EZEKIEL JÖVENDÖLÉSE.
Ezekiel, Búzi fia, papi nemzetségből származott, s Jerusalemnek a kaldeusok által lett második bevétele után (Kir. IV. 24,14.) Jekoniás királylyal és több más zsidókkal a babiloni fogságba vitetett. Fogságának ötödik évében, hét évvel Jerusalem harmadik bevétele és földúlatása előtt, az Istentől prófétáúl lőn hivatva. Kortársával, Jeremiással egybehangzólag, megczáfolja a hamis prófétákat, kik Egyiptom segélyében bízva, Babilon bukását és a zsidók szabadúlását hirdették, mi Babilonba fogolytársaihoz is eljutott. Ezeknek megjövendölte Jerusalemnek hamar bekövetkezendő pusztúlását, és az egész nép elhurczoltatását, s igy messze távolban is megerősítette próféta-társának, Jeremiásnak jövendöléseit. E mellett megjövendölte a fogságból leendő visszatérést, jövendölt az új és tökéletesebb Jerusalemről, a Messiás országáról, az Izrael népét megtámadó szomszéd-népek szerencsétlen sorsáról. Jövendöléseiben körűlbelűl három szakaszt lehet megkülönböztetni; ezek 1-ször: a zsidókat érdeklő jövendölések Jerusalem pusztúlása előtt (1–24. r.); 2-or: a külföldi népeket érdeklő jövendölések (25–32. r.); 3-or: a zsidókat érdeklő jövendölések Jerusalem pusztúlása után (33–48. r.). Ezekiel a neki tett kijelentéseket nagy részt látomásokban nyerte, melyeket részletesen leír, s közönségesen Isten maga magyaráz meg. Az ő képei nagyok, merészek s telvék a legmélyebb értelemmel, a miért őt nazianzi sz. Gergely a próféták legnagyobbjának és legfölségesbjének, sz. Jeromos az Isten igéje tengerének, az isteni titkok tömkelegének nevezte. Ezekiel a legsúlyosabb látogatások alatt jövendölt, a mennyire tudjuk, fogsága 27-ik éveig, Jerusalem földúlatása után a 16-ik évig (29,17.). Jövendölt-e későbben is, és mikor végzette életét? nem tudni határozottan. Egy régi monda szerint, Ezekielt egy zsidó biró ölte meg a fogságban, kinek bálványozását a próféta megrótta. A zsidó és keresztény egyház Ezekielt kezdettől igaz prófétának tartotta, s az ő jövendölései a szent könyvek minden jegyzékében föltalálhatók. E prófétai könyv mindenkire nézve az üdvös tanulságok nagy gazdagságát foglalja magában. A bűnös olvashatja benne hálátlanságát, s mindemellett az Istennek megbocsátásra kész jóakaratát (18,21–23. 33,15–16.); az igaz föltalálja ott ama megrendítő igazságot, hogy véghezvitt jócselekedeteinek érdemei elenyésznek, ha ő az erény útját elhagyja, és lelke a bűn halálával hal meg (18,24. 33,12.13.); a lelkipásztor megtanúlja belőle, hogy felelős Istennek azon lelkekről, melyek az ő vétke miatt vesznek el (3,16–21. 33,1–9.). Ezekiel mindenkinek mintáúl szolgálhat az állapotbeli kötelességek lelkiismeretes hű teljesítésében, az önfeláldozó engedelmességben és a legnagyobb önmegtagadásban; valamint az ő látomásai az új Jerusalemről, az eljövendő Megváltóról, az ő országáról, mely az igazság és erény országa (34,23. 37,24.), gazdag tárgyat nyujtanak épületes elmélkedésre s Isten intézkedéseinek csodálatára.
Ez 1,1
T. i. azon időtől kezdve, midőn Nabopalasszar, Nabukodonozor atyja, Ninivét és Babilont elfoglalta, s nem csak a kaldeusok királya volt, hanem Ásia nagy részének ura.
Ez 1,1
Tammusnak neveztetett, mely fél juniusunk- és juliusunknak felelt meg, s a zsidó egyházi év negyedik hónapja volt. Ezen év Nizan hónappal kezdődött (mi fél marcziusunk- s aprilisunknak felel meg), és különbözött a polgári évtől, mely Tisrivel (fél september- és oktoberrel) kezdődött. A próféták közönségesen az egyházi év szerint számláltak.
Ez 1,1
Kebar, Kaboras. Mely Mezopotamiában az 56° fok 40´ perc szél. és az 57° fok 4´ perc hosz. fok alatt ered, és Karkemisnél (a mai Kirkesiánál) az Eufratesbe szakad. 3,15. meg van nevezve a hely, hol Ezekiel a foglyokkal tartózkodott. Lásd az előszót. Midőn Ezekiel e látomást nyerte, valószinűleg távol volt lakhelyétől, a part valamely félreeső részén, hogy imádságát végezze. Lásd Ezekiel 3,12. s követk.
azaz: látomásokat, jelenéseket az Istentől, mint alább 8,3. 40,2. A látomás több képből állott, azért tétetik többesben.
Jekoniás (Kir. IV. 24,8–16.).
Ez 1,3
látomása.
az elragadtatás ereje.
Ez 1,4
Az itt következő látomásban, mely közönségesen Isten szekerének neveztetik, a próféta egy, emberhez hasonló, fénynyel környezett személyt lát, trónon ülve, mely légszerű boltozaton nyugszik, melyet négy, jelképes élő lény visz, kik mellett négy kerék forog, – az egész tüzes felhő-homályban elétüntetve. E látvány jelentésére nézve a zsidó és keresztény értelmezők mindnyájan megegyeznek annyiban, hogy az alatt Jehovának, a választott nép Istenének jelképes ábrázolása értendő; hanem abban igen eltérnek egymástól, hogy a fölhozott jelvények Istennek melyik tulajdonát vagy cselekedetét jelentik. E látomásban némelyek a mindenható, mások a fölségesen dicső, mások a zsidókat a kaldeusok által büntető, mások a gondviselő, mások ismét a magát Krisztusban kijelentő Istenséget találják. Ha az ezen látomásban eléfordúló képeket közelebbről és egyenkint vizsgáljuk, mire Isten maga hív föl (Ezekiel 40,4. Vesd össze: Dán. 10,1.), akkor azok, az átalán bevett jel- és kép-értelmezés szerint, amaz egyetemes viszonyt jelentik, melyben Jehovah az ő választott népével áll. Jehovát mint emberi, királyi, papi és isteni urat jelképezik; mihez még csak azt kell megjegyezni, hogy az isteniség tulajdonai egy részről mint bölcseség és jövendölő erő, más részről mint fölséges mindenhatóság tűnnek elé különösen e látomásban, mivel e látomás Ezekielnek a prófétai tisztre való hivatását vala megelőzendő, s az ő jövendöléseinek tartalma legnagyobb részben büntetőitéleteket vala hirdetendő. A látomás ez értelmezésében jóformán egyesűlnek mind a fönebbi nézetek, melyek egyes hű vonásokat adnak elé a nélkül, hogy egymást kölcsönösen kizárnák.
Ez 1,4
Éjszakról jőnek a förgetegek (Sirákf. 43,18.); erős vihar hozta az erőteljes jelenetet. A kép kifejezi a jövő Istenség magas fölségét, talán az ő büntető itéleteit is, melyeknél fogva éjszakról hítta elé (Jerem. 1,13.14.) Nabukodonozor királyt Judea megrontására.
Ez 1,4
Mások a hébert így: tűzzel körűlvéve.
Ez 1,4
a felhő homálya körűl, melyben a lobogó tűz látszott, fényesség terjedett el.
Szószerint: mint az electrum, villany. Mások a hébert így: mint a sárga réz, arany és ércz-vegyíték. – A tűz, képe az Istenségnek (Móz. II. 3,2.), az ő szeretetének (Ének. 8,6.) és büntető igazságának (Izai. 66,15.); valamint a fény és világosság, képe az ő kegyelmének (Zsolt. 89,17.), az igazságnak és törvénynek (Zsolt. 42,3. Sirákf. 45,21.); a tűz a felhőben, képe az elrejtett Istennek (Móz. II. 16,10. Máté 17,5.), ki hozzájárúlhatlan világosságban lakik (Tim. I. 6,16.). – A homályból elétörő fény, képe a gyér tudásnak Isten mivoltáról.
Ez 1,5
t. i. a tűz-felhőben, mely az Isten szekerét környezte.
Ez 1,5
Az Isten lelkes állatok, élő lények társaságában jelen meg, és ezek az ő szolgálatában vannak, mivel Isten az emberiség megváltásának és nevelésének munkáját közvetve az ő eszközei által viszi véghez (Zsid. 1,14.). Ezen élő lények alább (10,15–20.) neveztetnek keruboknak, azaz, erőseknek, hatalmasoknak. Ezek azok, kik Jehovát hordozzák (Kir. I. 4,4. Zsolt. 17,11. Ezekiel 10,1.), azaz, ugyanazok, kikkel Isten az emberiségért működő erejét közlötte, hogy általok országát a földön megalapítsa és megerősítse. Ezek tehát, a zsidók és keresztények közös véleménye szerint, nem csupán jelképűl szolgáló alakok, hanem valóságos szellemi lények, és pedig első rangú angyalok a szerafokkal együtt (Izai. 6.). Jellemző alakjokat, mely Isten földi országának kormányzásában az ő erejök, vagy inkább, az Isten ereje kifejezésére választatott, Ezekiel így rajzolja: A következő leirás szerint, ezek emberhez hasonló lények, fejökön négy arcz vagyon, ember, oroszlán, tulok és sas arcza; egyenesen állanak, mint az ember; négy szárnyok és négy kezök vagyon; lábaik feje hasonlít a tulokéhoz; egész testök rakva van szemekkel. He ezen alakok egyes alkatrészeit tekintjük, azokban átalán Isten mindenhatóságát, az isteniség ezen főtulajdonát találjuk ábrázolva; mert a nevezett lények: az ember, tulok, oroszlán, sas, az átalánosan elfogadott jel-tan szerint, a hatalom jelképei. S mivel egy képpé vannak összefoglalva, úgy látszik, a mindenhatóságot, és ezt ismét különféle irányban adják elé, a mennyiben ő, mindenhatóságát mint emberbarát, mint király, mint engesztelő, mint Isten nyilatkoztatja ki. Mint ilyen Isten jelentette ki magát az ó szövetségben, különösen a törvényben, a miért, mint ilyen, a törvény-táblák fölött trónol (Móz. V. 10,5. Kir. II. 6,2. Vesd össze: Móz. I. 3. 12-ik jegyz.); ilyenűl jelentette ki magát az új szövetségben is, az ő evangéliomában; mert Jézus Krisztus az ó szövetség Jehovájával ugyanegy (lásd 45-ik jegyz.), ő ember, király, pap és Isten. A kerubok négyes száma itt valószinűleg azért vétetett, mivel a négyes szám a régi jel-tan szerint a tökélyt jelképezte. A régi értelmezők közől többen hitték, hogy azok alatt az Isten országa ügyében különösen működő Mihály, Ráfael, Gábriel és Uriel angyalok értendők, s a sz. atyák közől Ireneus, Athanáz, Ambrus, Ágoston stb. azt tartják, hogy ők saját mivoltukon kivűl, még prófétai előképei a négy evangelistának, a mennyiben ezek Jézus Krisztust az ő négyféle tulajdonságában mint embert, királyt, papot és Isten tüntetik elé. (Lásd az előszót az evangéliomokhoz.) Ez utóbbi nézet átalános tanítása a kath. theologusoknak, de magának az egyháznak is, a mennyiben ezt zsolozsmájába fölvette.
A főalkatrész emberé volt, t. i. a test és lábak.
Ez 1,6
Lásd a 10. v.
kettő röpülésre, kettő a test befödésére (8. v.). A szárnyak jelképei a gyorsaságnak, melylyel ezen lények Isten rendeléseit az emberek üdvére teljesítik; egyszersmind jelentik a gyorsaságot és készséget is, melylyel Isten az emberek üdvét munkálja.
Ez 1,7
Lábaik emberi lábak voltak borjú lábfejjel. Tehát az ember és az áldozatállat alakja volt a túlnyomó. Isten emberbaráti szeretete és engesztelő könyörűletessége leginkább kitünő ismertető jelei az emberek üdvére czélzó működésének.
Világosság és fény, átalán képei a magasztosnak és fölségesnek.
Úgy látszik, hogy kezeik el voltak különözve szárnyaiktól (lásd Ezekiel 10,7.); vagy szárnyaik nem voltak egyebek, mint szárnyas karok, melyek kezekkel végződtek, a mi legvalószinűbb. Két szárnyas kar hihetőleg az emberi test karjának szokott helyén volt, a másik kettő a törzs más két oldalán, egyik a nyak alatt a mellen, a másik a nyakszirt alatt hátúl; s e két utóbbi lefelé hajlott, a testet befödözvén (11. v.). A négy kéz nagy tevékenység jelképe.
Ez 1,9
A kerubok négy szögben állottak, hordozván a szekeret (15–26. v.). Szárnyaik következőleg érintkeztek. A szekér bal szögletén hátúl álló kerub jobb szárnya, a szekér jobb szögletén hátúl álló kerub bal szárnyával érintkezett, hasonlóképen a szekér bal szegletén elől levő kerub jobb szárnya, a jobb szegleten elől levő kerub bal szárnyát érintette; továbbá a szekér balrészén levő kerubok balszárnyai, valamint a szekér jobb részén levő kerubok jobb szárnyai egymáshoz hajlottak, úgy hogy az összes szárnyak négyszöget képeztek.
Midőn Isten különféle irányban indítá őket, nem volt szükség megfordúlniok, hanem csak előre menniek, mivel négy arczuk volt. Az emberiséget nevelő és magát kijelentő Istennek intézkedései gyakran különféle irányt vesznek ugyan, de lényegre nézve azért ugyanegyek. Az ősvilágnak, Ábrahámnak, Mózesnek és Krisztusnak religiója, ugyanegy religió különféle fokozataiban.
Ez 1,10
t. i. elől azon oldalon, mely Ezekiel felé nézett.
Ez 1,10
azaz: hátúl. Ez a szó nincs meg a héberben.
Amaz élő lénynek elől emberi arcza volt, jobbra oroszlán arcza, balra tuloké, hátúl sasé – jelképezve Istennek emberbaráti szeretetét, uralmát, irgalmasságát és isteni bölcseségét, melyekkel ama lények által az emberek üdvét eszközli.
Ez 1,11
A fő tetejéről négy arcz képződött a négy oldalon; az egy törzsből négy szárnyas kar alakúlt a négy oldalon (lásd 20-ik jegyz.).
Ez 1,11
Lásd 21-ik jegyz.
Lásd 20-ik jegyz.
Az Isten lelke az, mely az emberek üdvére Isten intézményeiben uralkodik, csak úgy az ó, mint az új szövetség korszakában. Ez a lélek ugyanegy, habár megjelenése különböző is. Mások a lélek helyett szelet tesznek, mi ugyanegyre megy, mert ez a szél csak ama szellem jelképe lehet.
A tűz és villám, képe a rettentő fölségnek (Móz. II. 3,2. Móz. V. 4,36. 6,15.).
Ez 1,14
előre és hátra, a nélkül, hogy megfordúltak volna (9. v.).
azaz, oly gyorsan.
a négy élő lény mellett négy kerék forgott a földön, melyeken a lények állani látszottak. Vesd össze: Ezekiel 10,9. A kerekek, úgy látszik, a mindig ismét megjelenő tanítók, kik által Isten az emberiség nevelésének s a kijelentésnek nagy munkáját e földön véghez viszi; a kerubok mellett állnak, mint a kik függenek Isten közvetlen követeitől, kik a kerubok képe alatt összefoglaltatnak.
Ez 1,16
azaz: mint a tenger, melyben a kéklő ég visszatükröződik. Mások a hébert így: mint a krizolit, melynek aranysárga színe vagyon. – Képe ezen tanítók égi tisztaságának.
mintha két kerék keresztben lenne egymásba foglalva; azaz: a kerekek gömb alakúak voltak, hogy minden irányban mozoghassanak.
épen mivel gömbalakuak voltak.
A szemek, képei a prófétai szellemnek, a tanácsnak és értelemnek melylyel az Isten követei telve vannak. A héber szerint: a kerekek talpai magasak és rettentő kinézésüek valának, és talpai tele voltak szemekkel köröskörűl mind a négyen.
az isteni kijelentés alsóbbrendű eszközei követik a felsőbbek menetét, ezek pedig magáét, az Istenét.
A héber szerint: mert az állatokban levő szellem a kerekekben is volt. – Egy lélek bírja valamennyit; Isten minden eszközei benne működnek.
A hébert némelyek úgy adják, mint a 20. v.
A talaj, melyen Isten trónja állott (26. v.), átlátszó volt, mint a kristály, csodaszép, és a kerubok fejein nyugodott. Mind képei a fönségnek.
Lásd a 20-ik jegyz. A héber szerint: és minden állatnak két szárnya volt, melylyel testét befödte.
mint a mennydörgést. A héber szerint: a mindenható Isten szózatát. A szárnyak ezen suhogása valószinűleg az Isten igéje, mely Zsolt. 28. is mennydörgéshez hasonlíttatik.
A lények magok is onnan fölűlről vették az értesítést. Midőn ez történt, csendesen és alázatosan adták át magokat az isteni sugallat hatalmának. Mikor az Isten szól, a teremtmény hallgat.
Isten trónja olyan volt, mint a tiszta ég (lásd Móz. II. 24,10.). A trónon ülő pedig Jehovah, és pedig nem csupán mint megjelenő (Móz. II. 3,2.), magát kinyilatkoztató, az emberek javára működő, szabadító (Móz. I. 2,7. és 3. r.) Isten, ki különben Isten angyalának is neveztetik (Móz. II. 3,2.); és több sz. atyák (Jusztin, Ireneus, Ciprián, Hilár, jerus. Cirill, ar. sz. János, Ambrus, Theodoret) szerint, az Isten Igéjével (Ján. 1,1.), mely Jézusban emberré lett, egy és ugyanaz: hanem mint elrejtett Isten is, mivel az ó szövetségben az elrejtett Isten a magát kijelentőtől, az Atya a Fiútól nincs szorosan megkülönböztetve; mi csak az új frigyben történt, midőn a kijelentő Isten emberré lett. Azért az ó szövetségben mind a ketten Jehovának neveztetnek. Hasonló látomásban (Jel. 4.) Jehovah az Atya, meg van különböztetve Jehovától, a Fiútól, ki ott mint emberré lett engesztelő áldozat jelen meg.
Ez 1,27
A tűz belűl volt a titokteljes képen az Isten körűl.
A tűz, képe a megjelenő Isten dicsőségének. Lásd Móz. II. 3,2.
A szivárvány jelképe a békét kötő és az emberrel kiengesztelődő Istenségnek (Móz. I. 9,11–16.).
Oh ember! sz. Jeromos szerint, Ezekiel, Dániel, Zakariás így szólíttatnak, hogy emberi gyarlóságukról mindig megemlékezzenek, s kevélységre ne hagyják magokat csábíttatni, midőn angyali látomásokra méltókká tétetnek.
az Isten lelke, isteni erő hatott belém.
Ez 2,3
Júdának fogságra hurczolt polgáraihoz (Ezek. 3,11.), kik eredetöknél fogva egyszersmind Izrael fiainak is neveztethettek, annál is inkább, mert e név az időben, midőn Izrael országa többé nem állott, nem volt kétértelmű. Ők, mint a pogányok, pártos nemzetségeknek neveztetnek azért, hogy Istentől elpártoltak (Oze. 1,9.).
A héber szerint: ők és atyáik vétkeztek ellenem mind e napiglan.
Ez 2,4
kiken a szégyenpir többé nem látszik. Izai. 48,4.
Te, mint próféta, az én nevemben szólj nekik.
Ez 2,5
és megszűnnének vétkezni. Az Isten, úgymond sz. Jeromos, kétkedve szólt itten, nehogy határozott beszéde által azon hiedelemre adjon alkalmat, mintha az, a mi történik, az ő előretudása által lenne úgy rendelve; pedig a mit teszünk, nem azért teszszük, mert ő előre tudja, hanem, mert akarjuk.
A héber szerint e vers: akár meghallgatnak, akár megvetnek, mert engedetlen ház ez, de mégis tudják meg, hogy próféta van közöttük.
Értelme ez: Te gúnyt és gyalázatot fogsz tapasztalni, mert az izraeliták hitetlen, pártos, csábitó, veszedelmes emberek; de ne félj tőlök! Mások a hébert így: ne ijedj meg beszédeiktől, habár ők ellenszegűlő és sértő emberek, és te skorpiók között lakol; az ő beszédöktől ne félj… habár ellenszegűlő nép is.
A héber szerint …beszéld az én igéimet nekik, akár hallgatják, akár megvetik, mint ellenszegűlők.
t. i. a könyvet (Ezek. 3,2.). Ezekiel e látomásánál is elragadtatott állapotban vagyon (9. v.); tehát az, mit elbeszél, szinte látomásképen veendő. Isten mondani akarja: Fogd föl és őrizd meg híven, mit neked kijelenteni fogok.
Ez 2,9
könyvtekercs. A régiek a mint vászonra, állatbőrökre vagy papírra irtak, az iratot gömbölyű fára göngyölték.
Ez 2,9
mert Júdára és más népekre nézve a szerencsétlen események hosszú sorát kellett tartalmaznia.
Mások a hébert így: panasz, sohajtás és siralom.
Edd meg, a mi előtted van, edd meg a könyvtekercset. Lásd a 2. r. 11-ik jegyz.
mert az Isten végzéseinek ismerete vigasztalást ad szolgáinak azon viszontagságok között, melyeket szenvednek.
Ez 3,5
érthetlen, nehéz értelmű.
külföldi.
Ez 3,6
mint a 3-ik jegyz.
Ez 3,6
mint a 4-ik jegyz.
még az idegen népek is.
Ez 3,7
a törvényt, melyet nekik adtam. Megvetik az Istent, azért vetik meg az ő prófétáit is.
megátalkodott és hajthatlan.
Oly képek, melyek a próféta állhatatosságát és szilárdságát tüntetik elé hivatala gyakorlatában. Lásd Jerem. 1,18. 15,20. Izai. 50,7.
Ez 3,9
A héber szerint: a tűzkőnél (szirtnél) keményebbé.
azaz: ne félj és ne remegj az ellenszegülő néptől.
Ez 3,11
Lásd Ezekiel 2. r. 6-ik jegyz. és légy prófétájok, az én akaratom hirdetője.
megszűnnének vétkezni. A héber szerint: akár hallgatják, akár megvetik.
Ez 3,12
Miután Isten szólott, az Isten lelke (mások szerint: szél, de ez ellen lásd a 24. v.) fölemelé őt a magasba, és vitte őt a levegőben (14. v.) közel Thel-Abibhez (termény-asztaghoz), hol a foglyok voltak (15. v.); valamint Habakuk Júdeából Babilonba, és Fülöp, a szerecsen udvari tiszt, szem elől Azotusba vitettek. Dán. 14,35. Ap.cs. 8,39.
Ez 3,12
erős hangú szózatot, mely kiáltá, mint következik.
t. i. akárhol vagyon, a hol csak az Úr megjelen, magát dicsőségében mutatja; az egész földön is (Mal. 1,5.).
Ez 3,13
és hallám.
Ez 3,13
A héber szerint: és mellettök.
Ezen csattogással, robogással és zajongással eltűnt az Isten szekerének látványa, mely fönebb leiratott (1,4–28.).
Ez 3,14
A lélek fölemelt engem, s én mentem a légben búsongó lélekkel. Ezekiel a nehéz föladat és a szenvedések miatt búsúlt, melyeket a sulyos büntető itéletek hirdetése készítendő vala számára. Lásd Ezekiel 2,9. Az édes vigasztalás után (3. v.) próbálás következik.
De a kegyelem segítségével természetem aggodalmait és kisérteteit legyőztem. Némelyek Ezekiel elragadtatását nem úgy veszik, mint az ő vitetését a levegőben, hanem így értik: Fölemeltetve éreztem magamat bensőleg a lélektől, úgy hogy szállani látszottam azon helyre, hová Isten parancsa folytán mennem kellett; gyors menetemben ugyan megszállottak a félelem és búsulás kisértetei, hanem Isten kegyelme erőt adott feladatom teljesítésére.
Ez 3,15
Az értelmezők legtöbbjei e héber kifejezést Thel-Abib (termény-asztag) tulajdon nevéűl veszik valamely városnak vagy helynek Mezopotamiában Kóbár folyó közelében. A későbbi Thallaba helyett veszik azt Resein és Obeidia között a Kaboras mellett.
Ez 3,15
a hol összegyűlni szoktak.
Lásd Jób 2,13.
Ez 3,17
hogy Izrael népének hirdesd a veszedelmet, mely őt fenyegeti, hogy azt megelőzhesse; mint a toronyőr óvja a várost a veszedelemtől, s a lakosokat figyelmezteti annak elhárítására.
Mások a hébert így …hallani, és figyelmeztesd őket az én nevemben.
Ez 3,20
valami balesetet. Vagy: megbotlik abban, mit én eléje vetek, t. i. próbálásúl. A rosz, próbakő az igazakra nézve, melyet az Isten enged vettetni az élet útján, hogy őket próbálja. Boldog, ki azt kikerűli, és rajta el nem esik.
Ez 3,20
azaz: ha te nem figyelmezteted is; vagy: mert te őt nem figyelmezteted.
A héber szerint …gonoszságot cselekszik, s én valami akadályt vetek neki (a kisértet alatt elesni hagyom), úgy hogy meghal, mivel te nem figyelmeztetted őt; bűnében hal meg stb.
Ez 3,22
Lásd Ezekiel 1,3. A héber szerint: Ugyanott (Thel-Abibban) lőn stb.
Thel-Abib halmon feküdt, mint neve mutatja (15. v.). Ezekielnek tehát a halomról az alatta elterűlt sikságra kellett mennie, hol neki Isten a magányban kijelentést akar tenni.
Ez 3,24
az Úr.
Ezekielnek házába kellett zárkóznia, hogy ama cselekvényekhez fogjon (4. 5. r.), melyek által a Jerusalemre jövő büntető itéletek valának jelképzendők.
Házában, mint a zsidók jelképe (Ezekiel 4,8.), kötelekkel kötöztetik meg, és átalán, mig ezen jelképes jövendöléseket kellett tennie, egyszersmind megkötözve házában kellett tartózkodnia. A héber szerint …azokkal, hogy közéjök (fogoly-társaid közé) ne menj.
Ezen jelképző cselekvények alatt az ellenszegülő izraelitáknak nem szavakkal fogod hirdetni akaratomat, hanem néma jelekkel; olykor azonban (27. v.) parancsolni fogom, hogy szavak által szólj velök.
A ki hallja, hallja saját javára; a ki abban hagyja, hagyja saját romlására. – A kinek van, adatik neki; a kinek nincsen, elvétetik tőle, a mije van is. Márk 4,25.
Ez 4,1
Az előbbi három rész tartalmazza Ezekiel hivatását a prófétai tisztre; most következnek az ő jövendölései, és pedig először Jerusalem városa ellen. Az értelmezők közönséges véleménye szerint, a mi itt az első hét részben elmondatik, Joakin fogságának ötödik évére esik (Ezekiel 1,2.), vagy a hatodik kezdetére, Kr. e. 595. évb. s azon fölül valamivel. Lásd Ezekiel 8,1. Ez idő tájban, emberi módon, Jerusalemnek csak Szedeciás 9-ik évében bekövetkező romlását gyanítani sem lehetett, mivel ezen királyt Nabukodonozor nevezte ki (Kir. IV. 24,17.), s az ő gyengesége mellett gondolni sem lehetett arra, hogy ő e hatalmas uralkodótól elpártoljon.
Ez 4,1
Némelyek szerint: égetett, mások szerint: nyers téglát. Ilyes tégla lapokra irtak a babiloniak. Babilon környékén mai napig is nagy mennyiségű téglákat ásnak ékalakú föliratokkal.
Ezekielnek Jerusalem városát kellett lerajzolnia, a mint az az ellenektől ostromoltatni fog.
Ez 4,2
rajzold le.
faltörő gépeket (vasas végű gerendákat).
Ez 4,3
az isteni végzés változhatlanságának és Isten hajthatlanságának jelképeűl, ki, valamint a serpenyő a tűznek, a legforróbb kéréseknek is ellen fog állani. Lásd Izai. 59,2. Siralm. 3,44.
Ez 4,3
A próféta Istent képviselte.
E jelképnek Jerusalem leendő ostromát kellett az izraeliták elé állítania. Mivel a feltünő cselekvények a puszta szavaknál nagyobb benyomást tesznek az érzéki emberre, Isten azért többször használt ilyen eszközt, midőn a próféták által fontos eseményekre akarta figyelmeztetni a zsidókat. Lásd Izai. 20,2. Jerem. 27,2.
Ez 4,4
Izraelország gonoszságait ez által elétüntetve. Izrael itt a tíz nemzetség országát jelenti. Lásd 6. v.
A héber szerint …a hány nap azon fekszel, addig fogod viselni Izrael házának gonoszságát. Izrael országa itt a baloldal által jelöltetik, mert a hazában a bal, vagy is éjszaki részen lakott. Lásd Ezekiel 16,46. A bűnöket viselni, itt egyszersmind annyit tesz, mint bűnhödni, mint Móz. III. 5,1. 16,22.
Annyi napig kell bűnhödnöd a tíz nemzetség gonoszságaért baloldaladon, a hány évig én viseltem azt, t. i. háromszáz kilenczvenig. Ez éveket az értelmezők különféleképen számítják. A valószinűbb vélemény azoké, kik az éveket az ország elosztásától Roboam és Jeroboam alatt (Kr. e. 975. évb.) Jerusalemnek Nabukodonozor által lett bevételéig (Kr. e. 589. évb.) számítják. Ez időköz alatt 386 év folyt le, kerekszámmal 390 év. Hogy itt a tíz nemzetség bűn-évei nem csak Izraelország bukásáig, hanem Júdaország földúlatásáig is számíttatnak, ez azért van, mivel a tíz nemzetség a bálványozást fogsága alatt is folytatta.
Júdaország gonoszságának 40 bűn-évei is különféleképen számíttatnak. Legvalószinűbb az, hogy a próféta Józiás király tizenkettedik évétől számítja, midőn ezen király az igaz Isten tiszteletét ismét visszaállította, a nélkül, hogy a következményre nézve czélját érte volna (Krón. II. 34,3.), azaz: Kr. e. 629. évtől Jerusalem bevételéig Kr. e. 589. évb. A zsidók ugyan már Józiás, különösen pedig Manasszes királyok alatt is bálványozók voltak; de a templom megtisztítása után Józiás által, az ő elpártolásuk különösen feltűnő és büntetésre méltó lett, annyival is inkább, mert 629. évb. Jeremiás is hozzájok küldetett, és a zsidók ezen egész időn át Jerusalem bevételéig, a próféta fegybeszédeit különös megátalkodottsággal megvetették.
Ez 4,7
a téglára, melyen Jerusalemet lerajzoltad.
Ez 4,7
mint harczolóé.
ily módon, nem ugyan szavakkal, hanem némán prófétai jelképes cselekvények által (lásd Ezekiel 3,26.).
Ezekielnek kötelekkel megkötözve kellett lennie, mig a 430 nap eltelik. Valamint ő fönebb az Isten személyét és az ostromlókét képviselte, úgy helyettesíti most az ostromlottakat, annak jelentéseűl, hogy az ostromlottak az ostrom alatt a legkínosabb szorongatásban lesznek. Ebből kitűnik, hogy a 430 nap, melyek alatt a prófétának mind a két oldalán kellett feküdnie, nem csak Izrael és Júdaország elszakadásának idejét, hanem Jerusalem Nabukodonozor általi utolsó ostromának (Kr. e. 589. és 588. évb.) idejét is összefoglalva, jelenti. Ezekiel hosszas fekvésére nézve némelyek ellenvetik, hogy az felülmúlja az emberi erőt; de mindamellett is vannak példák rá, hogy az emberi természet ilyesmit elviselhet. A mit némelyek a próféta ezen és többi cselekvényei ritkasága- és súlyos voltára nézve állítanak, mintha azok nem vitettek volna véghez valósággal, hanem csak látomásképen tűntek elé lelkében, – azonkivül, mi e cselekvényekről már fönebb (4. r. 8-ik jegyz.) megjegyeztetett, még megjegyzendő, hogy ilyenkor a próféták, mint Krisztus előképei (vesd össze: Móz. V. 18. r. 15-ik jegyz.) helyettesi minőségben cselekedtek, s mint igazak az igaztalanokért bűnhödtek (lásd 10-ik 11-ik jegyz.) és szenvedtek.
Az ostrom felőli jelképes jövendölés után egy másik következik, a városban, az ostrom alatt uralkodó nagy szükségről. A különféle termények vegyítése, melyek különben kenyérsütéshez nem használtattak, képe az éhségnek, mikor az ember mindent elévesz, a mihez jut. Azon 40 nap alatt, mig Ezekiel Júda vétkeért bűnhödve jobb oldalán feküdt, nem a rosz, hanem a közönséges kenyérrel kellett táplálkoznia; valószinűleg, mint sz. Jeromos megjegyzi, annak jelentéseűl, hogy azok büntetése, kik Istentől egészen elpártoltak, mint ez Izraelnél történt, súlyosabb lesz, mint azoké, kik Istennek és az ő törvényeinek ismeretét mégis megőrzötték, mint ezt Júdaországa tette.
Ez 4,10
mintegy 3/4 font, annyi, mint a mennyivel egészséges ember nagy szükségben életét eltengetheti.
napról-napra.
A „hin“ mintegy három itczényi folyadék-mérték volt. Az étel és ital a nagy szükséget vala jelképzendő, melyet Jerusalem az ostrom alatt szenvedni fog.
melyet a napon szárítottál ki, hogy a kenyérsütéshez tüzelőűl használd, mint a héber kifejezi. A marha- teve- stb. ganéjt tüzelőűl használni szokás kelet szegényebb vidékein, ujabb utazók beszélik ezt az arabokról is, de másutt is használtatik fa szükében. Ezekielnek az izraeliták szemei előtt ember-ganéj mellett kellett a pogácsát sütnie, hogy e jelkép által eléadja, mily véginségre fognak ők jutni a fogságban, hol még csak elegendő marhájok sem lesz arra, hogy ennek ganéját használhatnák tüzelőűl.
Ez 4,14
A héber szerint: Ah Istenem stb.
hogy egyem én az olyan kenyeret, mely a legtisztátalanabb mellett sült!
Lásd 21-ik jegyz.
Ez 4,16
A kenyeret, mely támasza, ereje az embernek, szűkké teszem.
A héber szerint: keseredetten és kétségbeeséssel.
kenyérért esdekelve és elájúlva.
Ez 5,1
oly éleset, mint a borotva. Az itt elbeszélt haj- és szakáll-nyírést megtette Ezekiel, mielőtt még lefeküdt (Ezek. 4,4.); valamint a kenyérkészités is (Ezek. 4,9.) megelőzte a lefekvést.
Ezekielnek egy éles karddal szakállát és haját le kellett vágnia, haját mérlegen három részre osztania, az első harmadrészt megégetnie, a másodikat a karddal összevágnia, a harmadikat szélnek eresztenie (2. v.). A szakáll és haj jelképezi a zsidó népet, Ezekiel az Istent, az éles kard az isteni büntető igazság eszközeit. E jelképes cselekvény értelme ez: Isten az ő népét, melyet annyira szeret, mint a férfiú az ő szakállát, elmozdítja helyéről, egy részét éhség és mirigyhalál által az ostrom alatt, egy részét fegyver által, egy részét fogságra hurczoltatás által.
Ez 5,2
a téglára rajzolt városban.
Ez 5,2
miután a 390 napot bal, és a 40 napot jobb oldaladon kifeküdted, s Jerusalem jelképzett ostromának idejét kitöltötted (lásd Ezek. 4,8.).
Megfejtését a 12. v. adja.
Ez 5,3
az utolsó harmadrészből, melyet szélnek kellett eresztenie.
A héber szerint: palástod szögébe. Alattok azok értetnek, kik Jerusalem bevétele után az országban hátramaradtak (Kir. IV. 25,12.); azokat is lehet érteni, kiket Isten a szétszóratáskor nem hagyott elveszni. A palást szélébe való kötés a csekély számot jelenti, mert mi a palást széléhez ragad, kevés az.
E különféle értelmű szavakat különbözőleg fogják föl. Némelyek a tűz alatt ama szerencsétlenséget értik, mely a zsidókat Godoliás megöletése után érte. Jerem. 41,2. s követk. Mások az Antiochus Epiphanes által támasztott üldözést értik a makkabeusok idejében (lásd a Makkab. könyveit); mások pedig a büntetést, mely a zsidókra maiglan is nehezedik.
Jerusalem, három világrésztől körűlvéve, egyszersmind középpontja volt a földnek, s azért sz. Jeromos szerint, igen alkalmas arra, hogy a pogányok világosságává legyen.
Ez 5,6
parancsaimat, melyeknek teljesítését Isten joggal kivánhatja, mivel nekünk erkölcsi, Istenhez hasonló természetet adott.
a megátalkodás által, mivel Isten parancsait ismerték, és mégsem követték.
még a szívbe írott természeti törvényt sem teljesítették.
más városokon.
Ez 5,10
Teljesedését lásd Jerem.siralm. 4,10.
Ez 5,10
Mások szerint: megbüntetlek téged.
minden országba.
Ez 5,11
Mások szerint: földúllak. Mint te az én istenitiszteletemet a bálványimádás által földúltad, úgy dúlom föl én is neked a várost és templomot.
azaz: én nem kiméllek meg stb.
Majd a minden világba szétszórt zsidók tapasztalják saját és a megöltek inségén, mily haragos és boszúálló Isten vagyok én (Jerom.).
Jerusalem!
Ez 5,15
gyalázat, átok stb. tárgyává leszesz.
midőn nagy büntetőitéleteimet rajtad végrehajtom.
Ez 5,16
Én, a mindenható vagyok az, ki e büntetésekkel fenyegetek.
Ez 5,16
rátok.
Lásd Ezekiel 4,16.
Mások szerint: míg néptelenekké lesztek. A gonosz vadak a kaldeusok (Theod.). Vesd össze: Baruk 4,10–23.
Ez 7,17
öldöklés.
A következő jövendölés (1–14. v.) akkor mondatott Ezekielnek, miután a 4. 5. r. elbeszélt jelképes cselekvények véghezvitettek, s az Jekoniás fogságának hatodik évére esik (Ezekiel 4. 1-ső jegyz. Kr. e. 594. évb.). E jövendölés szóval lőn hirdetve és nem cselekvény által, a mint szó és cselekvény fölváltva eszköz volt, melyet Ezekiel kijelentései közlésére használt. (Lásd Ezekiel 3,24–27.).
A hegyek itt ország helyett vétetnek, ez pedig lakosok helyett. Sz. Jeromos szerint a hegyek azért említetnek, mert a bálványoltárok azokon voltak.
Ez 6,3
A héber szerint: a patakoknak.
Ez 6,3
A völgyekben is űzték a bálványozást (Kir. IV. 23,10. s követk. Izai. 57,5.6.).
A hegyekre épített bálvány-szentélyeket. Lásd Móz. III. 26,30.
azokat ez által tisztátalanokká teszem.
Lásd Móz. III. 26,30.
Ez 6,6
E szavakat a héber szöveg a következőkkel köti össze: Mindenütt, a hol laktok, a városok pusztákká lesznek stb.
Ez 6,6
A héber szerint: oszlopaitok. Lásd Krón. II. 14,5. Izai. 17,8.
a kaldeusok által, kik magok is bálványozók ugyan, de harczi dühökben mitsem kimélnek.
a gonoszok boszúlója.
Ez 6,9
meglágyítom, töredelmessé teszem.
bálványozó, mi paráznaságnak neveztetik. L. Izai. 1,21.
Az annyi gonoszság fölötti elcsodálkozás és boszúság jeléűl (Jerom.).
Ez 6,12
A ki a város ostroma elől a pusztába fut (Jerom.).
Ez 6,12
kiket az ellenség elér.
Mások a héber szerint: és körülvétetik.
A mely helyeken a zsidók bálványozást űztek, ott fogják lelni halálukat. Lásd Izai. 57,5.7.
Ez 6,14
vagy Reblata, Palesztina éjszaki részén, hová Szedeciás elvitetett. Lásd Jerem. 39,5.6.
Mások a hébert így: (Júdában a déli) pusztától Deblatáig.
Ugyanazon időben. Lásd 4. r. 1-ső jegyz.
A négy világrész az egész Izraelországot jelenti, a tizenkét nemzetség országát. Négy-öt év mulva e vég bekövetkezett. Lásd 4. r. 1-ső jegyz.
A héber szerint: és rád rakom minden utálatosságodat, azaz, érette a büntetést. Izrael népéhez van szó.
Ez 7,4
beszámítom.
mivel érette a büntetés látható lesz. Lásd 9. v.
Mások a hébert így: Egyik nyomorúság a másik után jő.
A héberben ez szójáték: kez ba ba-hakez hekiz.
Ez 7,7
A héber szerint: a hajnalpir. Mások másképen.
Ez 7,7
A héber szerint: a zűrzavarnak.
A hegyeken többé nem fognak hallani víg dalokat, vagy az ott imádott istenek tiszteletére dicsérő énekeket, hanem öldöklés kiáltását.
Lásd a 4-ik jegyz.
Lásd az 5-ik jegyz.
Ez 7,10
A héber szerint: hasad a hajnal.
Ez 7,10
melylyel meg fogtok veretni.
az ellen kevélysége Jerem. 50,31.32.
Ez 7,11
A gonosz ellenségek istentelen kevélységökben eljőnek a zsidókat megfenyíteni. Mások a hébert így: A gonoszság (az elleneké) fölemelkedik az istentelen törzs (Júda) ellen. Mások másképen.
Ez 7,11
sokaságuk közől.
A héber szerint …senki sem lesz ment közőlük, sem népök közől, sem nagyaik közől, és semmi ékesség nem marad közöttük.
Ez 7,12
a szerzeménynek, mert hamar elveszti azt.
hogy eladta, mert úgy is elveszti.
Ez 7,13
t. i. a jubileum évben (Móz. III. 25,11–13.), mert ez a fogságra hurczoltatás előtt nem következik be, és a fogság minden birtokot megszűntet az országban (Jerom.).
Ez 7,13
nem marad teljesedés nélkül.
a gonoszság akkor mitsem használ; senkinek sem használ; senkinek sem ad az oltalmat (Jerom.).
Ez 7,14
Igy fognak a zsidó hadvezérek kiáltani, vitézeiket lelkesítvén, hogy a kaldeusok ellen vonúljanak.
mivel haragszom rájok, megfosztom őket minden bátorságtól és erőtől.
Némely zsidók a szirtüregekbe rejteznek, s reszketni fognak, félvén, nehogy bűneik miatt megfogatván, megölessenek. A héber szerint: Zokogva (bűnbánattal) mindnyájan, mint a galambok, bűneik fölött.
Félelmökben vizelletöket sem fogják visszatarthatni. Lásd Ezekiel 21,7.
Gyász-eseményeknél a zsidók, valamint egyéb keleti népek is, durva szövetből szoktak volt viselni belső ruhát, és hajokat lenyírták. Izai. 15,2.3. 22,12. Jerem. 48,37.
Ez 7,19
mert egyik sem segíthet rajtok; csak terhökre lenne a futásnál.
alkalom. Az arany és ezüst akkor nem segíthet rajtok; ez büntetésűl, mivel ezen érczeket használták bálványaik és más esztelenségek készítésére, sőt ahhoz a templom kincstárából is kivették.
azért teszem azt most, hogy ez aranyat és ezüstöt, mint valami tisztátalant elvetik.
Ez 7,21
a kaldeusoknak.
úgy fogják azt kezelni, mint valami szenteletlent, szentségtelent.
Nem fogom őket gátolni a templom legbelsőbb szentélyébe való benyomúlástól, hogy ezt az által megszentségtelenítsék.
Ez 7,23
előképezve a nép és király fogságát. Mások szerint: És most végezz! oh próféta! mondd ki a büntető itéletet (Jerom.). Vesd össze: Jerem. 27,2.
tele van gonoszsággal, méltó a halálra.
Mások a hébert így: megszentségtelenítik.
a kaldeusoknál, de hiába.
Ez 7,26
A héber szerint: csapás jő a csapásra.
Ez 7,26
egyik szomorú hír a másikat.
Ez 7,26
jövendölést a dolog szerencsés kimenetéről.
a törvény értése, a mennyiben a jól értett törvény ily baleseményeket s ily véget hirdet. Vesd össze: Jer. 37,18. 38,14–23.
érdemeik szerint.
Ez 8,1
Ezekiel Jekoniás fogságának ötödik évében a negyedik hónap ötödikén hivatott a prófétai tisztre (Ezekiel 1,1.), s hét nappal utóbb vevé a parancsot (3,16. 4,1–11.), hogy a téglára rajzolt Jerusalem előtt 430 napig feküdjék két oldalán. A hatodik évben a hatodik hónap ötödikén már ismét házában ül a vének között (1. v.). Ezen és a fönn nevezett hivatási időpont között csak egy év, egy hónap és 23 nap telt el, azaz 413 nap, mivel a zsidó év is csak tizenkét, 29 s 30 napból álló hónapot számlált; hogy fekhetett hát a próféta az 1. v. fönebb érintett időponttól 430 napig? – Az irásértelmezők e nehézséget az által oszlatják el, hogy az ötödik évet tizenhárom hónapos szökő évnek veszik. Ez által a nevezett két időpont közé 437 nap esik, kerek-számmal a fönebbi 430 nap.
azaz: ott Isten ereje által elragadtattam, mely elragadtatásban láttam. Az itt következő látomás kiterjed a 8–11. v. és tartalmazza átalán Jerusalem bűneit és az azokra mért büntető itéleteket.
Igy jelent meg Isten a prófétának előbb is. Lásd Ezekiel 1,27. Vesd össze: 1,4.
Ez 8,3
a legszélső tornáczba, a későbbi pogányok-tornáczába.
A féltés bálványa, azaz, oly kép, mely Istent egyszersmind féltékenységre ingerli, mert az egy másod hitestárs volt Isten mellett, ki pedig valódi hitestársa a választott népnek. Az értelmezők legtöbbjei sz. Jeromossal azt hiszik, hogy ezen kép Baal volt, melyet Manasszes (Kir. IV. 21,7. Krón. II. 33,7.) a templomban állított föl, azután Józiás ugyan ledöntetett (Krón. II. 34,4.), de ennek utódja ismét fölállítatott.
Lásd Ezekiel 3,23. Az Isten dicsősége, szekere a legszélső tornáczban volt annak jeléűl, hogy szentélyét el akarja hagyni.
Némelyek szerint ezen kapu Salamon oltárától neveztetett így, melyet Ákáz a belső tornácz közepéből ezen éjszaki kapuhoz tétetett (Kir. IV. 16,14.); mások ezen kapu nevét ama bálványoltártól származtatják, mely a mellett állott vala. Vesd össze: Kir. IV. 21,4.5.
Ez 9,6
a népéhez, mely átalán tornácznak neveztetett a papokéhoz képest, mely belső tornácznak hivatott (16. v.). Vesd össze: Kir. III. 6,36.
Ez 8,8
még mélyebben a lyukat.
A mint a lyukba bújtam, s tovább ásva a falat áttörtem, egy ajtóhoz jutottam, mely egy elosztályozott földalatti boltozatba vitt, hol a zsidók előkelői titkon bálványozást űztek.
A héber szerint: be voltak vésve a falba stb.
A hetven férfiú valószinűleg tagja volt a magas tanácsnak (Sinedrium), melyet még Mózes alapított saját czéljára (Móz. IV. 11,16.24.). Jezoniás, Száfán fia (Kir. IV. 22,8.) volt főnökük. A bálványozás egyiptomi volt. Az egyiptomiak majd minden állatot isten gyanánt tiszteltek, de különösen a csúszómászókat. Egyiptomi bálványozást gyakoroltak sokan a zsidók közől ez időben, mert az egyiptomiaktól és ezek isteneitől vártak segélyt a hatalmas kaldeusok ellen. Vesd össze: Ezekiel 17,15.
Az Úr nem néz ránk kegyesen, segély nélkül hagyott minket; azért kényszerűlünk másokhoz, az egyiptomiak isteneihez fordúlni.
Ez 8,14
bejárásánál.
Ez 8,14
a nép tornáczában.
Adonisról (a szírusban Thamus) a rege következőt beszél: Adonis (A héberben Adon, vagy Baal, az Úr) szerette Astartét (a héber szerint: Astarot, a latin szerint: Venus); hanem a vadászaton egy vadkan által megöletett. Astarte kedvesének halálán vigasztalhatlan lévén, kiesdekelte magának az ő visszajöttét az alvilágból. Kérelme teljesedett, de Adonis évenkint csak hat hónapig maradhatott mellette, a többi hat hónapot az alvilágban kellett tölteni. A hitrege értelme ez: A nap (Adon, Baal) pályája felét a földhöz (Astarte, Venus) való közeledésében tölti, a másik felét pedig tőle távolodásában, midőn a tél elérkezik, melynek természetes képe a durva sörtés vadkan. Mind a kettő, t. i. a napnak távolodása és közeledése, a kedvesnek elvesztése és föltaláltatása ünnepélyesen megtartatott. Az isten távolodásának ünnepe a nyári napéj-egyennel kezdődött, midőn az égi isten a télhez hajlott; ez ünnep a legsiralmasabban tartatott meg a temetéseknél szokásban levő minden szertartással. Az asszonyok a legféktelenebb siralmakra fakadtak elvesztett istenökért, s magokat is gyalázatra adták. Viszont az isten föltaláltatásának ünnepe a nap közeledtével a földhöz, tavaszszal kezdődött, s szintoly féktelen örömmel ünnepeltett meg, mint amaz mód nélküli siralommal.
Ez 8,16
a papok tornáczába.
Ez 8,16
A papok tornáczában az égő áldozatok oltára és a tulajdonképeni templomházhoz ragasztott épület közötti tér, a templom és oltár közötti helynek neveztetett. Ott, hol ezen tér az oltár mögött kezdődött, volt a bejárás a szentélybe; mert e téren csak a papoknak és levitáknak volt szabad állani. Ott volt az, hol imádkoztak, ott állottak az itt említett férfiak is.
Ez 8,16
papok és leviták. Tizenkét papnak és tizenkét levitának volt ott hetenkint szolgálata; a főpapot ezekhez számítva, kijő a huszonöt szám.
imádták a napot, Baalt.
Ez 8,17
erőszakoskodással. Vesd össze: Ezekiel 7,23. 9,9. Izai. 1,17–23. Jerem. 6,7.
Minő bálványozó szokást ért itt a próféta, nem könnyű meghatározni. Némelyek azt hiszik, hogy az ágak borostyán-ágak voltak, a napnak szentelve; mások ebben a tűz-imádók egyik szokását látják. Midőn ezek a tüzet, a nap jelképét élesztik, egy köteg galyat tartanak kezeikben, s midőn imádkoznak, azt orczájok elé tartják a gonosz lelkek ártalma ellen.
Isten büntető itéletének végrehajtói. 2. v.
Ez 9,2
A felső éjszaki kapu volt a papok tornáczának éjszaki kapuja, így neveztetve e tornácz magasabb fekvésétől; a nép tornácza mélyebben feküdt. A hat férfiú a kaldeusokat jelképezi; ők az éjszaki kapun jőnek, mert a kaldeusok éjszakról törtek be az országba (Jer. 1,13.14.).
Ez 9,2
A hetedik férfiú békekövet volt az Úr hű tisztelőire nézve. A fehér gyolcs az angyalok ruhája, a tisztaság jelképe (Dán. 10,5.). Fehér gyolcsba volt öltözve a főpap is (Móz. III. 16,4.) az engesztelés napján. – Az apróságot övén hordja a keleti ember, így az író is írószerét.
az égőáldozat-oltárnál, követelve az isteni igazság áldozatait.
Az Úr, kiről 8,4. mondva volt, hogy a legszélsőbb tornáczba ment, fölemelkedett szekerével a szentély felé a belső tornáczba, de mégis úgy, hogy a szekér a szentély déli része felé megállott, az Isten pedig annak küszöbéhez ment, jelűl, hogy itélni s büntetőitéleteit végrehajtani jött. A szekér és az Isten helye alább 10,3–5. bővebben leiratik.
A férfiú parancsot nyer, hogy a romlás fölött bánkodó igazakat és a töredelmes szivű bűnösöket Thau betűvel jegyezze meg, hogy az isteni büntető birák azokat megismerjék, kiket meg kell kimélniök. Thau a héber betűsor utolsó betűje; a legrégibb időkben kereszt alakja volt, mely az egyiptomiak és más régi népek titok-tanai szerint az élet jelképe volt. Hogy a Thau betűnek valóban kereszt alakja lett volna, kétségbe vonatott, de az ujabb idők régiségbuvárai által ez iránt minden kétséget eloszlattak. Kennikott, a hires irásjegy-itész, Simon főpap kormányzatának negyedik évéből bírt egy érmet, melyen a Thau betű kétszer fordúl elé kereszt × alakban, más zsidó érmeken ezen jelek találhatók + , és a pun irásban a Thaunak + a formája. Igy tehát már Krisztus előtt váltság jele volt a kereszt.
a büntető biráknak.
Ez 9,6
A héber szerint: ne nyúljatok hozzájok.
Ez 9,6
a papokon, kik büntetésre legméltóbbak.
a 25 férfiún, kik a tornácz és oltár között voltak (8,16.).
Ne legyetek tekintettel házamra, öljetek mindent; megszűnt templomom lenni.
Ez 9,8
A héber szerint: és mialatt még gyilkoltak.
Ez 9,8
a templomban.
Ez 9,8
A héberben csak egy „ah“ vagyon.
E látomás azt jelentse nekem, hogy te egész Izraelt elpusztítod, és Zsidóországot megsemmisíted?
Ez 9,9
az Úrtól.
Lásd Ezekiel 8,12.17.
megfizetek nekik.
Isten feleli (9. 10. v.), hogy a roszat a népnek visszafizeti. Az isteni igazság e szigorú szózatát megenyhíti a kegyelem angyala, midőn a prófétát a megszabadúltakra figyelmezteti.
Ez 10,1
Ennek összefüggését az előbbivel, lásd 8,2.
Lásd Ezekiel 1,26. Értelme ez: Én a kerubok fölött csak Isten trónját láttam, és nem az Istent. Lásd Ezekiel 9,3. Isten a szentély küszöbén volt.
Ez 10,2
mellett, azaz, a kerubok mögött a szekeren.
Ez 10,2
a hol tűz vala. Ezekiel 1,13.
hogy a mi tisztátalan van benne, megemésztessék, és a város megtisztíttassék (Izai. 10,17.). Jerom.
Ez 10,3
azaz: a szekér a kerubokkal a déli részen volt. A 3. 4. 5. versek figyelmeztetésűl vannak itt közbevetve arra, hogy a szekér és az Isten különböző helyeken valának láthatók, a szekér a templomépület déli részén, Isten pedig annak küszöbén (lásd Ezekiel 9,3.). Isten a felhő által jelentette ki magát, mely a papok belső tornáczában fényt, a nép tornácza felé pedig sötétséget terjesztett (4. v.). A kerubok mennydörgéshez hasonló szárnycsattogásaik által tudatták jelenlétöket (lásd Ezekiel 1,24.). Izrael Istene itt egyenesen mint itélő és büntető bíró mutatkozott (lásd Ezekiel 1. r. 8-ik jegyz.). A templom déli részén volt a szekér a bálványok és bálványozók ellenében (9. r.), mintegy harczra kelve ellenök.
a papok tornáczát.
Ez 10,4
Lásd Ezekiel 9,3. és e rész 6-ik jegyz.
Lásd a 6-ik jegyz.
Lásd a 6-ik jegyz.
Ez 10,6
A próféta folytatólag beszéli az 1. 2. versekben kezdett történetet.
A férfiú nem mert lépni a négy kerék és a négy kerub közé, hol a tűz volt, hanem csak kivűl állott a négy kerék egyikéhez. Itt is fölismerhető, úgymond Theodoret, a mennyei lények fokozata. Hatan nem is közeledtek a kerubokhoz; egy közeledett, de nem mert közéjök lépni.
a jelenésből.
Lásd Ezekiel 1,8.
aranysárgának.
Lásd Ezekiel 1,16.
Ez 10,11
gömbölyű alakjoknál fogva minden irányban futhattak.
jelentvén a tökéletes egyetértést, mely közöttük uralkodott. A héber így is adható: és ha az első (kerub) valamely oldal felé ment, követék őt, a nélkül, hogy vissza kellett volna fordúlniok.
Ez 10,12
azaz: a kerekek agyai, küllői és talpai.
A héber szerint: és egész testök (ezen lelkes állatoké), nyakaik, kezeik és szárnyaik, és a karikák rakva valának szemekkel köröskörűl, mind a négy kereken.
nagy gyorsaságuk miatt. A héber szerint: És kiálta előttem a kerekekhez: Gyorsan!
azaz: tulok-arcz, hihetőleg mivel a kerubok a frigyszekrény fölött tulok-arczczal fordúltak a bemenethez, mely a szentek szentébe vezetett.
fölemelkedhettek szárnyaikkal.
Lásd Ezekiel 1,19.
Lásd Ezekiel 1,20.21.
Isten ismét visszatért dicsősége szekerére (lásd 6-ik jegyz.), hogy miután az itéletet kimondta és véghez vitte, a templomot, várost és országot egészen elhagyja.
Ez 10,19
a templomhoz.
A legszélső tornácz keleti kapujánál még egyszer megállott az Isten szekere; mert Isten a prófétának még egy megbizást akart adni (Ezekiel 11,2.).
Ugy látszik, hogy a próféta nem ismerte meg azonnal a lényeket; csak miután gyakrabban látta, és kevesebb félelemmel szemlélte, akkor ismerte meg, hogy hasonlók a frigyszekrényen levő kerubokhoz.
Ez 10,22
A héber szerint: természete.
Lásd Ezekiel 1,8.9.
Ez 11,1
hol az Isten szekere állott. Ezekiel 10,19.
E kapu alatt jöttek össze gyakran az előkelők tanácskozásra. Lásd Jerem. 26,10.
Úgy látszik, e férfiak adták Szedeciás királynak a veszedelmes tanácsot, hogy Nabukodonozor ellen föllázadjon (Kir. IV. 24,20.).
Ez 11,3
Nem maradtak-e állandók minden fenyegetés mellett is? Majd ezután is megmaradnak, és mi azokat életünk végeig lakni fogjuk.
Ez 11,3
a város.
Legyen egy sorsunk a várossal, elvárjuk az ellenséget, az ostromot együtt szenvedjük, ugyanegy tűztől, mely a fazekat és húst egyszerre melegíti. A héber szerint: Nincs még oly közel (a veszély), építsünk házakat; ez a vasfazék stb. Mások másképen. Egyszersmind gúnyos czélzás látszik ebben rejleni Jerem. 1,13. versére.
Igy beszéltek ti és így gondolkoztok, a mint én jól tudom, és úgy is legyen az, csak hogy némi külömbséggel. Lásd a következőt.
Ez csak úgy vonatkozik igaztalanságuk áldozataira az ostrom előtt (vesd össze: Jerem. 26,23. Ezekiel 7,23. 8,17.), mint az ostrom alatt megöltekre, kik áldozatúl estek az ő csábitásaiknak, midőn a kaldeusok iránt ellenszegűlést tanácsoltak.
Ez 11,7
a városba.
A próféta felel a fejedelmek gúny-beszédére (l. 6-ik jegyz.): Igaz, ti a várost fazékul tettétek atyátokfiainak, ti lévén okai az ostromnak, Jerusalem az ő sírjok leszen; de nektek még sírotok sem leszen az, mert Babilon királya lesz a ti fazekatok és sírotok.
A héber szerint: kivezetlek.
Ez teljesedett Palesztina éjszaki határán Reblatában, hol Nabukodonozor Szedeciás fiait és sok előkelő zsidót megöletett. Lásd Kir. IV. 25,6.21. Jerem. 39,6. 52,9.10.
Ez 11,13
midőn a látomásban Isten beszédét vevém és Júda fejedelmeivel közlém.
Ez 11,13
A próféta mellett szóló biztos tanújelül, hogy Isten igéje teljesedni fog.
Ez 11,13
A héberben csak egy „ah“ vagyon.
Vajjon azt jelenti-e ez, hogy Izraelt egészen kiírtod?
Nincs okod közbenjáróképen esedezni a Jerusalemben hátramaradt zsidókért; mert ők azok, kik neked és veled hat év előtt elhurczolt társaidnak mondották: Csak távozzatok messze, mi majd elfoglaljuk az országot. – Ugyanis a nemzet gazdagabb és jobb része Jekoniás királylyal elhurczoltatott (Kir. IV. 24,14.); a szegényebb és roszabb hátra maradt. Ez nem igen bánta, hogy a gazdagokat elhurczolták, és nem igen kivánta visszatérésöket, mert javaik birtokába lépett. Lásd Jerem. 24,5–8.
Ez 11,16
A héber szerint: Azért szólj: Ezeket mondja stb.
Azért, mivel önként vetették alá magokat az elhurczoltatásnak, mire őket én rendeltem (Kir. IV. 24,14.), a templom helyett, melyet elhagytak, egy időre én leszek nekik szentélyök amaz országokban, a hova mennek, és bizonyos idő múlva ismét visszahozom őket hazájokba (mint a követk. igértetik). A héber szerint …Habár én távol űztem őket… mégis némi szent helyűl stb.
A héber szerint: undokságait (a bálványokat).
Ez 11,21
A héber szerint: undokságok.
az azért érdemlett büntetésekben.
Isten most az ő szekerével egészen elhagyta a templomot.
az olajfák hegyére. Itt állott meg az Úr jelképe, mielőtt egészen eltűnt. Jézus Krisztus, ki a jelképben együtt megjelent (lásd 1. r.), szintén az olajfák hegyéről emelkedett az égbe. Még mai napig is, úgymond sz. Jeromos, a ragyogó keresztben az Úr dicsősége tündöklik az olajfák hegyén, a porrá és hamuvá omlott templom átellenében.
Az e részben foglalt jövendölések Jekoniás fogságának hatodik évére, a város bevétele előtt ötödik évre esnek. Ugyanez évre esnek hihetőleg a 13–19. r. eléadott jövendölések is, mert még a hetedik év elé (20. r.) tétettek.
Ez 12,2
nemzedék.
Fogolytársaid megvetik szavaidat, azért csak jelképes cselekvények által tanítsd őket, hogy az elkövetkezendő fogságot ne csak hallják, hanem képleg szemeikkel is lássák (Jerom.). A Jekoniással önként fogságra ment zsidók megbánták, hogy nem maradtak Jerusalemben, látván, hogy Júdaországa folyvást fennáll, sőt magok is csakhamar visszatérhetni reménylettek, s azért a jerusalemieket arra biztatták, hogy e jövendöléseknek, melyeket Jeremiás az ország bekövetkezendő romlásáról mondott, hitelt ne adjanak, valamint ők magok sem hisznek Ezekieléinek. Vesd össze: Jerem. 20. 21. 24.
Csak valami szokatlan térítheti még őt észre. Ezekielnek úti készülettel kellett kiköltöznie, és fogolytársai előtt egyik helyről másikra mennie, előképeűl a Szedeciás alatt hátramaradt zsidók elkövetkező kiköltözésének (10. v.). A mód és út, mint költözzék ki Ezekiel, a következőkben van leírva.
Ezekiel, mint a kiköltözők szokták, előre küldi úti málháját, és maga este megyen azután, hogy Szedeciás király éjjeli futását előképezze (Kir. IV. 25,4. Jerem. 39,4. s követk.).
Lásd a 12. v. A héber szerint …a falat, és vidd át azon úti szereidet (útitáskádat, mely különböző a már előre küldött eszközöktől).
Ez 12,6
12. v. A héber szerint: Szemeik előtt vedd azt (az útitáskát) vállaidra, és sötétben vidd ki; orczádat född be stb.
jelek által csodálatos jóslóvá.
A héber szerint …a falat, sötétben kivivém (úti táskámat) és szemök előtt vállaimon hordozám azt.
másnap reggel az új tartózkodási helyen.
Mit jelent a te különös cselekvényed?
azaz: jövendölés. Lásd Izai. 13,1.
Lásd 8. v.
Ez 12,12
a szomorúság és szégyen miatt.
Midőn az inség Jerusalemben legfőbb fokra hágott, és az alsó város már be volt véve, Szedeciás elfutott harczosaival a bástya egyik oldalán, mely a kaldeusok által, kik már a városba vonúltak, nem volt megszállva (Kir. IV. 25,4. Jerem. 39,4. 52,7.). Itt törték át a falat, és vivék át a királyt vállakon. Ezt ugyan a történet nem mondja; de a körülmények és a kor szokásai arra mutatnak.
Ez 12,13
a kaldeusok által (Kir. IV. 25,6.).
mert szemei kiszúratnak. Lásd Jerem. 39,7. 52,11.
Ez 12,18
A héber szerint: remegve.
Mások a hébert így: reszketve és aggodalommal.
az ostrom alatt, vagy a fogságban.
Hogyan merészlitek gúnyolódva mondani: Messzire halad a jövendölés a város bevételéről; épen nem is fog az teljesedni!
azaz: teljesedése.
Ha látomásaim és jövendöléseim eddig hiábavalóknak és kétértelműeknek látszottak, mivel teljesedésök késett, ezután nem lesz úgy; mert a csakhamar bekövetkező teljesedés igazaknak és határozottaknak fogja azokat bebizonyítani. Mások szerint ez a hamis próféták jövendöléseire vonatkozik, értelme ez: A hamis próféták hiábavaló és kétértelmű (hazug) jövendöléseinek, kik csak jó napokról szólanak, a tőlem jövendölt veszélyek gyors bekövetkezése által csakhamar véget vetek.
Isteni sugallás nélkül.
A hamis próféták, kiket nem az Isten lelkesít, hasonlók a rókákhoz, kik ravaszsággal törnek be Izrael szőllőjébe, és azt pusztítják (Ének. 2,15.), de ha közelget a veszély, rejtek-lyukaikba bújnak.
Ti nem gondoltok a nép üdvével, és nem mutatjátok meg nekik a valódi eszközöket, hogy szerencsétlen napjait elkerűlje. A héber szerint: Nem álltok a (fal) résre, és nem veszitek körűl fallal Izrael házát.
azt állítván: hogy az ő szavaik igazak és teljesedni fognak. A héber szerint …nem küldötte őket, és mégis reménylik, hogy szavok teljesedni fog.
Ez 13,9
az én népem gyülekezetében.
Ez 13,9
a népszámlálásnál. Vesd össze: Móz. II. 32,32.
hanem meghalnak a viszszatérés előtt. Mások a választottak gyülekezetét értik és az eget.
Ez 13,10
Minden jól lesz, holott semmi sem fog jól menni. Lásd Jerem. 6,14. 23,17.
A nép falat (épületet) emel, és a hamis próféták besimítják azt vakolattal; azaz: a nép adja a tervet, hogy a kaldeusoktól elpártoljon, és erőszakkal visszaszerezze szabadságát (lásd Kir. II. 24,20.), és a hamis próféták támogatják, szépítik azt, jó eredményt és szerencsét igérvén; de vakolatuk nem tartós, tanácsuk nem alapszik Isten szaván; a vakolat lehull, a fal nem bir ellenállani a szélnek és viharnak, és leomlik – a terv megsemmisűl. – Keleten és másutt sokszor emelnek falakat vályogból, mely nincs kiégetve, hanem csak a napon kiszárítva. Ezt az eső könnyen megrongálja, azért kell azt tapasz vagy vakolat által óvni a nedvességtől; ha ez rosz, akkor a fal leomlás veszélyének van kitéve.
a zápor, jégeső, förgeteg itt a kaldeusokat jelképezi.
Hol vannak a szép igéretek, melyek által a népet megátalkodott hitetlenségében Isten fenyegetései iránt megerősitettétek? hol van azok teljesedése?
Ez 13,14
A héber szerint: rosz vakolattal; (lásd 15. v. is).
A héber szerint …és eldől az, és ti (kik azt tapasztottátok) elvesztek a közben.
A terv, és kik azt tanácsolták, megsemmisűltek.
a jólét.
Valamint a zsidók közt valódi próféta-asszonyok voltak (Bir. 4,4. Kir. IV. 22,14–20.), úgy voltak hamis próféta-nők, jósló-nők is, kik nyereségvágyból szerencsét jövendöltek.
Ez 13,18
azaz: kik kényelmes, az érzékeknek hizelgő tanítások és igéretek által, a nép minden osztályát megerősítik gonosz szándékában és cselekedeteiben.
szerencsét, jólétet.
Ez 13,19
mivel az én nevemben jövendölnek a nélkül, hogy én küldöttem volna őket, és saját képzelgéseiket és hazudságaikat Isten igéje gyanánt hirdetik.
Ez 13,19
csekély ajándékokért.
úgy, hogy a zsidókat, kik készek a kaldeusok uralma alatt maradni és megérdemlik az életet, halállal fenyegetik; azoknak pedig, kik lázadást forralnak, s megérdemlik, hogy az ostrom alatt meghaljanak, életet, szerencsét és jólétet igérnek.
A hiú reményt, melylyel csaltok, megsemmisítem.
Azért, hogy az igazakat, kik a kaldeusok ellen föllázadni nem akarnak, mindenféle roszszal fenyegetitek, és az által szomorítjátok, mit nem kellene tenni; ellenben az istenteleneket, a kik a kaldeusok igáját lerázni, és Jerusalemet az ostrom veszélyeinek kitenni akarják, szándékukban megerősítitek, és a megtéréstől visszatartjátok: azért vége lesz jövendölésteknek, senki sem fog többé tőletek tanácsot kérni; mert midőn bekövetkeznek a szerencsétlen események, büntetésűl hazug igéreteitekre, irántatok bizalmát mindenki egészen elveszti.
Ugyanazon évben. Lásd 12. r. 1-ső jegyz. Némely családfők Ezekielhez mentek, hogy általa az igaz Istentől valamely ügyben tanácsot kérjenek.
E férfiak tisztátalan, gonosz bálványozást űznek, szivök azon csügg, és isteneiket saját és mások romlására tiszteletűl állítják föl; vajjon feleljek-e nekik? A kérdezők képmutatólag egyesíteni akarták az isteniszolgálatot a bálványozással. Vesd össze: Kir. IV. 17,41.
mint förtelmes bálványozásuk majd érdemelni fogja.
hogy Izrael tulajdon vétkeiben fogassék és büntettessék meg. Saját gonoszságai fogják meg az istentelent, és bűnei köteleivel kötöztetik meg. Lásd Péld. 5,22. Rom. 1,24. A héber szerint: fogja föl szivében Izrael, hogy eltávozott tőlem stb.
Ez 14,7
az izraeliták között élő pogány. Ha ez nem vette is föl Mózes törvényét, mégsem volt szabad bálványozónak lennie.
rettentő büntetések ráeresztése által.
Ez 14,8
Isten büntető igazságának példájává.
korán engedem meghalni.
Ez 14,9
Ha egy próféta meg hagyja magát csalatni, talán ajándékok (Ezekiel 13,2. s követk.), vagy saját képzelődése, vagy a sátán befolyása által (lásd Kir. III. 22,11–22.), és ily módon igéket szól, melyeket nem én sugallottam neki.
Ez 14,9
én engedtem meg, hogy megcsalassék, mert maga meg akart csalatni.
ellene. Lásd Móz. V. 13,1–5.
büntetést azért. A gonoszság büntetés helyett vétetik.
A következő jövendölés (12–23. v.), mely ez időre esik (lásd 12. r. 1-ső jegyz.), arra tanítja a prófétát, mily kegyességgel van Isten a zsidó nép iránt, és mily kimélettel fog bánni Jerusalem pusztításánál. Midőn más ország és nép az ő gonoszsága miatt végromlásra adatik, egy vétkes sem kiméltetik, hanem csak az igazak saját személyökre nézve szabadúlnak meg. Jerusalem pusztúlásánál pedig némelyek a vétkesek közől is megkiméltetnek és megszabadúlnak gyermekeikkel együtt; s ez csak az igazak vigasztalására, hogy ezek amaz elveteműltek életéből megitélhessék, mily igazságos volt az Isten büntetése.
Ezek szent és Isten előtt kedves férfiak voltak; s itt említtetnek, mivel Noé a vizözönt, Dániel népe fogságát, és Jób az ő fiai és leányai halálát könyörgések által el nem háríthatták.
A héber szerint: hogy megfoszszam lakóitól.
De mindamellett.
gonosz cselekedeteiket, melyek kényszerítének engem büntetni saját igazolásomra és a ti vigasztalástokra.
A fogság 6-ik évében. Lásd Ezekiel 12. r. 1-ső jegyz.
ha mint terméketlen ág a szőllőtőről levétetett? A héber szerint: Mily elsősége lesz a szőllőfának minden lombos fák fölött, melyek az erdő fái között vannak? A szent irók gyakran hasonlítják a zsidó népet szőllőhöz, vagy szőllőtőhöz (Izai. 5. Jerem. 2,21. Zsolt. 79,9.), és igen találólag; mert valamint a szőllőfa legnemesebb fa, és legjobb gyümölcsöt terem, de ha gyümölcstelenné lett, roszabb minden növénynél, a mennyiben azután csak jobbára tűzre való: úgy a zsidó nép is a legnemesebb volt, mig gyümölcsöt hozott, de minden nép között legmegvetettebb lett, midőn az Istentől elpártolt, és megért a fenyítés tüzére. – A keresztények is szőllővesszőkhöz hasonlíttatnak (Ján. 15,5.); ők is örök tűzre lesznek érettek, midőn a szőllőtőtől elszakadnak, és többé gyümölcsöt nem teremnek.
haraggal tekintek rájok, úgy hogy ha a fegyvertől megmenekednek, az éhség vagy mirígyhalál fogja őket megemészteni.
Mások a hébert így: Elpusztítom a földet, azért hogy stb.
A fogság 6-ik évében. Lásd Ezekiel 12. r. 1-ső jegyz.
A héber szerint: heti (Móz. I. 15,19.). Az amorreusok és cetiek (hetiek) kananei néptörzsek voltak, gonoszságaik miatt ismeretesek (Móz. I. 15,16.). Te ugyan Ábrahámtól eredtél, de viseleted- és erkölcseidnél fogva ezen tisztátalan népektől származol, Ábrahám nemességét elvesztetted. A város itt és a következőkben egyszersmind az egész választott nép gyanánt vétetik.
Ez 16,4
Mások a hébert így: hogy tiszta légy.
keleti szokás az újszülötteknél a bőr tisztítására és erősítésére.
szülőid megtagadták tőled a legszükségesebb szolgálatokat is születésed után; kimélet nélkül kitettek, és teljes megvetéssel martalékúl adtak minden veszélynek. Az egész (4. 5. v.) képe az izraeli nép legvégső elhagyatottságának első keletkezésénél és gyarapodásánál Kánaánban és Egyiptomban.
Ez 16,6
A héber szerint: hogy még véresen kitettek eltapodásra.
Nem tekintve nyomorú, eltiport állapotodat. Isten csupán irgalomból fölfogta ügyét a legmélyebb inségben epedő izraeli népnek, mint egy nyomorú talált gyermeknek.
Ez 16,7
Mások a héber szerint: kellemet.
A héber szerint: mezítelen és ruhátlanúl. Értelme ez: Fölserdűltél, azaz, nagyszámú néppé gyarapodtál Egyiptomban és a pusztában, de mezítelenséged (szegénységed, erőtlenséged) miatt még szégyenlened kellett magadat. – A szegény arabok gyermekei a pusztákban 10–12 éves korukig is ruhátlanúl járnak.
Ez 16,8
eljegyzettelek magamnak, hitestársamúl vettelek. Lásd Rut 4,9. – Az el nem jegyzett hajadon egyszersmind födözetlen állapotban van, a mennyiben mindenki megkérheti; a házasság által egy férfi tulajdona lesz, és annyiból födözve van; azért lett eljegyzési szokássá a befödözés. Lásd Rut 3,9.
Házassági szerződésre léptem veled, mely szerint én megigértem, hogy elleneidtől megszabadítalak, és az igéret földére bevezetlek; te pedig megfogadtad, hogy parancsaimat megtartod; s így lettél választott népemmé.
Ez 16,10
A héber szerint: himzett.
Ez 16,10
Mások szerint: tengeri kutya-bőrből.
Mások másképen.
Ez 16,12
t. i. orrodra (Móz. I. 24,22.) gyürűt mely a szájra függött le. Még ma is szokásos édelgésök az araboknak, nőiket e gyürűn át csókolni.
fej-éket.
Ez 16,13
Mások másképen.
Ez 16,13
A finom lisztből olajban sütött és mézzel megkent lepény, keleti kedves étel.
A próféta a menyasszonynak megtisztítása, fölruházása, fölékesítése, táplálása s fölmagasztalása alatt képleg mindazon kegyelmeket és jótéteményeket érti, melyeket Isten Izrael népe iránt mutatott.
Ez 16,15
kevélységed, hírneved által. Te város, te nép! kevély voltál nagyságodra, szépségedre és gazdagságodra, és szeretted, ha idegen népek betértek hozzád, és téged csodáltak; ezen kevélységed által bálványozásba estél; mert az idegen népekkel való ismeretség által fölvetted a bálványozó szokásokat, és imádtad isteneit mindazon népeknek, kik hozzád jöttek. – A bálványozás a szentirásban igen alkalmasan neveztetik paráznaságnak és házasságtörésnek. Lásd Izai. 1,21. Jerem. 2,20.
A héber szerint …átmenőnek, akárki volt az.
Ez 16,16
oltárokat; mások szerint, sátorokat, melyek alatt a bálványok tiszteletére fajtalanságot űztek.
a ruhákat pompás függönyöknek. A héber szerint …ruháidból, csináltál magadnak tarka oltárszőnyegeket, és paráználkodást (bálványozást) űztél azon.
bálványokat.
Ez 16,18
A héber szerint: himzett.
Ez 16,18
A bálványok ruhákba öltöztettek. Lásd Jerem. 10,9. Baruk 6,12.
A szent kenet-olajat és illatszert, mely csak nekem volt szentelve (lásd Móz. II. 30,23–38.) a bálványozásnál használtad.
Kedves étkeidet is (13. v.) megégetted a bálványok tiszteletére.
a Molok-bálványoknak, melyek szolgálatában gyermekeket égettek. Lásd Móz. III. 18,21. 18-ik jegyz. Vesd össze: Kir. III. 11,5. Izai. 57,5.
Isten lévén hites-társa Izrael népének, így az izraeliták Isten fiai voltak.
Ez 16,22
A héber szerint: mezítelen és födözetlen.
nem emlékeztél meg, hogy tégedet hites-társamúl választottalak, és irántad oly sok jótéteménynyel voltam. A héber szerint: véredben fetrengve.
Nem volt elég, hogy a hozzád jött nemzetek bálványait tisztelted, te fölkerested és magadhoz csaltad azokat, mint a kéjhölgy szokott cselekedni a kéjházban és kéjzugban; te utczáidat elárasztottad kéjházakkal és kéjzugokkal (bálvány-templomokkal és bálvány-oltárokkal). Mások a hébert így …magadnak, és magas helyeket (oltárokat) minden utczán.
kéjházakat és kéjzugokat (bálvány-templomokat és bálvány-oltárokat).
Ez 16,26
azaz: bálványaival.
Lásd Ezekiel 23,20. azaz: kik nagy hajlammal birtak a bálványozásra. Igy neveztettek az egyiptomiak sok istenök miatt, melyeket majd minden állatfajból tiszteltek.
Ez 16,27
a tulajdont, hogy előttem igaz légy; vagy, a te szentélyeidet, templomodat és törvényedet, melyek megigazúlásodat eszközlik. A héber szerint: jogodat (azt, mi téged, mint hites-társat illet).
Ez 16,27
városok.
kik szégyenlenék a bálványozás után égő ezen telhetetlen szenvedélyt követni, és mindennap új isteneknek áldozni. A héber szerint: Ime én kinyujtottam rád kezemet, elvettem jogodat, és átadtalak téged a filiszteusok leányai dühének (megbüntettelek a filiszteusokkal viselt szerencsétlen harczok által); de mivel te mégsem elégedtél meg, az asszíriusokhoz fordúltál stb.
bálványaival és bálványozó szokásaival. Lásd Kir. IV. 16,7–13.
A héberben szó szerint: Mennyire levert a te szived!
Ez 16,31
Mások szerint: kéj-párnádat.
Ez 16,31
Lásd 24. 25. v.
hanem soha sem teltél meg, s átadtad magadat bér nélkül is (33. 34. v.).
bér nélkül, telhetetlen vágyból. Mások a hébert igy: és nem mint a házasságtörő asszony, ki férje helyett (pénzért) idegeneket viszen be.
A zsidók nagy áron keresték az idegen népek barátságát, és roppant kincseket pazaroltak el áldozat-ajándékúl bálványaikra. Lásd Kir. IV. 16,8. Izai. 30,6. 31,1.
Ez 16,36
a bálványok ékesitésére. Mások a hébert így: mivelhogy ennyire elterjedt bujaságod.
Mivelhogy kincseidet eltékozoltad, s a bálványozó pogány népek előtt is parázna bálvány-szolgálónak és gyermekeid gyilkosának ismertetel: ime stb.
Ez 16,37
t. i. a népeket, melyekkel viszonyban voltál.
Ez 16,37
mint p. o. az asszírusokat és kaldeusokat.
Ez 16,37
minők a filiszteusok és idumeusok.
szemérem-részeidet. A nyomor és erőtlenség képe.
Ez 16,38
Te részint megköveztetel, mint házasságtörő (lásd Móz. V. 22,22.23.24.), részint pallossal megöletel, mint a gyilkosokkal szokott történni (vesd össze: 40. v.).
Te véres áldozatúl oly gyorsan és kegyetlenűl fogsz elesni, mint egy féltő dühös férj megöli neje meggyalázóját.
Ez 16,39
Lásd 24. v.
Ez 16,39
A héber szerint: mezítelen és födözetlen.
Elrabolják minden vagyonodat, és téged pusztán hagynak.
a hajító-gépekből vetett kövekkel.
Ez 16,41
igen sok város és nép.
bálványt imádni. A héber szerint: akkor majd véget vetek paráznaságodnak.
Nem epesztem többé magamat harag és féltékenység által viseleted miatt; közönyösen elhagylak, s annál nagyobb lesz irántad megvetésem. A legiszonyúbb büntetés, ha az ember vétkeire és gonoszságára hagyatik. Jerom.
Ez 16,43
a te előbbi nyomorú állapotodról és az én jótéteményeimről. 4. v. s követk.
úgy a mint érdemletted volna, hanem irgalmasságom szerint. A héber szerint …úgymond az Úr Isten, nehogy utálatosságaidat új gonoszsággal tetézzed.
Lásd 3. v.
Ez 16,45
egészen követted őt.
Ez 16,45
Istent, az ő hites-társát elhagyta, és gyermekeit a bálványoknak áldozta (Theod.).
Ez 16,45
Szamariának és Sodomának (46. v.).
Lásd 3. v.
Ez 16,46
mint egykori fővárosa a tíz nemzetséges országnak.
Ez 16,46
a hozzátartozó városok.
Ez 16,46
éjszak felé. A keleti embernek ez bal felé vagyon, mert a tájékozásnál arczczal kelet felé fordúl.
szomszéd városok.
A héber szerint: és vétkeik szerint nem cselekedtél; ez kevés volt, te még gonoszabb voltál azoknál stb.
de sem oly számban, sem oly nagyságban.
cselekvésed által igazabbaknak tűntetted ki őket, mint magadat.
és az elhurczoltatás és pusztúlás büntetését, mint ez Szamariának és Sodomának kijutott.
Miután a sodomai táj lakosai nem vitettek fogságra, hanem elnyelettek, úgy látszik, Sodoma foglyait más, és nem betűszerinti értelemben kell venni. Ezek valószinűleg az egykor sodomai lakos- Lóttól származott moabiták és ammoniták, kik részint az asszíriusok, részint a kaldeusok által vitettek fogságra. Vesd össze: Jerem. 48,47. 49,6. Mások a gonoszságra nézve a sodomaiakhoz hasonló népeket értik; mások ismét azt vélik, hogy a foglyok visszatérése alatt az eredeti állapotnak s így Sodomának is helyreállitása értendő. Mások másképen.
hogy a fogságban szégyenűlj meg bűneid miatt, és büntetésed nagysága által vigasztalására légy nővéreidnek, Szamariának és Sodomának, kik abból következtetni fogják, hogy kevésbbé vétkesek náladnál.
Szerencséd napjaiban annyira utáltad Sodomát, hogy nevét kimondani sem tartottad méltónak; de most miután büntetésedben nyilvános lett gonoszságod, és te gyalázatban vagy Szíria és a filiszteusok városai előtt köröskörűl, még nekik is vigasztalásúl szolgálsz (55. v.). A héber szerint …gyalázatára vagy, kik minden felől csúfolnak.
A héber szerint: a te utálatosságaidat.
Midőn az új Jerusalem visszaállíttatik, és egykori nővérei, Szamaria és Sodoma, hozzája csatlakoznak, akkor fogom ezeket neki alárendelni, egy országgá, de nem az ó szövetség, hanem az új, az örök frigy erejénél és rendszabályainál fogva (62. v.). Galat. 4,24. s követk.
E jövendölés a 12. s követk. v. szerint, Jerusalemnek a kaldeusok által lett bevétele idejében, vagy utána, Jekoniás király fogságának 11-ik évében mondatott.
Ez 17,3
A héber szerint: hosszú szárnyakkal.
Ez 17,3
Mások a hébert így: tetejét.
Az itt leírt sas Nabukodonozor; a sok tarka toll az országokat és tartományokat jelenti, melyből az ő birodalma állott; a Libanon jelképezi Jerusalemet, a sok czédrusfa miatt, mely abban elpazaroltatott; a czédrusfa a zsidó nép. A czédrusfa veleje (a héber szerint: teteje) jelenti a fogságba hurczolt Jekoniás királyt (Kir. IV. 24,12.).
Ez 17,4
t. i. a királyi családot a nép legnemesb részével együtt.
kereskedő országba (vesd össze: Ezekiel 16,29. Péld. 31,24.), Babilonba, mely nagy kereskedelméről nevezetes volt.
Ez 17,5
Szedeciást (13. v.).
Ez 17,5
mint egy szőllő-magot. Mások szerint: mag (Jekoniás) helyett. A héber szerint: vetés-földbe tette azt.
Nabukodonozor nem akarta, hogy a mag mély gyökeret verjen, hogy Szedeciás uralma a termékeny Júdában tartós legyen. A héber, más olvasás szerint, így is adható… a sok vizeknél és földe neveztetik Zaf-zafnak, azaz, oly tárgynak, melyre a kaldeusok és egyiptomiak (7. v.) szemeiket függesztik.
Ez 17,6
a sasra.
Ez 17,6
a sas alatt.
Értelme: Szedeciás nem volt ugyan független király, hanem Nabukodonozor hűbérese; de országa lassankint felüdűlt a szenvedett csapások után, s még nagyobb jólétre emelkedhetett volna, ha Szedeciás az egyiptomiakkal nem lép szövetségre, és nem pártol el. 7. 8. v.
Ez 17,7
az egyiptomi király. A szárny és toll jelentéséről lásd a 4-ik jegyz.
Júda királya az egyiptomi királyhoz folyamodott segélyért a kaldeusok ellen. A segély az öntözés képe alatt állíttatik elé. Ezzel a próféta, úgy látszik, a régi Egyiptom helyzetére czéloz, melynek földei csatornák által lévén átvágva, mintegy ágyakra voltak fölosztva.
Szedeciásnak nem volt oka elpártolni Nabukodonozortól; mert ez neki jótevője vala, kinek oltalma alatt Júda felüdűlt viszontagságaiból.
Ez 17,9
miután Egyiptomhoz fordúlt.
az első sas.
Jekoniást. A 12. 13. verseket mult időben kell venni, mint a héber is kifejezi: Ime eljött Babilon királya stb.; mert a hasonlat e része már beteljesedett vala azon időben, mikor azt a próféta mondotta.
Ez 17,14
az új király.
A héber szerint: hogy szövetségét őrizze meg, s ez erősen álljon.
Ez 17,17
Nabukodonozor ellen.
Ez 17,17
Nabukodonozor.
A héber szerint: És habár Fáraó nagy sereggel és sok néppel jő, mégsem kel harczra ellene. – Fáraó feljött, hogy Jerusalemet az ostromtól fölmentse; hanem Nabukodonozor ellene indúlt, és visszavonúlásra kényszerítette őt. Lásd Jerem. 37,4. s követk.
megboszúlom, megbüntetem rajta.
minden védőivel együtt, mint a héberben van.
Ez 17,22
elültetem, mint magot. A héber szerint: ágacskát veszek a magas czédrusfából, és beültetem azt.
Az ág, mely Jekoniás utódjából (3. v.) vétetik, nem lehet Zorobabel, ki a zsidókat a babiloni fogságból visszavezette, minthogy ezen ág országa úgy ábrázoltatik, mint Istennek egyetemes országa a földön (23. v.). Ezen ág a Messiás, mint a legnagyobb zsidó-tanítók értelmezik. A Messiás Jekoniástól és Dávidtól származott; az ő anyaszentegyháza a hegy, fölséges és kitünő az ő isteni ismertető jelei által, melyhez minden népek zarándokolnak. Lásd Izai. 2,2. Mikeás 4,1.
Ez 17,23
minden népek. Lásd Ezekiel 31,6. Dániel 4,9.
A héber szerint: laknak. Vesd össze: Luk. 13,19.
Ez 17,24
mind a többi királyok és országok, kik itt a tartomány fáinak neveztetnek, hasonlítva a nemes czédrushoz, a Messiáshoz (23. v.).
Ez 17,24
a minden idők világbirodalmát.
Ez 17,24
Dávid csemetéjét, a Messiást.
Mások szerint: és megcselekszem. Mi ugyanegy; mert a mit az Úr megtenni igér, mintha már megtette volna, úgy veendő.
Valószinűleg még a fogság 6-ik évében; mert a jövendölés a 20. r. előtt áll, melynek történetei a 7-ik évre esnek.
Az atyák vétkeztek, s a gyermekek kénytelenek bűnhödni. Lásd Jerem. 31,29. Siralm. 5,7.
Ama közmondás ne forogjon többé szátokban; mert én szeretek és megitélek minden embert, az atyát úgy, mint a fiút, miért büntetném és a fiút atyja vétkeért? Csak a bűnöst büntetem én, legyen az atya vagy fiú; titeket is nem atyáitokért büntetlek, hanem tulajdon bűneitekért. Hanem azt vethetné ellen valaki: Nem a törvény tanítása-e (Móz. II. 20,5.), hogy az atyák vétkei a fiakban megbüntettetnek? és a zsidók nem Manasszes vétkei miatt (Kir. IV. 21,11.12. 24,3.4.) kényszerűltek-e a fogságba vándorolni? De a próféta nem mond a törvénynyel ellenkezőt. A szülők vétkei minden esetre megbüntettetnek a gyermekekben, de csak annyiból, a mennyiben ezek szülőik gonosz hajlamaikkal születvén, ezeknek nem állnak ellen, mit pedig Isten kegyelmével megtehetnének, s a mennyiben szülőik gonosz szokásait követik, a mi tisztán szabad akaratjok eredménye. A fogságra hurczolt zsidók is nem annyira Manasszes vétkeiért bűnhődtek, hanem mivel Manasszes vétkeit követték s azokban megrögzöttek.
Ez 18,6
áldozati lakomákban a bálványozó hegyeken másokkal nem részesűl. Vesd össze: Ezekiel 6,13. Móz. II. 34,15.
Lásd Móz. III. 18,19. Ez, úgymond sz. Ágoston, egyike azon ó szövetségi rendeleteknek, melyek az új frigyben is megtartandók. Magok a pogányok is az ész természetes világával ellenkezőnek tartották megszegését, s az anyaszentegyház az ő fegyelmi törvényeiben az ellen, mint valami utálatosság ellen, többször figyelmeztetve kikel.
Ez 18,7
A héber szerint: az embert nem nyomja el.
a legszükségesebbet (Móz. II. 22,26. Móz. V. 24,6.10. s követk.).
A héber szerint: és ráadást nem veszen. Lásd Móz. III. 25,36. 33-ik jegyz. és Móz. V. 23,19. 7-ik jegyz.
a törvény szerint.
a 6. v. s tovább.
ha ezekből csak egyet cselekszik is, p. o. a hegyeken eszik.
A héber szerint: elnyomja.
Ez 18,13
Lásd a 8. v.
Ez 18,13
és halállal bűnhödik.
Tehát a jámbor atyáért a gonosz fiú nem igazúl meg, hanem elvesz saját vétkei miatt, a fönebbi átalános alapelv szerint (4. v.).
lásd a 8. v.
bűnhödik.
Ez 18,25
ezen igazságos eljárásom mellett is.
Ez 18,25
eljárása.
Nem a ti rosz élteteknek kell-e tulajdonítani mindazon roszat, a miket szenvedtek? mert (mint következik) én saját érdem szerint büntetek vagy jutalmazok, nem pedig az atyák érdeméért.
Ez 19,1
E parancs még a fogság 6-ik évére esik, mert a 20. r. előtt említtetik, melynek történetei a 7-ik évre esnek.
E fejedelmek Joakáz, Joziás fia, és Joakin vagy Jekoniás, kik közől az első az egyiptomi, a második a babiloni fogságba hurczoltatott (Kir. IV. 23,34. 24,12.). Ezeket jelképezik az oroszlánok, kiket a vadászok megfogtak és ketreczbe zártak.
Hogyan történt az, oh Joakáz! hogy a te anyád, Jerusalem, hatalmas országok (Egyiptom és Babilon) között kényszerűlt feküdni, s fejedelmi ifjait azok szine előtt nevelni? Mások a hébert így: Hogyan fekszik az anyaoroszlán az oroszlánok között; ifjú oroszlánok között nevelte fel fiait!
Joakáz, az ő bátyja, Joakim előtt emeltetett trónra, valószinűleg harczias tulajdonai miatt.
Ez 19,4
Mások a hébert így: és megfogatott az ő vermökben.
Mások a hébert így: orr-karikánál fogva.
Ez 19,5
fia elvesztése által, ki erős és hatalmas volt.
Ez 19,5
hogy fia a fogságból visszatért.
A próféta itt, úgy látszik, Joakáz közvetlen utódjáról, az ő testvéréről, Joakimról beszél, azonban hihetőbb, hogy Joakim utódját, Jekoniást értette, mivel Joakimot nem a nép, hanem az egyiptomi király emelte trónra, Jekoniást pedig a nép. És Joakim emléke sokkal gyülöletesebb volt, mintsem hogy gyász-ének tárgyáúl szolgált volna. Lásd Jerem. 22,18.19. Vesd össze: alább a 9. v.
Ez 19,7
az országokat fejedelmeiktől megfosztani. A héber szerint: meggyalázta özvegyeit. Mások szerint: hatalmába kerítette főnökeit. Mások másképen.
Ez 19,7
Mások a hébert így: megrendűle.
A történelem ugyan mitsem szól Jekoniásnak a szomszéd népek ellen vívott hadi tetteiről; melyek azonban, úgy látszik, alkalmúl szolgáltak Nabukodonozor második hadjáratára (Kir. IV. 24,10.).
Ez 19,8
a Nabukodonozor alatt álló népek.
A héber szerint: és megfogaték az ő vermökben.
Ez 19,9
Mások a hébert így: orr-karikán.
Ez 19,9
ordítása (7. v.).
Ezen vers eléggé mutatja, hogy nem Joakimról (lásd 9-ik jegyz.), hanem Jekoniásról van itten szó; mert Joakimnak Jerem. 22,18.19. szerint, fogságából ismét Jerusalembe kellett visszamenni, holott Jekoniás Babilonban maradt és ott halt meg (Jerem. 22,28. Kir. IV. 24,10.12.15. 25,27.).
Ez 19,10
Jerusalem, Izrael népe.
Jerusalem, a zsidó nép nagy és erős volt a királyi ház, Dávid királyi nemzetségének vére által, mint a víz mellé ültetett szőllőtő.
A héber szerint: leszakasztattak.
Ez 19,13
Nabukodonozor által Babilonba.
azaz: oly országba, hol a legsúlyosabb inség nehezűl rá. A mit a próféta itt múlt időben fejez ki, még nem ment egészen teljesedésbe; ez csak Szedeciás király megfogatása, a város elpusztítása, s a többi nép elhurczoltatása után történt meg.
E tűz alatt némelyek Szedeciás király azon balga elhatározását értik, melynélfogva Nabukodonozortól elpártolt, mi az ország romlását vonta maga után; mások ama szerencsétlenséget, melyet Izmael (Jerem. 41. s követk.) szerzett. A királyi pálcza elveszett, mivel a babiloni fogság után uralkodók voltak ugyan a zsidók fölött, de nem királyok Dávid nemzetségéből, mert a királyi pálcza, mint a királyi méltóság jelvénye alatt királyok értetnek.
Jekoniás fogságának 7-ik évében. Lásd Ezekiel 8,1.
mert bálványozók vagytok. Lásd Ezekiel 14,1–3.
Te akarod őket rendre utasítani? A héber szerint: Biráskodjál velök, biráskodjál! Mások másképen.
Ez 20,5
az én hatalmas kezemet; egyszersmind megesküdve, hogy Izraelt védeni akarom.
csodák és jelek által kijelentvén magamat.
t. i. a bálványokat, melyek szemei előtt vannak.
Mások a hébert így: De ők ellenszegűlők valának.
kik azt mondhatták volna, hogy nem voltam elég hatalmas őket kiszabadítani és oltalmazni. Lásd Móz. II. 6,2–8.
A héber szerint: kivezetém őket.
Lásd Móz. III. 18,5. Móz. V. 30,16.19.
Ez 20,12
átalában ünnepeimet.
jelűl részemre, hogy e napokban különösen éreztessem velök kegyességemet; jelűl részökre, hogy e napokban különösen hálás érzéssel emlékezzenek meg jótéteményeimről.
Mások szerint: engedetlenek voltak irántam.
Lásd a 8-ik jegyz.
fenyegetve és esküdve. A második tag következik a 17. versben.
rendeléseik és szokásaik szerint ne cselekedjetek.
Mások szerint: de engedetlenek voltak irántam.
Ez 20,23
fenyegetve és esküdve.
ha a törvényhez hívek nem maradnak. Lásd Móz. III. 26,33. Móz. V. 28,64.
Azért engedém meg, hogy a pogány törvények és vallási szertartások alá vessék magokat, mi kemény iga volt rájok nézve, és nekik nem életet, hanem halált szerzett.
Ez 20,26
Megengedém: hogy elsőszülött fiaikat Molok tiszteletére és engesztelésére megégessék (Kir. IV. 3,27. 16,3.), s ez áldozatok által magokat megfertőztessék. A héber szerint …vétkeikért, és irtózást támasztottam bennök, tudtokra adván stb. Mások másképen.
hogy ily utálatosságokért érdemlett büntetést szenvedvén, elismerjék, hogy én vagyok a mindenható Úr, és ilyet nem tűrök meg.
Ez 20,28
esküdvén.
a bálványoknak.
Az, mit ti magasságnak neveztek, hol bálványaitoknak áldoztok, mi jót hoz nektek? – De mindezen figyelmeztetésem mellett, mai napig fenmaradt a név és valóság.
Ez 20,30
cselekvés-módjuk által.
A héber szerint: utálatosságaik (bálványaik) után.
Moloknak áldozván őket.
Hiába akartok kihúzódni uralmam alól, és bálványozókká lenni, hogy a pogányokkal békében legyetek, és mint ők, boldogúljatok.
A héber szerint: erős kézzel és kiöntött haraggal.
A 34. 35. v. értelme: Közőletek azokat, kik a babiloni fogságra hurczoltatás előtt és alatt a népekhez (a feniciekhez, ammonitákhoz, egyiptomiakhoz) futottak, mindenhatóságomnál és méltó haragomnál fogva, ezen népektől és országokból Babilonba vitetem, azután itéletet majd ott tartok fölöttük, a megjobbúlókat fölmentem, és hazájokba visszatérni engedem, a bűnösöket pedig, kik gonoszságukban megrögzöttek, megbüntetem, s előttök a visszatérést elzárom. – Ez akkor teljesedett, midőn Nabukodonozor néhány évvel Jerusalem bevétele után, a szomszéd népeket is leigázta (lásd Jerem. 48,49.), s azokat a közöttök élő izraelitákkal együtt Babilonba hurczolta, mely itt pusztának neveztetik, mint Ezekiel 19,13. és Izai. 21,1.
Én a jobbakat közőletek (38. v.) ismét uralmam alá vetem, s kegyelmem által véghezviszem, hogy ti a szövetség hű szolgái lesztek. – Mások a hébert így: És pálczám (pásztorbotom) alá hajtalak stb. Mint a tizedelő a nyájat botja alatt hajtatja el, és az őt illető tizedik darabot megérinti: úgy választja ki Isten az izraelitákat, és egyszersmind csak tizedrészét hagyja visszatérni.
ugyanazon országokból, a hová menekedtek. Lásd 31-ik jegyz. E gonosztevők azon országokból, melyekre elszéledtek, a többi izraelitákhoz Babilonba fognak ugyan hozatni, de Izrael országába nem fognak visszatérni. Más értelmezők szerint, e jövendölés tökéletesebb értelemben egyszersmind az utolsó időkre szól, midőn Izrael, mely most minden nép között szét van szórva, a jók elkülönöztetvén a gonoszoktól, e világ pusztaságából az anyaszentegyházba fog belépni.
Ez 20,40
Lásd Móz. II. 23,19.
Ez 20,40
az első és a többi tizedeket. Lásd Móz. V. 14,28.
minden áldozat-adományaitokkal együtt. A 39. 40. v. értelme: Folytassátok csak tovább a hamis istenek szolgálatát, de szűnjetek meg egyszersmind nekem is bemutatni áldozatokat és ajándékokat; engem ne tiszteljetek a bálványok mellett. Ha ezt nem akarjátok cselekedni, hanem ezután is gyakoroljátok a bálvány-imádást és az istenitiszteletet, és ez által nevemet megszentségtelenítitek: azért ne higyétek, hogy én igaz imádók nélkül maradok; mert nekem van szent hegyem, arra gyüjtöm össze az én egész szent Izraelemet, hogy nekem áldozatait és ajándékait bemutassa. – E jövendölés egyenes, de tökéletlen értelemben, a babiloni fogság után azonnal következő időre szól, midőn a hazájokba visszatért izraeliták minden nemzetségből uj buzgalommal gyakorolták Istennek tetsző módon religiójokat; távolabb és tökéletesebb értelemben, Krisztus időszakára szól, midőn Isten az egész szellemi Izraelt, a népek közől, mind a választottakat az ő hegyén, anyaszentegyházában (Izai. 2,2.) összegyüjti, hol neki majd lelki ajándékokat hoznak, és őt lélekben és igazságban imádják. A héber szerint …és szolgáljatok azoknak. De azután nem akarom, hogy engedelmeskedjetek (szolgáljatok), nehogy többé az én nevemet megszentségtelenítsétek a bálványok és adományok által, melyeket bemutattatok; mert az én szent hegyemen… tetszeni fognak nekem, ott fogadom el majd adományaitokat és a zsengéket, melyeket bemutattok, és mindazt, mit nekem szenteltek.
szentnek ismertetem el, midőn látni fogják, mily igazságos és hű vagyok fenyegetéseim és igéreteim teljesítésében.
esküdvén.
A héber szerint itt kezdődik a következő rész. A próféta előbb Zsidóország és Jerusalem pusztúlásának képe alatt jövendöl (45–21. r.), azután (21,1–27.) megfejtését adja a jelképes jövendölésnek, és végre (28–32. v.) a kevély s a zsidók sorsa fölött kárörvendő ammonitákat, a zsidók főellenségeit, hasonló váratlan sorssal fenyegeti. – E jövendölés az előbbi rész 1-ső jegyz. megjelölt időszakra esik.
Ez 20,46
a te tartózkodásod helyétől délre fekvő Júda és Jerusalem felé.
Ez 20,46
áraszd ki beszédedet dél felé. V. ö. Móz. V. 32,2.
Júda és Jerusalem ellen, melyek telvék virágzó házakkal és emberekkel, mint fákkal az erdő (Jerem. 21,14. s követk.). – Mások így értelmezik: Jövendölj Júda ellen, mely puszta erdővé leszen.
Ez 20,47
előkelőt és köznépet, öreget és ifjat, szegényt és gazdagot, jót és gonoszt (lásd Ezekiel 17,24.).
Júda-ország egészen elpusztíttatik.
Ah Istenem! ha én e jelképes beszédet kihirdetem, mindenki azt fogja mondani: Ez az ember mindig csak homályos titokbeszédben szól. Szólj tehát, oh Isten, tulajdon értelmű beszéd által velem. – A következő részben Ezekiel kérése meghallgattatik.
Ez 21,1
Lásd a 20. r. 39-ik és 45-ik jegyz.
Ez 21,2
Isten megfejti a fönebbi (20,46.) jelképes beszédet.
Ez 21,3
Én átalános büntető itéletet tartok az ország fölött, mely alatt vétkesek és ártatlanok szenvednek (ezek próbáúl és további jutalomra, ha kitartók lesznek, amazok büntetésűl).
Ez 21,4
Lásd 20. r. 44-ik jegyz.
Ez 21,6
fohászkodjál minden erőfeszítéssel.
a rosz hír miatt, mely betörést és szerencsétlen eseteket hirdet, és már közeledik.
Lásd Ezekiel 7,17.
Izrael (Móz. II. 4,22. Jerem. 10,16.).
levágod, megölöd mind a lakosokat. Mások a hébert így: Avagy örűljünk-e? Az én fiam királyi pálczája megvet minden fát; azaz: Izrael kormánya megvet minden szelid fenyítéket. Mások másképen.
a kard.
„kik elfutnak“ nincs meg a héberben.
gyászolás jele. Lásd Jerem. 31,19.
a kard.
Júdaországát.
Isten elvégzette, hogy Júda királysága megszűnjék, hogy Dávid nemzetsége a tróntól megfosztassék (mig eljő az ő nagy utódja). Lásd 27. v. A héber szerint …megpróbáltatott, és mintha az még Júda királyi pálczáját is elvetné, hogy ne legyen többé stb.
Hirdesd a nem közönséges öldöklést!
városaikra.
Mások szerint: megtisztíttatott, hogy villogjon, kifenetett, hogy öljön. Mások másképen.
A héber szerint: (Kard!) fordúlj jobbra, fordúlj balra, s vágj, a hová élednek kedve tartja.
rajzolj táblára. Vesd össze: 20. v. és 4,1. Mások szerint: gondolj.
mert az ő kezébe adta Isten a kardot.
Babilon királya.
Lásd a 21. v.
Ez 21,19
nyugat felé viendő hadjáratának kezdetén.
két út kezdetén, hol két út jön össze; melyek egyike Rabbatba, másika Jerusalembe visz (lásd a követk.). A héber szer. …eredjen, válaszsz helyet az út kezdetén, a város előtt válaszd a helyet, a jövendölés helyét (21. v.).
Csináld úgy az utat, hogy kétfelé ágazzék. Lásd az előbbi jegyz.
Ez 21,21
Ha a fővezér nyilak által akart jóslatot nyerni az iránt, melyik várost támadja meg előbb, akkor több nyilat vőn, fölirá azokra a megtámadandó városok neveit, s úgy a tegezbe tette. A kihúzott nyil jelölte a várost, mely előbb megtámadandó vala. Nabukodonozor szintén így tett. Jerusalem ellen húzott nyilat és a vele szövetkezett tartományok ellen (Jerem. 27,3.), melyek között az ammoniták országa s azok fővárosa, Rabbat különösen hatalmas volt. Vajjon tehát Jerusalemet vagy Rabbatot támadja-e meg elébb? jóslat által akarta eldönteni.
Ez 21,21
A héber szerint: teraphim.
A héber szerint: megnézi a májat, – mi az egész őskorban szokásos módja volt a jövendő találgatásának.
Ez 21,22
A jóslók mind előbb Jerusalem megtámadására fognak tanácsot adni. Jerusalem délre, Rabbat éjszakra fekvő város vala. A keleti ember a tájékozásnál arczczal kelet felé fordul, s így jobbjára esik dél, baljára éjszak.
Ez 21,22
A héber szer. …állitson, hogy rést csináljon (a falon).
az ostromhoz.
Ez 21,23
a zsidók előtt.
Ez 21,23
A héber szerint: mintha az ő jóslata hamis lenne.
Ez 21,23
és az időt hiábavaló késlekedés által elvesztegetik. A héber szerint …tanácskérés, mivel ezek (a kaldeusok) amazoknak (a zsidóknak) eskü által vannak lekötelezve (habár ezt a zsidók magok megszegték, midőn az egyiptomiak segélye után jártak). Mások másképen.
különösen Szedeciás király esküszegéséről (Kir. IV. 24,20.).
mivel Nabukodonozor ellen elkövetett esküszegéstek által ismét emlékezetbe hozzátok a bűnöket, melyekkel az Isten iránti szövetséget megszegtétek.
Szedeciás!
az alacsony sorsút, ha megérdemli, a magast, ha rosz cselekedete által azt megbecsteleníti. A héber szerint …tedd le a koronát. A mi volt, nem lesz többé. Az alázatos fölmagasztaltatik, a magas megaláztatik. – Te megszűnsz király lenni, és megaláztatol, mialatt én az alázatost fölmagasztalom.
Nem lesz korona (uralom) többé Izraelben; sőt a legnagyobb igazságtalanság nehezűl arra, ki uralkodni akart Izraelben; azonban ez uralom-megszűntetés akkor fog bekövetkezni, midőn eljő az, kit az uralom tulajdonképen illet; ennek adom én az uralmat és koronát, t. i. a szellemit, miután a földi elvétetett Izraelben, és nem adatik vissza többé. – Az alatt, kit az uralom illet, a régi zsidók és keresztények összhangzó véleménye szerint a Messiás értendő, kinek az itélő jogot más próféták is tulajdonítják (Izai. 16,5. Jerem. 23,5. Vesd össze: Ján. 5,22.). – Az itt megjelölt időszak alatt nem voltak ugyan többé királyok Izraelben, mint hajdanta, hanem a népnek, mely mindinkább zsidónépnek neveztetett, mindig voltak uralkodói, s a földi királyi pálcza, tulajdon és tökéletes értelemben, Júdától csak akkor távozott el, midőn Krisztus megjelent, ki a földi hatalmat szellemi uralommá változtatta, hogy atyjának, Dávidnak trónján, mint a zsidók lelki királya, mindörökké uralkodjék. A próféta ebben megegyez már a Jákob ősatya által tett jövendöléssel (Móz. I. 49,10.). – Mások a hébert így: Elfordítom, elfordítom, elfordítom azt (a koronát), és ne legyen az többé, mignem eljő az, kit az itélet illet, annak fogom adni. Értelme ez: Az uralmat megdöntöm, háromszorosan megdöntöm, és teljesen megszűnik az, midőn a Messiás eljő. Az uralom háromszoros bukását, mely által az nem lett ugyan egészen semmivé, magát azonban csak igen erőtlenűl tartotta fen, ama csapásokra magyarázzák, melyeket Nabukodonozortól, Antiokus Epifanestől és a romaiaktól szenvedett.
melyet szenvedni fognak, és a szidalom miatt, melyre Izrael ellen szabadságot vesznek. Előre látható volt, hogy az izraeliták régi ellenségei, az ammoniták, midőn Nabukodonozor őket bántatlanúl hagyja (lásd 21. 22. v.), és Jerusalemet beveszi, Isten e városának bukása fölött örvendeni és gúnyolódni fognak (lásd Jerem. 40,14. 41,10. 49,2.). Ezekiel jövendölje meg hát nekik, hogy kárörömük miatt Nabukodonozor kardja őket is sujtani fogja.
Értelme ez: Oh Nabukodonozor kardja! mindenféle hiúságot és hazudságot jövendöltetnek magoknak felőled az ammoniták jóslóik által, t. i. hogy megkiméled őket, és megmenekednek. Oh kard! villanj ki hüvelyedből, rohanj rájok, még mialatt ily hiú reményeket táplálnak, és öld meg az istenteleneket, midőn gonoszságuk mértéke betelt. E jövendölés öt évre teljesedett Jerusalem bevétele után, midőn Nabukodonozor a többi szomszéd tartományok között az ammonitákét is elpusztította. Lásd Jerem. 49,1.
Ez 21,30
ha végbement a boszúállás, melyet Isten rádbizott.
bűntetem meg, oh Nabukodonozor, a te kevélységedet és kegyetlenségedet. E jövendölés nem annyira Nabukodonozorra szól, mint inkább az ő utódaira, vagy a babiloni birodalomra, melyet Círus megbuktatott, miután amaz, mint az isteni boszú eszköze teljesítette rendeltetését.
dühöngő elleneid kezeibe, kik mitsem kimélnek (a médusok- és persákéba). Vesd össze: Izai. 13,18.
Kaldea városai és falui tűzzel emésztetnek meg, a harczosok megöletnek, és Babilon a birodalmak sorából mindörökre kitöröltetik. Lásd Izai. 13,19–22. Vesd össze: Jerem. 50,51.
A fogság 7-ik évében. Vesd össze: Ezekiel 20,1. és 24,1.
Jerusalemet.
Ez 22,3
a büntetés és veszedelem ideje.
saját kárára és romlására.
a végveszély és a büntetés napjait.
A héber szerint: te gyalázatos nevű, elhirhedett a nyugtalanság (erőszakoskodás és lázongás által az utolsó királyok gyenge kormánya alatt).
szószerint: a jövevényt rágalmazzák.
templomomat – a bálványtemplomok látogatása által.
Lásd Ezekiel 18,6.
fajtalankodnak mostoha-anyjokkal, vagy őket feleségűl veszik. Lásd Móz. III. 18,8.
Ez 22,11
Mások szerint: Mindenki megfertőzteti menyét gyalázatosan.
Ez 22,11
mostoha nővérét. Vesd össze: Móz. III. 18,9.
oh város!
Ez 22,12
Lásd Ezekiel 18,8.13.
a vagyonosbakon a bíró előtt, hogy javaikat magadhoz ragadd.
Nem csüggedsz-e el egészen, midőn a szerencsétlenség rád tör, vagy azt hiszed, hogy te azt legyőzheted? – A héber szerint: szived, vagy lesz-e még annyi erő kezeidben ama napokban stb.
Kettős értelmű: Én erőt veszek rajtad, megfékezlek és megbüntetlek a nemzetek szemei előtt; és: Én, ha büntetésedet kiállod, ismét népemmé fogadlak minden nemzet előtt, s úgy magamhoz foglallak, hogy ezentúl hozzám hív maradsz. Mások a hébert így: És megszenteltetem benned a népek színe előtt (ha büntetésedet kiállod).
Ugyanazon időben (1. v.) s ugyanazon tárgyban.
Ez 22,18
A salak kétféle, nem csak a különféle érczekből kiolvasztott földrészek neveztetnek így, hanem a tisztátalan érczekkel vegyített nemesebb ércz-rögek is. Itt az utóbbi értendő, mint a következőkből kitűnik. Az izraeliták ezüst-rögekhez hasonlíttatnak, melyek sok nemtelen érczczel vannak vegyítve.
azaz: ők ezüst-rögek, nemtelen érczekkel, u. m. rézzel, czinnel, vassal, ónnal vegyítvék, s az olvasztó kemenczébe kell vettetniök, hogy a nemtelen részek tőlök elválasztassanak.
Ez 22,22
Jerusalem városának közepette.
Az egész, képe a büntető itéleteknek, melyek által Isten Izrael népét annak romlott tagjaitól meg akarta tisztítani. A zsidók a kaldeusok közeledtével legtöbbnyire Jerusalembe futottak, mivel az erős városban biztosságot reméltek; de ott mirigyhalál, éhség és fegyver által legnagyobb részt vesztöket találták; csak egy kis rész menekedett meg (vesd össze: Jerem. 52,29.) a haláltól és vándorolt ki Babilonba.
mint a 17. v.
Ez 22,24
Jerusalemnek.
Ez 22,24
tele vagy burjánnal (istentelenekkel).
olyan vagy, mint az elátkozott föld, melyet korai és kései eső (Izai. 5,6.) nem áztat. Az eső az isteni kegyelem képe. – Júda terméketlen ország lett, tele istentelenekkel, kiktől Isten elvonja kegyelmét a harag napján.
Ez 22,25
összebeszéltek aziránt, a mivel fenyegetni, a mit tanítani és igérni akartak.
E hamis próféták sokat az által döntenek veszélybe, mert a királyt és népet Nabukodonozor elleni lázadásra ingerlik (Jerem. 27,14. 28,11.), s Izrael fejedelmeivel együtt rabolnak és ölnek (e rész 6. 13. 27. v.).
Ez 22,26
A héber szerint: erőszakot tesznek törvényemen (elferdítik azt saját hamis és a népet elcsábító elveikhez).
Ez 22,26
a bálványozás által, melyet magában a templomban is űztek (lásd Ezekiel 8. r.).
Ez 22,26
a mi istenitiszteleti, s a mi közönséges használatra való.
Ez 22,26
A héber szerint: a tiszta és tisztátalan közötti különbségre nem tanítják (a népet), t. i. mit szabad enni, és mi van tiltva.
A héber szerint: bezárják szemeiket.
csábitó reményekkel hizelegnek nekik. Lásd Ezekiel 13,10.11.
Ez 22,29
szószerint: rágalmazást.
Ez 22,29
erőszakosan (hamis vádakkal).
Lásd Móz. V. 24,17.
Kerestem egy embert, ki az ország romlásait kijavítsa, a régi rendet helyreállítsa; de senkit sem találtam; senki sem tehette ezt, még Jeremiás sem, habár ő minden igyekezetét ráfordította. Mások így értelmezik: Kerestem egy igazat, kinek szentsége elegendő lett volna büntetőitéleteim elháritására, de senkit sem találtam; mert még Jeremiás próféta szentsége sem volt erre elegendő. Mások a hébert így: Kerestem közöttök egy férfiút, ki a sövényt kijavítsa, és ellenembe álljon stb.
cselekvésök szerint fizetek meg nekik.
Ugyanazon időben. Lásd az előbbi r. 1-ső jegyz. Vesd össze: 16. r.
Jerusalem és Szamaria, Júda országa és Izrael országa, mind a két ország lakosai gyermekei voltak Sárának, Ábrahám feleségének.
bálványoztak. Lásd Ezekiel 20,5–8.
Ez 23,4
Olla sátort jelent, azaz, tulajdon sátora, tulajdon temploma van; ezalatt Szamaria, Izrael országa van eléállitva, mely Júdától, hol az Isten temploma volt, elszakadt, és behozta a borjú-bálványozást (Kir. III. 12,28.). Oliba jelentése: az én sátorom, benne van templomom. Ez alatt Jerusalem, Júda országa értendő. A két országot, Júdát és Izraelt, sz. Jeromos az igaz hitű és tévhitű keresztényekről értelmezi, és a finomabb bálványozás botrányairól, mely közöttök találtatik. (Lásd Bölcs. 15. r. 14-ik jegyz.)
Őket, kik eleinte szerettek engemet, feleségeiműl vettem, és ivadékuk, tőlök származott gyermekeim (Ezekiel 16,10.) igen nagy számmal lettek.
Ez 23,5
borjú- és egyéb bálványimádást gyakorlott, a helyett, hogy engem szeretett volna.
szövetkezett az asszíriusokkal, és szolgált azok bálványainak. Lásd Ezekiel 16,28.
Ez 23,6
sötét-kékbe, mások másképen.
Az asszíriusok itt ifjú kellemekkel fölruházva iratnak le, annak jelentéseűl, hogy az asszíriusok hatalma és bálványozása épen úgy meghóditotta az izraelitákat, mint a szépen öltözött ifjú lovag meg szokta hódítani a szerelmes leánykát.
A héber szerint …minden fiaival, és megfertőztette magát mindazok bálványaival, kiket bolondúlásig szeretett.
Ez 23,8
A borjú-bálványozás, melyet Jeroboam hozott be Izraelbe, tulajdonképen Egyiptomból származott. Az egyiptomiakkal is szövetkeztek. Kir. IV. 17,4.
mert ezek által is bálványozásra hagyta magát csábíttatni.
Lásd Kir. IV. 17,4. s követk.
Ez 23,10
Azaz képlet nélkül: Meghóditották az országot, fogságra vitték lakosait, véget vetettek az országnak.
Azaz: A Szamariához tartozó városok így lőnek elhirhedtek valamint elvetemültségök, úgy büntetésök által, miután Szamaria érdeme szerint megbüntettetett. A héber szerint …így lett ő emlékűl más asszonyokra (városokra, országokra) nézve, miután az itéletet rajta végrehajtották.
Júda országa látta az izraeli ország vesztét, s mind a mellett még kárhozatosabb bálványozást űzött, a mennyiben ezt magába a templomba is bevitte (lásd 8. v.).
Júdaország is szövetkezett az asszírusokkal, és azok bálványozását űzte. Lásd Ezekiel 16,28. A héber szerint …szép ruhákba öltözve… mind a szeretetre méltó ifjakat.
Mások a hébert így: piros festékkel ábrázolt képeit.
A kaldeusoknak már puszta képeik is arra vitték a zsidókat, hogy előszeretettel voltak hozzájok, sőt őket követek által hítták meg, hogy velök szövetkezzenek. A történelemben ennek nem találni világos nyomát; de hogy a zsidók a kaldeusokkal szövetségben voltak, kitűnik némileg Joziás király viseletéből (Kir. IV. 23,29. Krón. II. 35,20. s követk.), ki az Eufrates mellett vonúló, s a kaldeusokkal hadat viselő egyiptomi királynak az átmenetet megtagadta, és vele ütközetre kelt. Egyébiránt az idegen népekkel való szövetkezés Izraelben közönségesen össze volt kapcsolva ezen népek isteneinek elfogadásával.
Az asszíriusok (kaldeusok) szövetségre léptek a zsidókkal, és ezeket bálványozásukra tanították. Mások szerint: és eltelt azokkal (azután ismét Egyiptomhoz csatlakozván 19. 20. v.).
Ez 23,18
bálványozását.
kijelentette tartózkodás nélkül a pogány népeknek, hogy bálványaikat bírni és tisztelni óhajtja.
Annyira vitte bálványozását, hogy a kaldeusoké mellett az egyiptomiakét is gyakorlotta, mint ifjúsága idejében. A zsidó-állam utolsó évében, a zsidók megúnván a kaldeusok igáját, s ezt lerázni megkisértvén (Kir. IV. 24,1.2.), Egyiptom barátsága után törekedtek, és hódoltak bálványaiknak, mint a legelső időkben.
Értelme ez: Júda az egyiptomi bálványozást ohajtotta. Ez mint iszonyú förtelem van elétüntetve, mivel az egyiptomiak számtalan bálványaikat a legképtelenebb módon tisztelték.
Ez 23,23
A héber szerint …kaldeusokat, pekoditákat soatitákat, koatitákat, (valószinűleg asszíriai és kaldei, különben ismeretlen népségek voltak).
A héber szerint …minden fiait, a szeretetre méltó ifjakat egyetemben… az urakat, nevezetes főnököket (Mások szerint: lovagokat és nemeseket), kik mindnyájan lovon ülnek.
Ez 23,24
csataszekerekkel, melyeknek kerekei kaszákkal voltak ellátva.
Veled az ő kemény hadi-törvényeik szerint fognak bánni.
Ez 23,25
mint házasságtörő nőiknek szokták.
a kaldeusok a zsidókat részint levágják, részint az elhamvasztott város romjaiba temetik, részint fogságra hurczolják.
A kaldeusok téged egészen kipusztítanak. Ezek. 16,39.
Ez 23,27
bálványozásodnak.
Miután így a kaldeusok kezeibe esel, nem emlékezel meg többé az egyiptomiakról és ezek isteneiről, kik nem segíthettek rajtad.
miután előbb a bolondúlásig szeretted őket, a kaldeusokat és bálványaikat.
Ez 23,29
mit a szövetség és bálványozás által kerestél.
lássa minden világ, hogy a bálványozás miatt lettél így megbüntetve.
az ő sorsát mérem rád. Lásd Zsolt. 16,5. 59,5.
Ez 23,32
képe a nagy büntetésnek; sz. Jeromos szerint, a súlyos és tartós büntetésnek.
A héber szerint …megiszod, melybe igen sok elfér.
Ez 23,34
E szavak „egészen söprejéig“ nincsenek meg a héberben.
Hogy a harag borából egy csöpp se maradjon a harag-pohárban, tehát magát a poharat is össze kell törnöd, és darabjait elnyelned (mások szerint: a csöppeket darabjairól fölszínod), és végre kétségbeesetten emlőidet szétmarczongolnod. Az egész, képe a legnagyobb inségnek, mely Júdára jövendő vala.
a büntetést azokért.
Lásd Ezekiel 16,21.
Ugyanaz napon, midőn gyermekeiket Moloknak égették, az én templomomba merészlettek lépni, és ünnepeimet tartani.
sőt az én templomomban még bálványokat is emeltek. Lásd Kir. IV. 21,4. Ezekiel 8,3.
Ez 23,40
Lásd Kir. IV. 9,30.
Oliba, a fajtalan asszony, a kaldeusokat (16. 17. v.) követek által hítta magához, és úgy készült elfogadásukra, mint a kéjhölgyek szoktak készülni szeretőik elfogadására.
Te elkészítetted fajtalan ágyadat, asztalt tévén eléd drága eledelekkel, s jó illat terjesztésre és kenésre a szentelt illatszert és kenetet használtad, melyet csak szolgálatomban szabad használni (Móz. II. 30,32.33.). Képlet nélkül: Te elkészűltél a bálványimádásra és bálványlakomákra, s Istennek szentelt szereket is használtál a bálványok szolgálatában. Lásd Ezekiel 16,18.
Sok nép is volt ottan, dics-énekeket zengedezve a bálványok tiszteletére, és azok közt férfiak voltak a pusztából, az arabok; ezek az asszonyok parancsára hozattak elé, az ő különös tiszteletökre. Képlet nélkül: A zsidókhoz a kaldeusokkal mindenféle más népek is jöttek, és velök együtt saját bálványozásaikat végzették; az arabok is hozzájok csatlakoztak, kiket a zsidók kitűnőleg szivesen láttak, s ezek bálványaira nagy kincseket pazarlottak. (Vesd össze: Izai. 65,11.). A héber szerint …s arany pereczeket tőnek (a két fajtalan asszony) kezeire, és szépséges koronákat fejeikre.
Ez 23,43
mind a kettőnek. Lásd 44. v.
ki már azon életkorba lépett, midőn a szenvedély le szokott csillapodni. Mások a hébert így: Csak menjen tovább paráznaságában. El van bocsátva, átadhatja magát a népeknek. Vesd össze: Ezekiel 16,42.
hozzájok.
Ez 23,45
A népek, melyeket ő szövetségre bírt és bálványozásra csábított, még igazak hozzájok képest. Vesd össze: Ezekiel 16,27.51.52.
gyermekeik meggyilkolása miatt. Ama népek, melyekkel paráználkodott, kiknek bálványozását követte a kikkel szövetkezett, úgy fogják őket büntetni, mint házasságtörőket és gyilkosokat. Igy büntettetett meg Olla az asszíriusok által; így fog megbüntettetni Oliba a kaldeusok által.
Mások a hébert így: add őket szétdúlásra és ragadományra.
mint házasságtörőket kövezzék meg, mint gyilkosokat karddal öljék meg.
A bálványozó zsidók irtassanak ki fegyverrel az Istennek szentelt országból, s a rájok mért büntetések által más népek tökéljék el magokat arra, hogy a bálványozásról lemondván, az igaz Istennek szolgáljanak.
annak büntetését.
Kilenczedik évében Szediás király országlásának és Jekoniás király fogságának.
Isten a prófétának kijelenté Jerusalem ostromának kezdetét ugyanaz napon, midőn az ellenség az első készületet tette arra. Ezekiel száz mértföldnél is távolabb volt Jerusalemtől, s igy lehetetlen volt arról tudomással bírnia. Azután tapasztalván, hogy mondásai beteljesednek, meg kellett győződniök, hogy ő igaz próféta, és más dolgokban is igazat fog mondani. Vesd össze: Kir. IV. 25,2. Jerem. 39,1. A héber szerint: mert ma közeledik Babilon királya Jerusalemhez.
A fazék, melyben a prófétának húsdarabokat és csontokat kelle főznie, képe az ostromlott Jerusalemnek, melyben a zsidók el voltak veszendők. Lásd Ezekiel 11,3–11.
Az (5. v.) felhozott barom jó húsdarabjai a velős csontokkal, nem csak a város és ország gazdag és előkelő zsidóit jelentik, hanem átalán a népet, mely vagy az ostrom alatt fogja lelni halálát, vagy fogságra vala hurczolandó. A héber szerint: lapoczkát, és rakd tele azt válogatott csontokkal.
juhot, vagy kecskét.
Ez 24,6
Jaj a városnak, mely szennyétől nem hagyja magát megtisztíttatni!
Hányd ki mind válogatás nélkül; azaz: a zsidókra, kivétel nélkül mindnyájokra fog szállni a büntető itélet, mindnyájan kivettetnek a városból, némelyek már mint holttestek, mások mint foglyok, kik inségre hurczoltatnak.
tartózkodás, irtózás nélkül gyilkoltak Jerusalemben; mint egy sima kődarabon ontották a vért, mely ezt be nem itta, hanem mindenki láthatta.
Értelme ez: Épen mivel oly tartózkodás nélkül ontottak vért, azért voltam kénytelen nekik hirdetni büntetésemet. E vers kezdetén a „hogy“ nem a szándékot, hanem a következést mutatja, mintha így volna. Megengedém, hogy nyilván, tartózkodás nélkül gyilkoljanak, minek következése lett, hogy megbüntettettek.
hogy a fazék felforrjon. Képe az ostromlandó ellenségnek.
Ez 24,10
a fazékban.
Ez 24,10
A héber szerint: Sok fára van szükség, gyujtsanak tüzet.
Kocsonyává, fagyalékká lesz az egész. Képe a közös inségnek, mely külömbség nélkül előkelőt és köznépet érni fog.
Miután Jerusalem lakosai vagy megölettek, vagy fogságra hurczoltattak, a város is fölégettetik, hogy minden gonoszság tökéletesen kiírtassék (Jerom.).
Ez 24,13
Mások a hébert így: A te tisztátalanságod szándékos gonoszság. Mások szerint: megátalkodottság. Mások másképen.
A 12. 13. v. értelme ez: Fáradhatlanúl akart az Isten téged részint a próféták igéje, részint büntető itéletek által megjobbítani, de mindig sikeretlenűl; ezen büntető itélet, Jerusalem megégése sem fog téged megjobbítani; te ismét visszaesel régi bűneidbe, s nem hagysz fel azokkal mindaddig, míg haragomat rád egészen ki nem öntöm. Ez, sz. Jeromos szerint, a zsidók azon gonoszságára vonatkozik, melynél fogva a Messiást megtagadták, minek következése lett Jerusalem elpusztítatása Tírus által, mi rájok hozta ama végső rettenetes itéletet, államuk teljes földúlatását és az ő szétszóratásukat az egész világra; mely itélet, ha rájok minden keserűjét kiönti, végre megjobbítva őket, Istenhez fogja vezetni.
Ez 24,14
ama végső büntető itélet. Lásd az előbbi jegyz.
Ez 24,14
A héber szerint …kimélő és megbánó.
cselekedeteid szerint.
Ez 24,16
feleségedet
E kép megfejtése jő a 21. s követk. versekben.
Ez 24,17
talán fogadott sirató-asszonyok által. L. Jer. 9,17.
Ez 24,17
A fejszalag, mely hajadat összetartja, maradjon fejeden, azaz, ne nyírd magadat kopaszra, mint a gyászolók szokták, és ne ülj mezítláb.
vagy szádat; gyászolási szokás, mi azt jelenti, hogy a gyászidő alatt keveset kell enni.
Ez 24,18
hirdetvén neki az isteni kijelentést.
Gyászjelek nélkül jelentem meg a nép között.
Ez 24,21
ellenségek kezébe adom a templomot.
Ez 24,21
hogy szét ne romboltassék. A héber szerint …tárgyát, lelketek óhajtását.
Némely atyáknak, kik Jekoniás királylyal és Ezekiellel, mint kezesek, Jerusalemből fogságra vitettek, lehettek gyermekeik, kik Jerusalemben maradtak hátra, kik e város bevételekor az ellenséges fegyver alatt estek el.
Jerusalem bevételét a babiloni államokban, mint diadalünnepet, örömjelekkel kellett megülni. E diadalünnepben kénytelenek voltak részt venni az ott lakó zsidók is, és nem volt szabad nyilvánosan gyászolniok gyermekeik halálán, kiket a győzők megöltek. El kellett rejteni fájdalmokat, s csak egymás között sohajtozhattak, ha magokban voltak.
Lásd Ezekiel 12,11.
Mások a hébert így: midőn elveszem tőlök büszkeségöket, örömüket, dicsőségöket, szemeik gyönyörét és lelkeik óhajtását (21. v.).
ha a végrehajtott büntető itélet után egy szemtanú téged mindenről értesít (lásd Ezekiel 33,21.22.).
Az napon, midőn a megmenekedett szemtanú az ő elbeszélése által az egész népséget meggyőzi arról, hogy igazán jövendöltél, növekedni fog bátorságod jövendöléseim hirdetésére, mert abból következtetheted, hogy szavaidnak azután hitelt adnak.
Miután a próféta a büntető itéletet kihirdette a zsidókra, a következő nyolcz részben a szomszéd népekhez fordúl, melyek kárörömmel nézték Jerusalem romlását. E rész nem adja elé, mikor foglaltattak irásba e jövendölések; ez azonban valószinűleg közvetlen a Jerusalem elpusztúlása utáni időszakra esik, azaz, Jekoniás király fogságának 12-ik évére. A próféta hirdeti az azokban említett népeknek, mint már Jeremiás tette vala, az ő vesztöket Nabukodonozor által, ki öt évvel Jerusalem bevétele után, a szomszéd népeket is leigázta.
Ammon (ti ammoniták).
Ez 25,4
az araboknak. Lásd Jerem. 49,28.
Az ammoniták országát ugyanazon kaldeusok annyira el fogják pusztítani, és lakosaitól megfosztani, hogy az puszta Arábia vándorló pásztornépeinek marha-legelőűl fog szolgálni.
Ez 25,5
az ammoniták fővárosát.
Az arabok tevéket használtak (4. v.).
Ez 25,6
kijelentvén kárörömedet.
az ő nagy szerencsétlensége fölött.
Meddig a kaldeus birodalom állott, az ammoniták megszűntek saját nemzet lenni; de annak eleste után, ők is, mint a zsidók, visszatérhettek hazájokba, mint azt nekik Isten megigérte. Lásd Ezekiel 16,53.55. Jer. 49,6.
Ez 25,8
A moabitákról lásd Izai. 15. 16. Jerem. 27. 48. Szeir alatt az edomiták, idumeusok értendők, mivel Szeir hegyén laktak (Móz. I. 36,9.).
Csak oly kevéssé van neki, mint más népeknek, mindenható védistene, ki őket elleneiktől (a kaldeusoktól) megvédhette volna.
Értelme ez: Azért elveszem Moáb erősségét az ő városaitól, és határszélein az erős határvárosokat a kaldeusok kezébe hagyom esni, hogy ezek akadály nélkül hathassanak be és pusztíthassanak el mindent (Jerom.). A váll itt erősség helyett vétetik.
Ez 25,10
Moábot.
Lásd a 3-ik jegyz.
nem mint a népek istenei (8. v.). Az ammoniták és moabiták ellen mondott jövendölés mikor ment teljesedésbe, nem tudatja a szentirás; de József, a zsidó történetíró értesít arról, hogy Nabukodonozor öt évvel Jerusalem elpusztítása után e népeket az egyiptomiakkal együtt leigázta.
Az edomiták a zsidók iránti boszúból biztatták a kaldeusokat Jerusalem bevételekor ezen város teljes elpusztítására. Zsolt. 136,7. Vesd össze: Izai. 34,8.
A héber szerint …és barmot, és elpusztítom azt Témantól Dédanig; fegyver alatt hullanak el. – Téman és Dédan, úgy látszik, délen és éjszakon Édom határ-helyei vagy tartományai voltak. Vesd össze: Jerem. 49,7.8. A zsidó történetiró, József szerint, szinte Nabukodonozor volt az, ki Édomot csakhamar Jerusalem földulatása után elpusztította. Lásd Jerem. 25,21. 49,19.
Ez a babiloni fogság után teljesedett a makkabeusok idejében. Lásd Makkab. I. 5,65. Makkab. II. 10,17.
Ez 25,15
A héberben hozzá van adva: és megvetéssel.
Valamint az edomiták, úgy a filiszteusok is örökös ellenségeik voltak a zsidóknak; úgy látszik. Jerusalem pusztításánál az edomitákkal közösen működtek, s a kaldeusoknak szintén segédkezet nyujtottak.
Ez 25,16
A héber szerint: krétaiakat. Miért neveztettek így a filiszteusok, nincs tudva eléggé; némelyek szerint, mivel Krétából vándorlottak be, mások szerint, mivel Dávid őket vérszolgákúl, kik keretimeknek neveztettek, használta (lásd Kir. I. 30,14. Kir. II. 8,18. 15,18.).
így neveztettek a filiszteusok, mivel a középtenger mellékén laktak, és mivel előbb az asszíriusok és egyiptomiak által népességökből igen kipusztíttattak. Lásd Izai. 14,30. 20,1. Jerem. 25,20.
E boszút Nabukodonozor hajtotta végre, midőn Tírusból Filiszteán át Egyiptomba vonúlt. V. ö. Jer. 47,4.7.
Ez 26,1
Jekoniás király fogságra vitele után, és Szedeciás kormányának 11-ik évében; ugyanazon évben, midőn Jerusalem ostromoltatott (Kir. IV. 25,2. s követk. Jerem. 52,5. s követk.).
az első hónak első napján, mint Ezekiel 30,20. tehát négy hóval Jerusalem bevétele előtt. Mások szerint: A negyedik hónap elsején, melyben Jerusalem földúlatott; mások szerint: Az 5-ik vagy 6-ik hó elsején. Mind ezek azon helyein alapúlnak a jövendölésnek, melyben Tírus város Jerusalem elestét mint már megtörténtet hirdeti, s fölötte kárörömét nyilvánítja (7. v.); azonban már az első hónapban Jerusalem oly keményen ostromoltatott, s oly szorúltságban volt, hogy a tírusiak már akkor előre láthatták elestét, és fölötte, mint már bevett város fölött kárörömüket kijelenthették.
Ez 26,2
Feniciában első kereskedő városa volt a régi világnak. Sziklás magaslaton feküdt a tengerparton, de lakosai csakhamar a tőle csekély távolságra levő szigeteken egy új várost építettek, mely később, miután a parti város elesett, nagy hatalomra vergődött. A kettő ó és új Tírus név alatt lőnek megkülönböztetve.
Ez 26,2
a város, melyen a népek ki s bejártak, nem csak vallási tekintetből, hanem kereskedés végett is. A kereskedelmi út Arábián át és Jerusalemen részint Joppéba, Jerusalemnek középtengeri kikötőjébe, részint Tírusba vezetett.
a kapu, azaz, annak forgalma.
A következő jövendölés (26. 27. 28,20.) Tírusnak nem csak közelebbi szomorú sorsáról szól, melyet Nabukodonozor hozott rája; hanem az ő végromlásáról is, melyet nagy Sándor készített neki, ki azt teljesen lerombolta. Ugyanis közönségesen láthatni a prófétáknál, hogy ők a hasonló eseményeket, habár időre nézve egymástól igen messzire esnek is, egymáshoz és egymásba illesztik; úgy itt is ama viszontagságok, melyeket Tírus városa különféle időszakokban szenvedett, egymáshoz és egymásba vannak szőve. Vesd össze: a bevez. a prófétákhoz 3. sz. alatt, s a Tírus felől Izaiás által 23. r. mondott jövendölést.
Ez 26,4
Én egészen és teljesen szétrombolom, s a földszinnel egyenlővé teszem.
láthatóvá teszem a kősziklát, melyre az építve van.
Ez idő jártával teljesedett, miután új Tírust nagy Sándor egészen lerombolta, s mint az utazók beszélik, még mai napig is, ama helyen, hol Tírus állott, halászok valóban szárítják és kivetik hállóikat. Mások a hébert így: Varsa-szárító és hálló-vető helylyé leszen; mert én stb.
Ez 26,6
a hozzája tartozó s neki hódoló városok.
Mind a ketten, Nabukodonozor úgy mint nagy Sándor elpusztították Tírus környékét, és népét majd egészen kiírtották.
Ez 26,7
a közönséges úton (lásd Jerem. 1,14.), hogy ne kényszerűljön a pusztán át vonúlni.
A zsidó történetiró, József szerint, ki régi s ma már nagy részt elveszett történelmi müvekből merített, Nabukodonozor Tírust tizenhárom évig ostromlotta, mig végre bevehette (586. évb. Kr. e.); az ő megszállása, úgy látszik, csupán ó Tírusra szól (lásd 3-ik jegyz.), mivel új Tírus még akkor igen jelentéktelen lehetett. – Régibb és ujabb írásértelmezők Tírus bevételét Nabukodonozor által kétségbe vonták azért, mivel a görög és római történetírók arról hallgatnak, és a bizonyítványok, melyeket József fölhoz, a városnak egyedűl csak ostromáról és nem bevételéről szólnak; azonban a romai és görög történetírók több eseményről hallgatnak, melyeket a szentírás elbeszél; és hogy Tírus Nabukodonozor által nem csak ostromoltatott, hanem meg is aláztatott, mutatja azon körülmény, hogy a tírusi királyok között ezen ostrom után egy Merbal nevű babiloni említtetik. Valószinűleg a tírusiak keményen szorongattatván a kaldeusok által, a várost kemény föltételek alatt ezeknek föladták, és fölötte az uralmat ettől kezdve a persa korszakig gyakorlották.
Ez 26,8
Lásd a 10-ik jegyz.
Itt a paizs alatt, úgy látszik, ama védfödélt kell érteni, mely a harczosok fejei fölött összetartott pajzsokból alakúlt, hogy annak oltalma alatt a faltörő kosokat alkalmazhassák.
A héber szerint mások így: gépeivel (hajitó gépeivel), melyekből nagy köveket hajítottak a tornyokra.
résén. Értelme ez: Nabukodonozor oly elpusztított városba fog bevonúlni, mintha azt ostrommal vette volna be.
Mások szerint: a te erős képszobraid (bálványaid, kikben erődet helyezted). Mások szerint: A te erős őrsereged.
Mivel Nabukodonozor a város meghódolása után valószinűleg bevonúlt abba (13-ik jegyz.), így e vers tulajdonképen Tírusnak nagy Sándor által lett leromboltatására (Kr. e. 332. év.) vonatkozik. Ez Tírust fenekestül fölforgatta, s általa e vers utolsó szavai betű szerint teljesedésbe mentek. Ugyanis, hogy a szigeten levő városhoz, új Tírushoz juthasson (3-ik jegyz.), a parttól kezdve a szigetig töltés-gátat építtetett, s e végre ó Tírus köveit és romjait a tengerbe hányatva használta, mint a történetírók tanúsítják.
Akkor vége lesz a te dölyfös örömednek. Vesd össze: Jerem. 16,9.
Ez 26,14
Lásd a 8-ik és 9-ik jegyz.
A Nabukodonozor által elpusztított ó Tírus ismét hatalomra vergődött új Tírusban (Izai. 23. r. 28-ik 29-ik jegyz.); hanem a nagy Sándor által összerombolt új Tírus soha többé föl nem épült.
Európa minden nyugati tengermelléke, melylyel Tírus kereskedést űzött.
A héber szerint …megrendűlnek elveszteden.
a tengert, azaz, sok népet.
Ez 26,20
Mások a hébert így: a hajdankor népéhez.
Ez 26,20
az alvilágba.
a földön.
Miután nagy Sándor Tírust Krisztus előtt három századdal lerombolta, annak maradványai mindinkább elenyésztek, úgy hogy a keresztény időszakban, midőn Isten a földön kitüntette dicsőségét, majdnem minden nyomai eltűntek. Lásd a 9-ik jegyz.
Kulcs lévén minden tengerhez.
Ez 27,4
Én vagyok a legdicsőbb város, és uralmam alatt vannak a tengerek. Vagy: Én a tengeren vagyok, minden megtámadás ellen biztosítva. A héber szerint: a tenger szivében van határod (uralmad kiterjed a tengerekre).
A héber szerint …helyezve. Építőid tökéletes ékességüvé tettek tégedet. A tírusi épitészek nevezetesek voltak. Lásd Kir. II. 5,11. Kir. III. 5,18.
Ez 27,5
Szanir egyik csúcsa az Antilibanonnak.
a hajóoldalakat és födélzetet.
A héber szerint …hajószékeidet Kittim szigeteiből való puszpángból, elefántcsonttal (kirakva). A sz. irás Kittim szigetei alatt a középtenger szigeteit, s görög és Olaszország tengermellékeit érti. Kitünőleg híres volt a korzikai puszpáng.
Ez 28,7
A héber szerint …selyemből voltak vitorláid, s zászlóid gyanánt lobogtak.
Ez 27,7
Görögország.
sátortakaróid, melyek a födélzeten hajósátrakúl kifeszíttettek, vagy átalán a hajón használt takaróid.
Aradus sziget a fenici tengermelléken.
Ez 27,9
város a fenici tengermelléken, mely a görögöktől Biblosnak neveztetett.
A héber szerint: Gebal vénei és ahhoz értői laktak nálad, hajóid kijavítása végett.
Ez 27,10
Kisásiából, mint vitéz harczosok ismeretesek.
Ez 27,10
Afrikából. A héber szerint: futeiak (mórok).
A paizst, sisakot és egyéb fegyverzetet a régiek ékességűl falaikra és tornyaikra függesztették.
Ez 27,11
Lásd a 10-ik jegyz.
azaz: sz. Jeromos szerint vitéz harczosok, a görög szótól „pygme“ harcz. A héber szerint: gammadimok, Gamades vagy Gamabes nevű fenici város lakói. – A bástyák és tornyok őrizetét a tírusiak csak saját nemzetbeli vitézeikre bízták.
Ez 27,12
A héber szer: Tarzisi (Tartesszusi Spanyolországban).
A héber szerint: Tarzis kereskedésben volt veled kincsei sokaságával, ezüsttel, vassal stb.
Ez 27,13
a tibarenusok a fekete tenger déli partjának közelében.
a moszki hegységekben a fekete tenger keleti partján lakó népség, mely később éjszakra egész a mai Moszkváig terjeszkedett.
Ez 27,14
Őrményországból, melyet a régi földleirók lovai sokasága és szépsége miatt dicsérnek.
a lovászok, kik a lovakkal és öszvérekkel bántak, szintén eladók voltak.
ma Daden, arab törzs a persa tengeröböl közelében.
Ez 27,16
mivel különféle műveidhez mindennemű anyagra szükséged volt.
Ez 27,16
Mások a hébert így: gyöngyöket.
Ez 27,16
A héber szerint: korallokat. Mások másképen.
Igy adja fordításunk e szót Izai. 54,12. Mások másk.
A héber szerint: gabonát Minnitből (egy városból a Jordánon túl az ammoniták tartományában). Bir. 11,33.
Ez 27,18
Lásd a 25-ik jegyz. vagy: kereskedelmi ügyeid sokasága miatt.
Ez 27,18
Mások szerint: helboni borral.
Mások szerint: finom gyapjúval.
Ez 27,19
Dán városa Palesztina éjszaki részén. Mások másk.
Ez 27,19
A héber szerint: Vedan, Javan és Mehusal; valószinűleg arab helységek.
Mások a hébert így: kázia.
Helység Édomban (Izai. 21,13.).
Ez 27,21
Lásd Izai. 42,11.
árúik további kelete által.
Helységek boldog Arábiában közel a persa tengeröbölhöz.
Ez 27,23
Helységek Mezopotamiában.
Ez 27,23
A héber szerint: Széba, különböző a fönebbi Szábától (22. v.), de szintén arab helység, vagy Széba Szerecsenországban, Meroe.
alkalmasint valami hely Asszíria közelében.
A héber szerint …sokféle árúval, kék és himzett kelmékkel drága czédrusfa szekrényekbe göngyölve, és kötelekkel erősítve, a te vásáraidon.
Ez 27,25
A héber szerint: tarzisi hajóid, azaz, spanyolországi vitorlás hajóid.
Messzeterjedő tengeri utaidon, melyeket nagy hajóiddal tehettél, emelted ennyire kereskedésedet.
Ez 27,26
A régieknek hajózásaiknál a partok mellett kellett tartaniok, mivel nem volt delejtűjök, a nyilt tengeren az eltévedés veszélyének voltak kitéve.
Helyesebben a héber szerint: a nyugati szél; t. i. Nabukodonozor, nagy Sándor; kik nyugatról jöttek Tírus ostromlására. Tírus itt hajóhoz hasonlíttatik.
A héber szerint: A te kincseid, kereskedőid, árúid, hajósnéped, evezőid, hajó-ácsaid, árú-szállítóid és népednek stb.
Mások a hébert így: az elővárosok. Mások szerint: tengermellékek.
csolnakokra, hogy gyorsan partot érjenek, s így a hajótörést elkerűljék.
gyászolás jeléűl. Lásd Jerem. 6,26.
Lásd Jerem. 48,37.
Még utánok gyermekeik is siralom-éneket kezdenek stb.
Ez 27,33
a távol szigetekről és tengermellékekről.
A héber szerint: áruid.
A héber szerint: most eljött ideje, hogy megrontattál a tenger által (vagy tengeren); kereskedésed és egész népsokaságod a tenger mélyébe sülyedett.
Ez 27,36
az álmélkodás és csodálat kifejezése, mint Jerem. 49,17. 50,13.
Lásd Ezekiel 26. r. 6-ik jegyz.
Ez 28,2
A tírusi állam és város ellen mondott jövendölés után következik a büntetőitélet hirdetése Tírus királya fölött. Mivel az előbbi jövendölés nem csupán a Nabukodonozor, hanem a nagy Sándor által előidézett baleseményeket is magában foglalja, úgy látszik, hogy itt nem csupán a Nabukodonozor idejében uralkodó Itobal értendő, hanem egyszersmind és különösen Tírus utolsó királya, kit nagy Sándor fosztott meg országától és koronájától; kiváltképen értendő pedig a tírusi királyság.
Ez 28,2
Isten vagyok a tengeren, korlátlanúl uralkodom azon.
Az utórész következik a 6. v. A 3–5. v. itt közbe van szúrva.
a te véleményed szerint. Dániel akkor a babiloni udvarnál élt, s a legnagyobb bölcseség hirében állott. Kora ifjúságában megfejté Nabukodonozor király álmát az érczszoborról. Lásd Ezekiel 14,14. Dán. 2,48.
A te bölcseségeddel, mint te gondoltad, holott pedig minden csak az én adományom volt.
mint te vélted.
Ez 28,7
a kaldeusokat, később nagy Sándor hadseregeit.
drágaságaid ellen, melyekről azt hitted, hogy tenbölcseséged által szerzetted.
Ez 28,8
képzelt magasságodról. A héber szerint: a mélységbe (verembe) taszítanak le.
úgy, hogy sok sebbel terhelve meghalsz, mind a mellett, hogy a tengeren és annak birtokában biztosnak hiszed magadat.
az istentelenek, a bálványozók halálával, az örök halállal halsz meg. Még ma is mondják a zsidók: Halj meg, mint egy Goi (pogány, más vallásu). A zsidók nagy gyalázatnak tartották, körűlmetéletlen által megöletni. Lásd Kir. I. 31,4.
A sz. atyák legtöbbjei úgy tekintik itt következő leirását a tírusi király hatalmának és bukásának, mint prófétai előképét Lucifer és pártja egykori dicsőségének és elestének mennyben és földön.
Te tökéletes kinyomata Isten hasonlatosságának (gúnyosan van mondva)! Lásd a 2. vers.
Ez 28,13
Úgy élsz Tírusban, mint paradicsomban.
Ez 28,13
Mások némely részben másképen nevezik. A te királyi palástod a legértékesebb drágakövekkel volt fölékesítve.
A héber szerint: a dobok és sípok készen állottak stb. Zeneszóval ünnepelték meg születésedet.
Ez 28,14
a szárnyait kiterjesztő (vesd össze: Kir. III. 6,23. s követk.).
Ez 28,14
az erős, kibe Isten letevé hatalmát, hasonló a frigyszekrényen levő kerubokhoz, az Isten hordozóihoz, a törvény oltalmazóihoz.
Ez 28,14
Mint a kerubok a Sion szent hegyén voltak a szentélyben, úgy tettelek téged magas helyre, mely minden megtámadásra nézve megközelíthetlennek látszott.
t. i. a palotában, mely nem csak aranynyal, ezüsttel, hanem ragyogó drágakövekkel is föl volt ékesítve. A régieknél szokás volt a falakba és talajba is gyöngyöket és drágaköveket rakni ékességűl.
A kereskedő állam, Tírus, kezdetben jótékony volt az emberiségre nézve; hajózása által elémozdította a népek között a barátságos közlekedést, megismertette velök az idegen országok terményeit, s ez által őket hálára buzdította a világ jóságos Teremtője iránt. Tírus kitűntette magát a kereskedelmi becsületességben s a szomszéd izraeliták iránti békeszeretetben is, különösen Dávid és Salamon alatt. Idővel a becsületesség csalássá fajúlt a tírusiaknál, a békeszeretet kárörömmé (Ezekiel 26,2.), az erényesség elveteműltséggé, úgy hogy közlekedésök más nemzetekkel nem volt többé ezekre nézve jótétemény, hanem erkölcsi romlásra vezető alkalom.
Ez 28,18
alkalmat adtál, hogy elleneid (a kaldeusok és görögök) rádtámadtak, és a te szent hegyedet (14. v.) elpusztították.
A tűz, mely Tírusban ennek vesztére támadandó vala, a háború volt, melyet az ő esztelen, elbízott viselete a nagy hatalmasságok iránt idézett elé.
Szídon, Fenicia legrégibb városa, anyja volt Tírusnak; de a leány csakhamar hatalmasabb lett anyjánál, ezt magától függővé tette. Vesd össze: Izai. 23,4. Szídon kereskedésben lévén Tírussal, részes lett ennek vétkeiben. Jerem. 25,22. 27,3. szintén azon országok között említi, melyeket Nabukodonozor meghódítandó vala.
Ez 28,22
rajtad végrehajtott büntető itéleteim által.
szent és igazságos bírónak fogok tartatni.
Ez 28,24
Egy nemzet sem okozott Izrael házának annyi kárt, mint Szídon, midőn Jezabelt, Etbaal király leányát adta neki királynőűl (Kir. III. 16,31.). Mert ez által hozatott be a bálványozás minden utálatosságával átalán Izrael országába.
Az izraeliták gonosz szomszédai voltak a szúró tövisek. Csak miután e szomszédok a tírusiakkal és szídoniakkal együtt megaláztatnak, akkor fog Izrael biztosan és nyugodtan lakni országában. Ez a makkabeusok idejében történt meg. A héber szerint: És Izrael házának nem leszen többé tüskéje, mely Izraelt megsérti, és tövise, mely neki fájdalmat szerez köröskörűl mindazoktól, kik őt megvetik.
mint igazságos Isten, ki az ő igéreteit szentűl megtartja.
Vesd össze: 28-ik jegyz.
Ez 29,1
Kr. el. 589. évb. Jerusalem ostroma alatt, Szedeciás uralkodásának és Jekoniás fogságra vitelének tizedik évében.
A héber szerint: tizenkettedik napján.
Sz. Jeromos szerint, e jövendölés átalában mindazon Fáraókra szól, kik a kaldeusi uralom ideje alatt Egyiptomban voltak; mások szerint a Jerem. 44,30.-ban említett Efree vagy Apries értetik, ki ez idő tájban (2-ik jegyz.) uralkodott, kire azonban e jövendölés minden része nem alkalmazható.
Ez 29,3
krokodil.
Ez 29,3
A Nílus és ennek ágazatai között.
A folyóvizet, mely engem oly gazdagon táplál, senki sem veheti el tőlem, s én enmagamnak köszönöm hatalmamat és országomat.
Ez 29,4
A héber szerint: horgot.
és azokat veled együtt kihúzom.
A 4. 5. v. értelme: Én téged, krokodil! mind a veled tartó halakkal együtt megfoglak, és azokkal együtt kihúzlak a folyóból, melyben te oly biztosnak hitted magadat, és a pusztába vetlek a vadak eledeléűl. Képlet nélkül: Én tégedet, Egyiptom királya! daczára erős helyzetednek, a hozzád híven ragaszkodó népekkel együtt országodból kiviszlek, és a pusztába vezetlek, s ott téged tieiddel együtt halálra adlak, hogy temetetlenűl maradtok. Melyik ellenség hozta mindezeket Egyiptomra, az irásértelmezők különféleképen magyarázzák. Hogy ez ellenség alatt a kaldeusokat kell érteni, kitűnni látszik a 18. v. s a 30,20–26. 32,11.-ből. Prófétánk jövendölésének minden körülményeit nem lehet ugyan az egyiptomi és kaldeus történetekből kimutatni, mint azokat a pogány irók elbeszélik; de ez mitsem bizonyít alaposan a jövendölés ellen, miután ezen történelmi adatok hiányosak, és egymással sokszor ellenkeznek. Összehangzólag a fönebbi hét verssel, József, a zsidó történetíró beszéli, hogy Nabukodonozor az egyiptomi királyt megölte, és helyette a trónra mást ültetett.
azért, hogy te (Egyiptom) Izrael népének segedelmet igértél, holott tehetetlen, erőtlen voltál, mint a nádszál, melyre a ki támaszkodik, összeroskad.
az egész kart, mely helyett itt a váll tétetik, a mennyiben az összetört nádnak éles hegyei azt megsértik. Egyiptomnak biztalan segélyéről lásd Kir. IV. 17,3–6. 24,20. 25,1.
vagy inkább, mint a héberben van: Migdoltól (azaz egyik éjszaki határ-város tornyától) Szieneig (Egyiptom legszélsőbb déli városáig), Szerecsenország határaig.
Ez 29,11
azaz: egészen elpusztúl.
A kaldeusok által annyira elpusztíttatik, hogy negyven év kell hozzá, míg ismét fölüdűl. Más értelmezők e negyven év alatti pusztúlás állapotára vonatkozólag megjegyzik, hogy miután azt a történelemben nem lehet kimutatni, isteni fenyegetés volt az, mely hasonlólag más ilyenhez, p. o. a Ninive város fölött (Jónás próféta által) mondott fenyegetéshez, isteni irgalomból nem ment egészen teljesedésbe.
Ez 29,12
Az elpusztított tartományok és városok az edomiták-, moabiták- és egyebekéi, melyeket Nabukodonozor Jerusalem földúlatása után elpusztított.
Egyiptommal a kaldeusok alkalmasint úgy bántak, mint Júdával. A lakosokat, kik nem futottak más országokba, nem vesztek el éhség és mirígyhalál által, vagy nem estek el fegyver alatt, Nabukodonozor fogságra hurczolta. Az oda jutott zsidókról mondja József, a zsidó történetíró, mit Jeremiás nekik előre megjövendölt, hogy Egyiptomban éhség, háború és mirígyhalál által fognak elveszni. Jerem. 42,15–22.
Ez 29,14
Fatures, Tébais tartomány felső Egyiptomban, s itt egész Egyiptom helyett vétetik.
A negyven esztendő vége, úgy látszik, azon időre esik, midőn Círus a kaldeus birodalmat megbuktatta, és a fogoly népeknek megengedte, hogy a kaldeus tartományokból hazájokba visszatérhessenek; mert a kaldeusok semmi foglyokat sem eresztettek el (Izai. 14,17.).
Egyiptom ez időtől nem emelkedett többé a nagy országok közé, s a persa, görög és romai világbirodalmakhoz képest, igen kicsiny maradt. A persák alatt kisérlette meg kivívni függetlenségét, de még mélyebben megaláztatott, s azóta mindig idegenek uralkodtak fölötte, u. m. nagy Sándor, a ptolomeusok, romaiak, saracének és törökök.
Izrael nem jő többé kisértetbe, hogy Isten parancsa ellenére Egyiptomban bizakodjék, és vele szövetkezzék. A héber szerint …bizodalomúl, mi ama gonoszságra emlékeztet (melyet elkövettek), midőn hozzájok folyamodtak.
Kr. e. 572. évb. A következő jövendölést Ezekiel 17 évvel később vette, mint az előbbit, azon évben, midőn Tírus elveszett, mikor Jerusalem már 14 év óta rom-halom volt.
Nabukodonozor Tírust 13 évig ostromlotta (Ezekiel 26. r. 13-ik jegyz.). Miután bevette, a városban kevés zsákmányt talált, alig egyebet, mint üres házakat, vagy azért, mivel a tírusiak vagyonukkal a szomszéd szigetekre menekedtek (Izai. 23. r. 14-ik jegyz.), vagy mivel a győző hatalmába jutott város megadásakor kikötötte, hogy a zsákmányolástól megkiméltessék.
Nem tudni bizonyosan, mikor pusztította el Nabukodonozor Egyiptomot; minthogy Tírus ostroma alatt igázta le a moabitákat és edomitákat, valószinűleg Egyiptomot is akkor támadta meg; hanem ez ország teljes meghóditása és elpusztítása csak Tírus bevétele után történhetett meg.
Ez 30,17
azért, hogy az én ostorom, hogy büntető itéleteim végrehajtója volt.
Ez 29,21
mikor Nabukodonozor Egyiptomot elpusztítja, és hadjáratai után visszatér Babilonba. Ez időben Dániel nagy tekintélyre jutott a babiloni udvarnál Nabukodonozor álmainak megfejtésével (Dán. 2.), s ez által nagy szolgálatot tett nemzetének. Nem sokára ezután Evilmerodak, Nabukodonozor fia, kihozta a börtönből Jekoniás királyt (Kir. IV. 25,27.), kinek unokája, Zorobabel, a zsidókat a fogságból Palesztinába visszavezette.
mert mikor e jövendölés beteljesedik, azután szabadon fogsz beszélni, mivel téged igaz prófétáúl elismernek.
Oh mily boldogtalan nap az, mely rátok következik, egyiptomiak!
Ez 30,3
Az Úr napja az, melyen az Úr különösen kegyelemadónak vagy büntetőnek mutatja magát; itt az utóbbi értetik.
azon idő, melyben az egyiptomi népek megfenyíttetnek.
Ez 30,4
a déli szomszéd országon, hasonló sors miatt.
Ez 30,4
Egyiptom.
gazdagsága, hatalma.
Ez 30,5
Más olvasás szerint: Núb, a núbiaiak, szinte szomszédok, mint az előbbi afrikai népek.
Ez 30,5
az Egyiptomba vándorlott zsidók (Jerem. 42,14.).
az egyiptomiak segédnépei az övéhez hasonló sorsra jutnak.
A héber szerint …kevélysége. Migdoltól Szienesig fegyver alatt hullanak el, úgymond az Úr Isten. L. 10. v.
Lásd Ezekiel 29,12.
háborút (Zsolt. 77,63. Izai. 42,25.).
Az napon, mikor Egyiptom meglátogattatik, a segédnépek közt volt szerecsenországiak lehajóznak a Niluson Szerecsenországba, hogy oda a szomorú hirt elvigyék, és Szerecsenország bizodalma Egyiptom iránt meg fog szűnni.
a Nílust az ő csatornáival.
Ez 30,13
Memfisben, közép Egyiptom fővárosában, isten gyanánt különösen tiszteltetett Ápis, a tulok, mint a nemző természeterő jelképe.
a pusztúlásnak ama negyven éve alatt (Ezekiel 29,11.), vagy azután (hogy Nabukodonozor meghódítja) megszűnnek a belőle származott fejedelmek, és csak idegenek fognak rajta uralkodni, mi meg is történt. Lásd Ezekiel 29. r. 19-ik jegyz.
Ez 30,14
Felső-Egyiptomot.
Ez 30,14
Lásd a 12-ik jegyz.
Ez 30,14
Zoan, vagy Tanis, főváros volt alsó Egyiptomban.
A héber szerint: No, a régi Thébe város felső Egyiptomban. Sz. Jeromos a hires Thébét, Egyiptomnak az ő idejében legnevezetesebb városa, Alexandria nevével jelzi. Lásd Jerem. 46,25.
azaz: Sárvárosra. A héber szerint: Sin (mi ugyanazt jelenti); nevezetes erősség volt Egyiptom éjszaki határán Palesztina felé.
Ez 30,17
Város alsó Egyiptomban. Lásd Jerem. 43,13.
Ez 30,17
Város a Nílus keleti ágánál.
a városok, a többi népség.
Ez 30,18
határerősség alsó Egyiptomban, hol Fáraónak székhelye volt. Lásd Jerem. 43,9.
a többi városok.
Jekoniás elhurczoltatásának 11-ik évében. Három hónapra a következő jövendölés után, mely valamivel korábbra esik az előbbinél, Nabukodonozor Jerusalemet bevette.
Ez valószinűleg az egyiptomiak első leveretésére vonatkozik, midőn a zsidók segítségére akartak jőni. Jerem. 37,6. Mások szerint az Eufrates melletti vereségre vonatkozik. Jerem. 46,2.
A héber szer: és összezúzom az ő szintúgy erős mint eltört karját. Értelme: Egyiptomnak még hátralevő erejét is tönkre teszem.
Lásd Ezekiel 29,12.
Harmincznyolcz nappal Jerusalem bevétele előtt, midőn a fogoly-zsidók Kaboras folyónál még mindig várták, hogy az egyiptomi király Jerusalemet az ostromtól fel fogja szabadítani.
Mihez hasonlítsam nagyvoltodat, s egyszersmind bekövetkezendő elestedet?
Asszíria királya és az ő országa.
Ez 31,4
A Libanon völgyeiben a hegyi patakok gyakran úgy megáradnak, hogy a czédrusfák mély vízben állanak, mi ezen fák növekedését igen előmozdítja.
A víz, képe az asszíriusok hatalmának és gazdagságának, melyben az általok legyőzött népek uralmok alatt kisebb nagyobb mértékkel mindnyájan részesűltek.
Ez 31,6
A héber szerint: És midőn kiterjeszkedett, ágain stb.
Képlet nélkül: Igen sok, bel- és külföldi nép talált oltalmat az asszíriai uralom kormánypálczája alatt, s ezzel hatalomra és jólétre törekedett.
Ez 31,8
az Isten kertében, a világon.
A héber szerint: nem hasonlítottak ágaihoz.
Ez 31,11
Nabopalasszárnak, vagy, fiának, Nabukodonozornak.
vagy: gonoszsága szerint eltaszítottam őt.
A kaldeus Nabopalasszár, az asszíriai hadsereg fővezére, Méria helytartójával, Asztiagessel összeesküdött ura, az asszíriai király ellen, Ninivét megszállotta, bevette, a királyt megölte, s így véget vetett az asszíriai birodalomnak, körűlbelűl 38 évvel Júda-ország elpusztítása előtt. Erre Nabopalasszár, Nabukodonozor atyja, a kaldeus birodalmat alapítá, Asztiages Média fölött uralkodott.
A népek, melyek előbb az asszíriai birodalomnak voltak alávetve, diadalt ültek ennek elestén, és hasznot vontak bukásából. Lásd az előbbi jegyz.
Ez 31,14
az asszíriusok.
Asszíria rettentő elestéből tanúlják meg minden királyok, hogy jólétök- és hatalmokban föl ne fuvalkodjanak.
Ez 31,15
midőn Asszíria oly mélyen elbukott.
Ez 31,15
a szerencsétlenség tengerével.
Ez 31,15
azt, mi elestét gátolhatta, hatalmát gyámolíthatta volna, megvontam tőle (4. v.).
Midőn Asszíria elesett, gyászba borítottam a királyokat, mivel Asszíria elestében tulajdon viszontagságukat kelle látniok. A héber szerint …siralmat szerzettem, és elzártam előtte a mélységet, és meggátoltam az ő folyóvizeit, és visszatartottam mély vizeit; úgy hogy bánkódott fölötte a Libanon, és a vidék fái mind gyászruhákba öltöztek.
Más népek királyainak a halál országában vigasztalásúl szolgált, hogy az asszíriai birodalmat az övéikhez hasonlólag elesni látták, s ezt a fennmaradt országoknak még élő királyai is szivesen nézték.
Ez 31,17
a még fennálló országok élő királyai.
és mindazok, kik Asszíriát segítették, kik, mint az asszíriusok, a földön gonoszúl cselekedtek, egyenlő sorsban fognak vele részesűlni, és hozzájok csatlakozni a népek között. Mások a hébert így: és mind az, ki őt segítette, és árnyéka alatt ült a népeknek közepette (tőle gyámolíttatott).
Ez 31,18
Melyik királyhoz hasonlíthatnálak téged alkalmasabban, oh Fáraó! mint az imént jellemzett asszíriai királyhoz?
Ez 31,18
a föld királyaival, a világ királyaival.
Lásd Ezekiel 28,10.
Jekoniás elhurczoltatása óta, Kr. e. 586. évb.
Ez 32,2
a krokodilhoz a Nílusban, mely tengernek is neveztetik. Lásd Ezekiel 29,3.
Ez 32,2
vagy: hatalmasan hánykódtál a folyókban. – Nagy harczi kedved volt erősségedben. Lásd Ezekiel 29,3. A héber szerint: te zajongtál folyóvizeidben. Mások másk.
A krokodil gyakran fölzavarja a Nílust, s fölötte zajongva hánykolódik benne. Lásd Jób 41,9–12. Képlet nélkül: Kemény zsarnok-uralommal tartottad népeidet hatalmad alatt. A vizek itt népeket jelentenek.
Lásd Ezekiel 29,4.5.
A héber szerint …elhányom, és maradványaiddal betöltöm a völgyeket. Értelme ez: Egész Egyiptomban fognak szerte heverni a megöltek.
Ez 32,6
Mások szerint: a patakok.
Egyiptomnak lakott része egy keskeny tartomány a Nílus mind két oldalán, mely Kairotól Osvanig (Szieneig) két sor hegygyel van bezárva. Azért mondatik itt: Megnedvesítem a földet bűzhödő véreddel a hegyekig.
Képe a nagy leveretésnek és nagy szerencsétlenségnek, melyet Egyiptom bukása fogott vonni maga után.
kik belőled fogságra vitettek.
Mások a hébert így: minden pillanatban.
L. Jer. 25,19. 43,9. s köv. Ezek. 29.
A héber szerint …sokaságodat, a legerősbek által a népek között; mindnyájan stb.
Mások így: a nagy vizeken, a mocsárokban legelnek. Lásd Móz. I. 47,6. Egyiptom különösen lótenyésztéséről volt nevezetes (Kir. III. 10,28.29.).
mert ember és barom nem zavarja föl azt többé. Képe a legnagyobb pusztításnak.
azaz: a népek, részvétből vagy félelemből.
Lásd 1. v.
Ez 32,18
a leghatalmasabb pogány tartományokkal együtt.
Hirdesd végvesztöket. A próféták gyakran megbizatnak annak cselekvésére, mit csak hirdetniök kell. L. Izai. 6,10.
Mivel vagy jobb, mivel érdemeltél jobb sorsot, mint a többi nemzetek? – Itt kezdődik a siralom-ének.
Ez 32,20
az egyiptomiak.
Ez 32,20
annak, ki azt Egyiptom ellen fogja használni.
letaszítják Egyiptomot az alvilágra.
Lásd Izai. 14,9.10.
Ez 32,22
egyszersmind Asszíria királya.
A pokolbeli lakás sírnak neveztetik; azért mondatik a bűnösökről, hogy a pokolban temettettek el. Luk. 16,22.
Asszíriának és királyának.
Az elamíták az asszíriaiak szomszédai voltak, régi harczos nép, melynek már Ábrahám idejében volt királya. Lásd Móz. I. 14,1. Országuknak Nabukodonozor által leendett elpusztitását Jeremiás jövendölte meg 49,34–39. és Ezekiel itt a jövendölés teljesűlését adja elé.
Ez 32,25
Igy kell itt fölfogni a héber szerint a latin „ejus“ és „illius“ névmásokat.
pogányok, istentelenek.
Lásd Ezekiel 27,13.
Ez 32,27
Ők nincsenek ama hősöknél az alvilágban, kik habár szintén mint istentelenek, de a becsület harczterén kezeikben kardjaikkal estek el, mialatt ezek gyáván megadták magokat, és csak álnok megrohanásaik miatt voltak a népek rémitői. – A régiek harczosaikat fegyvereikkel együtt tették sírba; erre van itten czélzás.
Ez 32,27
Mózoké és Túbalé.
egészen megrögzött gonoszok. Mások szerint: Gonoszságuk (büntetésök) csontjaikban van, azaz, bűnhödniök kell azért.
Egyiptom, Fáraó.
Édom akkor, midőn e jövendölés tétetett, még nem volt meghódítva Nabukodonozor által; hanem egy még korábbi jövendölés szerint, Nabukodonozor által vala megfenyítendő; mi valószinűleg akkor történt meg, midőn ezen király Egyiptomot elpusztította. Lásd Jer. 49,7.
Ez 32,30
A héber szerint: mind a szídoniak. Az éjszaki királyok Szíria királyai. Ezeknek és Szídon tartományának, még Egyiptom bukása előtt kellett elesniök.
Ez 32,30
kik őket meg nem menthették. A héber szerint …megöltekhez, minden (általok terjesztett) rettentésök és erősségök daczára.
mint istentelenek, körűlmetéletlenek.
A héber szerint: mert én az ő (Fáraó) rettentését bocsátom stb.
Jekoniás elhurczoltatása után a 12-ik évben. (Ezekiel 32,17.) mindjárt Jerusalem elpusztítása után, úgy látszik, kevéssel az alább (21. v.) következő jövendölés előtt.
A héber szerint: maga közől.
önmaga lesz oka halálának.
tulajdon, bűnös gondatlanságában.
A próféta tiszte, szabadon és nyiltan szólani; a nép kötelessége, hallgatni és engedelmeskedni.
E helyen a bűnös lelki halála forog szóban, mert oly halálról van szó, mely elfordítható (11. v.), a természetes halálról pedig ezt nem mondhatni; itt a halál jelképe alatt a fogságot sem lehet érteni. Sz. Jeromos is a lelki halált érti. E szerint, jelen hely értelme ez: Ti ugyan azt mondjátok: Vétkeink lenyomnak bennünket, és uralmat vettek rajtunk, úgy, hogy alattok elepedünk, hogyan lehetne reményünk az élethez? nekünk a bűn halálával kell meghalnunk. Az embereket, úgymond sz. Ágoston, veszélybe ejtheti mind a remény, mind a reménytelenség; a remény, ha azt mondják: Az Isten jó, úgy fog cselekedni, mint én óhajtom; a reménytelenség, ha azt mondják: Mi úgy is el vagyunk kárhozva, miért ne tennők, a mi kedvünkre vagyon? De azokat, kik túlzók a reményben, inti a bölcs, hogy a megértést ne halaszszák, mert a harag hirtelen elétörhet; azoknak pedig, kik kevéssé reménylenek, mondatik: A mely nap megtér az istentelen, elfelejtem minden ő gonoszságát:
Vesd össze: Ezekiel 18,21–28.
Lásd Ezekiel 18,29.
súlyos bűnöket.
Kr. e. 587. évb. Szedeciás király országlásának 11-ik évében, a negyedik hónak ötödik napján vétetett be Jerusalem (Jerem. 39,2.); Jekoniás elhurczoltatása után a 12-ik évben, ezen év tizedik havában jött arról tudósítás a Kaboras folyó mellett levő foglyokhoz, azaz, mindjárt a bevétel után. A próféta azon évet, melyben Jekoniás elhurczoltatott (Kir. IV. 24,15.), valószinűleg egész évnek számította, és Szedeciás tizenegy évét hozzá vette. Ez így lévén, a tudósítás nehány hónap alatt jutott a Kaborashoz, mi nem volt lehetetlen.
Ez 33,22
az Úr lelke, a szent sugallat.
azaz: most szabadon, félelem nélkül szóltam. Ez neki fönebb 24,27. meg volt igérve, s a következő jövendölés igazolja azt.
Ez 33,24
annál inkább.
Igy szólnak azon kevesek, kik az országban hátramaradtak (Jerem. 39,17.); de az Isten feleli nekik: Ha egyes ember volt is Ábrahám, mégis megnyeri az országot örökségűl, mert hitt az Istennek, és ez neki igazság gyanánt számíttatott be; ti ugyan sokan vagytok, de még sem fogjátok örökleni az országot, mert hitetlenség és gonoszság által erre magatokat méltatlanokká teszitek. A próféta a következőkben (25. v. s követk.) azok hatféle vétkeit számlálja elé (25. 26.). Ezután végveszélylyel fenyegeti őket az Isten nevében, mely fenyegetés azonban úgy látszik, nem ment teljesedésbe, mert jobbúlás által a büntető itéleteket elhárították; legalább Baruk 1,10. úgy jelennek meg, mint az igaz Isten tisztelői.
Ez 33,25
a mi tiltva van Móz. III. 7,26. 19,26.
bálványaitokra, mint a héberben van.
Ez 33,26
Mások szerint: kik fegyvereitekre támaszkodtok; – semmit igazság szerint, hanem mindent erőhatalommal intéztek el.
A héberben fölváltva tétetik a fi- és nőnem, annak megmutatására, hogy a fegybeszéd mind a két nemnek szól. Ez undokságok alatt úgy látszik különösen a fajtalan bálványimádás értetik. Lásd Ezekiel 18,12. 5,11.
átalán oly helyeken, hova ellenség és vadállatok nem juthatnak.
Ez 33,30
Fogolytársaid az utczákon a falak mellett állanak, rólad, mint ábrándozóról beszélnek, s nevetség tárgyává tesznek magok között házajtaikban.
Halljuk csak micsoda isteni mondani valója van megint az ábrándos Ezekielnek?
Ez 33,31
mint valami népgyűlésre.
minden érzésök és cselekvésök pedig igazságtalan nyereményre törekszik.
Ettől kezdve a 40. részig következő jövendölésekre nézve nincs meghatározva az idő, mikor tétettek közzé. Az értelmezők azt gyanítják, hogy Jekoniás elhurczoltatása után a 12. és 25-ik év között hirdettettek ki, mivel a közvetlenűl előbbi (33,21.) jövendölés a 12-ik, a 40. résztől kezdődő pedig a 25-ik évben adatott.
az előljáróknak, tanítóknak.
Ez 34,3
A pásztorokat igazság szerint tartás illeti szolgálataik dijáúl.
Ez 34,3
Ti azon fölűl vettetek, mi ellátástokra szükséges volt; ti elvettétek, mi a juhokat és a nyáj urát illette – a gyapjat.
a gazdagokat halálra itéltétek, hogy örököseik lehessetek.
Kedvök szerint a bálványok után, gonoszságra stb.
hogy azt a főpásztornak Dávidnak, Krisztusnak átadjam, mint alább következik.
A próféta itt ugyan közvetlen a népnek, Isten egyenes közbejöttével a babiloni fogságból leendő kiszabadításáról beszél; de az egész, mint gyakran Izaiásnál és Jeremiásnál, magasb értelemben egyszersmind jelképe minden népek egyesűlésének egy akolban és egy pásztor alatt, mint a próféta a 23. v. világosan kifejezi. Ez értelemben olvassa az anyaszentegyház a 11–16. v. a nagyböjti első hétnek hétfőjére rendelt miséjében.
a mint keresi a pásztor, midőn elszéledett juhai után megy.
Azonban nem csak a pásztorok, hanem te, nyáj! is meg fogsz itéltetni; én csak úgy birája vagyok a közrendűeknek mint az előkelőknek a népnél, különösen pedig ezeknek. A bakok és kosok, képei a hatalmasoknak és előkelőknek (Jerem. 50,8.).
Ha ti, gazdagok, fölösleggel bírtatok, miért éltetek vissza javaitokkal, a helyett, hogy a szegényekkel megosztottátok volna azokat?
szegényeimnek azzal kellett megelégedni, mit ti önkényes visszaéléstek után hátrahagytatok.
Mivel ti, gazdagok, a szegényeket bántalmaztátok, és örökségükből kitaszítottátok, én magam leszek szabadítójok; mert én itélem el a nyáj ügy-baját.
Ez 34,23
Az itt megigért egyetlen pásztor nem lehet Zorobabel, ki a zsidókat a babiloni fogságból Palesztinába visszavezette, mert nem volt független fejedelem (24. v.), hanem persa alattvaló, és átalán nem hozta meg azon áldást, mely e pásztor által vala árasztandó (25. v.). Ez az egyetlen pásztor, a zsidók és keresztények egyhangú értelmezése szerint, a Messiás, tehát Jézus Krisztus, ki Dávid sarjadékának és ugyanazon Dávid ősképének neveztetik, mint Jerem. 30,9. Oze. 3,5. és önmagát is jó pásztornak nevezte. Ján. 10,11.
A pásztor egyetlenegy, mert mint sz. Ágoston megjegyzi, mindazok, kiket hatalmában részesít, benne és vele csak egy pásztort képeznek.
Ez 34,25
Krisztus, a békeség fejedelme által. Mikeás 5,5. Kor. I. 14,33. Rom. 10,15. Efez. 6,15.
A héber szerint: és a pusztában levők, bátorságosan laknak, a vadonbeliek alusznak. A messiási időszakra nézve hasonló igéreteket lásd Izai. 11,5.6. 6,25. Oze. 2,20. Zakar. 3,10. Mikeás 4,4.
az én szent hegyem körűl mindazokat, kik Sion környékén laknak, az új ország minden polgárait. Lásd Izai. 2,2. Az itt és a következő versekben leírt áldás, valamint a közvetlen előbb mondott is, a messiási időkre szól (28. v.).
Ez nem szólhat a zsidókról, mint zsidókról, mert ők visszatérvén a babiloni fogságból, a romaiak hatalmába estek, ezek után más népekébe… hanem a keresztény választottakról szól; az egész áldás tehát messiási áldás.
a nevezetes sarjadék (Izai. 11,1. Jerem. 23,5. 33,15.), a Messiás.
Ti, én nyájam! mivel emberek vagytok, az ilyeneket saját erőtökből el nem nyerhetitek; hanem én, a ti pásztorotok, mint Isten, ezt teljesíthetem.
Lásd az előbbi r. 1-ső jegyz.
Igy neveztetett a Júdától délre fekvő hegység, melyben az edomiták laktak (Móz. I. 36,9.). Már előbb 25,12–14. megjövendöltetett Édom teljes elpusztúlása.
Ez 35,5
Vesd össze: Móz. I. 25,22. 27,42. Ámosz 1,11. Izai. 34,8. Jerem. 49,8. Abd. 10–14.
Ez 35,5
nem engedvén meg, hogy hozzád meneküljenek.
midőn gonoszságuk, és ezért a kaldeusok által rajtok végrehajtandó büntetés főfokra hágott.
Ez 35,6
vérszerinti rokonaidat, az izraelitákat, kik Jákobtól származnak, az edomiták ősatyjának, Esaunak testvérétől.
vérrokonaid fognak téged megalázni (Ezekiel 25,14.). Ez különösen a makkabeus Júdás alatt ment teljesedésbe. Makkab. I. 5,3. Makkab. II. 10,16.
a népességet.
Szirtes Arábia, melynek Édom egy része volt, még most is ily állapotban vagyon. Lásd Izai. 34,17.
Júda és Izrael.
általok, mint igazságos és hatalmas Isten, magasztaltatni fogok.
Izraelről.
Ez 35,13
épen ily beszédek által.
A héber szerint: hevesen szóltatok ellenem.
Édom pusztúlása különösen a messiási időben az örvendetes időben következett be.
Lásd a 34. r. 1-ső jegyz.
Lásd Ezekiel 35,10. 25,3.8.12. Jerem. 49,2. Az örök magasok az ősidőktől nevezetes hegyek.
Ez 36,3
a szomszéd népeknek (Édomnak, Egyiptomnak), melyeket Nabukodonozor még nem igázott le; vagy az általa meghódított tartományokban hátrahagyott maradvány-népek. A héber szerint …elpusztítva vagytok, elnyelve köröskörűl.
kik belőletek gúnyt űznek.
A héber szerint …és völgyeknek, a puszta, összeomlott helyeknek és elhagyott városoknak, melyek a megvetésnek (vagy rablásnak) tétettek ki, a többi népek bántalmainak köröskörűl.
Ez 36,5
Lásd a 3-ik jegyz.
A héber szerint …teljes szivvel és kárörömből, hogy azt kirabolják és elpusztítsák.
A héber szerint: patakoknak.
Ez 36,7
megesküdtem.
bűnhödjenek a gyalázatért, melyet rajtatok elkövettek.
Ismét kegyesen tekintek rátok, hegyek! és megtörténik, hogy ismét műveltetni fogtok.
midőn az országba bejöttetek.
Ez 36,12
Izrael országa!
Izrael országának mindig izraeliták lesznek lakói. Ezen jövendölés csak magasb értelemben teljesedett, a mennyiben az anyaszentegyház (a magasabb, szellemi Kánaán) lakosiúl mindig a keresztényeket (a zsidók lelki utódait) bírja, mig a földi Kánaán a földi zsidókat elvesztette; épen ez okból veendők e szavak magasb értelemben. A héber szerint …örökségűl leszesz nekik, és nem fogod többé megfosztani gyermekeitől. Lásd a követk.
Ez 36,13
ti hegyek, te ország!
Czélzás Móz. IV. 13,32.33. A héber szerint: megfosztod gyermekeitől népedet.
Mindannak, mi kárt okoz, el kell távolíttatni belőled. Itt is különösen a szellemi ország (az anyaszentegyház) értendő, melynek hívei számára csak áldása van. Vesd össze: Izai. 11,9.
te, oh föld, a pogányok gúnyolódását nem hallod többé, és népedet, Izraelt, mindenkor bírni fogod. Lásd 14-ik jegyz.
Vesd össze: Siralm. 1,17.
nem védhette meg abban őket. Mások a hébert így: A pogányok közé jöttek, és a kikhez jöttek, megfertőztették stb.
nem pusztítottam el őket egészen, az én nevemért.
Ez 36,23
E megszentelés ismét csak tökéletlen teljesedésben volt látható az izraeliták buzgalmában, melyet hazájokba történt visszatérésök után azonnal kifejtettek; tökéletesen a messiási időszak alatti megszentelésben teljesedett. Ez utóbbira vonatkozólag olvassa az anyaszentegyház a 23–28. verseket első leczkéűl a böjt 4-ik vasárnapja utáni szerdára rendelt misében.
mikor a ti szent életetek mint szent Istent tűntet elé.
Czélzás a tisztúlás vize által történt meghintésre (Móz. IV. 19. r.), mely előképe volt a Krisztus vére által eszközlött tisztúlásnak (Móz. IV. 19. r. 22-ik jegyz.).
ne mondják többé nektek, hogy elhagyott titeket mindenható Istenetek.
Ez 36,31
A héber szerint: tetteitekről.
A héber szerint: utálatosságtokat.
Ez 36,38
A választott nép azon időben igen számos lesz, és minden tagjaiban Istennek szentelt, hasonlólag az izraelitákhoz, kik a három nagy ünnepre, húsvétre, pünköstre és a sátorok ünnepére Jerusalemben összegyűltek.
A próféta a babiloni fogságból való visszatérés után következő korszakot oly képekben rajzolja, melyek tökéletlen teljesedésöket mindjárt a visszatérés után, a tökéletes teljesedést pedig a keresztény korszakban részint elérték, részint még el fogják érni.
Ez 37,1
A héber szerint: és az Úr kivezete engem lélekben.
Az Isten engemet némi elragadtatásba hagyott esni, melyben úgy látszott, mintha Isten elvivén engem, egy mezőre tett volna le, mely rakva volt csontokkal. Ezekiel egy mezőt lát, tele csontokkal, melyek ismét megelevenednek (2–10. v.), jelképeűl az izraeliták visszatérésének s helyreállíttatásának (11–14.). A sz. atyák, Justinus, Ireneus, jerus. Cirill, Ágoston, Bazil, Ambrús, Ciprián tanítják, hogy ezzel a holtak leendő föltámadása van megjövendölve. Sz. Jeromos szerint, ez annyiban elfogadható, a mennyiben a következő látomás a holtak föltámadása iránti hitet föltételezi, mivel hasonlatokat és jelképeket átalán csak oly tárgyakról szokás venni, melyek valósággal léteznek, vagy melyek létezéséről átalános a hiedelem. Mikor adatott e jövendölés, lásd Ezekiel 34,1.
Mivel ez csak tőled függ, csak te tudod.
Jövendölni, itt annyit teszen, mint az Isten nevében és az ő erejével szólani, csodát tenni szó által. Lásd a követk.
A héber szerint: egyik csont a másikhoz.
Az éltető lélek mind a négy szél felől hivatik, mert Izrael mind a négy világrészen el volt szórva; a héber nyelvnek is mind a szél, mind a lélek kifejezésére ugyanazon „ruach“ szava van.
E jövendölés Izrael fölelevenedéséről, először, bár tökéletlenűl, a babiloni fogságból történt visszatérés által teljesedett, mikor Júda- és Izraelország nagy része Palesztinába visszatért; utóljára és tökéletesen akkor fog teljesedni, mikor az izraeliták mindnyájan belépnek az anyaszentegyházba az idők végezetével.
A próféta, a két fa egybeköttetésének jelképe alatt, Júda- és Izraelországnak később egy országgá leendő egyesűlését hirdeti.
Ez 37,16
Júda nemzetségéhez tartoztak még Benjamin- és Lévi-nemzetségek; a tíz nemzetség országából is némely izraeliták az ő oltalma alá futottak, kik a borjú-bálványozásban nem akartak részt venni.
József itt Izraelország minden nemzetsége helyett vétetik; ő atyja volt Efraimnak és Manasszesnek, kik két nemzetséget képeztek, melyből az előbbi ismét előnynyel bírt a másik fölött, mert Izrael királyai belőle származtanak.
Ez 37,19
mely fölött Efraim viseli a kormánypálczát. Lásd az előbbi jegyz.
az Isten kezében. A héber szerint: az én kezemben.
hol a pogányokkal a bálványokat imádták.
Ez az egész jövendölés (21–28.) először, bár tökéletlenűl, teljesedett a babiloni fogságból történt visszatéréskor, midőn Júda és Izrael fiai közől sokan egyesűltek egy néppé, melyből azután csakhamar Jézus Krisztusban az anyaszentegyház keletkezett. Tökéletesen akkor fog teljesedni, midőn az idők végezetével Júda és Izrael fiai mindnyájan belépnek az anyaszentegyházba, midőn egy pásztor lesz és egy akol (Ján. 10,16.), midőn az anyaszentegyház a mennyországba, a földi Kánaán a mennyeibe fog föloszlani. Lásd Ezekiel 34,23–25. Izai. 61,8. Jerem. 31,31–34.
Az itt következő jövendölést a 38. 39. r. foglalja magában. Vad népek akarják, Góg királyuk alatt, a hazájában nyugton és biztosan élő választott népet, országukból, Magógból megtámadni (1–17.); hanem Isten nekik rettentő és gyalázatos véget készít (18–39,8.). E leveretés után az ellenséges hadsereg hullái részint eltemettetnek, részint a madarak és vadállatok eledeleűl hagyatnak (9–24.). Ezután a próféta átmegy a legközelebbi jövőre, és ismételve jövendöl a babiloni fogságból való visszatérésről (25–29.). – Az értelmezők Góg ellenséges hadserege alatt Izrael népének majd egyik majd másik ellenségét értik. Miután a próféta világosan a végső időkről beszél (38,8.16.), mely alatt, prófétai szólásmód szerint (Izai. 2,2–4.), az egész messiási időszak össze van foglalva; miután továbbá sz. János Jel. 20,7–9. leírja, mint fogja ugyanazon Góg a végső időkben nyomorgatni a választottakat… úgy látszik ezen apostol a próféta jelen jövendölését oda magyarázta, hogy az alatt e választottak utolsó nyomorgatását kell érteni, mely Izraelnek az anyaszentegyházba leendő teljes belépése után fog következni. E jövendölés teljesedése tehát a legtávolabb messzeségben van, s így annak teljes értelme is.
Ez 38,2
Góg, úgy látszik, átalános neve volt Magóg-ország minden uralkodójának, melyet a héberek bizonytalan éjszaki tartományúl képzeltek, mint a görögök Scithiájokat.
szintén Magóg-országhoz tartozó, s éjszak felé a fekete tenger közelében fekvő két tartomány.
Ez 38,4
mint a lovat, melyet lovagolva idomítanak.
Ez 38,4
megengedem, hogy harczra indúlj az én választott népem ellen.
A héber szerint …lovakat és lovasokat, mind jól fölkészülve, egy nagy sereget, mely paizst, kopját és kardot visel.
mint szövetségesei.
Cimmeria, vagy, Cimbria a fekete tenger mellett.
Gúnyos fölhívás Góghoz, hogy jőjön és harczoljon a választott nép ellen.
Ez 38,8
hogy kivezettessél (4. v.), vagy, meg fog engedtetni, hogy Izrael ellen indúlj. A „sok idő, utolsó esztendő, utolsó nap“ (16. v.) határozatlan kifejezésekre nézve, lásd az 1-ső jegyz.
Az ország itt összegyüjtöttnek mondatik a népekből, mert itt Izrael helyett vétetik. Jánosnál Jel. 20,7–9. Isten városa, azaz, választottak gyülekezete vagyon.
mely nincs megerősítve.
Ez 38,12
azaz: az én kezemet.
szószerint: a föld köldökét, a magasan fekvő országot. Palesztina majd egészen hegyes. Vesd össze: Bir. 9,37. 23-ik jegyz. A héber szerint …gyüjtetett, mely marhát és jószágot szerzett, és lakni kezdette stb.
Ez 38,13
Lásd Ezekiel 27,12.15.22.
Az ő hatalmasai mindnyájan, mivel magok is azt akarják, rablásra szólítanak föl téged.
Te mit sem hallottál az én választott népem nyugalmáról és szerencséjéről, hogy ez által ingereltettél volna annak megtámadására?
Ez 38,16
Lásd az 5-ik jegyz.
megismerjenek engem, mint szent és igazságosan büntető bírót.
Lásd Júdás 14. Izai. 13. 2-ik jegyz. 24. r. 27-ik jegyz.
Ez 38,19
erős határozatom, ezt cselekedni. (Lásd Ezekiel 39,8.). – Az istentelenek büntetéseűl, a jók próbálásaúl.
földrengés (20. v.).
Góg seregében. Vesd össze: Bir. 7,22. Kir. I. 14,20.
Ez 38,22
megbüntetem.
Vesd össze: Jel. 16,21.
Lásd Ezekiel 38,2.
Lásd Ezekiel 38,4.
A héber szerint: a ragadozó madaraknak, minden szárnyasoknak stb.
Ez 39,6
Itt a tartomány tétetik lakosai helyett, Góg serege helyett.
a távol éjszaki tengermellékeken, azaz, a seregekre, kik onnan jőnek.
az ellenség leveretése által.
Ez 39,9
az ellenséges hadsereg fegyvereit.
Ez 39,9
A héber szerint: a nagy és kis paizsokat.
azaz: sok ideig.
a sírok sokasága miatt. Melyik tenger értetik itt, a jövendölés teljesedése fogja megmutatni.
t. i. miután hét hónapig (jó ideig) temettek.
Ez 39,16
a völgy közelében.
azaz: sereghalom.
Azon nap, melyen az ellenséges hadsereg megveretik, áldozat-ünnephez hasonlíttatik, melyet Isten a ragadozó madaraknak és vadállatoknak ad, melyek a hullákat majd fölemésztik. Vesd össze: Jel. 19,17.18.
A héber szerint …tulkokét, minden kövér állatokét Bázánból (a Jordánon túli vidékről).
kivéve azokat, kik fogságra vitettek. Ebből láthatják a pogányok, hogy mindazon nyomorúság, mely az izraelitákra jő, saját gonoszságuk miatt éri őket, nem pedig azért, mintha én tehetetlen volnék rajtok segíteni.
Azért (csupán irgalomból, hogy hatalmamat kitűntessem, nem pedig az ő érdemeikért) kegyelemmel leszek hozzájok, és a fogságból visszaviszem hazájokba. A próféta azon fogságról beszél, melyből a zsidók az utolsó időkben fognak megszabadúlni. Lásd 25. 38. v.
Igen fogják szégyenleni minden vétköket.
Lásd Ezekiel 20,41. 36,23.24.
Visszatéréskor a babiloni fogságból az izraeliták egy része a népek közt maradt; midőn az anyaszentegyházba belépnek az idők végezetével, senki sem fog elmaradni.
Ez 39,29
Nem vonom meg többé kegyelmemet tőlök. A babiloni fogság után még egyszer kiestek a kegyelemből, azért, hogy a Messiást megvetették; de a váltság után az idők végezetével ez többé nem fog megtörténni. Lásd Ezekiel 36,26.27.
a messiási korszakban, különösen az idők végezetével. Lásd Joel 3. Ezekiel 36,27. Izai. 32,15.16. 44,3.
Ez 40,1
Jekoniás király fogságra vitelének. Lásd Kir. IV. 24,12. Innen kezdve a könyv végeig leírja a próféta a magasb értelemben helyreállítandó Izrael-államot, a mint ez neki isteni látomásban megmutattatott. Először leírja az új templomot (40. 41. 42. r.), azután az abban tartandó isteniszolgálatot (43. 44. r.), végre az országot és a várost (45–48. r.). Mi tanítást akart Ezekiel e látomás által adni, az értelmezők különféleképen fejtegetik. Némelyek szerint, azzal csak azt akarta jelenteni, hogy a babiloni fogság után a templom ismét fölépíttetik, és Izrael-állam, mint az előtt volt, ismét helyreállíttatik. E vélemény ellen szól azonban az, hogy a próféta leírása igen eltér a Nabukodonozor által lerombolt templom alakjától, mint ez Kir. III. 6. 7. r. le van írva, valamint a városnak a babiloni fogság előtti fekvésétől, és az ország előbbi fölosztásától. Vesd össze: Ezekiel 40,2. 47,14.22. 48,7.8. Józ. 18,28. Mások véleménye szerint e látomás útmutatásúl vala szolgálandó a templom építésére, az istenitisztelet elrendezésére és az ország fölosztására. De hogy a próféta semmi ily szabályokat adni nem akart, kitűnik nem csak abból, hogy a zsidók utóbb a templomépítésnél más mintát tartottak szem előtt, mit a sz. férfiak, Ezdrás és Nehemiás, soha nem mertek volna cselekedni, ha előttök az Ezekieltől hirdetett látomás, mint Isten útmutatása, lett volna ismeretes; – hanem kitűnik abból is, hogy a leirásban oly tárgyak fordúlnak elé, melyek nem lehettek valósítandók; mint a templomban fakadó víz, ennek kifolyása a holt tengerbe, ezen tengernek és környékének isméti megtermékenyítése. Hogy a próféta e tárgyakat csupán a leendő termékenység képeiűl használta, minden egyébre nézve pedig a betűszerinti valósulásra czélzott volna, ez nem valószinű. – Sőt inkább világosan arra mutatnak az új Izraelita templom és állam ezen csodálatos alkatrészei, hogy a próféta a messiási korszaknak, az anyaszentegyháznak dicső jövőjét tartotta szemei előtt, főkép ha ezeket összevetjük azzal, mit a próféta közvetlenűl előbb Izraelnek jövendő dicsőséges állapotáról (36. 37. r.), az ő fönséges királyáról és pásztoráról, és a végső időkről (38. 39. r.) ír. Ezzel egybehangzik az is, hogy a leendő új község a szentirásban egyébkint is városnak, vagy Isten épitményének neveztetik (Zsolt. 86,3. 121,3. 146,2. Efez. 2,22.), és hogy sz. János Jel. 21,22. a mennyországba föloszlandó anyaszentegyházat hasonló módon mint Isten városát írja le. Igy magyarázták mindnyájan a sz. atyák s a keresztény értelmezők legnagyobb része.
Ez 40,1
az első hónap 10-ikén.
Júdeába és Jerusalembe.
oly nagy épűlet, mint egy város.
Ez 40,3
tündöklött, mint a köszörűlt ércz. Némelyek ez alatt angyalt értenek (vesd össze: Jel. 21,15.), mások az Urat, anyaszentegyháza építőjét, Jézus Krisztust (Gerg. Jerom.). Krisztus, úgymond sz. Jeromos, az ajtóban áll (lásd a követk.), mert csak általa mehetünk az Atyához, s nála nélkül Isten városába nem juthatunk. Ő ott áll, hogy a méltókat bebocsássa, a méltatlanokat elutasítsa.
mint épitőmesternek, és hogy a prófétának megmutassa a mértéket az épület minden részéről. Az épitőmester mindent mértékre vesz; mert (Efez. 4,7.13.) Krisztus Jézustól mindenkinek tulajdon mérték szerint adatott kegyelem.
mert mindennek jelentősége van.
Ez 40,5
a legszélső kerítés-fal, mely az egész épűletet körűlfogta.
Ez 40,5
A héber szerint …hat könyöknyi mérő-nád; minden könyök egy tenyérnyivel hosszabb a közönségesnél (a babiloninál). A héber könyök, a mi mértékünk szerint, körűlbelűl egy lábnyi volt.
a fal vastagságát.
Ez 40,6
A legszélső kerités-fal kapujából (3. v.) jöve a legszélső térségen, a későbbi pogány tornáczon át, és méne a kapuhoz, mely napkeleti oldalán volt a kőfalnak, mely a pogány-tornáczot Izrael tornáczától elválasztotta. Ennek és a következőnek megértésére a mózesi sátor (Móz. II. 26.) és a salamoni templom (Kir. III. 6.) ismerete föltételeztetik.
Ez 40,6
A pogányok tornáczánál magasabban feküdt Izrael tornácza, ennél ismét magasabban a papok tornácza, és valamennyi fölött kiemelkedett a szentély. E szerint a templom-hegy területén három magaslat emelkedett fokozatosan, egyik magasabban a másiknál.
tehát a fal vastagságához.
Ez 40,7
három-három kamara volt mindkét oldalon a kapunál keletről nyugatra (10. v.). Ezek a leviták lakhelyei voltak, kik a kapuk mellett őrt állottak.
a közfalakat.
A (6. v.) nevezett kapunak megfelelő s a tornáczon belűl közvetlen az előcsarnok előtt levő kapu ugyanoly (6. v.) küszöb-szélességgel birt. Az előcsarnok négyszögű, zárt előépűlet volt bejárással, mely a tornáczba vezetett.
Ez 40,9
azaz: a bejárást az előcsarnokba.
Ez 40,9
a faloszlopokat (oldalakat) a bejárat mind a két oldalán.
Az előcsarnok tehát nem a lépcső-kapunál (6. v.) volt, hanem a kapu előtt a tornácz felé s ebbe a bejárást képezte.
mint a 18-ik jegyz.
Ez 40,11
A héber szerint: a bejárás.
Ez 40,11
azaz: méré az egész csarnokot tiz könyöknyivel (9. v.); a kapu itt a csarnokot, tornáczot jelenti.
magasságát.
Ez 40,12
a fölemelt oldaljárdát.
négyszegben (7. v.).
Ez 40,13
t. i. az egyik és másik kapu közötti tért (19-ik jegyz.). A két kapu a közbeneső épűletekkel együttvéve kapunak neveztetik.
t. i. az egyik kamara héjazatának legszélétől az átellenben levő kamara héjazatának legszéleig; a másik oldalon 25 könyöknyi tér volt, a kamarák mélységét, a kirakott járdáknak s az ezek közt levő átjárásnak szélességét mind összevéve.
Ez 40,14
mére.
Ez 40,14
A kapukon és kamarákon levő pártázatok szélessége összesen 60 könyöknyi volt. Mások másképen.
Ez 40,14
a kapuk és a kamarák pártázata mellett.
a két kapu közötti tért.
Ez 40,15
a lépcsők kapujától (6. v.).
a külsőtől a belső kapuig.
Ez 40,16
kivűl keskenyek, befelé igen szélesek.
Ez 40,16
a kamarák és kapuk pártázatain nagyobb világítás végett.
Ez 40,16
a folyosó felé a kapuk között.
Ez 40,16
A csarnok oldalfalain is, valamint a többi kapuk csarnokainak oldalfalain is hasonló ablakok voltak.
Mások a hébert így: pálma-faragványok.
Ez 40,17
Izrael tornáczához, melynek kapujában ő már álla. Tehát a kapuból a tornáczba ment. E tornácz külsőnek neveztetik, ellentétűl a belső tornáczhoz, a papokéhoz.
Ez 40,17
kincs-boltok, vagy szertárak, az áldozathoz szükséges szerek tartására, s a szolgálatban levő papok lakására.
Ez a harmincz kamara kétségkivűl jobbra és balra volt a kapu tornáczától (8. v.) egyes oldalon tizenöt.
azaz: a kövezet oly hosszú (és széles) volt, mint a tornácz vagy csarnok a kapu előtt. A kapu előtt a kövezet kissé bemélyedett, úgy hogy a tornácz és kapu kövezete kevéssé emelkedett volt.
Ez 40,19
Lásd a 6. v
A külső tornácz kelettől nyugat felé (a keleti kapu csarnokától Izrael tornáczában a nyugati kapu csarnokáig a papok tornáczában) száz könyöknyi volt, éjszaktól délfelé hasonlóképen száz könyöknyi.
négy kapu volt a külső tornáczon.
Ez 40,24
a keleti kapu mértéke szerint (6. v.).
Ez 40,24
lásd a 13. 15. v.
Ez 40,22
lásd a 38-ik jegyz.
Ez 40,22
a külső tornáczból (lásd a 11-ik jegyz.).
csarnok vala a tornácz belseje felé.
Ez 40,23
a papok tornáczáé, mely ismét emeltebb magaslaton feküdt.
Ez 40,23
A papok tornáczának három kapuja egyenes vonalban a külső tornácz három kapuja iránt volt.
A papok tornáczának kapujától a külső tornácznak iránta levő kapujáig száz könyöknyi tér volt.
Lásd a 21. 28. v.
Ez 40,25
Helyesebben a héber szerint: az ablakokat is a kapuban és a csarnokban.
t. i. a kaput stb. ötven könyöknyire stb. Lásd 13. 15. 21. v.
valamint kelet és éjszak felé is.
A héber szerint: és ablakait köröskörűl a kapuban és csarnokban.
Ez 40,30
a kapun belűl, mint a 15. v.
A 15. 21. 25. 29. 33. 36. v. szerint olvasandó lenne: és szélessége ötven könyöknyire; a görög fordításban ez a vers egészen hiányzik.
Ez 40,31
E kapu csarnokán átjárás volt egyik tornáczból a másikba.
a legszélső tornáczból a külsőbe hét lépcsőn, a külsőből a belső tornáczba nyolcz lépcsőn volt a bejárás.
A héber szerint: mint az 58-ik jegyz.
mint a 17-ik jegyz.
lásd a 31. v.
Ez 40,38
A kapu szegletoszlopától oldalvást ajtó vitt a kamarákba, melyek a kapunál valának jobbra és balra.
a kamarákban, melyek az éjszaki kapu mindkét oldalán valának.
L. Móz. III. 4,3. 5,19. 7,1.
a kaputornácz végén, ott, hol a kijárás volt, mely a külső tornáczra vitt.
E szélek az asztal fölszinén a párkányokon voltak, a végett, hogy az arra rakott szerszám és áldozat-hús le ne hulljon.
Ez 40,44
t. i. a belső tornácz azon részében, mely stb.
A kamarák a belső tornácz két szárnyát foglalták el, az éjszaki oldalt a délinek átellenében, és a keleti oldalt ott, hol ez az éjszakival összeért. Mások másképen.
Ez 40,46
Némely kamarák különösen oly papok számára voltak rendelve, kik az oltárnál az áldozatokkal és füstöléssel voltak elfoglalva.
Ezen előkelő papok és a főpap Szádoktól származtak (Kir. III. 2,26.27.35.), kinél a főpapság megmaradt. Vesd össze: Ezekiel 43,19. 44,15. 48,11. Szádok annyit jelent, mint igaz, vagy igazság, vonatkozva az új szövetségi papságra.
az égő-áldozat oltárát, mely a szentély előtt álla.
Ez 40,48
t. i. az előépületbe.
az előépűletet.
Ez 40,49
A 48. 49. v. értelme ez: A templomépűlet, a szentély (41,1.2.) előtt, volt egy csarnoknak vagy tornácznak nevezett előépűlet, keletről nyugatra tizenegy könyöknyi, délről éjszakra húsz könyöknyi hosszú, és oly széles, mint a templomépűlet. Az előrészen az ajtó nyilása, a görög forditás szerint, tizennégy könyöknyi volt, úgy hogy mind a két oldalon az egész (20 könyöknyi) hosszaságból három könyöknyi maradt ajtó-feleknek, melyek öt könyöknyi vastagságuak voltak.
Mindenik ajtópártázat előtt egy oszlop állt, hasonló azokhoz, melyek Salamon templomában voltak. Vesd össze: Kir. III. 7,15.
Ez 41,1
az előcsarnokból a templomépűlet első osztályába, a szentélybe.
Közepén a falnak, mely az előcsarnokot a szentélytől elválasztotta, ajtó volt, tíz könyöknyi szélességű (2. v.). A fal és az ajtófelek hat könyöknyiek valának mind a két oldalon az ajtó nyilásában. A pártázatok is oly vatagságuak, mint ama házfal az előcsarnok és a szentély között
Ez 41,2
a templomépűletnek.
A kapu nyilása tíz könyöknyi volt hosszában déltől éjszaknak, a falak vagy ajtófelek mellette ugyanazon irányban mindenik oldalon öt könyöknyiek voltak, úgy hogy egész hossza ezen kőfalnak a kapuval együtt húsz könyöknyi volt, mint az előcsarnok (40,49.). Az egész templomépűletnek (a szentélynek és szentek szentjének) hosszasága, kelettől nyugatra menő irányban, negyven könyöknyi volt.
azaz: a fal, mely a szentélyt a szentek szentjétől elválasztotta, két könyök vastagságú volt, úgyszinte az ajtópártázat vagy a fal az ajtó nyilásánál. Az ajtó nyilása hat könyöknyi volt, a fal a nyilás mind a két oldalán mindenütt hét könyöknyi hosszú, úgy hogy ezen fal hosszasága is húsz könyöknyi volt.
a szentek szentében, melybe belépett (3. v.). Ez tehát négyszegű volt.
Ez 41,5
vastagságra. Lásd 1. v.
A ház körűl, azaz, annak déli, nyugati és éjszaki oldalán négy könyöknyi széles karzat volt, több kamarára fölosztva, három emeletben (7. v.).
Ez 41,6
A héber, kaldeus és görög szerint csak harminczhárom kamara volt köröskörűl.
Vesd össze: Kir. III. 6,5.6. A templom fala a karzat minden emeleténél egy könyöknyire be volt mélyesztve; ezen mélyedésekre vagy vállakra nehezedtek a karzatot tartó gerendák, a nélkül, hogy a belső falba beeresztettek volna.
Ez 41,7
A héber szerint: És a templomot körűlvevő tornáczok fölűl megszélesíttettek, hogy körűljárni lehessen. Lásd az előbbi jegyz.
Vagyis inkább: A templom ezen ragaszték-épűlete minden emelettel szélesbedett; legszélesebb volt a harmadik emeleten, vagyis a felső kamaráknál, hol legkényelmesebben lehetett körűlmenni.
Nézém a felső emeletet, a felső termet, s ennek talaja hat könyöknyi széles vala. Ennek okát adja a 10-ik és 11-ik jegyz. A héber szerint: És láttam a házon köröskörűl magasságot (értsd a karzatot, vagy mellvédet a karzaton), és a folyosó alja egy nádmérték volt hat könyöknyivel a kézcsuklóig (hat rövidebb könyöknyivel).
A folyosók külső fala a templomfal felé öt könyök vastagságú volt, s a tulajdonképeni templom dél, éjszak és nyugat felé karzattal volt körűlvéve, mintegy beléje tolva.
Ez 41,10
Lásd Ezekiel 40,44–46.
A ragaszték-épűlet kamarái és a papok kamarái között, melyek a belső tornáczban a ház körűl valának építve, húsz könyöknyi széles tér vala stb.
Ez 41,11
A karzatokhoz vivő ajtóknál (lásd a köv.) előtér volt, hol, a Vulgata s a mi fordításunk szerint, imádkoztak.
A három emeletnek, mely a templomot három oldalról környezte, csak két ajtaja volt, egyik délre, másik éjszakra. A templom előcsarnokából jobbra és balra a fal vastagságába alkalmazott csigalépcsőn (7. v.) jártak föl a három emeletbe, mindenik emeletbe külön ajtókon.
Ez 41,12
nyugat felé. A középtenger Palesztinától nyugatra volt.
Öt könyöknyi távolságra az egész templom-épűlettől ugyan e körűl három oldalon kőfal volt építve, mely nyugati oldalán déltől éjszak felé hetven könyök hosszaságú, déli és éjszaki oldalán nyugattól kelet felé kilenczven könyök hosszaságú, öt könyöknyi vastagságú, s valószinűleg öt könyöknyi magasságú vala.
Ez 41,13
A nyugati kőfaltól (12. v.) a templomépűlet csarnokának legszélső részeig, körűlbelűl száz könyöknyi hosszaság volt.
Ez a kőfal (12. v.) az éjszaki és déli részen (20-ik jegyz.) kilenczven könyöknyi hosszú volt, vastagságban mindenik részen öt könyöknyi mértékű. Mások a hébert így: És megméré a ház hosszaságát, mely egészben a fallal s az épűlettel együtt száz könyöknyi vala.
t. i. a térség a templomépűlet és a keleti fal között, mely a papok tornáczát a nép tornáczától elválasztá.
Ez 41,15
Valamint kelet felé a templom előtt, úgy nyugat felé a körfal (20-ik jegyz.) mögött, még egy, száz könyöknyi kőfal volt mindkét oldalon kamarákkal.
az egész templomot a tornáczban.
Mások szerint: A talaj az ablakokig ért, és az ablakok az ajtók fölött befödve valának; vagyis: az ablakok már a talajnál kezdődtek, s az ajtók fölött kis födélkéjök volt védűl az eső ellen. Mások másképen.
oly magasak voltak, mint az ajtó.
Ez 41,21
az ajtó nem volt fölűl boltozatos.
az ajtó, mely a szentélybe vitt.
vagyis, a szentélyen és a szentek szentén. Az ajtó, mely a szentélyből a szentek szentébe vitt, kettős ajtó volt, melynek első fele a szentély felé, a hátulsó a szentek szente felé nyílt.
A héber szerint …mint a falakon, és egy fagerenda is vala kivűl a tornácz előtt, azaz, a szentélybe vivő ajtó a tornácz felé reteszszel volt megerősítve.
Mások a hébert így: A tornácz és templomház oldalain és a gerendákon keskeny ablakok valának és pálmák mind egy mind más felől.
Ez 42,1
Azaz, a tulajdonképeni templomterületen kivül a papok tornáczába, mely itt külső tornácznak neveztetik, a bekerített (41. r. 20-ik jegyz.) templomépületre vonatkozólag.
Ez 42,1
a templomhoz ragasztott karzatok.
A próféta most leírja az éjszaki részen levő épületeket is, miután az előbbi részben a nyugat- és kelet-oldaliakat említette.
Ez 42,3
Lásd Ezekiel 41,10.
Ez 42,3
Lásd Ezekiel 40,17.
Ezen tornácz vagy folyosó fekvéséről és minőségéről különbözők a vélemények, és ez iránt nem igen lehet biztos eredményhez jutni, miután a héber épitészet műszavai előttünk oly kevéssé ismeretesek. Ugyanez áll a következőről is a 13. versig.
Ez 42,7
tulajdonképen szélességében. Lásd 2. v.
a nép tornácza felé, kelet felé.
Ez 42,10
t. i. az éjszaktól délfelé hárántékosan futó falnál.
átellenben a templom csarnokával s a melléképületével, mely mind a két oldalon hozzája volt ragasztva.
A héber szerint …azon útnak kezdetén, mely az ékesen rakott kőfal ellenében vala, ha ki a napkeleti úton méne be. E szavak nem egészen érthetők; de úgy látszik, hogy a keleti oldalon is volt ajtó, mint 9. v.
A papok az Istennek bemutatott áldozatok egy részét a szent helyen köteleztettek megenni. Lásd Móz. III. 6,9.19. 7,6.
Ez 42,15
a templomépületet, a belső és külső tornáczot.
Ez 42,15
a keleti kapuhoz, mely a legszélső tornáczba vitt.
a legszélső kerítés-falat mind a négy oldalon.
Ez 42,16
könyöknyire; mert a nádmérték itt egy könyöknyi volt (lásd 20. v.).
tulajdonképen hosszában.
elrekeszté az egész templomhegyet a többi lakásoktól.
a templom legszélső kerítés-falához.
tartá bevonúlását oly módon, mint a hogy onnan kivonúlt. Ezekiel 11,23. Az Úrnak ezen dicsősége mindig a megjelenő Istenséget jelenti, s így együtt az Isten Fiát. Vesd össze: Zakar. 14,4. s követk.
Ez 43,3
mikor eljött hirdetni a város végpusztúlását. Ezekiel 1. 9. 10. r.
Ezekiel 3,23.
Vesd össze: Móz. II. 40,32. Kir. III. 8,10.11.
Ez 43,7
A beszélő látatlan lény itt, az Isten; az Ezekiel mellett állt férfiú pedig hihetőleg az angyalok egyike, s mint ilyen a következő parancsok tolmácsolásában Isten küldöttje volt. Mások másképen.
Ez 43,7
bálványozásukkal.
A héber szerint: királyaik holttesteivel (kik ugyanazon Sion hegyén voltak eltemetve, mely Mória-hegygyel egy magaslatot tett).
Ez 43,8
az istentelen királyok.
Vesd össze: Kir. IV. 16,18. 14-ik jegyz.
A héber szerint: holttesteit.
Istennek új épületét (az új religiót) tanúlják ismerni.
Ez 43,13
az égőáldozat oltár.
Ez 43,13
A négyszegü oltár némi talapformán állott, mely egy könyöknyi magas volt, s az oltártól köröskörűl egy könyöknyire szökött elé. A szöveg itt a 17. versig ismét igen homályos, a miért az értelmezők azt különféleképen fordítják és magyarázzák.
A talap legvégső szélén egy tenyérnyi párkány futott körűl, mely egyszersmind az oltár körűl árkot képezett, melybe az áldozatvér folyt.
Két könyöknyire a földszinttől fölfelé az oltárnál volt egy emelvény, szegély vagy padka egy könyöknyi szélességben, hogy az oltárhoz ne érjenek. E fölött négy könyöknyire ismét hasonló szegély volt, mely fölűl az oltár szélét vette körűl.
Ez 43,15
tulajdonképen az oltár, az alsótól a felső szegélyig. Ariel annyit jelent, mint Isten oroszlánja. Igy neveztetik az oltár, mert áldozatait elnyeli, mint az oroszlán. A héber szerint: Maga pedig Harel (az Isten hegye) stb.
a négy szegleten. Lásd Móz. II. 27,2. s követk.
Ez 43,17
t. i. az oltárnak és az egy könyöknyire kiálló szegélynek (14. v.) területe összevéve.
Ez 43,17
Ez a szegély az oltár felső széleit környezte.
minőknek nem volt szabad lenni a régi oltáron. Lásd Móz. II. 20,26.
A beszéd Ezekielhez van intézve a fölszentelő pap helyett. Móz. II. 29. r. Móz. III. 16,18.
a templom terűletén kivűl, de mégis a hegyen.
Lásd Móz. III. 2,13.
Szó szerint: és töltsék meg kezét, mi fölszentelést jelent, mint Móz. II. 28,41.
A napkeleti kapuhoz a papok tornáczában, mely itt külsőnek neveztetik, mint Ezekiel 42,1.
Ez 44,2
kivéve bizonyos napokon. Lásd Ezekiel 46,1. köv.
Lásd Ezekiel 43,4.
Ez 44,3
áldozati lakomáját ott elköltse. Vesd össze: Ezekiel 46,2.8.12. A héber szerint e vers: Hanem a fejedelem ülhet alatta (előtte), hogy kenyeret egyék stb.
A keleti kapun járt ki és be a nép külső tornáczában, s a papok tornáczának keleti kapujáig léphetett elé, ehhez a nép között legközelebb.
Lásd Ezekiel 43,5.
A héber szerint: légy figyelmes a templom bejárásaira és a szentély minden kijárására, azaz, mindenre, mi a templom belsejét és külsejét illeti.
Ez 44,7
ezen társaságban.
Vesd össze: Ezekiel 8,5.10.14.16.
A helyett, hogy a leviták végzették volna a templomőrséget, másokat (idegeneket) rendeltek magokért.
Ez 44,10
a Lévi nemzetségéből származott papok is (13. v.).
mint foglyok a számkivetésben. A héber szerint: azért bűnhödjenek gonoszságukért.
Ez 44,11
ez legyen tisztök.
az áldozók előtt. Vesd össze: Móz. IV. 16,9.
azért esküdtem meg.
Lásd Móz. IV. 25,3. s követk. Vesd össze: Ezekiel 40,46. 43,19.
a papi tornácz.
lábravaló. Vesd össze: Móz. II. 28,42.
„Megszentelni“ itt annyit tesz, mint tisztátalanná tenni; mert a világiaknak, ha szent ruhákat érintettek, meg kellett tisztúlniok és engeszteltetniök. Lásd Móz. II. 30,29. Ezekiel 46,20. Szenthez nyúlni avatatlannak veszélyes, kártékony és átkot hozó.
Ez 44,25
Lásd Móz. III. 21,1.
A héber szer: kinek még férje nem volt; ezek által stb.
mielőtt tisztében ismét működnék. Lásd Móz. IV. 19,11.12.
L. Móz. IV. 18,20. de mégis lakhelyet igen, a mint hogy különben saját városokkal bírtak. Lásd Ezek. 45,4.5.
A héber szerint: az eledel- (vérnélküli) áldozatot.
Ez 44,30
az első terményt mindenből.
A héber szerint: minden elsőszülöttek zsengéje és minden emelék-áldozat (Móz. II. 25,2.) a papoké legyen, és (az új gabonából való) süteményetek zsengéit (Móz. IV. 15,20.) a papnak adjátok, hogy áldást stb.
Lásd Móz. III. 22,8.
Ez 45,1
Úgy látszik, Izrael-ország fölosztása a babiloni fogságból való visszatérés után nem ment véghez azon rendeletek szerint, melyeket Isten ezen utolsó részekben a prófétának ez iránt adott, vagy azért, mivel a zsidók abban ellenségeik által akadályozva voltak, mint némely értelmezők vélik, vagy mivel Isten ez egész fölosztást a prófétának csak előképűl akarta adni, mely lelkiképen a keresztény anyaszentegyházban vala teljesűlendő. Ez utóbbit állítják a legtöbb és legjobb keresztény értelmezők.
Az izraeliták, mielőtt a nemzetségek közt felosztották volna az országot, ebből kötelesek voltak kiszakasztani egy darabot az Úrnak, a papoknak, a levitáknak, a fővárosnak és a fejedelemnek Lásd Ezekiel 48,8–23. hol erről, részletesebben van szó.
A templomnál ötven könyöknyi távolságra minden oldalon a papok lakásai voltak.
Ez 45,5
a templomban.
Északra, a templomnak és papoknak elkülönzött tértől (3. 4. v.), a levitáknak hasonló nagyságú hely jutott, ezen fölül nehány kamara a templomban szolgálatuk idejére.
Délre, a templom és papok részére elkülönzött helytől (3. 4. v.) nyerje birtokát a főváros, huszonötezer könyöknyit hosszában, ötezernyit szélességében. – A város építésében Izrael minden polgárai részt vehettek. – Vesd össze: Ezekiel 48,15–19.
A papoknak, levitáknak és fővárosnak eddig leirt birtoka nem ért nyugat felé egész a középtengerig, kelet felé egész a Jordánig. A mindkét oldalon fölmaradt térség a király birtokáúl adatott. Hosszában ez, a közben fekvő szentélylyel együtt, egyik nemzetség örökségéhez volt hasonló, mint alább 48,21. világosabban eléadatik.
A héber szerint: ne nyomják el.
Fejedelmek! ne raboljátok el a néptől az ő birtokát, mint ez a babiloni fogság előtt történt (Kir. I. 8,14.), hanem éljetek saját birtokaitokból, és elégedjetek meg azokkal.
Éfi (éfa) mérték volt száraz terményre, bát (veder) folyadékra, mind a kettő egyenlő nagyságú, t. i. 432. tojásnyi. Lásd Móz. III. 19,36.
A héber szerint: komer, mi a korral egyre megy.
Ez 45,12
A héber szerint: gera.
A héber szer: mane. Vajjon itt háromféle mina vétetik-e, egy nagy, közép és kicsiny, vagy pedig a háromnemű érték három különös pénznemet vagy súlyt jelent-e, melyek összesen egy, 60 siklusból álló minát tesznek, bizonytalan.
Ez az áldozat-adomány, melyet adni tartoztak (a fejedelemnek 16. v.).
áldozat-adományúl.
az egyházi év első havában.
Lásd Ezekiel 44,2.3.
A fejedelem a kapu előcsarnokában annak küszöbéig léphet előre.
hogy résztvehessen abban, mi a belső tornáczban történik.
lisztlángot.
Lásd Móz. III. 25,10.11.
Ez 46,19
az éjszaki kapun a papok tornáczában; mert ott vevé a próféta a 24,4.-től fogva adott parancsokat.
az éjszaki oldalon, a legszélső szegletben nyugat felé.
A nép hála- és egyéb oly áldozatait, melyekből áldozati lakomák tartattak, a külső tornáczban (24. v.) főzték meg. A bűnért való áldozatok az azokhoz tartozó eledel-áldozatokkal együtt szentségesek voltak, s azokat a papok a szent helyen költötték el. Azért kellett a papok tornáczában főzni a húst, és sütni az eledeláldozatot. A ki a nép közől abból valamit érintett, ez által tisztátlansági vétségbe esett. L. Móz. III. 6,27. V. ö. Ezek. 44,19.
egy kis, négyszegű és fallal körűlvett tér.
A héber szerint: tető nélkül. Mások másképen.
tűzhelyek.
Ez 47,1
A templomépületéhez, a szentélyéhez.
Ez 47,1
Vesd össze: Ezekiel 36,25. Hasonló vizről szólanak más próféták is (Joel 3,18. Zakar. 14,8. Jel. 22,1. s követk.). A sz. atyák összhangzó értelmezése szerint az alatt a messiási korszak kegyelemforrása, az evangéliomi tanítás, a Szentlélek kiáradása, a keresztség szentelt vize értendő.
azaz: a viz keleti irányban a templom déli része felé, az égő áldozat oltárától délre a föld alá folyt le.
Ez 47,2
mert a keleti kapu zárva volt (Ezekiel 44,2.).
Ez 47,2
az éjszaki kapun át vezetett ki a templomból, és azután a külső úton a keleti oldal kapujához vitt engem; mert a víz folyása kelet felé vette irányát.
azaz: délre a kaputól.
a folyam hosszában.
A héber szerint: mert a viz mély volt, úgy hogy benne úszni lehetett.
Ez 47,6
A héber szerint: Láttad-e?
a vízből, melyet Ezekiel átgázolni akart.
Ez 47,8
a holttengerbe. Vonatkozólag a lelki halottakra.
A héber szerint …a tengerbe szakad, és kifolyása annak vizét egészségessé teszi.
Mások a hébert így: varsákat terítgetvén. Engaddi a holt tenger mellett volt; Engallimról is ugyanazt gyanítják.
A héber szerint: De a sáros helyeken és tavakban (a tenger mellett).
Ez 47,12
Igy írja le Dávid a jámbort Zsolt. 1.
Lásd Jel. 22,2.
Lásd Móz. I. 48,5.6.
A nemzetségek osztályrésze egészen egyenlő legyen. – A Messiás országában minden igaz keresztény egyenlő részt veszen a váltság áldásaiban.
a középtengertől.
Ez 47,16
A héber szerint: Haser-Tikon.
a nevezett, s részben ismeretlen helyek képezték az éjszaki határt.
A héber szerint: Haser-Enon.
a holttengerig.
az egyiptomi patak felé (Móz. IV. 20,3.13.).
a déli határtól.
Zsidó és pogány között, úgymond sz. Pál, Isten új országában nincs különbözés; mert ugyanazon egy Urok van mindnyájoknak, gazdag mindnyájok iránt, kik őt segítségűl híják. Rom. 10,12.
Ez 48,1
Miután Ezekiel az ország határait leírta, meghatározza a rendet, mely szerint azt a nemzetségek között föl kellett osztani. Elkezdi az éjszaki határnál, hol előszőr Dán-nemzetség nyerte örökségét. A nemzetségek osztályrészei egyenlők voltak, azért nincs meghatározva ezen részek szélessége. Dán öröksége után következtek az Áseré, Neftalié, Manasszesé, Efraimé, Rubené és Júdáé, melyhez az elkülönzött zsenge rész csatlakozik. Ez után délre következnek a többi nemzetségek. Az osztályrészek hosszaságát a keleti és nyugati határ szabta meg.
A héber szerint: Haser-Enon.
Júda és Benjamin öröksége között (8. 23. v.) kellett a papok, leviták, a város és király számára elkülönzött birtok-résznek lenni. Vesd össze: Ezekiel 45,1. s köv.
Lásd Ezekiel 44,10–16.
A város négyszegű legyen, körűlbelűl negyed mértföldnyi hosszú és széles.
A 25,000 nád hosszaságból a város területére esett 4,500 a 16. v. szerint; a külvárosokra kelet felé 250. nyugat felé 250. a 17. v. szerint. Tehát még 10,000 maradt kelet felé és 10,000 nyugat felé, mi összevéve a levontakkal, 25,000-et teszen.
Vesd össze: 8. v.
A héber szerint: az örökség-részek mellett (t. i. éjszakról Júda, délről Benjamin mellett 22. v. Vesd össze: Ezekiel 45,7.).
tehát az egész zsenge részből (21. v.).
Lásd Ezekiel 47,19.
határai, oldalai.
A héber szerint: Jehovah-Samma. E név, mely csak tökéletlenül és csupán rövid ideig volt alkalmas Jerusalemre, csodálatos módon tökéletesen illik Jézus Krisztus anyaszentegyházára, nála lévén Izrael Szente, Emmanuel (Isten velünk), ki az idők végezetéig és mindörökre nála leszen, mint ezt önmaga megigérte. Máté 28,20.