ABDIÁS JÖVENDÖLÉSE.

Jegyzet


Abd EGY RÉSZ.

Fegybeszéd az edomiták ellen. Az új Sion. Az Úr országa.

Abd 1,1

Abdiás látomása. Ezeket mondja az Úr Isten Édomnak: Hírt hallottunk az Úrtól, és követet küldött a nemzetekhez: Keljetek föl, és támadjunk ellene haddal.

Abd 1,2

Ime kicsinynyé teszlek téged a nemzetek között, te igen utálatos leszesz.

Abd 1,3

A te szived kevélysége fölfuvalkodtat téged, ki a kősziklák hasadékaiban lakol, magasban lévén székhelyed; ki azt mondod szivedben: Ki von le engem a földre?

Abd 1,4

De ha fölemelkedel is, mint a sas, és ha a csillagok közé helyezed is a te fészkedet: onnét is levonlak téged, úgymond az Úr.

Abd 1,5

Ha tolvajok mennének be hozzád, ha éjjeli rablók, mennyire elhallgatnál! nem lopnának-e magoknak elegendőt? Ha szőllőszedők mennének be hozzád, nem hagynának-e neked legalább egy gerezdet?

Abd 1,6

Mennyire megvizsgálják majd Ésaut, fölkeresik az ő rejtekeit!

Abd 1,7

A határból is kiűznek téged, a te szövetséges férfiaid mind kigúnyolnak téged; erőt vesznek rajtad a veled békeséget tartó férfiak; a kik veled esznek, tőrt vetnek alád; nincs okosság benne!

Abd 1,8

Vajjon az napon, úgymond az Úr, nem vesztem-e ki a bölcseket Idumeából, és az okosságot Ésau hegyéről?

Abd 1,9

Félni fognak erőseid a déli részen, úgy hogy elvesz a férfiú Ésau hegyéről.

Abd 1,10

Az öldöklésért és atyádfia, Jákob ellen való gonoszságodért elborít téged a szégyen, és el fogsz veszni mindörökre. [Móz. I. 27,42.]

Abd 1,11

Az napon, mikor vele ellenkeztél, mikor az idegenek elfogták az ő hadát, és a külföldiek bementek kapuin, és Jerusalem fölött sorsot vetettek, te is mint egyik voltál közőlük.

Abd 1,12

Nem kellett volna megvetéssel lenned atyádfia napján, az ő zarándoksága napján, sem örvendened Júda fiain az ő vesztök napján, sem szájaskodnod a szorongatás napján,

Abd 1,13

sem bemenned az én népem kapuján az ő romlása napján, sem megvetned őt inségében pusztúlása napján, sem kiküldetned az ő serege ellen pusztúlása napján;

Abd 1,14

sem eléjek állanod, hogy megöljed a futókat, sem körűlkerítened az ő maradványait a szorongatás napján.

Abd 1,15

Mert közel vagyon az Úr napja mind e nemzetek ellen; a mint te cselekedtél, úgy bánnak majd veled; a mit te fizettél, fejedre fordítja vissza.

Abd 1,16

Mert a mint ti ittatok az én szent hegyemen, úgy isznak majd minden nemzetek szűntelen; isznak és hörpentenek, és lesznek, mintha nem lettek volna,

Abd 1,17

És Sion hegyén szabadúlás leszen, és szent leszen az; és Jákob háza bírni fogja azokat, kik őt bírták.

Abd 1,18

És Jákob háza tűz leszen, és József háza láng, Ésau háza pedig pozdorja, melyet azok meggyujtanak és megemésztenek, úgy, hogy semmi sem marad Ésau házából, mert az Úr mondotta ezt.

Abd 1,19

És örökleni fogják a dél felől levők Ésau hegyét, és a síkságon levők a filiszteusokat; és bírni fogják Efraim tartományát és a szamariai tartományt, és Benjamin bírni fogja Gálaádot.

Abd 1,20

És Izrael fiainak számkivetett serege a kananeusok minden helyét egész Szareptáig; és Jerusalem száműzöttei, kik a Bosforusnál vannak, bírni fogják a déli városokat.

Abd 1,21

És a szabadítók fölmennek Sion hegyére megitélni Ésau hegyét; s akkor leszen az Úr országa.