BARUK JÖVENDÖLÉSE.
Baruk, Neriás fia, s valószinűleg Száraiás testvére (Jerem. 51,59.), hív tanítványa és szolgája volt Jeremiás prófétának, kinek jövendöléseit irásba foglalta, s egy ízben a templomban nyilván fölolvasta (Jerem. 36,27. s követk.). Osztozott Jeremiással az üldöztetésben, melynek ez a próféta, jövendölései miatt, ki volt téve, valamint az ő sorsában is Jerusalem bevétele s a zsidók elhurczoltatása után a babiloni fogságba (Jerem. 52,3. s követk.). E szerencsétlen esemény után Baruk Jeremiással maradt egy ideig az országban, és követte az ő tanítóját Egyiptomba is, midőn az országban megmaradt zsidók őt magokkal oda vitték (Jerem. 43.). Onnan elköltözött, hihetőleg Jeremiás halála után, Babilonba, s ott öt évvel Jerusalem elpusztúlása után, a jerusalemi zsidókhoz levelet írt, melyhez jövendölő tanítást csatolt. Ezen levél a tanítással együtt teszi tartalmát jelen könyvecskének. Rövid bevezetés után (1,1–9.) következik a levél a jerusalemi zsidókhoz (1,10. s követk.). A Babilonban levő foglyok intik Jerusalemben maradt atyjokfiait, hogy Kaldea Királyáért és érettök imádkozzanak, és Baruk oktatását olvassák (1,10–15.). Erre bűnelismerés következik, könyörgés Istenhez szabadúlásért (1,15–3,8.), és tanítás arról, hogy Izrael azért lőn megbüntetve, mivel az isteni bölcseséget elhagyta; hogy nem adatik egészen végromlásra, hanem csak vétkei miatt büntettetik meg, s azután Isten maga fog a földön megjelenni (3,9–4,8.). Ezután Jerusalem egy gyász- és vigasztaló-éneket zeng, és fölhivatik, hogy örvendezzen fiai visszatérésén (4,9–5,9.). Végre (6. r.) egy hosszú levél következik, melyet Jeremiás a még Babilonba költözendő zsidókhoz írt, hogy őket a bálványozástól való tartózkodásra intse. E könyvecskében hol szakad meg Baruk levele, és hol kezdődik az oktatás, nincs határozottan megjelölve, és azért a tudósok közt erre nézve különböző a vélemény; némelyek 1,15. mások 3,9-re teszik azt, s ez utóbbi több valószinűséggel bír. Hogy e könyv szerzője Baruk, mind a zsidók, mind a keresztények között voltak, kik ezt kétségbe vonták; erről azonban alaposan kétkedni nem lehet, mivel e könyv semmi olyast nem tartalmaz, mi akár a szerző személyével, akár az ő időkora körűlményeivel ellenmondásban lenne; másrészről pedig a legfontosabb történelmi tanúk szólnak mellette. A szentirási könyvek legrégibb jegyzékeiben Jeremiás neve alatt együtt jön elé e könyv, mivel azt ezen próféta jövendölései egyik részének tartották, mint sz. Ágoston „Isten városáról“ írt könyvében világosan megjegyzi. A legrégibb sz. atyák: Ireneus, Ciprián, alexandr. Kelemen, Euzebius, Ambrus, Athanáz, Efrem és mások, idézeteket hoznak föl e könyvből tanítmányaik bizonyítására, s a florenczi és trienti egyetemes egyházi gyülekezet határozottan kijelentette, hogy ez Baruk prófétának a Szentlélektől sugallott isteni könyve. Ez a nevezett próféta által héber nyelven iratott, mint ezt héberszerű irálya s a régi bizonyítványok tanúsítják; most azonban csak görög, latin, szírus és arab fordításban bírjuk. A mi latin Vulgata fordításunk nem sz. Jeromostól van, hanem maradványa azon régi latin fordításnak, mely „Itala“ név alatt a nyugati kathol. egyházban már e sz. atya előtt közhasználatban volt.
Bár 1,1
Mások szerint: levél.
Bár 1,1
hova Baruk Egyiptomból ment Jeremiás halála után. Lásd az előszót.
A görög szerint: Aszadiás, vagy, Szadaiás.
hetedik napján ugyanazon hónak (az ötödiknek) melyben a kaldeusok öt év előtt Jerusalem városát bevették és fölgyujtották (Kir. IV. 25,8.).
Jekoniás (Joakin) önként megadta magát a kaldeusoknak (Kir. IV. 24,12.) és azért könnyebb fogságban volt, melyben látogatásokat is fogadhatott el. Szedeciás király, ki Jekoniás után következett, és szemeitől megfosztatván, Babilonba vitetett, akkor már vagy meghalt, vagy mint pártütő és hitszegő (Kir. IV. 24,20. 25,7.) szigorúbb fogságban tartatott.
Bár 1,4
Mások szerint: a nagyoknak. Mások szerint: a harczosoknak.
Bár 1,4
Jekoniás, és atyja, Joakim fiainak. Vesd össze: Dán. 1,1–3.
Szódi (héber szerint: Szad, kevély, dagályos) néven neveztetik itt az Eufrates, vízáradásai miatt. Innen Kúfa közelében az Eufrates melletti kerület most is Szuvadnak neveztetik.
A kaldeusoktól a szomszéd népekhez szökött zsidók közől olykorolykor tértek vissza Jerusalembe némelyek, s ezek között papok is. Joakim nem volt főpap, hanem csak a visszatért papok főnöke.
Bár 1,9
A görög szerint …a fejedelmeket, művészeket és hatalmasokat (mint Jerem. 24,1. 29,2.).
A zsidók Babilonból pénzt (7. v.) és levelet (10. v.) küldöttek Jerusalembe, hogy az ottani zsidók az ott emelt oltáron (Jerem. 41,5.) istenitiszteletet legalább némi részben tarthassanak.
Bár 1,10
azaz: Ezt irták (hozzája). Itt kezdődik a levél. Lásd az előszót.
Bár 1,10
azaz: állatokat égő áldozatúl.
Bár 1,10
A Vulgata betűje szerint: Manna, tulajdonképen Mincha, azaz eledeláldozat.
Ez áldozatok hasznosak lesznek a babiloni zsidóknak is, mivel nekik nem volt szabad a szent földön kivűl áldozathelyet emelni. (Lásd Krón. I. 22,1. 1-ső jegyz.)
Igy parancsolta ezt nekik Isten (Jerem. 29,7.), és könyörögni pogány fejedelmekért, ha bálványozók is, sz. Pál világosan tanít Tim. I. 2,2. Imádkozzanak (mint következik), hogy a király és fia sokáig éljenek. – A fiú itt unoka helyett vétetik, mert Evilmerodak volt Nabudonozor fia, Boldizsár pedig unokája. Egy zsidó hagyomány szerint, Evilmerodak akkor kegyvesztett volt, és Boldizsárra nézett a trónörökség.
Bár 1,12
azaz: erősítsen meg (lásd Kir. I. 14,27. 13-ik jegyz.) a fogság terheinek türelmes elviselésére.
azaz: hogy sokáig éljenek, mert a zsidók bizonyosan nem könyörögtek fogságuk meghosszabbúlásaért.
ama helyen, mely a templomot helyettesíti. Lásd Jerem. 41,5. Ezdr. I. 2,68.
Bár 1,15
Itt kezdődik, némelyek szerint, sajátlag a könyv, Baruk jövendölő oktatása.
A görög szerint: Júda férfiain.
Három zsidó király jutott fogságba, t. i. Joakáz, ki Egyiptomban halt meg, mint fogoly; Jekoniás és Szedeciás, kik Babilonba vitettek (Kir. IV. 23,34. 24,12. 25,7.).
Bár 1,17
nem hittük, hogy fenyegetései teljesedjenek.
az ő mindenható segélyében. A görög szerint: nem engedelmeskedtünk neki.
A görög szerint: engedetlenek.
Bár 1,20
Lásd Móz. III. 26. Móz. V. 28,29.32.
Bár 1,20
mely igen termékeny. Lásd Móz. II. 3,8.17.
Azért jött ránk annyi szerencsétlenség, mint most látjuk.
az ő fenyegetését.
Vesd össze: Dán. 9,12.
Igy fenyegetett Mózes (Móz. III. 26,29.), s így teljesedett ez (Jerem.siralm. 4,10.).
Mások szerint: átokra. Mások szerint: bántalomra.
a népeknek nem urai, hanem szolgái lettünk. Czélzás Móz. V. 28,13.-ra.
Bár 2,9
azon volt, hogy megbüntessen (s a büntetés által megjobbítson).
Mások szerint: mert az Úr igaz minden cselekedetében és parancsában, melyeket nekünk adott.
most is, teljesítvén a népek közötti elszóratásunkról szóló jövendölést, melyet Mózes által, több mint nyolczszáz év előtt adtál.
a te dicsőségedért.
Bár 2,15
hogy Isten népe Izrael.
és az ő egész ivadéka.
Bár 2,17
a csapásokat, melyek halállal fenyegetnek, hogy minket a haláltól megszabadíts.
az alvilágban néma fájdalom van, és nem hangzik az Isten dicsérete. Lásd Zsolt. 6,6. 7-ik jegyz.
hanem a szerencsétlenek, mint mi, kik az életben inségök felett kesergenek, kiknek szemök a sirástól meghomályosodik, kik mindenféle szükséget szenvednek: ezek fogják magasztalni hatalmadat és jóságodat (ha rajtok segítesz). A görögben nincs meg az „inség“ szó, de alatta kell érteni.
mi által mi épen a te nevedet dicsőítjük.
Bár 2,20
hanem csak mivel inségben vagyunk.
A görögben e két vers: Mert nem atyáink és királyaink igazságára támaszkodva, könyörgünk és imádkozunk a mi Urunk Istenünk színe előtt, miután te haragodat és búsulásodat ránk eresztetted, mint ezt megmondottad szolgáid, a próféták által (mint következik).
Bár 2,21
„nyakatokat“ nincs meg a görögben.
Lásd Jerem. 27,12.
Lásd Jerem. 7,34. 16,9. 25,10.11. A görög szerint …hogy szolgáljatok a babiloni királynak: elveszem Júda városaiból és Jerusalemből a vigaság szavát… menyasszony szavát, és az egész ország pusztasággá lesz, hol senki sem lakik.
Bár 2,24
A görög szerint: És mi nem hallottuk stb.
Lásd Jerem. 8,1. 22,19. 36,30.
mások a görög szerint: mirígyhalál által.
Bár 2,26
Mások szerint: mely a te nevedről neveztetett.
leromboltatott, mint most látjuk.
mert mi megérdemlettük, hogy elpusztíttassunk, de te a nép egy részét életben hagytad, és úgy büntetted, hogy ideje és alkalma legyen magába szállani, és tőled soha többé el ne pártoljon, mint ezt már Mózes megjövendölte. Lásd a követk.
A 29–34. versek ily értelemben megvannak Móz. III. 26,15–45. Móz. V. 4,25–30. 28,62.-ben is.
Bár 2,31
értelmet, belátást, fogékonyságot.
készséget.
és engem nem fognak elfeledni úgy, hogy a bálványok után indúljanak.
Lásd Móz. V. 30,3. Jerem. 24,6. 32,37.
Bár 2,35
Ez a szó nincs meg a görögben.
Bár 2,35
Ezen örök szövetségről lásd Jerem. 31,31–34.
Azon izraelitákról van szó, kik örök (új) szövetséget kötnek Istennel. Ezek többé soha nem fognak kiüzetni az igéret földéről, melyre Isten őket más, magasabb módon bevezeti, az Istenben való élet földéről, hanem szüntelen tartó békeséget fognak élvezni mindaddig, míg e szövetséghez hívek maradnak. Izraelnek nem földi gyermekeiről van itt szó, mint a vers első feléből kitűnik. Mert ezek a romaiak által ismét kiűzettek hazájokból, és nagy többségök mellett sem léptek az új szövetségbe, ennél fogva a jövendölés teljesüléséhez semmikép sem lehet igényök.
E szavak: „mert irgalmas vagy, könyörűlj rajtunk“ nincsenek meg a görögben.
Mások a görögöt így: Te uralkodol mindörökké, mi pedig elenyészünk mindörökre.
t. i. azoknak, kik végső inségök által azokhoz hasonlítanak, kik a sirgödörbe lépnek, a holtakhoz. Lásd 11. v. Ezekiel 37,12.
Ne emlékezzél meg atyáink vétkeiről, melyek téged nem indíthatnak ugyan arra, hogy rajtunk segíts, hanem emlékezzél meg hatalmadra, melylyel egykoron segítettél, és a dicsőségre, melyet az által szerzettél, segíts most rajtunk ez inséges időben.
Bár 3,8
Szószerint: bűnre; azaz: szétszórtál úgy, hogy most elleneinktől gyalázatot, átkot és büntetést kényteleníttetünk szenvedni.
azaz: aránylag ahhoz, vagy, annak következtében.
Ezen verssel kezdődik az oktatás, melyben megmutattatik, hogy Izrael a bölcseség elhagyása miatt üzetett el hazájából, és hogy az csak Istentől jő. – E verssel kezdődik hihetőleg a könyv is, mely sajátlag Baruk oktató jövendölését tartalmazza. Lásd az előszót.
Bár 3,11
megfogytál, elszáradtál (a búbánat miatt).
Bár 3,11
a pogányokkal való érintkezés által oly tisztátalan lettél, mint ha holttestet érintettél volna. Mások szerint: tisztátalan vagy, mint a holtak.
kik el fognak temettetni.
Elhagytad a bölcseséget, azért vagy oly szerencsétlen.
A békeség méltó képe, mivel főalapja minden szerencsének.
Bár 3,14
az erény.
Bár 3,14
Mások szerint: bölcseség.
Bár 3,14
Némelyek szerint: boldogsága. Mások szerint: javai.
Bár 3,14
képe az erőnek és szerencsének.
Tanúld meg, hol található fel az igaz bölcseség, és miben áll, akkor hosszú életet és sok jót nyersz.
Ki találta meg a bölcseséget és ki tanulta ismerni? Kevés ember és nép találta meg a bölcseséget, az igaz religiót, s tette tulajdonává kincseit. Izrael a legszerencsésebb nép; neki jelentette ki Isten az igaz religiót. Azért teljes erővel arra kell törekednie, hogy azon törvény szerint éljen, melyet Isten adott neki. Ezt tartalmazza a 15–38. s a 4,1–18.
kik magokat az egész természet urai gyanánt tekintették. Lásd Dán. 2,38. Jerem. 27,6. Judit 11,5.
melyeket játszva fogtak meg a vadászaton.
Hol vannak tehát ama hatalmas fejedelmek, kik minden hatalmok, gazdagságuk és műkincseik mellett is a világot elhagyni kényszerűltek, a nélkül, hogy az igaz bölcseséget megtalálták volna?
Bár 3,20
Mások szerint: a bölcseség.
Ifjú, szerencsés utódaik ép oly kevéssé ismerték meg a bölcseséget.
Bár 3,21
a bölcseséget.
A görög szerint …ösvényeit; és nem érték el azt, és fiaik távol voltak tőle útaikon.
Az igaz bölcseségről, igaz religióról és erkölcstanról mitsem lehetett hallani a kananitáknál és feniczieknél, habár ezek a hajózás és müvészet által oly nevezetesek voltak; a temanítáknál sem, kik bölcseségökre oly sokat tartottak. Lásd Jerem. 49,7.
Bár 3,23
Izmael utódjai. (Móz. I. 21,18.).
Arábiában több ilynevű városok vannak. Némely értelmezők szerint, a fenicziai Maara ez (Józ. 13,4.).
Mily sok és hatalmas népek voltak kezdettől a világon, a nélkül, hogy Isten kijelentette volna nekik a bölcseséget, melyet más nem bír, csak ő, és Izrael, kivel azt közlötte (29–38. v.).
Lásd Móz. I. 6,4.
A valódi bölcseséget senki sem szerezheti meg saját erejével, a Magasságbelinek adománya az, melyért az embernek Istent kérnie kell, ha meg akarja nyerni.
Ki szerezhette meg azt bármely áron? Vesd össze: Móz. V. 30,12.
Bár 3,32
A föld, vonatkozólag teremtményeire, némi tekintetben, mintegy örökké él; mert mialatt benne minden növekedik és elenyészik, a föld ugyanaz marad. L. Préd. 1,4.
mindenféle állatokkal.
mintegy reszketnek, oly sietve, oly pontosan engedelmeskednek.
az Istentől.
Ez a mindenható és mindentudó Isten tudja és ismeri a bölcseséget is, és közlötte azt népével, Izraellel a törvényben és kijelentésekben a próféták által.
Azután (ha Izrael Mózes és a próféták által már tanittatott), Isten maga jő el az emberekhez a földre, hogy őket tanítsa. – A próféta múlt időben szól, mert a jövendő eseményt mint már megtörténtet látja maga előtt. Hogy Baruk itt az Isten Fia megtestesülését, és az emberek közötti tartózkodását jövendöli: ez a szent atyák (Ciprián, Athanáz, Ambrús, Ágoston és mások) egybehangzó tanítása. Ujabb értelmezők így magyarázzák: Akkor Isten egyszersmind megjelent a földön, és az emberekkel társalkodott, mint ez képletesen az isteni Bölcseségről is írva van (Péld. 8,31. Bölcs. 9,10.11. Sirákf. 24,10–12.); azonban e helyen Isten megjelenése és társalkodása az emberekkel, a törvény és próféták általi tanítás után tétetik, így tehát valami különböző az azon működéstől, melynél fogva Isten az izraelitákat tanította; de a sz. atyák magyarázata által ezen hely betűszerinti vagy képletes értelmére nézve, minden kétértelműség, és átalán minden kétség meg van szűntetve.
Bár 4,1
Ez a bölcseség (Baruk 3,37.).
Isten törvényeinek megtartásával áldás jár és boldogság, megszegésével pedig romlás és boldogtalanság (Móz. V. 30,15–20.). A zsidó törvény itt örökkévalónak mondatik, a mennyiben erkölcsi törvény, s a mennyiben annak szertartásai fensőbb minőségben folyvást fennállanak.
Bár 4,3
Mások a görögöt így: kincsedet, nyereményedet, előnyödet.
Bár 4,3
Folytonos engedetlenség által ne veteműlj annyira, hogy megszűnj Isten népe lenni, és Isten más népet fogadjon föl, és tegyen méltóvá kijelentéseire. Vesd össze: Móz. V. 32,21.
Mások a görögöt így: Vigasztalódjál, én népem! ki rendelve vagy Izrael emlékét fentartani.
nem végvesztetekre, hanem büntetésűl és jobbúlás végett.
Lásd Móz. V. 32,17.
A görög szerint: az örök Istent.
Bár 4,9
büntetést.
Bár 4,9
Jerusalem, mint egy gyermekeitől megfosztott özvegy állíttatik elé, ki szerencsétlenségét elpanaszolja a szomszéd városoknak.
Ti szomszéd városok. 24. v.
vagy: látom.
Mások a görögöt így: pusztasággá lettem az én fiaim bűnei miatt.
Bár 4,13
Mások szerint: rendeléseit, parancsait.
A görög szerint: fegyelmének.
Lásd Móz. V. 28,49. Izai. 33,19. A görög szerint: szemtelen népet.
az öröm.
„Istentől jött“ nincs meg a görögben.
Lásd Izai. 26,5.6.
a fogságban.
A görög szerint …lesztek annál, ki mindezeket rátok hozta.
Ha ismét Istenhez tértek (és hazátokba visszamentek), egykori hálátlanságtokat Isten iránt és törvénye iránt annál nagyobb ragaszkodással fogjátok ismét jóvá tenni. Valóban a zsidók meg is jobbúltak a babiloni fogság után. A görög szerint …az Istentől, most tizszeresen keressétek őt, és térjetek meg.
Itt végződik Jerusalem éneke. A következőkben a próféta szól Jerusalemhez.
Az Úr, ki Isten városának nevezett el téged (Zsolt. 45,5. 47,2.9.), maga biztat és vigasztal most.
Bár 4,32
t. i. Babilon.
A görög szerint: Jaj a városoknak! melyeknek szolgáltak fiaid, jaj annak, mely stb.
Babilon.
Vesd össze: Jerem. 51,55.
Vesd össze: Jerem. 50,32.39. Izai. 13,21.
Círus, Babilon meghódítója, a keletre fekvő Persiából jött.
Lásd Izai. 49,12.18.
Szűnj meg gyászolni, sőt inkább örűlj az örök dicsőségnek, melyet Isten ad neked. A próféta ezen és a következő két versben ama Jerusalemhez szól, mely átmegy a keresztény anyaszentegyházba, s az idők végezetével mennyországba olvad.
A görög szerint: Öltsd fel az igazság palástját, mely Istentől jő neked, és tedd föl fejedre a dicsőség koronáját, melyet az Örökkévaló ad neked.
A te neved (lényeges tulajdonod) lesz akkor a béke és tisztesség, mint következése igazságodnak és isteni félelmednek. Izaiás is az új Jerusalemnek új nevet ad (Izai. 62,1–3.). Jerusalem ezen és az előbbi két versben mint menyasszony van elétüntetve, igazsággal, erénynyel és isteni félelemmel, tisztességgel és dicsőséggel fölékesítve, gyönyörűséges látványúl valamennyi teremtményeknek.
Lásd Baruk 4. r. 31-ik jegyz.
A kaldeusok gyalázattal gyalog hajtották fogságra a zsidókat, de mint fejedelmi fiakat, kiket vállon vagy hordszékeken szokás hordozni, hozza vissza őket az Úr hazájokba. Lásd Izai. 49,22. 66,20. E jövendölés teljesedését lásd Ezdr. I. 2,65–67. Az ország vagy uralkodó gyermekeinek neveztetnek a zsidók Sirákf. 24,16. és a keresztények Máté 8,12. mivel Istennel együtt uralkodnak.
Bár 5,7
Mások szerint: halmot.
Vesd össze: Izai. 40,3.4. A görög szerint: hogy Izrael biztosan járjon stb.
Isten elhárít minden akadályt, melyek a hazájokba leendő visszatérésnek utjában állanak. Lásd ugyan e képet Izai. 41,19.
Isten visszavezérli Izraelt mindenhatóságánál fogva világító tűzoszlop által, melyre itt czélzás vagyon (lásd Móz. II. 13,21.).
Bár 6
Jerusalemnek a kaldeusok általi bevétele, és a zsidóknak Babilonba lett elhurczoltatása között némi idő telt. Ezen időközben irhatta Jeremiás Isten parancsára az egész levelet. Más kéziratok szerint …a babiloni királytól Babilonba vitt foglyokhoz küldött.
Fogságtok hetven évig fog tartani, azután ismét visszatértek hazátokba. Vesd össze: Jerem. 25,11.12. 29,10. A nemzedék (életkor) tíz esztendejével számíttatik, mint közönségesen keleten, hol a kor fejlése, érettsége a 10-ik évvel kezdődik.
melyektől a pogányok félnek. Lásd Izai. 46,1. 4-ik jegyz.
Bár 6,6
Jeremiás az Isten nevében szól.
E vers értelme ez: Ne féljetek, hogy religótok miatt megölnek, mert az én angyalom, sőt én magam őrizlek titeket, s megboszúlom halálotokat. Ezen angyal sz. Mihály, a zsidók őrangyala. Dán. 10,13.21. 12,1.
A görög szerint e két vers …szerető szűznek, úgy készítenek koronákat az istenek fejeire: de a papok leszedik stb.
Babilonban a bálványozással fajtalanság volt egybekötve, azért tartattak olykor némely bálvány-templomokban kéjhölgyek is, kik kéjelgésre adattak. – A görög szerint e vers: adnak abból a kéjhölgyeknek, kik ugyanazon tető alatt laknak, s fölékesítik ruhákkal az arany-, ezüst- és fa-bálványokat, mintha emberek volnának.
Bár 6,11
a bálvány-istenek.
Ezen, valamint a következő versekben a bálvány imádás esztelensége iratik le. – A finomabb bálványozás, melyet sok keresztény, kéjeinek, bűnös vágyainak, szenvedélyeinek és rosz szokásainak tárgyaival űz, nem kevésbbé esztelen, mivel csak úgy szerencsétlenné tesz.
A bibor ruha nem védi meg őket a porbelepéstől. Mások a görögöt így: Ha bibor ruhába akarják öltöztetni, megtörlik orczájokat stb.
egyik bálványnak, p. o. Jupiternek.
A görög szerint e vers: A mint körűlveszik… ajtaját, vagy azét, ki halálra van itélve: úgy őrzik stb.
A görög szerint: többet, mint önmagoknak.
Bár 6,19
papjaik.
Bár 6,19
Mások szerint: kigyók.
Bár 6,19
szeretet és tisztelet jeléűl.
Mások a görögöt így: Azt mondják, hogy a földből jött férgek szétrágják szivöket, megemésztik őket és ruhájokat, a nélkül, hogy érzenék.
a templomban megégetett áldozatállatok füstjétől.
hogy járhatnának. Lásd Jerem. 10,5.
Az istenek tiszteletére adott lakomák itt a halottak sírja fölött tartatni szokott torhoz hasonlíttatnak; amazokból ép oly keveset ettek az istenek, mint ebből a halottak. Mások a görögöt így …az emberek előtt, (25. v.) meg is kell szégyenűlnie, ki azokat tiszteli, mert nem kelhetnek föl önmagoktól, ha elesnek, nem mozdúlhatnak, ha fölállítják, nem állhatnak föl, ha ledöntik, mint holtak elé, tesznek eléje ajándékokat.
Bár 6,27
A görög szerint: hasonlóképen besóznak abból feleségeik is (és elteszik).
Az áldozathúst a papok és családjaik részint éjjel megették, részint eladták, részint besózták és eltették (Dán. 14,14.). Jótékony czélokra mit sem fordítottak, mint a zsidók áldozat-lakomáinál szokásban volt (Móz. V. 14,28.29.).
A zsidóknál templomba nem mehetett az ilyen asszony. Lásd Móz. III. 12,2. 15,33.
talán mivel babonás asszonyok őket isteneknek tartják, és nekik áldoznak?
talán mivel a papok babonás szertartásokat végeznek előttök? Gyász-szertartások különösen Adonis, a szírus istenség tiszteletére voltak szokásban, az ő halálának megsiratása végett. E szertartásokat utánozni keményen tiltva volt az igaz Isten papjainak. Lásd Móz. III. 21,10.
Adonis ünnepén kiáltoztak és ordítottak Biblos egész vidékén Fenecziában, siratták halálát, gyászmeneteket tartottak, hajokat lenyírták stb. – A halotti torban a rokonok siratták halottaikat, s nagy jajgatással fejezték ki fájdalmokat.
Bár 6,34
A görög szerint: sem pénzt, sem jószágot nem adhatnak.
boszú által, melyet állaniok kellene.
Mint a durva kő élettelen, olyan az ő bálványuk is.
Bár 6,41
mintha meghallgathatnák azok, kik nem mozdúlhatnak!
E két vers értelme ez: Magok a kaldeusok sem tisztelhetik isteneiket. Bélhez visznek egy némát, hogy szólaltassa meg, mintha az érzéketlen bálvány meghallgathatná kérésöket. És midőn látják, hogy nem hallgattatnak meg, be kell látniok, hogy isteneik holtak, érzéketlenek, meg kell azokat vetniök és elhagyniok. A görög szerint …szólaltassa meg, mintha lenne hatalma ezt tenni; és mégsem határozhatják el magokat, hogy őt elhagyják, ha észreveszik is (hogy az mit sem tehet); mert nincsen értelmök. – A pogányok oly kevés értelmességgel bírnak, hogy a bálványok szolgálatával még akkor sem hagynak föl, midőn látják, hogy azok mitsem tehetnek. – Oly nagy az előitélet és megszokás hatalma!
A babiloni asszonyoknak életökben egyszer Venus tiszteletére valamely idegennel kellett közösűlniök, vagy erre magokat többször fogadalommal kötelezték le. A kik e kötelességet vagy fogadalmat teljesíteni akarták, az utakra ültek a templom elé, kötéllel körűlövezve, s olajfa-magvakat gyujtottak áldozatúl az istennőnek. – Az olajfa, képe volt a békének, az egyesűlésnek.
A kötél jelképezte a fogadalmat, melylyel az asszonyok magokat az istennőnek lekötelezték. Ha valamely férfi megkivánta őket, a kötél elszakasztatott, mert a fogadalomtól fel voltak oldozva. A bálványozás iszonyaihoz és esztelenségeihez tartozik, úgymond a próféta, hogy az asszonyok birtokuk legbecsesbjét, a becsületet is föláldozzák, és hogy az ily becstelenek gyalázatukkal még dicsekszenek.
Mindaz, mi a bálványoknál kegyök megnyerése végett történik, csalárdság. A mennyiben pedig a sátán működött közre, épen nem hiányzott a csalárdság; mert az ő lénye hazudság és csalárdság.
A görög szerint: a müvészek. V. ö. Izai. 44,10–20.
az oly müvészek csalók, kik utódaiknak tulajdon kézműveiket istenek gyanánt hagyják hátra.
Bár 6,48
az utódokra, vagy magokra.
a bálványokkal.
A görög szerint: S valóban mi ne ismernők meg, hogy azok nem istenek?
A görög hozzá teszi: vagy a királyi palotában faoszlopnak, mint ily hamis isteneknek.
Mások szerint: nem büntethetnek.
az évszakok, napok, havak, évek megjelölésére, mint a csillagzatok. Lásd Móz. I. 1,14.
a bálványok rémképek, ijesztő vázak a tudatlan nép számára, mint a madárijesztő alakok a madarak elriasztására.
A bálványok oly kevéssé árthatnak ellenségeiknek, mint a tövisbokor a madaraknak, vagy egy holttest (21. v.).
Boldog az igaz Isten tisztelője, ki a bálványozást utálja. Senki sem fogja gyalázni, hogy egy moly-ette istent imádott. Az igaz Istenbe vetett bizodalma tisztességet és áldást szerez neki.