előtt van (azaz közel), de a bolondok szemei (keresik azt) a föld szélén, (azaz, mindenütt, nagy erőlködéssel, a nélkül, hogy megtalálnák).

Péld 17,26

gonosz dolog.

Péld 17,26

vele méltatlanúl, sértőleg bánni az igazság miatt.

Péld 17,27

Más olvasás szerint a héber: hidegvérű (mérsékletes) az értelmes férfiú.

Péld 17,28

A bölcseségnek annyira jele a beszédben és hallgatásban tartott mérséklet!

Péld 18

Péld 18,1

A héber szerint: kivánatost keres, ki magát elkülönzi (a nagy tömegtől, a világtól elválakozik); minden bölcseségbe bele elegyedik (minden bölcseségbe beavattatik). Mások másképen.

Péld 18,2

mik az ő balga esze szerint vannak. A héber szerint: A bolond nem gyönyörködik az értelemben, hanem csak szivének kitárásában. (Nem gondol a belátással, csak a maga nézeteit kitálalhassa.)

Péld 18,3

Midőn az istentelen vétket vétekre halmoz, megkeményiti szívét a gonoszságban, megvet minden intést és törvényt, és gyógyíthatlan betegségbe esik, melyet az örök szégyen és gyalázat nyomban követ. Mások a hébert igy: ha jő a bűn, jő a megvetés is, és szégyennel a gyalázat.

Péld 18,4

a bölcs férfiú.

Péld 18,5

a törvénytől és igazságtól.

Péld 18,6

A bolond ajkai versengést szereznek, és szája verekedést támaszt (bolond beszédei a verekedésig fokozzák a versengést).

Péld 18,8

Ha a rágalmazóra vagy titkos vádlóra figyelünk, úgy látszik, ő mindennek jót akar, használni akar neked is, annak is, kiről beszél; előtte csak az erény és religio érdeke látszik forogni. Azonban árt neked, a mennyiben másokról rosz véleményt közöl veled; árt önmagának is, mert megsérti a felebaráti szeretetet. A héber szerint: A rágalmazó igéi, mint csemegék, de stb.

Péld 18,8

A félénk, asszonyias emberek rettegnek a munkától, és inségre jutnak. E szavak: „A restet… éheznek“ nincsenek meg a héberben.

Péld 18,9

ki jószága gyümölcsét elharácsolja.

Péld 18,9

a tunyának és tékozlónak egyenlő sorsa van, az elszegényedés.

Péld 18,10

Az Úr, a mint köztünk nevezve s kijelentve van, hasonló a győzhetlen erősséghez, melyben az igaz menedéket talál ellenségei ellen, és magasra emelkedik, biztosítva megtámadásaiktól. A futás a szabadúlás utáni nagy vágyakozást, és az Isten iránti föltétlen és bizalomteljes megadást fejezi ki.

Péld 18,11

Ellentéte az előbbinek. Az (istentelen) gazdag nem Istenben bízik, hanem pénzében és jószágában. A héber szerint: és mint erős kőfal az ő képzeletében.

Péld 18,14

Ha erős a lélek, az ember minden testi bajt elviselhet; de ha gyenge a lélek, és akármi csekélységre fölfortyan, semmit sem viselhet el, és másokra nézve is kiállhatlan. A héber szerint: de a levert lelket ki emelheti föl?

Péld 18,16

bejutást szerez. Keleten a nagyok előtt senki sem jelen meg ajándékok nélkül. Lásd Kir. I. 9,7. – Isten előtt senki sem jelenhet meg, ki utját a szeretet adományai által nem készítette el. Lásd Máté 25,34–46.

Péld 18,17

Ha az igaz ember hibázott, megvallja hibáját, és magát bűnösnek ismeri; azután eljő barátja, s ez még inkább megvizsgálja s az igaz útra vezeti őt. – Ezt ránk alkalmazva, a keresztény ember ismerje és vallja meg bűneit, azután menjen barátjához, a lelkiatyához, hogy ez őt még jobban megvizsgálja s az igaz útra vezérelje. – A héber szerint: Igaz lehet az első pörösügyében, de jőjön ellenfele és vizsgáltassék meg. E mondat tanulság a biróknak, hogy pörös ügyben azután mondják ki az itéletet, miután mind a két felet kihallgatták.

Péld 18,18

A versengők, kiket a bírói itélet ki nem elégít, megegyeznek egymás között sors által; a hatalmasok is, kik magok fölött bírót nem ismernek, ezt cselekszik.

Péld 18,19

ha egyesség van a testvérek, a polgárok között, akkor az ő házok, városuk olyan, mint az erős vár.

Péld 18,19

Jó törvények, szigorú igazságszolgáltatás, bölcs tanács, elzárolják a városokat, s nem engednek oda bejutást az ellenségnek. A héber szerint: az egyenetlenkedő testvérek makacsabbak az erős városnál, és az ő versengésök, mint a vár zárai. A legbensőbb barátok sokszor legengesztelhetetlenebb ellenségekké lesznek.

Péld 18,20

Lásd Péld. 12,14. 13,2. Az embernek beszédétől függ jóléte; becsületben áll vagy megvettetik, szerencsés vagy szerencsétlen, a mint ajka jót vagy roszat beszél.

Péld 18,21

Kik a nyelvet szeretik, örömest beszélnek, beszédeik gyümölcseit, jót vagy roszat, életet vagy halált fognak aratni.

Péld 18,22

hiv segítséget az élet terheinek elviseléséhez s az örök élet megnyeréséhez. A héber szerint: a ki feleséget talál, értsd, jó feleséget.

Péld 18,22

az ártatlan öröm kútfejét nyerte benne.

Péld 18,22

házassági elválás által.

Péld 18,22

ha az asszony bűnbánat nélkül megátalkodik a gonoszban; ellenkező esetben keresztény érzületre mutat, neki megbocsátani (sz. Ágost.). E szavak: „A ki jó feleséget üz el… istentelen“ nincsenek meg a héberben.

Péld 18,24

Ki a társaságban igaz szeretetet mutat, sokkal jobb barátunk, mint a testvér, ki ily szeretetet nem tüntet ki. A héber szerint: Némelyiknek sok barátja van saját romlására (mivel a sok közt nehány hűtlen is van); az igaz barát hivebb a testvérnél. Mások másképen.

Péld 19

Péld 19,1

Jobb szegénynek lenni s egyenes lélekkel szólni és cselekedni, mint gazdagság mellett csalárdúl szólni és tenni; mert az egyik bölcs és végre boldog, a másik esztelen és végre szerencsétlen.

Péld 19,2

a kinek nincs tapasztalása, meggondolása, annak nem megy jól dolga.

Péld 19,2

a ki hirtelenkedve, rohanva cselekszik, bűnbe és bajba esik.

Péld 19,3

elejti. A héber szerint: földúlja útját.

Péld 19,3

és zúgolódik Isten ellen, mintha ez volna oka, hogy ő magának bajt szerzett.

Péld 19,6

A héber szerint: az adakozó.

Péld 19,7

Mások a hébert igy: mennyivel inkább messzetávoznak tőle barátai.

Péld 19,8

a ki csak szép szavakra néz, legyen az tanító vagy tanítvány, nem jut semmi eredményhez; de a ki bölcs, csak azt keresi, mi a léleknek valódi hasznot hajt. Megőrzi az igazi okosságot, s e mellett csak jót talál. A héber szerint a 7. és 8. v. …távoznak tőle. Bízik a szavakban (melyekkel őt biztatták), de azok nincsenek ott (mit sem érnek). Ki értelmet szerez, szereti lelkét; ki figyel az okosságra, jót talál.

Péld 19,11

melyet neki okoznak.

Péld 19,12

az oroszlán orditása megrettent a pusztában minden állatot, úgy a király haragja mindazokat, kik körötte vannak.

Péld 19,13

Mások szerint: szerencsétlensége.

Péld 19,14

mert a bölcseséget és erkölcsi előnyöket, melyek egyedűl boldogítanak, csak Isten adhatja. A LXX. értelmezők görög fordítása igy van: Az Úr az, ki a férfiúnak hasonérzelmű asszonyt ad. Ezen helyből következtetik a sz. atyák, hogy a kathol. házastárs hitetlen vagy tévhitű nővel, úgy viszont kathol. nő hitetlen vagy tévhitű férfiúval házasságra ne lépjen, mert az ily házasságokban, mint sz. Ambrus mondja, átalános valódi összehangzás és egyetértés nem lehet.

Péld 19,15

a restség elzsibbasztja a tevékenységet, s a tevéketlen lélek inségre jut. A mondat áll földi ugy, mint lelki dolgokra nézve.

Péld 19,16

a törvényt nem veszi figyelembe.

Péld 19,17

a könyörülő nemcsak hogy az Úrnak kölcsönöz, hanem nagy kamatra kölcsönöz; mert Isten azt, mi a szegényeknek adatik, nemcsak egyszerűen adja vissza, hanem sokszorosan (sz. Bazil).

Péld 19,18

jobbúlása felől.

Péld 19,19

ki heves a haragban, kárt vall (bűnhödnie kell, hogy megjavúljon); mert ha segíted őt, ismét kell segítened. Ha elengeded neki a büntetést, nem javúl meg, s mindig elnézésedre lesz szüksége.

Péld 19,21

Ember tervez, Isten akarata végez.

Péld 19,22

Jobb a szegény, kinek jó szive van, és ad, a miből telik, mint a gazdag, ki igér ugyan, de semmit sem ad. A héber szerint: az embert kedvessé teszi jósága, jobb stb. Mások másképen.

Péld 19,23

semmi vétekbe nem esik az istenfélő.

Péld 19,24

a rest alig vesz magának időt és fáradságot az evésre, hanem összedugja kezét hóna alá. A héber szerint: a rest leereszti kezét a tálba, és alig viszi ki abból szájához.

Péld 19,25

Az elveteműlt istentelen (a héber szerint: gúnyoló, vallásgúnyoló) nem javúl meg a büntetés által, de más, kevésbbé gonosz bolond, amaz istentelen büntetése által figyelmeztetve lévén a rá várakozó bajra, megjobbúlhat.

Péld 19,25

az értelmes ember intelem, dorgálás, fenyíték által megjobbúl.

Péld 19,26

A héber szerint: oly fiú, ki szégyent és gyalázatot szerez. Mások másképen.

Péld 19,27

A héber szerint: szűnj meg, fiam, oly tanitást hallgatni, mely téged a bölcseség igéitől eltávolít.

Péld 19,28

gúnyt űz abból.

Péld 19,28

iszsza a vétket, mint a vizet (Jób 15,16.), különösen a hamis tanú, ki lelkiismeretlenül hazudságot és rágalmat szól felebarátja romlására.

Péld 20

Péld 20,1

A részegség bujaságra ingerel, az érzékiség föllázadására, czivódásra és veszekedésre. (Lásd Péld. 23,31.32. Efez. 5,18.). A héber szerint: A bor csúfolóvá teszen, a részegítő ital háborgóvá, ki attól megtántorodik, bölcs nem leszen.

Péld 20,2

önélete ellen, veszélynek tévén ki azt.

Péld 20,3

A héber szerint: de a bolond mind könnyen veszekszik. Mások másképen.

Péld 20,4

Mások: a tél miatt. Palesztinában a szántás és vetés ridegebb évszakba esik.

Péld 20,4

A héber szerint: keresne aratáskor, de semmit sem talál. Mások másképen.

Péld 20,5

Az emberi sziv, terveiben és szándékaiban átvizsgálhatlan, mint a mély viz; de a bölcs, kinek emberismerete van, az ember belsejébe is betekint, s a legtitkosabbat is napfényre hozza.

Péld 20,6

kegyesnek.

Péld 20,6

Sokakat dicsérnek jóságok miatt, de vannak-e olyanok is, kik adott igéreteikhez hívek maradnak, kik valóban tettleg is, nem csak szóval jóságosak, vagy kik a szükségben hív segitők? Mások így értelmezik: Sok ember neveztetik jótevőnek, és valóban az is; de kevesen vannak, kik az Isten minden törvényét hiven teljesítik.

Péld 20,8

Az oly királytól, ki erős kézzel tartván uralkodása gyeplőit, a roszat, bármily alakban mutatkozzék, kérlelhetlenűl bünteti, uralkodásának és a jónak ellenségei iránt semmi veszélyes engedékenységet nem mutat… annyira tartanak, hogy csupán tekintete is eltávolítja a gonoszt; országa erősen fog állani. Bár napjainkban minden fejedelem és előljáró igazán ülne a törvényes itélet trónján, s veszélyes engedmények által ne adna maga fegyvert uralma s a jó, igaz és szent ügy elleneinek kezébe önmaga ellen!

Péld 20,11

a gyermek hajlamai elárulják a leendő férfiút.

Péld 20,12

tehát az Isten lát és hall mindent, és előtte senki sem rejtezhetik el. Lásd Zsolt. 93,9.

Péld 20,14

E mondat a vásárlásban szokásos kétszinűséget rójja meg. Míg valaki alkuszik, gyalázza az árút; miután megvette s azzal elmegy, dicsekszik olcsó vételével.

Péld 20,16

Ismét intelem a kezességben óvakodásra, mint előbb 6,1–6. 11,15. 17,18. Az idegenek alatt átalán azok értendők, kikért valaki kezességet vállal.

Péld 20,17

A hazudsággal és csalárdsággal szerzett kenyér eleinte jól esik, de később roszúl fog esni. Mások a hazudság kenyere alatt a bujálkodást és átalán az élet tiltott örömeit értik.

Péld 20,18

Mások szerint: meggondolva; mások szerint: előrelátással.

Péld 20,19

a ki fecsegő vagy hizelgő.

Péld 20,19

A héber szerint: ki a titkot elárúlja, rágalmazásban jár, azzal, kinek ajkai tátva állanak, ne tarts.

Péld 20,20

azt a szerencse elhagyja a legnagyobb szükségben (a halálküzdésben is). A fény a szerencse jelképe. Lásd Jób 18,6.

Péld 20,21

a vagyon, mely mohó kapzsisággal és fukarsággal szereztetett.

Péld 20,21

ismét hamar elenyészik.

Péld 20,24

Az Úr intézi az ember sorsát, de egy ember sem foghatja meg ez intézkedést. Csak majd a síron túl fog kinyilvánúlni Isten bölcs szeretete. „A mi itt éj, ott világ lesz, s az isteni értelem akkor lesz megfoghatóvá, ha megdicsőittetem.“ Mások így értelmezik: egyedűl Isten vezérelheti az embert az üdv útján minden akadályon keresztűl. Az ember nem ismeri ez utat, és Isten segélye nélkül mindig eltéveszti. Lásd Jerem. 10,23. Tób. 4,20. Zsolt. 36,23.

Péld 20,25

őket üldözni, megrablani (Zsolt. 13,4. 34,25. Habak. 1,13. 3,14.).

Péld 20,25

Azután azt fogadmányokkal jóvá tenni, azaz, Istennek a rablott jószágból áldozatot igérni. A héber így is adható: Romlás az embernek a szentet elhamarkodni, (fogadást elhirtelenkedve, meggondolás nélkül tenni [Bir. 11.], és csak a fogadás után gondolkodni arról: jó volt-e az? s miképp lehetne attól ismét megmenekedni?).

Péld 20,26

elűzi, elkülönzi. A héber szerint: megszórja.

Péld 20,26

Diadalmaskodik hatalommal gonoszságuk fölött. Lásd 8. v. A héber szerint: rájok hengeriti a kereket (a nyomtató szekeret), kiírtja őket kérlelhetlenül. Lásd Birák. 8,7.16. Kir. II. 12,13.

Péld 20,27

Lásd Móz. I. 2,7.

Péld 20,27

a szivet, a mi átalán az emberben vagyon. Lásd Kor. I. 2,11.

Péld 20,28

Mások szerint: hűség. Péld. 3,3. Mások szerint: Jámbornak és igaznak lenni, az őrzi stb.

Péld 20,28

Mások szerint: jámborsággal.

Péld 20,30

érzékeny testi büntetés.

Péld 21

Péld 21,4

Az istentelenek szerencséje stb. Lásd Péld. 20,20.

Péld 21,5

a szorgalmas ember tervei és tevékenysége azok kivitelében.

Péld 21,6

csalárdság által jártában keltében.

Péld 21,6

hiú esztelen reményeket táplál, mert az ily kincseken nincs áldás (Péld. 20,21.). A héber szerint: elenyésző párát szerez.

Péld 21,7

jólétökből veszedelembe esnek.

Péld 21,8

a ki visszás érzelmekkel bír, helytelenűl cselekszik, de ki tiszta szivű, az jól is cselekszik. A héber szerint: Elfordult útja (cselekvésmódja a férfiúnak) ki bűnnel van terhelve, de az ártatlan egyenes az ő cselekvésében.

Péld 21,9

a nyilt födelen, kitéve minden időváltozásnak.

Péld 21,9

ugyanazon házban még vele lakni.

Péld 21,10

felebarátjának ártani kiván.

Péld 21,10

A héber szerint: még barátján sem könyörűl.

Péld 21,11

A héber szerint: és ha a bölcs megintetik, eszes leend.

Péld 21,12

az igaz, ösztönöztetve a szeretettől, arról gondolkodik: mikép hozhatná az istentelen házát jó útra. A héber szerint: az igaz gondolkodik az istentelen házáról (intő példát vesz róla), mint rohannak veszélybe az istentelenek. Mások másképen.

Péld 21,14

és az ajándék, melyet a haragosnak titkon keblébe rejtünk, eloltja stb. Lásd Kir. I. 25,35.

Péld 21,16

a pokoli szörnyek. Lásd Jób 26,5. és a jegyzetet.

Péld 21,17

jó ételeket, mások szerint: keneteket.

Péld 21,18

az igaz megszabadíttatik, a szorongatástól, s helyette az istentelennek kell szenvednie, ki azt gonoszsága által megérdemlette. Igy tesz gyakorta fordítást az isteni gondviselés; a jámbor, kit meg akartak buktatni, megmenekűl, és a gonosz beesik a verembe, melyet másoknak ásott.

Péld 21,20

a bölcs gazdálkodik, van termény- és olajkészlete lakásán; az esztelen tékozol.

Péld 21,22

a bölcseség erősebb mint a testi erő; azért a háborúban többet ér a jó tanács, jó terv, mint a fegyveres csapatok. Lásd Préd. 7,20. Bölcs. 6,1.

Péld 21,23

mert a kinek beszéde hatalmában van, elejét veszi a czivódásnak, ellenségeskedésnek, irigységnek stb.

Péld 21,24

A héber szerint: csúfolónak.

Péld 21,24

ki haragjának tüzében cselekszik.

Péld 21,25

a rest óhajt valamit nyerni, de nem juthat hozzá, mert csak az óhajtásnál marad, s nem igyekszik a kivántakat elérni.

Péld 21,26

a rest nem győz eléggé kivánni, az igaz nem tud eléggé adakozó lenni; ez minden adakozása mellett is bővelkedni fog, mig amaz szegénységben marad. A héber szerint: minden nap óhajt a kivánság, az igaz pedig ad és nem tartóztat vissza. Értelme: a fukar nem győz eleget kivánni, az adakozó nem győz eleget adni.

Péld 21,27

Vesd össze: Móz. V. 23,18. Máté 27,6.

Péld 21,28

ellenben a férfiú, ki a törvénynek engedelmeskedve, igazat szól, beszéde által mindig győzedelmet nyer az ártatlanság javára, s a gonoszság büntetésére. Némelyek a hébert igy …mindörökké szól.

Péld 21,29

az istentelen nem szégyenli magát, hanem megátalkodik a gonoszban; az igaz, ha elesik, beveszi a tanítást, és megjobbúl.

Péld 21,30

melyeknél fogva valaki Isten rendelései ellen tehetne. Mások szerint: olyan mint az Úré.

Péld 22

Péld 22,1

a szives fogadtatás, közszeretet. Az az igazi jónév, mely a valódi erényen alapszik; ez a jó hirnév minden gazdagságnak eléje teendő. De mégis cselekedeteinél a bölcs nem néz a hirnévre s az emberek kedvezéseire, inkább fél ettől, a mennyiben ha részesűl benne, az által veszélybe jő, hogy a legfőbb jót, az alázatosságot elveszti. Ha megtörténik is, hogy kötelességei hű teljesítéseért az emberek roszallását és szidalmait vonja magára, ő tud mind a rosz, mind a jó hírben Istennek szolgálni, az apostol tanítása szerint (Kor. II. 6,8.), miután gyakorta lehetetlen, Istennek szolgálni s egyszersmind az embereknek tetszeni (Galat. 1,10.).

Péld 22,2

a világon.

Péld 22,2

A gazdag és szegény, ugymond sz. Ágoston, ellentétben látszanak lenni egymással, pedig egyik a másikra szorúl. A gazdag a szegényért alkottatott, a szegény a gazdagért.

Péld 22,3

Mások szerint: a szerencsétlenséget.

Péld 22,3

és kikerűli.

Péld 22,4

a szerénység, alázatosság alapja a vallásosságnak, s az embernek megszerez minden lelki jót és az örök életet.

Péld 22,5

A héber szerint: tövisek és tőrök.

Péld 22,5

Az istentelen útja tele van fegyverekkel és kardokkal; először, a mennyiben csak arra törekszik, hogy felebarátjának szóval és tettel ártson; azután, a mennyiben gonosz élete a szenvedések kútfeje rája nézve. A ki lelki üdvéről komolyan gondolkozik, igen őrizkedik oly út választásától, mely romlásra vezet.

Péld 22,6

A mit ifjúságban megszokott, vénségben sem hagyja el.

Péld 22,8

az Isten haragjának vesszeje, melyet magának készít.

Péld 22,9

a ki megvesztegetni mer. E mondat: „Győzedelmet… elfoglalja,“ nincs meg a héberben.

Péld 22,11

az igazlelkűség és ékesszólás megszerzik a királyok kegyét.

Péld 22,12

megőrzik tévedéstől a bölcset.

Péld 22,12

az istentelenek érzülete és beszéde felforgattatik.

Péld 22,13

A rest veszélyeket és nehézségeket lát ott is, hol azok nincsenek. A lelki életben is nehézségeket gyanít a rest, hol nincsenek; fél, hol nincs mitől félni. Az imádság, böjtölés, a rosz hajlamok legyőzése, a kedvencz hibák és szokásos bűnök kiirtása, mind oly dolgok, melyeket a rest, emberi erőt haladó cselekedeteknek tart, melyek pedig azokra nézve, kik az isteni kegyelem segítségével együtt működnek, könnyűk, mint ezt sok más ember példája bizonyítja, kik azokat gyakorolták és még gyakorolják. Ezek és azok megtehették, miért nem te is? Mondá sz. Ágoston, miután komolyan Istenhez tért.

Péld 22,14

A kéjhölgyé (Lásd Péld. 2,16.), az ő beszédei hizelgései csábeszközei.

Péld 22,14

Egyik bűn gyakran büntetése a másiknak; mert egyik bűn a másikat vonja maga után. Lásd Rom. 1,24.

Péld 22,16

Mások a hébert így: Lenyomják a szegényt, hogy azáltal gazdaggá tétessék; adnak a gazdagnak, hogy szűkölködjék. – A szegény elnyomatása sokszor arra szolgál, hogy nagyobb tevékenységre ösztönöztessék, s ez által gazdaggá tétessék; ellenben a gazdag sokszor elszegényűl, ha gazdagsága szaporodván, az által tobzódásra és tékozlásra csábíttatik.

Péld 22,17

Itt kezdődik Salamon példabeszédei régibb gyüjteményének második szakasza. Lásd a bevezetést.

Péld 22,20

azaz, sokféleképen.

Péld 22,20

Mások szerint: tanácsokban, tervekben.

Péld 22,21

kik téged az én iskolámba küldöttek. Vagy: hogy felelhess azoknak, kik hozzád küldenek, neked kérdéseket tesznek, tőled tanácsot kérnek.

Péld 22,22

a törvényben, vagy, adás-vevésben, mert a kapuban tartatott a törvényszék és vásár.

Péld 22,23

ugyanazon roszszal fogja büntetni, melyet ők a szegénynek tettek. A héber szerint: és megfosztja azokat, kik annak lelkét megfosztották.

Péld 22,25

hogy a vétkezés veszélyébe ne essél; mert a haragossal könnyen veszekedésre kerűl a dolog.

Péld 22,26

könnyelműen.

Péld 22,26

Lásd Péld. 20,16.

Péld 22,27

mert miért lennél esztelen, kitenni magadat szegénylétedre azon veszélynek, hogy legszükségesebb vagyonodat kényszerűlj zálogba adni. A héber szerint: miért hagynád elvenni ágyadat magad alól.

Péld 22,28

Ne mozdítsd el a határköveket (Móz. V. 19,14. 27,17. Jób 24,2.). A hit és erkölcs dolgában tartsd magadat ahhoz, mit az egyház atyái és tanítói tanítottak és tanítanak.

Péld 22,29

királyi szolgálatba fog lépni.

Péld 23

Péld 23,1

A finom ételek által ne hagyd magadat mértéketlenségre ragadtatni. Vigyázz minden szóra és kérdésre, mely hozzád intéztetik. Gondold meg jól, hogy fejedelem előtt ülsz.

Péld 23,2

tégy magadon erőszakot; gondold meg, kés van torkodon, életveszélyben vagy.

Péld 23,2

A héber szerint: Kést tehetsz torkodba a mohó vágy által (ha étvágyadat nem tudod mérsékleni).

Péld 23,3

Ne vágyakozzál nagyon a hatalmasok csemegéire, mert azok csalfák és veszélyesek, mivel mértéketlenné és beteggé tesznek.

Péld 23,5

Ne törekedjél oly javak után, melyeket el nem nyerhetsz; ha azok után futsz, elszállanak tőled sasszárnyakon. Elégedjél meg sorsoddal és azzal, mit elérhetsz; ha többet akarsz, hiába törekszel.

Péld 23,6

egyszersmind fukarral; a héber szerint: kinek gonosz szeme van (szádban a falatot megszámlálja, számlálva adja).

Péld 23,7

Mint a jelmagyarázó, ki a jövendőt nem tudja, még is úgy beszél, mintha tudná, olyan az ilyen irigy, ki téged vendégűl hívott; mindig mondja: egyél, igyál jó izűen! pedig nem érez úgy. Némelyek szerint: Mint a jelmagyarázó oly dolgokról beszél, melyeket nem tud, jövendő éhségről, szűk időkről: az irigy is ilyféle jóslatokkal foglalkozik asztalánál, és azért a megevő falatot is sajnálja tőled, ha mindjárt barátságosan biztat is. Mások a hébert igy: Mert mialatt lelkében számít (a lakoma költségeit számítja), mondja ugyan neked: Egyél, igyál stb. Mások másképen.

Péld 23,8

A mit megeszel sem válik egészségedre, mert drágán kell azt megfizetned, s így hálád és udvariasságod is kárba esik.

Péld 23,9

kik az isteni bölcseséget makacsúl megvetik.

Péld 23,10

Ne bántsd a szegények birtokát. A héber szerint: Ne mozdítsd el a régi határokat.

Péld 23,11

tulajdonképen ártatlanságuk megboszúlója, megváltójok. A megöltnek legközelebbi rokona a törvény szerint (Móz. IV. 35,19.) köteles volt érte boszút állani.

Péld 23,11

maga, az Isten.

Péld 23,13

mint némely elfogúlt szülők hiszik, kik nem akarják testileg megfenyíteni gyermekeiket, félvén, nehogy azok egészségének ártsanak.

Péld 23,14

a haláltól és kárhozattól.

Péld 23,16

legbelsőbb részeim.

Péld 23,16

a szavak sokszor vétetnek cselekedetek helyett.

Péld 23,17

Ne utánozd a bűnösök cselekedeteit azért, hogy, ha tán szerencséseknek látszanak, te is oly szerencsés légy, mint ők, hanem maradj meg az Úr félelmében híven a hithez és erényhez.

Péld 23,18

akkor halálodban reményed lesz (az örök jutalomhoz).

Péld 23,20

kik összehordják étkeiket, hogy együtt lakmározzanak. Az őskorban ételeket hordtak össze a közvendégségre; most pénzt adnak össze, bár néholnéhol még a régi szokás dívik. A héber szerint: Ne légy a borivókkal, se azokkal, kik testöket eltékozolják (kicsapongások által tönkre teszik).

Péld 23,21

elszegényednek, és elvesztik testi erejöket.

Péld 23,21

a testi ellankadás, mely a részegség és tobzódás után következik.

Péld 23,23

vedd meg.

Péld 23,23

Szerezd meg az igaz bölcseséget, azon úton, melyen megnyerhető, és ne cseréld föl soha bolondsággal.

Péld 23,25

hűségeden és jámborságodon.

Péld 23,26

add a bölcseségnek.

Péld 23,27

Lásd Péld. 22,14. A keleti vízvermek, melyekben az esővíz föntartatik, tágas, mély gödrök, melyek fölül oly szűk nyilásba futnak össze, hogy kővel befödhetők (Móz. I. 29,10. Móz. II. 21,33.). A viztartók ez alakjánál fogva, majdnem lehetetlen, mások segélye nélkül kiszabadúlni, ha valaki oly szerencsétlenűl járt, hogy beléjök esett. Hasonló szerencsétlenségbe esik, ki magát a kéjhölgytől elragadtatni engedi, nehezen, vagy épen nem fog tőle elszakadhatni, s olybá vehető, mintha elveszett volna.

Péld 23,29

A héber szerint: kinek fájdalom?

Péld 23,29

A héber szerint: kinek van búbánata? Mások másképen.

Péld 23,30

A héber szerint: mulatoznak, és összejőnek fűszeres bor iddogálására? Mások másképen.

Péld 23,33

A részegséggel jár a bujaság.

Péld 23,34

Mint a hajóban alvó ember a szelektől és haboktól ide s tova vitetik, a nélkül, hogy észrevenné, a részeg úgy hányatik szerte szabaddá lett indúlataitól. És mint a kormányos, ki aludtában a kormányt kiejtvén, a hajót szirteknek és zátonyoknak veti martalékúl, úgy tántorog a részeg ember, ki eszét elvesztette, és ezerféle veszélybe jut, melyekben jószágát és életét is elvesztheti. Azért mondhatjuk röviden: hogy a részegség bűne hajótörése az egészségnek és életnek, tisztaságnak és erénynek.

Péld 23,35

A héber szerint: taszigáltak engem, de én nem érzettem. A részeg ember gúny és gyalázat tárgya mindenek előtt, de ő érzéketlen, mint a darabfa.

Péld 23,35

A héber szerint: ha fölébredek, ismét megkeresem azt (a bort). E szavak jellemzik a részegeskedő javíthatlanságát.

Péld 24

Péld 24,3

Lásd Péld. 14,1.

Péld 24,7

a törvénykezés helyén.

Péld 24,8

Mások a hébert igy: ki szándékosan tesz roszat, cselszövőnek neveztetik. Mások másképen.

Péld 24,9

Mások szerint: A bolond fortélya a bűn (okossága a vétkezésben áll).

Péld 24,9

A héber szerint: csúfoló.

Péld 24,10

még gyengébb és ügyefogyottabb leszesz a baleset elviselésére. Bátorság és bizalom az Istenben, megsegít mindent elviselni. Zsolt. 26,14.

Péld 24,11

Intés a biráknak. Szabadítsd meg az ártatlanúl elnyomottakat. E mondat a lelkileg szerencsétlenekre is alkalmazható, kiken különösen kell könyörűlnünk, hogy őket a veszélyből kiragadjuk.

Péld 24,12

Vajjon erődtől valóban nem telik-e, ezen vagy ama szerencsétlent megszabadíthatni?

Péld 24,12

Mások a hébert igy: Ha azt mondanád: nem tudtuk azt (hogy felebarátunk veszélyben volt, vagy hogy miképen kellett volna őt megszabadítanunk); ki a sziveket vizsgálja, nem érti-e (vajon igazat mondasz-e)? ki lelkedet őrzi, ő ne tudná-e, s nem fizetne az embernek tettei szerint?

Péld 24,15

Ne nézd rosz szemmel az igaz cselekedeteit, hogy benne vétket találj; és ne gátold szerencséjét. Okát adja a következő vers.

Péld 24,16

mert hibázni, emberi dolog, és az igaz is többször esik el; de az igaz nem marad meg bűnében, hanem abból esete után fölkel, és a bűn, mely nála betér, csak átmenő idegen, s nem állandó lakos (Ar. sz. Ján. Ágost. nagy sz. Gerg.). Továbbá csak csekélyebb áthágások azok, melyeket az igaz, emberi gyarlóságból elkövet, melyek az ő lelkének életét, a hitet és szeretetet, s az ezen alapúló megigazúlást nem rabolják el (Béda). Máskép van az istentelennel. Ez a gonoszságba rohan, a nélkül, hogy magát abból kiszabadítaná; mert a vétkezés megszokása által, úgymond sz. Ágoston, saját romjai alá temettetik.

Péld 24,18

a haragot rád fordítsa.

Péld 24,19

látszólagos szerencséjök miatt.

Péld 24,21

Tiszteld az Istent és a királyt, kinek, mint Isten földi helytartójának, lelkiismeretért tartozol engedelmességgel (Rom. 13,5.), és kerűld azok társaságát, kik erről roszat beszélnek. A héber szerint: királyt, és pártütőkhöz ne vegyűlj.

Péld 24,22

az Istentől és királytól.

Péld 24,23

fölirat a következő (23–24. v.) mondatokhoz.

Péld 24,23

annak hatalmára, gazdagságára, nemességére.

Péld 24,26

olyan jele a barátságnak, mint a csók.

Péld 24,27

szépítsed. Gondolkodjál először élelmedről, s azután a kényelemről és diszítésről.

Péld 24,32

A rest ember élete tele van a földi kivánságok és bűnök csalánaival és töviseivel, melyek a lelket szurdalják. A fegyelem kőfala, mely körötte épitve volt, egészen beomlott. A bölcs látva e nyomorú állapotot, minden erejéből azon van, hogy magát tökéletesítse.

Péld 24,34

Lásd Péld. 6,11.

Péld 25

Péld 25,1

Ezekiás alatt több tudós és bölcs férfiú élt (Kir. IV. 18,26.). Valószinűleg ezek szerkesztették az ország évkönyveiből (lásd Péld. 1. 1-ső jegyz.) Salamon példabeszédeinek további gyüjteményét, s a régiebbekhez csatolták.

Péld 25,2

Isten nagysága az ő igéjének titkaiban és végzeteinek rejtett voltában; a király nagysága pedig az Isten igéinek és végzeteinek helyes vizsgálatában és ismeretében vagyon. A királyok politikájának czélja tehát Isten akaratjának lehető legjobb vizsgálata és teljesítése legyen.

Péld 25,3

a királyok Isten képviselői a földön. Valamint Isten végzései átvizsgálhatlanok, úgy a király abban is képmása Istennek, hogy bölcs terveit titokban tartja.

Péld 25,5

Jót, üdvöst és állandó szerencsét a nép és ország csak akkor várhat a fejedelemtől, ha ez lelkiismeretes, hű tanácsadóktól van körűlvéve.

Péld 25,6

Ne fontoskodjál a királyok előtt, és ne vadászsz magas méltóságokat; mert még annál nagyobb megalázás érhet. A méltóság egyszersmind teher, és sokszor nagy veszélylyel jár.

Péld 25,7

Lásd Luk. 14,10. A szerény fölemeltetik, a tolakodó vakmerő illető korlátai közé utasíttatik.

Péld 25,8

Ne kezdj pört elhamarkodva, és tulajdon szemeidnek se higyj; mert igen nehéz a másnak okozott kárt jóvátenni. Mások igy fordítják és kötik össze a hébert …fejedelem előtt, ki után szemeid (tolakodva) néztek. 8. v. Ne indúlj hirtelen versengésre, nehogy azt kelljen végre mondanod: Mit tegyek most? miután más meggyalázott. Mások másképen.

Péld 25,10

Ha pöröd van felebarátoddal, végezd el vele a dolgot, és hagyd abba. Ne jelentsd ki azt idegennek. Ez által csak megbékűlt felebarátod megrovását és roszallását vonnád magadra. Mások a hébert így: Végezd el pörödet felebarátoddal, de ne nyilatkoztasd ki az ő titkát, hogy téged ne szidalmazzon, ki azt hallja, s a gyalázat tőled soha ne távozzék. – Ha pöröd van egykori barátoddal, ne árúld el titkát, melyet azelőtt rádbízott. Az ily árulás örökös szégyenfolt lenne rajtad.

Péld 25,10

a kinek baráti és pártfogói vannak, kimélve itéltetik meg. E szavak: „A kedvesség… ne legyen“ nincsenek meg a héberben.

Péld 25,11

Mások szerint: csészében vagy kosárban, azaz, oly szépen összeillő.

Péld 25,12

épen úgy ékesíti őt. A héber szerint: Arany gyürű, és igen finom arany ékszer a bölcs feddése a tanulékony fülnek.

Péld 25,13

Libanon havas ormai főleg a körötte fekvő tájat ellátják hóval, melylyel nyárban az italokat hűsítik.

Péld 25,15

Mások szerint: szelidség.

Péld 25,16

Minden örömet bölcsen és mértékletesen kell élvezni.

Péld 25,17

barátodat igen gyakran ne látogasd.

Péld 25,20

épen oly kellemetlen.

Péld 25,20

mely az eczettel fölfortyan, és kellemetlen szagot fejleszt. Szomorúnak vig dalokat énekelni, ép oly kevéssé illő, mint eczetet salétromra önteni.

Péld 25,20

„Mint moly… szivének“ nincs meg a héberben.

Péld 25,22

Őt szégyenítve megpirítod, fölhevíted, szeretetre gyulasztod (sz. Ágost.). Lásd Rom. 12,20.

Péld 25,23

Ha a rágalmazót örömest nem hallgatnák, akkor ő hallgatna. A héber szerint: Az éjszaki szél esőt hoz, és a rágalmazó nyelv szomorú képet.

Péld 25,26

A mily szomorú látvány egy fölzavart forrás, oly leverő látvány az igaz, ki az istentelen szemei előtt bajba esik; de legnagyobb szerencsétlenség a bűn.

Péld 25,27

A méz kedves izű; de ki abból sokat eszik, roszúl lesz. Az isteni dolgok ismeretére törekedni jó: de tovább hatni akarni, mint korlátolt elménknek szabad, hiú kiváncsiságból a Mindenható fölségébe hatni akarni, káros; mert ez a legnagyobb s legvakmerőbb tévelyekbe taszít. A héber szerint: Sok mézet enni, nem jó; és a ki nehéz dolgokat vizsgál, ez nehezére lesz. Mások másképen.

Péld 25,28

A héber szerint: ki nem fékezi indulatát, ezer veszélynek van kitéve, s a bűn ingerei által könnyen megejtetik.

Péld 26

Péld 26,2

érdemetlenűl.

Péld 26,2

igaztalan átkok nem maradnak az ártatlan fölött, hanem levegőbe szállnak, mint a madár ide s tova röpked.

Péld 26,4

Ne felelj neki, ne bánjál vele oly istentelenül, durván, mint ő beszél és cselekszik.

Péld 26,5

mint bolondsága kivánja az ő tanítására és feddésére.

Péld 26,6

ki ügyeit bolondra, gonoszra bízza, az által nem jut czélhoz, és sok méltatlanságot kell szenvednie.

Péld 26,7

A mily kevéssé használnak a sántának lábszárai, oly kevéssé a bolondnak a bölcs mondatok, melyeket ő csak szájában hord, de cselekedettel nem teljesít.

Péld 26,8

Bolondnak tisztességet tenni, oly hasztalan és esztelen dolog, mint Merkur szobrához követ vetni. Merkur, a pogány bálvány, az útazók védőjének tartatott, azért emeltek tiszteletére az útfeleken szobrokat. Minden utas, ki ily szobor mellett elment, hogy e bálvány isten kegyét megnyerje, egy követ vetett ahhoz, mi által ily szobrok mellett lassankint igen nagy halom kő gyült össze. – A héber szerint: Mint egy erszény drágakő a kőrakáson, olyan a bolondnak tett tisztesség. Némelyek szerint: Mint a ki drágakövet becstelen kövek közé foglal, úgy a ki tisztességet tesz a bolondnak. Mások másképen.

Péld 26,9

A részeg nem érzi, midőn kezében a tövis kigyűlik; úgy nem érzi a bolond a száján forgó jeles és tanulságos mondatoknak jobbúlásra ösztönző erejét, hanem megmarad istentelenségében. Mily sok képmutató hordozza száján Krisztus tanítását, olvassa és tanúlmányozza a szentirást, a nélkül, hogy az Isten igéjének erejétől megrendittetnék, és teljes életjobbúlásra indíttatnék! Némelyek így értelmezik: Mint a részeg, ha tövis akad kezébe, azzal ide s tova járván, másokat is megsebez: úgy él vissza a bolond a bölcs mondásokkal, nem lévén értelme hozzá, azokat használni és alkalmazni. Mások másképen.

Péld 26,10

Valamint pörlekedésnek birói itélet által vége szakad: úgy a harag, ellenségeskedés, háborgás, melyet a bolond támaszt, lecsendesíttetik az által, ha annak szerzőjét hallgatásra kényszerítik. Némelyek igy: A jó mester jól végzi dolgát, de a ki kontárt fogad, annak dolga megrontatik. Mások így: A veszekedő mindent összezavar; ki bolondot fogad, olyan, mint a ki átmenőket fogad. Mások másképen.

Péld 26,11

A keleti ember szeret hasonlítani minden tisztátalant és roszat a tisztátalan s tőle azért méltán megvetett ebhez. A mohammedánusok most is tisztátalannak tartják az ebet, melynek musulman hajlékába menni tilos, és agyonveretik, ha ruháihoz ér. Az ebek azért szabad ég alatt tartózkodnak, s jószivű emberek adományaiból élnek, vagy a véletlentől várnak eledelt.

Péld 26,12

Az olyan ember, kinek hibái és hiányai vannak, de azokat tudja és elismeri, közelebb áll a bölcseséghez és erényhez, mint az olyan, ki magát bölcsnek és erényesnek tartja, a nélkül, hogy valóban az volna. Vesd össze: Kor. I. 8,2.

Péld 26,13

Lásd Péld. 22,13.

Péld 26,14

A rest ide s tova hengereg ágyában, és megmarad helyén, mint az ajtó, sarkában; nincs kedve fölkelni.

Péld 26,16

A ki képzelt bölcseségével eltelve, önmagával megelégszik, jobbnak tartja magát, mint együttvéve sok értelmes ember.

Péld 26,17

A ki hivatlanúl avatkozik más pörlekedésébe, nemcsak hálát nem nyer, hanem méltatlansággal is fog illettetni a versengőktől.

Péld 26,19

embertársának.

Péld 26,19

Mint a ki rejtekből halálos lövéseket tesz, olyan az, ki titkon árt embertársának, és azt színli, hogy szándéka jó volt; az ilyen sokkal veszélyesebb a nyilt ellenségnél, kitől az ember magát védheti. A héber szerint: Mint a bolond, ki tüzes nyilakat és halálos szereket lövell, olyan az, ki barátját megszomorítja, és azt mondja: Csak tréfáltam! – Értelme: A bolond, ki nyilakkal ide s tova lövöldöz, ha rosz szándéka nincs is, öl: úgy az ember tréfából is árthat felebarátjának. Tehát nem csak a szándékra, hanem a cselekedet következményeire is kell ügyelni.

Péld 26,22

Lásd Péld. 18,8.

Péld 26,23

A héber szerint: olyanok a tüzes ajkak (forró baráti biztosítások) rosz sziv mellett.

Péld 26,24

A héber szerint: Ajakival tetteti magát az ellenség, és szivében álnokságot forral.

Péld 26,25

azaz: sok.

Péld 26,26

A képmutató szép szavakba, üdvözlésekbe stb. burkolja gyülöletét; de a törvényszéken ártalmadra tör, s az által árúlja el gonoszságát. A héber szerint: Képmutatással (mások szerint: szives üdvözléssel) eltakartatik a gyülölség, de a népgyülekezetben kinyilvánúl a gonoszság.

Péld 26,27

Lásd Préd. 10,8. Zsolt. 7,16.17. Sirák 27,28.29.

Péld 26,28

kétszinű.

Péld 26,28

A héber szerint: Az álnok nyelv, gyülöli azokat, kik megtörni akarják.

Péld 26,28

hizelgő, kétszinű.

Péld 27

Péld 27,1

Lásd Jakab 4,13. s követk.

Péld 27,3

Kiállhatlan a bolond, haragja kitörésében, mert nem lehet lecsillapítani. Mások a harag által a búskomor zúgolodó kedélyt értik.

Péld 27,4

az ily bolondnak.

Péld 27,4

A héber szerint: Kegyetlenség a düh, és áradás (mások szerint: förgeteg) a harag; és ki állhat meg a féltékenység (mások szerint: irigység) előtt? Értelme: a féltékenység még kegyetlenebb a haragnál.

Péld 27,5

mely barátja hibáit átnézi, és nem nyilatkozik.

Péld 27,6

A héber szerint: Tűrhetők a jó baráttól vett sebek, de a gyülölő csókjai csalárdok. Mások másképen.

Péld 27,8

Ki hazáját, állapotát és hivatását könnyelműen és állhatatlanúl elhagyja, mint a fészkétől messze tévedező madár, sok veszélynek van kitéve.

Péld 27,10

Többet építs barátodra és atyád barátjára, mint atyádfiára, és szükség idején inkább amahhoz menj, mint ehhez.

Péld 27,10

jó barát.

Péld 27,11

ha engem, atyádat, rágalmaz; mert a bölcs fiú legjobb tanú atyja becsületessége mellett.

Péld 27,14

A ki túlságosan dicsér és kiván szerencsét, képmutatást árúl el; olyannak tartsd, ki neked roszat mond. Túlságos magasztalás félgyalázás.

Péld 27,16

Ki a versengő asszonyt akarná hallgatásra bírni, oly hiába törekednék, mint ki a szelet akarná föltartóztatni, vagy az olajat kezével megfogni; ez ujjai közt lecsurog, s annál inkább beszennyezi őt. Mások szerint …ki azt vissza akarja tartani, jobbjának olajra lesz szüksége (ha t. i. az asszonynyal kézre kap, megsebesűl, s így gyógykenetre szüksége lesz).

Péld 27,17

Képezi őt tudományban és erényben.

Péld 27,18

neki hiven szolgál.

Péld 27,19

Valamint az ember arczát a vizben meglátja, az okos úgy látja meg képét szive tükrében; kiismeri magát gondolataiból, vágyaiból, hajlamaiból, kivánataiból. A héber szerint: Mint vizben arcz arczhoz van fordulva, úgy egyik ember szive a másikéhoz. A minő a jó nap, stb. Mások másképen.

Péld 27,21

Valamint a tűz által próbáltatik meg, vajjon az arany és ezüst tiszta-e, vagy salakos? úgy a nyert dicséret által tűnik ki: vajjon az ember bölcs-e, vagy balgatag? balgatag, ha a dicséret őt hiúvá és kevélylyé teszi; bölcs, ha alázatos marad. – Ha valaki dicsér, próbáld meg tenmagadat, és gondold meg, hogy csak olyan vagy, milyen Isten előtt vagy.

Péld 27,21

E szavak: „A gonosz… keres“ nincsenek meg a héberben.

Péld 27,24

mert a hatalom és gazdagság változó, főkép ha gond nincs föntartására.

Péld 27,24

A héber szerint …hatalmad, és a korona megmarad-e nemzedékről nemzedékre?

Péld 27,25

Mindened van, mi marhatenyésztéshez szükséges: gyenge fű tavaszszal, széna téli takarmányúl.

Péld 27,26

gödölyékért szántóföldet vehetsz.

Péld 27,27

A kecskék eltartanak tégedet háznépestül.

Péld 28

Péld 28,2

A héber szerint: Ha az ország föllázad.

Péld 28,2

sok fejedelem követi egymást.

Péld 28,2

hogy a lázadás szerencsétlenné tesz. A héber szerint: Ha az ország föllázad, sok ott a fejedelem; de a hol okosak és értelmesek az emberek, ott egy sokáig uralkodik.

Péld 28,3

Ha a szegény uralomra kap, megrabolja az alattvalókat, és hasonló a záporhoz, mely a földet elmossa, s terméketlenné teszi.

Péld 28,5

Mások szerint: arra, mi igazságos.

Péld 28,6

A héber szerint: csavargós.

Péld 28,7

velök társalkodik.

Péld 28,8

mert Isten intézi úgy, hogy ő azt nem élvezi, hanem másnak hagyja, ki nálánál adakozóbb.

Péld 28,9

Lásd Péld. 15,8.

Péld 28,10

Mások szerint: jót fognak örökölni.

Péld 28,12

az igaz ügy diadalán.

Péld 28,12

A héber szerint: Mikor az igazak vigadnak, sok az öröm; mikor pedig a gonoszok fölemelkednek, az emberek gyászban járnak.

Péld 28,14

Istent féli, s magát a rosztól visszatartja.

Péld 28,14

nem bír ama szent félelemmel.

Péld 28,16

A csekély belátású fejedelem sokszor igaztalanúl erőszakoskodik, és ez által uralmát megrövidíti; de a ki elég okos az elnyomást kerűlni, uralkodását meghosszabbítja.

Péld 28,17

A gyilkosnak, ha futásában veremnek megy és beleesik, senki sem nyujt kezet; mert a gyilkos mindenki előtt gyülöletes. A héber szerint: Az embervérrel terhelt ember, nem tartatik föl (nincs menedéke), ha verembe futna is. Mások másképen.

Péld 28,18

Mások a hébert így: ki fonák (kettős) uton jár, egyiken (a kettő közől) elesik.

Péld 28,20

az igazlelkű.

Péld 28,20

erényességeért. A héber szerint: sokan áldják őt.

Péld 28,20

Lásd Tim. I. 6,9. A ki hirtelen akar meggazdagodni, nem gondol az igaztalan és tiltott eszközökkel.

Péld 28,21

Ha egyszer a biró részrehajló, ebben utóbb annyira megy, hogy legcsekélyebb haszonért is mond igaztalan itéletet.

Péld 28,24

mivel magát örökösnek tartja.

Péld 28,24

átalán a gonosztevőnek, mint a görög forditásban van.

Péld 28,25

és bírvágyó.

Péld 28,25

A ki nagy dolgok után törekszik és bírvágyó fukar, felebarátjával békétlenségben fog élni, és czélját sem éri el; de a ki megelégedett, és az Úrban bízik, szerencsésen kijő, békében fog élni.

Péld 28,26

önbelátásában.

Péld 29

Péld 29,4

ki a törvénykezésben ajándékot fogad el.

Péld 29,6

szabadságának és üdvének.

Péld 29,7

ilynemű.

Péld 29,8

A héber szerint: vallásgúnyolók.

Péld 29,8

a lázongó hangúlatot.

Péld 29,9

A bolonddal soha sem lehet tisztába jőni a törvénykezésben, akár jót, akár roszat szóljon az ember.

Péld 29,10

az igaz lelkűt.

Péld 29,11

A bolond mindent kifecseg, a mit tud; a bölcs meggondoló és óvatos a beszédben.

Péld 29,12

azaz, mind ilyeneket tart stb.

Péld 29,13

Némelyek szerint: a zsarnok. Mások szerint: a gazdag.

Péld 29,18

Ha a vallásosság megfogyatkozik, a hit tanításai megvettetnek: akkor a nép féktelen lesz, s mindenféle felekezetekre szakad. Némelyek e szavakban jövendölését látják a zsidók mostanig tartó szétszóratásának, mely megtörtént, midőn az isteni tanitás szózata közöttök elnémúlt.

Péld 29,19

Az ilyen megátalkodott, s kényszerítő eszközökkel kell javítani. Mások szerint …mondasz, és nem veszi szivére.

Péld 29,20

A héber szerint: többet várj a bolondtól, mint tőle. Vesd össze: Péld. 26,12.

Péld 29,21

Mások szerint: Ki szolgáját ifjuságától elkényezteti, ez végre olyan akar lenni, mint a fiú. Mások másképen.

Péld 29,24

Eskütételre hagyja magát fölhivatni a birótól, és mégis eltitkolja a tolvajságot.

Péld 30

Péld 30,1

Tulajdonképen: Agurnak, Jáke fiának igéi (tanításai). A Vulgáta nyomán az „Agur és Jáke“ szavakat tolmácsolva adá. Némely értelmező szerint e rész irója Agur; mások szerint Agur alatt Salamon értetik, ki Dávid fia, s ki isteni bölcseség közlője volt.

Péld 30,1

Mások a hébert igy: Ezek igéi Agurnak, Jáke fiának. Tanitásai és beszédei Leithiel, Leithiel és Ukkal férfiának (t. i. a férfiúinak kinél az Isten van, igen, kinél az Isten van, és azért beszélhet). Mások másképen.

Péld 30,2

arra nézve, mit magamtól tudok, ki Isten nélkül csupa homály és tudatlanság vagyok.

Péld 30,3

enmagamtól.

Péld 30,3

Ily vallomást kellene tenni minden világbölcsnek; mert az önmagára hagyott ész Isten lényének s a világhoz való viszonyának talányát nem fejtheti meg.

Péld 30,4

Agur itt okát adja, hogy az önmagára hagyott ember miért nem bírja a bölcseséget: t. i. azért, mivel egy ember sem mehet föl az égbe, hogy onnan a mennyei dolgok ismeretét lehozza.

Péld 30,4

Az önmagára hagyott ember tudatlan a természet titkaiban, mivel annak nem parancsolhat; csak az ismeri a természetet, ki azt teremtette és fölötte uralkodik, az Isten.

Péld 30,4

Ki szoríta be a felhőkbe, a tenger és folyók partjai közé.

Péld 30,4

mi az ő lénye?

Péld 30,4

a bölcseségnek, mely nála öröktől fogva vagyon (Péld. 8,22.). Vesd össze Bir. 13,18.

Péld 30,5

tűz által megpróbált, tiszta, egészen igaz. Isten fiától, az Igétől átmegy a beszéd az ige kijelentésére.

Péld 30,7

oh Isten! Következnek a mondatok, melyek egymással nincsenek összefüggésben.

Péld 30,8

különösen minden csalfaságot.

Péld 30,8

Kettőt adj, Istenem! valódi jellemet és közép állapotot.

Péld 30,9

Nekem nincs más uram, mint jószágom.

Péld 30,10

A héber szerint: és bűnösnek találtassál (ha a szolga a ráfogott vétségből magát kitisztítja).

Péld 30,11

az elveteműlt gonoszok négy osztálya hozatik föl: a hálátlanok-, képmutatók-, kevélyek- és kegyetleneké.

Péld 30,15

A nadály telhetetlen; két leánya van, t. i. e két szó: hozz, hozz! Hasonló hozzá a következő négy dolog. Mások a hébert igy: Az alukának két leánya van stb. Aluka alatt a keleti regevilág valami szörnyet ért, mely két leányt hord emlőin, kik telhetlenségök által anyjokat is telhetlenné teszik. Ehhez hasonlít a következő négy dolog. Mások másképen.

Péld 30,16

Lásd Péld. 27,20.

Péld 30,16

szó szerint: az anyaméh szája. A héber szerint: A berekedt anya, t. i. a meddő, ki telhetetlen, a mennyiben mindig foganást reméll.

Péld 31,23

E négy dolgot az értelmezők a kegyetlenségre, bujaságra, fövénységre és dicsvágyra alkalmazzák.

Péld 30,17

A héber szerint: engedelmességét.

Péld 30,17

Lásd Péld. 20,20.

Péld 30,20

Mint a sas röpte a levegőben, a csúszó kigyó könnyű elsiklása a sima kősziklán, a hajó menete a tengeren, az átélt ifjúság semmi nyomot nem hagy, s mind ez azért fölismerhetlen következéseiben, s ennyiben némileg megfoghatlan: épen oly titkos és nyomtalan a házasságtörő asszony útja (cselekedete), ki azt véli, hogy semmit nem tett, mivel tettének semmi bizonyos, kimutatható következménye nincsen. A héber szerint: …a tenger közepén; és a férfiú útját a leányzóval: olyan stb. Mint a férfiú közlekedése a leánynyal, amannál semmi jelét nem hagyja az elvesztett tisztaságnak: olyan a házasságtörő stb. Mások ez igéket (mivel a héber haalma szüzet jelent, (lásd Izai. 7,14. vesd össze Máté 1,23.) prófétailag a boldogságos Szűz szeplőtelen fogantatására alkalmazzák, s a megfoghatlan dolgok közé számítják, hogy Krisztus fogantatott és született Mária szüzeségének sérelme nélkül.

Péld 30,22

mert az ilyen elbízza magát, a népet elnyomja, és kegyetlen lesz, félve, nehogy uralmát elveszítse.

Péld 30,22

mert akkor elkapatik, s mások iránt is sokat mer.

Péld 30,23

mert az ilyen háborgást és békétlenséget okoz. A héber szerint: Az eltaszított asszony által, ha ismét feleséggé lesz. A férjétől elhagyott vagy elvetett asszony (Móz. V. 22,15–17.) eltaszíttatása ideje alatt gyülölettel és nehézteléssel van az iránt, ki miatt férjétől mellőztetett. Ha ismét kegybe jut, akkor vetélytársnőjével teljes boszúját fogja éreztetni, s házát rendetlenségbe hozza.

Péld 30,23

mert az ilyen közönségesen elbízza magát. A héber szerint: ki asszonyát kiszorította.

Péld 30,24

A következő állatkák műösztönük által bölcsebbek, mint ama bölcsek, kik bölcseségöket az önmagára hagyott észből merítik (Péld. 30,3.4.); mert azok a műösztönt Istentől nyerték, s műveiket nagyobb biztossággal és tartóssággal végzik, mint az ember azt, mit nagy fáradsággal betanúlt.

Péld 30,25

Lásd Péld. 6,7.8.

Péld 30,26

a tengeri nyúl seregben összetart, és biztosságáról a szirtüregekben vett lakás által gondoskodik. Mások a héber szafant hegyi egérnek fordítják (Móz. III. 11,5. 4-ik jegyz.). A hegyi egerek seregesen tartózkodnak, első lábaikkal mesterséges üregeket tudnak vájni a homokban, s azokban magokat elsánczolják.

Péld 30,27

A sáska, keletnek ezen közönséges csapása, rendezett seregekben tör be az országokba, és mindent elpusztít. Lásd Joel 2,25.

Péld 30,28

a gyik ügyes siklása és kapaszkodása által a királyi palotákba is belopja magát.

Péld 30,31

Mások szerint: a harczi ló felövezett ágyékkal. Mások szerint: az agár, jó, könnyű inával. Mások szerint: a zebra csíkos farával.

Péld 30,31

Agur a király járását három állat járásával hasonlitja össze, valószinűleg az által jelenteni akarván, hogy a fejedelem átalán e három állat jó tulajdonait tegye sajátjává: az oroszlán bátorságát, a kakas éberségét, a kos vezéri tulajdonát, melylyel ez a nyáj élén áll, s annak a jó utra kalauzúl szolgál.

Péld 30,32

nem foglalt volna el oly helyet, melyre nem termett. A héber szerint: Ha bolond voltál fölfuvalkodásodban, és gonosz gondolatodban, tedd szádra kezedet (ne mentegesd magadat, ne kivánd, hogy igazad legyen).

Péld 30,33

Mérsékeld haragodat, netalán, ha hirtelen indulatúval összejösz, a versengés még nagyobb legyen.

Péld 31

Péld 31,1

„Lámuel“ jelentése „Istennek szentelt“, valószinűleg Salamon mellékneve, melyet anyja, Betszabee adott neki.

Péld 31,1

isteni kijelentés.

Péld 31,2

mit tenned kell?

Péld 31,3

erődet és vagyonodat.

Péld 31,3

szinte az asszonyoknak. A héber szerint: azoknak, kik a királyokat megrontják. Csábító asszonyok az udvarban a király megrontói.

Péld 31,4

t. i. Lámuel! Királyoknak nem illik sok bort inni.

Péld 31,4

A héber szerint: A királyoknak, Lámuel! a királyoknak nem illik bort inni; sem a fejedelmeknek részegitő italt szeretni.

Péld 31,8

Ki magát védeni nem tudja.

Péld 31,8

minden idegennek. A héber szerint: minden árvának. Az uralkodók első és szent kötelessége, az elhagyottakat pártolni.

Péld 31,10

Az erényes asszony következő dicsérete, melylyel a könyv végződik, némely értelmezők szerint Salamontól, mások szerint, más szent irótól iratott. Benne minden vers a héber betűsor más betűjével kezdődik, és azért a nők arany ABC-jének neveztetik, melyet a szent asszonyok zsolozsmájában a kath. anyaszentegyház is alkalmaz.

Péld 31,10

Erényes asszonyt, férfias, erős jellemmel, nehéz találni. A héber szerint …ki talál? sokkal több becse van a drága gyöngyöknél.

Péld 31,11

nyereményben. Mások szerint: nem lesz szüksége ragadományra kimenni.

Péld 31,13

Mások szerint: kedve szerint. Mások másképen.

Péld 31,14

A női iparkodás a legtávolabbi, s látszólag a legjelentéktelenebb dolgokból is tud hasznot húzni.

Péld 31,15

Hogy a munka ideje rövidséget ne szenvedjen, még hajnal előtt kiadja a szorgalmával szerzett élelmet cselédeinek. A héber szerint: és élelmet ad háza népének, és munkát szolgálóinak (a munka és élelem-kiosztásra cselédei közt már korán reggel van gondja).

Péld 31,16

Különösen azon van, hogy mezőt és szőlőt szerezzen, a mint szerez is kézi munkájának nyereményéből.

Péld 31,17

maga teszi kezét a munkára, és rá fordítja erejét.

Péld 31,18

Örvend az ő foglalkozásai jó menetének, és örömei s vidámsága éjjel sem szűnik meg. Mások így adják értelmét …menetének, és azért dolgozik egész éjjelig.

Péld 31,19

Sok fontos és nehéz dologra vállalkozik. A héber szerint: kezét a rokkára teszi.

Péld 31,20

adakozik és segít.

Péld 31,23

A ház rende és jóléte, mely az asszonytól származik, a férj tekintélyét a nyilvános életben is emeli, midőn a törvényszéknél ül, vagy tanácskozásra a kapuba megy.

Péld 31,24

azaz, kereskedőnek. A kananeusok kereskedő nép volt, a miért a kereskedőt átalán kananeusnak nevezték, mint nálunk görögnek vagy zsidónak.

Péld 31,25

Azon nőkre, kik éltök virágát örömélveknek s a hiúságnak áldozták, öregségökben szomorúság és gyász várakozik: mig ellenben azok, kik csak Istennek és férjeiknek óhajtottak tetszeni, végnapjaikat vidámságban, mert a teljesített kötelességek öntudatában töltik. A héber szerint …öltözete, és nevet a jövő napnak eléje (gond nélkül néz minden napnak eléje).

Péld 31,26

Távol van minden csacskaságtól, és a mit mond, tanúlságos és épületes; nem parancsolgat keményen és indúlattal, hanem szelíden és kegyesen, mint a nőiséghez illik.

Péld 31,27

szemmel tartja allattvalóit, munkára fogja, és maga is velök dolgozik, s igy nem eszi hiába kenyerét.

Péld 31,29

A héber szerint: Sok nő él erényesen.

Péld 31,31

Jutalmazzátok meg munkájaért. Mások szerint: Dicsérjétek őt kezei gyümölcseiért.

Péld 31,31

Nyilván szóljanak felőle cselekedetei, különösen egykor majd az Isten itéleténél.