JÉZUS KRISZTUS SZENT EVANGÉLIOMA MÁRK SZERINT.

Márk teljes néven, János Márk (Ap.cs. 12,22.), fia volt bizonyos Mária nevű jerusalemi asszonynak, kinek házában az apostolok gyakorta összegyűltek, és rokona volt Barnabásnak. Úgy látszik, sz. Péter tanította őt a keresztény hitben, mert fiának nevezi őt (Péter I. 5,13.); később útitársa volt Pálnak (Ap.cs. 12,25. 13,5.) és Barnabásnak (Ap.cs. 15,35–39.) ezek apostoli utazásain, és akkor is sz. Pállal volt, mikor ez két ízben fogva tartatott Romában (Kol. 4,10. Tim. II. 4,11.). Itt, úgy látszik, ismét közelebb érintkezésbe jött Péterrel, ki ugyanegy időben volt Pállal Romában, s Péter bírta őt arra, hogy írásba foglalja azon evangéliomot, melyet most az ő neve alatt bírunk. Hogy sz. Márk az apostolok fejedelmének útmutatása és felügyelete alatt írt, ez az egész ős kereszténység általános véleménye; mert ő átalában sz. Péter tolmácsának, az ő evangélioma kiadójának neveztetik. Nem oly egyező a vélemény az időre nézve, melyben sz. Márk az ő evangéliomát írta; abban ugyan majd mindnyájan megegyeznek, hogy sz. Márk utóbb írta evangéliomát, mint sz. Máté; de az időnek szorosabb meghatározásában már eltérnek egymástól. Alexandriai sz. Kelemen szerint (Kr. u. 216. évb.) még sz. Péter apostol életében, sz. Ireneus szerint (Kr. u. 170. évb.) pedig annak halála után irt a 66. évben. E két véleményt úgy lehet megegyeztetni, hogy sz. Márk még sz. Péter életében, ennek felügyelése alatt kezdett írni, kiegészítvén némely történeteket, melyeket sz. Máté följegyzett; az apostolok fejedelmének halála után pedig egyszersmind az ő emlékére adta ki evangéliomát. Legtöbben azt tartják, hogy Romában írta ezt, mások pedig, hogy Alexandriában, hova sz. Péter által küldetett az evangéliom hirdetése végett. Itt az általa alapított keresztény egyház első főpásztora volt, kormányozván azt élte végeig, melyet (sz. Jeromos, Euzebius s a vértanúk görög és latin jegyzéke szerint) vértanú-halállal dicsőitett meg. Az ő tekintetéből történt, hogy utódjai a kath. anyaszentegyház patriarkái között hajdan a második helyet foglalták el. – Sz. Lukács evangélista kétségivűl görög nyelven írt; mert az anyai nyelv mellett egész keleten és nyugaton leginkább a görög nyelv divatozott, úgy, hogy még a Romában lakó zsidók is inkább beszélték a görög mint a latin nyelvet.

Mk 1

Mk 2,1

Lásd Máté 1. r. 1-ső jegyz.

Mk 1,1

az Isten egyszülött Fia (Ján. 1,18.). A „kezdet“ szó itt János következő prédikálására vonatkozik, mely a Messiás evangéliomának fölvételére hivott, s annyiban az evangéliomnak, az örvendetes izenetnek kezdete volt.

Mk 1,2

azaz: Az örvendetes izenet kezdete az előkövet prédikálása volt, kiről Izaiás próféta jövendölt vala. A következő jövendölést Malakiás és Izaiás próféták mondották; Márk csak az utóbbit nevezi, valószinűleg, mivel ő a régibb, és Malakiás csak az ő szavait magyarázta részletesebben.

Mk 1,2

követemet.

Mk 1,3

azaz: Ő egy kiáltónak szózata.

Mk 1,4

Lásd Máté 3,1. 2-ik jegyz.

Mk 1,4

hirdette a keresztséget a bűnök elismerésére és megvallására, hogy ez által a bűnösök Krisztushoz és az ő keresztségéhez jussanak, és valóságos bűnbocsánatot nyerjenek. Lásd Máté 3. r. 21-ik jegyz.

Mk 1,10

A görög szerint: mint egy galambot maga fölé szállani.

Mk 1,11

A görög szerint: kiben nekem kedvem telik.

Mk 1,12

A Szentlélek, ki a kereszteltetéskor imént árasztá ki minden isteni kegyelmeit az ő szent emberiségére, ezt hatalmasan ösztönzé a magánybavonúlásra, hogy ott a sátán fölött diadalt nyervén, imádság, Istennel való egyesűlés, ő neki való felajánlás által magát tanítói hivatalának elkezdése előtt megerősítse.

Mk 1,13

A görög nem fejezi ki a negyven éjet, de meg van az Máténál 4,2.

Mk 1,13

miután böjtölt és a sátánt legyőzte Máté 4,11.

Mk 1,15

Mindaz, minek a Messiás és az ő országa eljövetelét megelőzni kellett, bekövetkezett. Lásd az utolsó jegyz. a Makkab. II. könyvéhez.

Mk 1,19

kötözgeték, javítgaták.

Mk 1,15

Lásd Máté 7,29.

Mk 1,23

ki tisztátalan lélektől volt megszállva. L. Máté 4,24.

Mk 1,24

Mit akarsz velünk? semmi közünk veled, mert nekünk csak a bűnösök felett van hatalmunk; vagy talán már itéletre jöttél, hogy minket a pokolba zárj mindörökre (Jel. 20,9.10.)? Lásd Máté 8. r. 31-ik jegyz. A görög szerint: Ugyan, mi dolgod van velünk stb. Luk. 8,28.

Mk 1,24

az isteni szent, a legszentebb, a Messiás. Lásd Dániel 9,24.

Mk 1,25

Miért? mert a sátán dicsérete nem dicséret (Terull.), és mivel Jézus méltóságának titka, Isten bölcs rendelésénél fogva, csak lassankint vala kinyilvánulandó.

Mk 1,26

a mit megengedett Krisztus, annak kitűntetéseűl, hogy ez az ember csakugyan ördögtől megszállott (Teofilakt.).

Mk 1,27

Némelyek a görögöt így: hogy egymással vetekedtek, mondván stb.

Mk 1,27

a nélkül, hogy a szent neveket segítségűl híná, vagy az ördögűzési szertartásokat teljesítené. Lásd Máté 12,27.

Mk 1,29

Lásd a 19. v.

Mk 1,34

Lásd a 19-ik jegyz.

Mk 1,35

Azért jött, hogy a pusztaságot termékeny földdé tegye (Izai. 32,15.); azaz: az erényekben szegény emberiséget jócselekedetekben gyümölcsöztesse. Tanúld meg Krisztustól, hogy a kora reggel az imádságé legyen; ha a hajnal barátja a musáknak, még inkább az imádságnak, hogy Isten kegyelmét megnyerhessed.

Mk 1,38

A görög szerint: a szomszéd városkákba.

Mk 1,44

vagy inkább, mint a görögben van, a papnak. A poklosok nem köteleztettek a főpaphoz menni, hogy tisztáknak nyilváníttassanak; de mivel a papok nem ritkán viselték a főpapok czimét (lásd Máté 2,4.), a fönebbi fordítás menthető.

Mk 1,45

a nép tolongása miatt. A meggyógyúltnak ugyan tiltva volt a nyert jótéteménynyel dicsekedni, de az öröm okozta, hogy ez nem hallgatott.

Mk 2

Mk 2,1

Közönséges tartózkodási helyére. Lásd Máté 4,12.

Mk 2,2

valószinűleg, Péter házában, hol többnyire tartózkodott.

Mk 2,2

úgy, hogy ama téren sem fértek el, mely a nyílt ajtó előtt volt.

Mk 2,4

A keletiek lapos háztetőin valószinűleg volt nyílás, mint jelenleg is van, melyet sátoros ünnepek idején, midőn szabad ég alatt laktak és ettek, használtanak, ezen időn kivűl pedig azt, mint a többi tetőt, kőlapokkal befödték. E nyílás lapjait levették, hogy a beteget leereszthessék; magára a tetőre pedig a házon kivűl alkalmazott lépcsőkön mentek föl. Lásd Máté 24,17.

Mk 2,7

A görög szerint: hogy szólhat ez ily káromlólag?

Mk 2,8

Istenségénél fogva.

Mk 2,13

a genezaretihez.

Mk 2,14

más néven, Mátét.

Mk 2,16

A görög szerint: eszik és iszik ő.

Mk 2,26

tulajdonképen Akimelek alatt (Kir. I. 21,1.); Abiatár hihetőleg csak mellékneve volt. Lásd Kir. I. 21. r. 2-ik jegyz.

Mk 2,27

Az ember szükségletéért, t. i. hogy nyugalom által felüdűljön, s ezt a nyugalmat Istenben isteniszolgálat által megszentelje, ezért rendeltetett a szombat; szükségeit tehát szombaton is kielégítheti az ember. Ez által a szombat tulajdonképen nem is töretik fel; mert hogy az ember megszerezze, mire elkerűlhetlenűl szüksége van, ez Isten akaratja, és az ő akaratjának teljesítése nem szentségtelenítheti meg a szombatot. Csakhogy aztán az, mi által a rendelt szombati nyugalmat zavarjuk, elkerűlhetlen szükséges legyen.

Mk 2,28

Azért az ember fia az emberi szükséglet tekintetéből a szombati nyugalmat feltörheti, vagy megengedheti, hogy az feltöressék. Az ember fia ez által nem szűnteti meg a szombatról adott törvényt, hanem megtanít, azt tökéletesebben felfogni és helyesebben alkalmazni. Lásd Máté 12. r. 9-ik jegyz.

Mk 3

Mk 3,2

a farizeusok.

Mk 3,4

a jónak elmulasztása által.

Mk 3,5

némely görög kéziratok hozzá teszik: mint a másik.

Mk 3,6

Lásd Máté 22. r. 14-ik jegyz.

Mk 3,8

Az idumeusok tartománya délre feküdt Judeától.

Mk 3,9

hogy a hajócskán visszavonúlhasson, midőn a nép rohanva tolúlt feléje.

Mk 3,10

mert a puszta illetés is, ha hitben történt, gyógyúlást eszközlött. Lásd Máté 9,20.21.

Mk 3,11

az ördöngösökben.

Mk 3,12

Lásd Márk 1,24.25.

Mk 3,15

hogy tanításaik igazságát csodatételekkel erősítsék.

Mk 3,16

az egész anyaszentegyház alapkövének, fejének. Lásd Ján. 1,42. Máté 16,18.

Mk 3,17

Igy nevezé őket az Úr lángbuzgalmokért (Luk. 9,54.). Utóbb, midőn e buzgalom megvilágosíttatott, tüzes és foganatos igehirdetők lettek.

Mk 3,18

Júdás. Luk. 6,16.

Mk 3,18

a buzgó.

Mk 3,19

Lásd az apostolok neveiről Máté 10,2–4.

Mk 3,21

atyjafiai.

Mk 3,21

Az Úr rokonai közől többen, kiknek nem volt fogékonyságuk az ő tanítására, nem hittek benne (Ján. 7,5.); ezek lehettek oly véleményben, hogy ő csakugyan háborodott, valamint fájdalom! most is gyakorta fordúl elő azon eset, hogy egészen a Krisztus szelleme szerint élő keresztények, eszelősöknek tartatnak és hireszteltetnek. Hogy a családról ezen képzelt szégyenfoltot elhárítsák, a farizeusok kezéből, kik az ő vesztére törekedtek, ki akarták őt ragadni, és talán elzárni. Lásd Máté 12,46.47.

Mk 3,22

Mi adott alkalmat e beszédre, előadja Máté 12,22.23.

Mk 3,29

A görög szerint: örök itéletre méltó.

Mk 3,30

mert jobb meggyőződésök ellenére mondták benne a jót rosznak, az istenit ördöginek. Lásd Máté 12,32. és a jegyzeteket.

Mk 4

Mk 4,8

És terményt ada, mely fejlődvén stb.

Mk 4,10

A görög szerint: Kérdék őt, kik vele valának a tizenkettővel együtt stb. Az apostolokon kivül Jézusnak még hetvenkét tanítványa volt, kik követték őt (Luk. 10,1.).

Mk 4,11

kik tőlünk elszakadnak, velünk semmi egyességben lenni nem akarnak, mivel nincs készséges hitök az én tanításom befogadására.

Mk 4,12

A görög szerint: ne tudjanak.

Mk 4,12

Összefüggésben az előzménynyel ez a vers értelme: Azoknak, kiknek nincs készséges hitök tanításom befogadására, ez csak példabeszédekben, azaz, oly modorban adatik elő, melynélfogva látnak, s mégsem látnak, hallanak, s mégsem hallanak; ez a tanításmód egészen megfelel az ő állapotjoknak, a mennyiben azt hiszik, hogy az igazságot látják és értik, pedig nem látják és nem értik. Az előadott példabeszédeknek következése azután, hogy valóban nem látnak és nem értenek, s így meg sem térnek és nem nyernek bűnbocsánatot. A fönebbi „hogy“ e helyett van: minek következése, hogy látván látnak stb. Lásd Máté 13,13–15. s a jegyz.

Mk 4,13

Még ti sem értitek e példabeszédet tökéletesen (lásd Máté 13. r. 15-ik jegyz.), s azért még nem tudjátok azt közleni másokkal; hogyan lesztek majd még mind a többi példabeszédekkel?

Mk 4,17

legottan bűnre csábíttatnak.

Mk 4,21

E szavakkal az Úr mondani akarja: Most hallottátok a példabeszéd világos magyarázatát. Tanításomból semmi sem marad előttetek homályban, és semmit se tartsatok titokban magatoknak. Valamint a gyertyának rendeltetése, világítani, úgy az én tanításomnak is rendeltetése, minden tévelyt eloszlatni, és a ti rendeltetéstek, az én tanításomat terjeszteni. Vesd össze: Máté 5,15. Más összefüggésben van még ezen hely Luk. 11,33.

Mk 4,22

Mert az én egész, még mostan elrejtett és megvetett tanításom egykor mint igaz bölcseség fog elismertetni és tiszteletben tartatni.

Mk 4,24

Értelme ez: Jegyezzétek meg jól, a mit nektek mondok, hogy ezt tettleg teljesíthessétek és másokkal közölhessétek; mert a mily szorgalommal gyakoroljátok és másokkal közlitek tanításomat, oly mértékben fogja nektek az Isten gyarapítani a világosságot és kegyelmet.

Mk 4,26

A következő példabeszédben a növekedő vetésről (26–29. v.) a magvető, Krisztus és a keresztény igének minden tanítója, a mag a keresztény tanítmány, a föld jelenti az embereket, az aratás az utolsó itéletet, vagy a különitéletet is minden egyes ember halálánál (Ar. sz. János, Jeromos).

Mk 4,29

Valamint a mag, minden további hozzájárúlása nélkül a magvetőnek, nő, és aratásig megérik, úgy növekedik a megalapított anyaszentegyház a földön végitéletig csendesen és észrevétlenűl. Az isteni ige magvát, mely nekünk hirdettetik, Isten fejleszti és neveli bennünk, a nélkül, hogy szabadságunkat erőszakolná, és bennünket kényszerítene arra, hogy kegyelmének szelíd vonzását kövessük; de halálunk idején, midőn a nekünk mért napok leteltek, a terményt összegyűjti.

Mk 4,33

a mint hogy a népre nézve ez volt a legalkalmasabb tanmód. Lásd Máté 13. r. 12-ik jegyz.

Mk 4,34

az egybegyűlt népnek. Lásd Máté 13,34.

Mk 4,34

hogy őket tanításainak értelmébe mélyebben bevezesse. Lásd Máté 13. r. 15-ik jegyz.

Mk 4,36

azon ülő helyzetben (1. v.).

Mk 4,40

még sincs erősebb hitetek? A görög szerint: Miért vagytok oly félénkek? miért nincs hitetek?

Mk 4,40

kik ezen és a többi hajókban valának.

Mk 5

Mk 5,1

A görög szerint: gadarenusok. Lásd Máté 8. r. 27-ik jegyz.

Mk 5,9

Legio az én nevem. A romai legioban hatezer ember volt; itt ez határozatlan, nagy szám helyett vétetik. Hogyan férhetett be annyi gonosz lélek egy emberbe, megfoghatóvá teszi azon tapasztalás, hogy ezerféle kivánságok, gyönyörök és szenvedélyek hállózhatnak be ugyanegy szívet.

Mk 5,12

Több görög kézirat szerint: mindezen ördögök.

Mk 5,15

A görög szerint: A legio- a sereg-ördögtől.

Mk 5,20

Lásd Máté 4,25.

Mk 5,30

A görög szerint: megfordúlt a nép között. Krisztus az asszonyt meggyógyítá azon pillanatban, melyben élő hittel hitte, hogy ruhájának érintése meggyógyítja őt. Mivel ő tudta, milyen erő ment ki szentséges testéből, magát az asszonyt akarta kérdőre vonni, hogy a nép az ő hitét példáúl vegye, és kövesse. A külső eszközlés által való gyógyításról és az ő szentséges testének erejéről, vesd össze: Márk 7. r. 5-ik jegyz.

Mk 5,35

tulajdonképen csak egy szolga szóla Luk. 8,49. szer.

Mk 5,38

A görög szerint: És elérkezék.

Mk 5,43

annak jeléűl, hogy egészen visszanyerte egészségét.

Mk 6

Mk 6,1

Kafarnaumból, a genezareti tenger innenső partjáról.

Mk 6,1

Názáretbe.

Mk 6,2

„tudományán“ nincs meg a görögben.

Mk 6,5

mert az ő hitetlenségök gátolta őt. Isten az ember üdvére nem működik az ember nélkül.

Mk 6,9

csak egy szükséges öltönyük legyen.

Mk 6,10

a városból vagy helységből, hogy a vendégszerető gazdát meg ne bántsátok (Jerom.).

Mk 6,11

Lásd Máté 10. r. 35-ik jegyz. Több görög kézirat hozzá teszi: Bizony mondom nektek, tűrhetőbb sorsa lesz Sodomának és Gomorrának itélet napján, mint annak a városnak.

Mk 6,13

Ez a kenés, némelyek szerint, nem az utolsó kenet szentsége volt, hanem csak jelképes cselekvény, mely által az apostolok azt tanították, hogy Jézus kegyelme olyan, mint a gyógyító és erősítő olaj. A Jézustól alapított ama szentség itt csak érintve van, melyet sz. Jakab apostol (5,14.15.) későbben ismertetett meg és ajánlott. Mások ellenben e kenet alatt ama szentséget értik.

Mk 6,15

ki nem halt meg (Kir. IV. 2. r.) és ismét eljövendő lesz (Malak. 4,5.6.).

Mk 6,15

azok szellemével bírván.

Mk 6,19

Mások a görögöt így: Heródiásban pedig gyülölség támadt ellene.

Mk 6,21

Heródiásra nézve, hogy szándékát valósíthassa. Mások szerint: egy ünnepélyes nap adván stb.

Mk 6,26

kik az eskü tanúi valának.

Mk 6,26

A görög szerint: nem akará őt elutasítani.

Mk 6,27

a testőrségből egy katonát, ki a bakó szerepét is vitte.

Mk 6,27

„egy tálban“ nincs meg a görögben.

Mk 6,30

visszatérvén küldetésökből (12. v.).

Mk 6,31

Jézusnál és az ő tanítványainál.

Mk 6,33

Némely kéziratok szerint, a görögben hozzátétetik: és hozzája jövének.

Mk 6,36

A görög szerint: vegyenek élelmet, mert nincs mit enniök.

Mk 6,37

A romai denár mintegy négy garas volt. A görög szerint: Menjünk-e, vegyünk? stb.

Mk 6,38

Midőn Jézus e kérdést tette, jól tudta, mennyi készletök van az apostoloknak; hanem figyelmöket akarta fölébreszteni, hogy azon csoda nagyságát, melyet szemeik előtt most tenni szándékozott, megérthessék.

Mk 6,39

azaz: hihetőleg, helységek szerint.

Mk 6,44

A görög szerint: kik a kenyérből ettek.

Mk 6,48

azaz: úgy látszott, mintha el akart volna mellettök menni.

Mk 6,51

A görög szerint: Ők pedig fölötte csodálkozának és álmélkodának.

Mk 6,52

hogy az Úr mindenható mindenben, s így a tengeren is járhat.

Mk 6,52

nem voltak eléggé fölvilágosítva arra, hogy az ő mindenhatóságát fölfoghatták volna.

Mk 7

Mk 7,3

hacsak gyakori dörzsölés által nem mossák kezeiket, hogy az ételeket tisztátlanokká ne tegyék, hatalán kezeik, tudtok és akaratjok ellenére, valami által megfertőztetett volna. A görög szerint: hacsak ököllel nem mossák kezeiket.

Mk 7,7

s azokat az isteni törvénynek eléje tévén.

Mk 7,11

Az adományt, melyet neked (atyám vagy anyám) öregséged gyámolítására adhatnék, a templomnak ajánlom fel; s így az neked is fog használni.

Mk 7,31

Lásd Máté 4,25. A görög szerint: kimenvén Tírus és Szídon határaiból stb.

Mk 7,33

Jézus itt, hogy e beteget meggyógyítsa, oly cselekvényeket visz végbe, melyek magokban véve, nem szolgáltak szükségképen arra, hogy a gyógyulást eszközöljék, hanem kitűntették azt, mily csodálatos erőt közlött az Úr Istensége az ő szentséges testével.

Mk 7,34

A sz. atyák e siketnémában jelképezve látják az egész emberiséget. Ez természeténél fogva siket az üdv tanításának hallására, és néma saját insége bevallására. Annak belérzéke az Üdvözítőnek mindent megelevenítő ereje által ébresztetik, nyittatik fel, és nyelve így oldatik meg. Ezért a kath. anyaszentegyház a legrégibb idő óta azt, mit Jézus a siketnémával cselekedett, mint jelképes cselekvényt, fölvette a keresztség szertartásai közé, ez által minket arra tanítandó, hogy egész életünkön át fogékonyak legyünk az üdv tanításai hallgatására, és készségesek az Isten dicsőségének hirdetésére.

Mk 7,37

A görög szerint: annál inkább terjeszték. És fölötte csodálkozának stb.

Mk 7,37

mindenben és mindenütt csak jót cselekszik.

Mk 8

Mk 8,5

Lásd Márk 6. r. 22-ik jegyz.

Mk 8,10

Máté 15,39. szerint: Magedán határába jöve, és több görög kézirat szerint, itt sz. Márknál is Magedán tétetik. Némely értelmezők azt hiszik, hogy Magedán a genezáreti tengertől keletre feküdt Geraza közelében, és hogy Dalmanuta, neve volt azon kerületnek, melyhez a nevezett két város tartozott.

Mk 8,12

lelkéből, szive mélyéből.

Mk 8,12

nem adatik oly jel, minőt az kiván.

Mk 8,14

a tanítványok.

Mk 8,15

a heródiánusokétól. Lásd Máté 22. r. 14-ik jegyz. Máté 16,11. szerint: a szadduceusok kovászától, így is hivathattak a heródiánusok, mivel politikai elveiken kivül még a szadduceusok szabadelvűségének is hódolhattak.

Mk 8,16

Ezt azért mondja, hogy kenyeret nem hoztunk magunkkal.

Mk 8,17

hogy mindenhatóságom határtalan. Lásd Márk 6,52.

Mk 8,23

talán mivel Betszaida, mely nem akart megtérni (lásd Máté 11,21.), nem volt méltó arra, hogy lássa a csodálatos gyógyulást, és hogy képleg arra tanítson, hogy a bűnösök megtérése nem következhetik be, míg csak gonosz társaságukat el nem hagyják.

Mk 8,25

A görög szerint: szemeire tevé kezeit, és visszaszerzé látását, és meggyógyula stb. Az Üdvözítő különféle módon viszi véghez gyógyitásait, kézrátevéssel, áldással, vagy csupán szóval, jelen vagy távol lévén, a betegek kérésére, vagy mások esedezésére, rögtön, mint legtöbbnyire, vagy lassankint, mint itt cselekszik. Ez által a többek közt arra akart tanítani, hogy az ő hatalma nincs kötve időhöz és helyhez, s ez vagy amaz eszközhöz; hogy ő működik, a mikor, hol és mint akar.

Mk 8,26

mert a te lakostársaid jótéteményeimet nem tudják becsülni. Lásd Máté 11,21. s követk. A görög szerint: se a faluba nem menj, se a faluban valakinek meg ne mondd.

Mk 8,28

mint egynek a próféták közől.

Mk 8,29

a Messiás.

Mk 8,33

hogy őket figyelmeztesse a feddésre, melylyel Pétert meg akarta dorgálni.

Mk 8,38

a ki szégyenli az én tanításomat, az én alázatos, kereszttel teljes életemet.

Mk 9

Mk 9,9

Még nem értették meg azt, hogy neki meg kell halnia.

Mk 9,10

A görögben csak ez van: irástudók.

Mk 9,11

Mind a kettő meg van írva: hogy Illésnek a Messiás előtt kell jőnie, és a Messiásnak szükség szenvednie; de ebből nem következik, hogy Illésnek személyesen szükség eljőnie, mielőtt Krisztus szenved, mert ő erejében is megjelenhet, mielőtt a Messiás elindúl szenvedni, és akkor jön el személyesen, mielőtt az Úr itéletre jövend. A zsidók és a tanítványok nem különböztették meg egymástól az Úrnak első és második eljövetelét, s azért nem különböztették meg Illésnek kettős megjelenését, t. i. erejében és személyében.

Mk 9,12

Malak. 3,1.

Mk 9,14

A görög szerint: fölötte bámúlt.

Mk 9,16

gonosz lélektől van megszállva, mely őt siketnémává teszi. Máténál 17,14. a fiú holdkórosnak mondatik, mert a gonosz lélek csakugyan oly kórsággal is meglepte, melyre a holdjárásnak befolyása volt.

Mk 9,23

az én erőtlen hitemen; pótold ki, mi abból hiányzik, fogadd azt tökéletes gyanánt.

Mk 9,27

Jézus.

Mk 9,29

hogy föl ne tartassék; mert sietett kínszenvedésére Jerusalembe az ünnepre.

Mk 9,32

Vesd össze: Máté 17,23–26.

Mk 9,37

Ha téged és az Atyát fogadja be, ki a te nevedben egy gyermeket fogad be, mit kell tartani arról, ki a te nevedben, tehát a te erőd által, űz ki ördögöket, és még sem csatlakozik társaságunkhoz? Ha a zsidók némely szent személyek nevében a gonosz lelkek űzéséhez fogtak (lásd Máté 12,27. 22-ik jegyz.), tehát ezen személyek erejében is hinniök kellett, mert különben nem volna érthető az ő nevökben tett működés. Az tehát, kiről itt János mondja, hogy Jézus nevében ördögöt űz, hitt Jézus erejében és hatalmában, s ha tökéletlen volt is hite, és azért nem határozhatta el magát, hogy mindent elhagyjon és Jézust kövesse, azért mégis híve volt Jézusnak, és Jézus az ő hitének hathatós erőt engedhetett (sz. Ambrus).

Mk 9,38

nem fog egykönnyen szidalmazni engem. A ki az én erőm által csodát tesz, annak tisztelni is kell engem, az nem tagadhat meg, hanem meg kell ismerni engem; az ilyen tehát hivem, és azért ne tiltsátok el.

Mk 9,39

Csak az van ellenetek, ki nincs velem. Lásd Máté 12,30.

Mk 9,44

A görög szerint: az életre.

Mk 9,48

mert mindaz, ki pokolra itéltetik, kiolthatlan tűzbe jut, mely őt el nem égeti, hanem fentartja, hasonlólag a sóhoz, mely a rothadást akadályozza. Ő áldozata az isteni büntető igazságnak, és a só, melylyel a törvény szerint (Móz. III. 2,13.) az áldozatok megsózatnak, a kiolthatlan tűz.

Mk 9,49

Alkalmat vévén a só fölemlítéséből, az Úr más fordúlatot ad a beszédnek.

Mk 9,49

a bölcseség és szentség sava. Lásd Kolossz. 4,6.

Mk 9,49

Ezt a bölcseség és szentség sava szerzi meg, mert ezek csatolják egymáshoz az embereket; csak a tévely és bűn választják el őket. Azért a só egyszersmind képe az összeköttetésnek (Móz. III. 2,13. Móz. IV. 18,19.).

Mk 10

Mk 10,1

A görög szerint: Judea határaiba jöve a Jordánon túli vidéken át.

Mk 10,13

nem akarták őket Jézushoz ereszteni.

Mk 10,14

életök ártatlansága és szivök őszintesége teszi őket arra méltókká.

Mk 10,21

A görög hozzáteszi: viselvén a keresztet.

Mk 10,29

A görög szerint: vagy feleségét.

Mk 10,30

Ama keresztényeknek, kik mindent elhagynak, hogy annál osztatlanabb szívvel szolgálhassanak Krisztusnak, az ő Uroknak, itt ugyan sok üldözést, megvetést, gyülölséget, keresztet és mindennemű fájdalmat kell szenvedniök; de már itt is százszorosan megjutalmaztatnak az isteni kegyelem vigasztalása által, és az által, hogy az Isten nekik fensőbb értelemben és tökéletesebb módon mindazt visszatéríti, mit földiképen elhagytak, – a házakat, melyekben keresztény szeretettel fogadtatnak, rokon érzelmű fivéreket és nővéreket, kik rájok nézve a legtisztább örömek forrásai, tanítókat és útmutatókat, kik atya és anya helyett vezérlik az istenesség útján; földet, tért szellemi tevékenységre, s egykor a más világon örökkévaló örömet, melyet nyelv ki nem mondhat.

Mk 10,32

félve a miatt, mi rájok talán Jerusalemben várhatott, és álmélkodva Urok elhatározottságán. Mások a görögöt így: félve és aggódva.

Mk 10,33

„és véneknek“ nincs a görögben.

Mk 10,35

Ezt a kérést az anya intézte Jézushoz fiai nevében, kik vele együtt Jézus elé járúltak. Lásd Máté 20,20.

Mk 10,40

Bár a hatalompolczán ülők mindnyájan szivökre vennék Jézus ezen szavait! Ha maga az Isten Fia, kinek minden hatalom adatott mennyben és földön, nem tartja magát felhatalmazottnak országában a főhelyeket önkénye szerint osztani: mennyivel inkább szükség azoknak, kik csak emberek, arra törekedni, hogy a hivatalokat, tisztségeket és méltóságokat nem kegyelemből vagy önkényesen, hanem érdem szerint, azon meggyőződéssel osztogassák, hogy az előnyt, a kitűntetést azok nyerjék, kiket Isten arra választott.

Mk 10,42

a népek fejedelmeinek.

Mk 10,42

a népeken.

Mk 10,42

A görög szerint: Tudjátok, hogy a kik a népek fölött vannak, uralkodnak rajtok, és nagyjaik hatalmaskodnak fölöttük.

Mk 10,48

távolítani akarván az alkalmatlanságot.

Mk 10,51

azaz: Mester!

Mk 11

Mk 11,1

A görög szerint: És midőn közeledtek Jerusalemhez, Betfágéhoz és Bethániához. Betfáge, Jerusalem és Bethánia között feküdt.

Mk 11,2

Betfágéba.

Mk 11,10

Áldott legyen az áldásért, melyet terjeszt.

Mk 11,10

melyet a Messiás dicsőbb módon állít vissza, mint Dávid alatt volt.

Mk 11,11

az ottani rendetlenséget az árusokkal stb. Lásd 15. v.

Mk 11,13

A fügefák Palesztinában évenkint háromszor termenek, t. i. juniusban, augusztusban és januárban. Midőn ez történt, april havában tehát nem volt ideje a fügének; de mindamellett találhatott volna Jézus azon gyümölcsöt, mivel a füge nem épen egyszerre érik, s enyhe tél után némely fán már hat héttel előbb van gyümölcs a szokott időnél. Lásd azonban Máté 21. r.

Mk 11,16

a külső tornáczon át.

Mk 11,17

azaz: imádságháza. Ez a hely Izai. 56,7. vétetett; a következő Jerem. 7,11. van.

Mk 11,19

Éjen át nem akart Jerusalemben maradni, hogy a főpapok ármányait elkerűlje; mert az ő ideje még nem jött el.

Mk 11,20

Mi történt ezen hét mindenik napján, sz. Márk evangélista pontosabban följegyzette, mint sz. Máté, azért a kettőt egybe kell vetni. Az napon, melyet mi virágvasárnapjának nevezünk, az Úr ünnepélyesen vonúlt be Jerusalembe; ugyanaz nap estéjén, mely Nizan havának (fél marcziusunk- fél aprilünknek) tizedike volt, Jézus visszatért Bethániába. Másnap, azaz hétfőn, ismét Jerusalembe ment, megátkozta az úton a fügefát, és kitisztította a templomot az árusoktól. Este ismét kivonúlt a városból. A következő nap reggelén, kedden visszatért a városba, és a tanítványok látták az elszáradt fügefát. Szerdán és csütörtökön tartá utolsó beszédeit (12. 13. r.), s ez utóbbi napon, miután a szent vacsorát szerzette, indúlt kínszenvedésére.

Mk 11,27

szerdán. Lásd a 10-ik jegyz.

Mk 12

Mk 12,4

A görög szerint: de azt megsebezték fején kövekkel, és meggyalázva bocsáták el.

Mk 12,14

A görög hozzáteszi: Adjunk-e, vagy ne adjunk?

Mk 12,15

ismervén képmutatásukat, a farizeusok főjellemvonását.

Mk 12,29

A görög szerint: Urunk Istenünk egy Úr.

Mk 12,33

Ezen irástudó, a próféta tanítása szerint Ozeás 6,6. Krisztus értelmében szólott Máté 12,7.

Mk 12,34

Nincs szükséged egyébre, mint az énbennem, mint Istentől küldött Messiásban való hitre, és parancsaim követésére.

Mk 12,38

Mások szerint: az ő tanításmódja szerint.

Mk 12,38

a felső ruhát uszálylyal hordani. Lásd Máté 23,5.6.7.14.

Mk 12,38

vagy: az utczákon.

Mk 12,42

mintegy másfél krajczárnyi.

Mk 12,44

vagy: minden élelmét, a mi élelmére még megmaradt. Vesd össze: Kor. II. 8,12. Isten nem néz az adományra, hanem az adakozónak érzületére. Mily benső és forró lehetett az Isten iránti szeretet amaz özvegy szivében, midőn mindenét, a mije volt, Istennek adta áldozatúl!

Mk 13

Mk 13,8

A görög szerint: háborgás.

Mk 13,9

Őrizkedjetek nemcsak a külső veszélyektől, hanem a csábitásoktól is.

Mk 13,9

Lásd Máté 10,18.

Mk 13,11

A görög hozzáteszi: és ne aggódjatok.

Mk 13,18

A görög szerint: hogy futástok ne legyen télben.

Mk 13,25

a csillagok serege.

Mk 13,27

az ég és föld egyik szélétől a másikig.

Mk 13,32

a mennyiben ő pusztán mint ember fia, emberi természeténél fogva tekintetik.

Mk 13,34

Ez az ember Krisztus, a szolgák a keresztények, s közőlük mindenik egyszersmind ajtónálló.

Mk 14

Mk 14,1

Lásd Máté 26,17.

Mk 14,1

Krisztus kínszenvedésének itt következő történetéről lásd Máté 26,1–35. Luk. 22,1–39. János 18. r. s követk. Vesd össze: a jövendölést Izai. 53,13. és 54. r.

Mk 14,3

Szó szerint: kalásznárdusz-kenettel. A nárdusz hosszú, vékonyszárú növény, mely ágain kalászokat hajt. E kalászokból nyerik az olajat, mely kalász-nárdusznak, finom nárdusznak neveztetik, különböztetésűl a levél-nárdusztól, mely a növény leveleiből készűl, és nem oly becses.

Mk 14,3

A jóillatú kenetet, hogy el ne párologjon, alabastrom edényekbe oly erősen becsinálták, hogy néha csak az edény eltörése által lehetett jutni a kenethez.

Mk 14,3

Vesd össze: Énekek éneke 1. r. 27-ik jegyz.

Mk 14,20

A görög szerint: Ő pedig felelvén, mondá nekik.

Mk 14,22

Némely görög kéziratokban hozzá van téve: egyétek.

Mk 14,24

Máté 26,27.28. Luk. 22,20. és Kor. I. 11,25. nyomán kitűnik, hogy Jézus a következő igéket akkor mondta, midőn a kehely még kezében volt, és mielőtt még ők ittak.

Mk 14,33

A görög szerint: kezde igen szorongani és bánkódni.

Mk 14,44

hogy el ne szabadúljon.

Mk 14,47

Péter. Lásd Ján. 18,10.

Mk 14,51

Ez az ifjú tán Jézus követője volt. A lármára kifutván, követni akarta a csoportot, s látni a dolog kimenetelét.

Mk 14,56

Lásd Zsolt. 34. 23-ik jegyz.

Mk 14,68

A görög szerint: és kiment az udvarra (a tornáczból a házi udvarba).

Mk 14,70

A görög hozzáteszi: szólásod is hasonló (a galileabeliekéhez).

Mk 14,72

E szó „azonnal“ nincs meg a görögben.

Mk 15

Mk 15,8

Pilátus lakása elé.

Mk 15,8

A görög szerint: És kiáltván a sereg, kezdé kérni stb.

Mk 15,12

A görög szerint: hogy cselekedjem azzal, kit ti zsidók királyának mondotok?

Mk 15,21

A görög szerint: Ki a mezőről jő vala.

Mk 15,25

azaz, midőn a három óra végére járt és a hatba méne át. A zsidók t. i. a napot valamint az éjet négy részre, vagy nagyobb órákra oszták, első, harmadik, hatodik, és kilenczedik órára, melyből mindenik három órát foglalt magában. Az első napfelköltével kezdődött és három óráig tartott, ennek elteltével kezdődött a harmadik óra. Ebben ismét három óra volt, és tartott délig, mikor a hatodik óra kezdődött, mely délután három órakor érte végét. Ekkor vette kezdetét a kilenczedik óra, mely három óra lefolytával este végződött. A hatodik óra kezdetén, tehát délben feszíttetett meg Krisztus urunk, és a kilenczedik óra kezdetén adta ki lelkét. Lásd Ján. 19,14.

Mk 15,32

azaz: egyike azoknak: Lásd Luk. 23,39.

Mk 15,33

déltől délutáni három óráig, a mi számitásunk szerint.

Mk 15,43

vagy Arimatea, vagy Jerusalem kistanácsának egyik tagja. Jézusnak egy másik előkelő tanítványa, Nikodémus, a magas tanács tagja volt (Ján. 3,1.).

Mk 16

Mk 16,1

különféle keneteket és jóillatú szereket.

Mk 16,8

azaz: senkinek, a kikkel találkoztak; mert Máté 28,8. szerint, elmentek, hogy az apostoloknak ezt hirűl vigyék, és Luk. 24,9. szerint csakugyan hirűl is adták.

Mk 16,9

Lásd ennek részletesebb előadását és az események sorozatát Jánosnál.

Mk 16,10

az apostoloknak.

Mk 16,12

Mások szerint: a mezőre. Ők Emmausba mentek. Luk. 24,13.

Mk 16,12

egy utasnak alakjában. Lásd Luk. 24,15. Magdolnának mint kertész jelent meg. Ján. 20,15.

Mk 16,13

azaz: némelyek nem hivének; mert sz. Lukács előadásából (24,33.34.) kitűnik, hogy már többen hittek, csak némelyek győződtek meg a 41. v. szerint nehezen még akkor is, midőn Jézust látták.

Mk 16,14

Úgy látszik, hogy ez Krisztus Jézusnak utolsó megjelenése volt, kevéssel mennybemenete előtt. Máté 28,18. Luk. 24,50.

Mk 16,16

s a hittel és keresztséggel az egész keresztény törvényt elfogadja.

Mk 16,17

A csodák adománya, mely itt következik, nincs megigérve minden hivőnek, hanem csak némelyeknek, majd többnek, majd kevesebbnek, mint az Úr azt országának alapítására és terjedésére nézve szükségesnek látja.

Mk 16,19

A „Jézus“ szó nincs meg a görögben.

Mk 16,19

azaz: megdicsőült emberiségével együtt, mely az isteni Igével egy isteni személylyé egyesűlt, vesz részt az isteni uralkodásban.