MÓZES ÖTÖDIK KÖNYVE. DEUTERONOMIUM.
Mózes ötödik könyve a görög és latin forditás nyomán „Deuteronomiumnak“, azaz „második törvénynek“ neveztetik, mert abban a már adott törvény bővebben és hatályosabban terjesztetik elé. Sz. Jeromos szerint e nevet azért nyeré, mivel prófétai előképe volt a keresztény törvénynek, mely annyiban szinte második törvénynek neveztetik, mennyiben a zsidóságnak képletes vallási szertartásait új, szellemi s magasztosabb módon ismét eléadá, s a mi itt csak kép volt, azt valósággá emelé. – Mózes a törvény ismétlését Moáb sikságán a vándorlás negyvenedik évében, a tizenegyedik hónap első napján kezdé meg (Móz. V. 1,3.). Mennyi időt forditott erre, a sz. történetből nem tudhatni. A régi zsidó történetíró, Flavius József irja, hogy a második törvény kezdete- és följegyzésétől Mózes haláláig, mi a tizenkettedik hónap első napján történt, s e könyv végén eléadatik, – egy hónap telt el. Miután Mózest harmincz napig gyászolták, Izrael fiai, Józue vezérlete alatt, a negyvenegyedik év kezdetén átköltöztek a Jordánon, úgy, hogy ezen év húsvétjét már Galgalában, a Jordánon túl tartották, az első hónak tizennegyedik napján (Józ. 5,10.). Ezen könyv tehát két hónapi időközt foglal magában, a kijövet utáni negyvenedik év két utolsó hónapjának történetét.
Ha mind az öt könyvet egybefoglaljuk, azokból szép összefüggés tűnik elé. Az első könyvben (Genesis), mint az egész szentírás első könyvében, Isten egész országának nagy körvonalai vannak letéve, egy nagy jelentőségű világ, minden a legátalánosb meghatározásokban kifejezve: Isten, erény, bűn, megváltás, halhatatlanság, örök élet. A második könyv, kezdetét s átalános alapját tartalmazza a mózesi, megtestesített istenországnak, melyből a szellemi, keresztény s minden népet magában foglalandó ország vala kifejlendő. A harmadik könyvben megmutattatik ezen ország részletes vallási elrendezése, különösen az istenitiszteletre és papi hivatalra vonatkozólag. A negyedik könyvben olvassuk az izraeli élet történetét, viszonyban az isteni gondviselés vezérletével és kegyelmeivel, vagyis az emberi kőszivűség és az isteni hosszútűrés történetét. Az ötödik könyv végre áttekintést és kilátást nyujt a jövőbe, mint fog átváltozni a földi, mózesi ország az új próféta (Móz. V. 18,18.) szellemi országává, s mint fog ebbe minden nép fölvétetni.
5 Móz. 1,1
Moáb sikságain, a mi itt szintén pusztának neveztetik, mert a pusztán át történt negyven évi vándorláshoz tartozik. Móz. IV. 22,1.
5 Móz. 1,1
végpontján azon utazásnak, melytől az út a vörös tengerhez vitt, s azon által kezdődött.
A héber szerint: és Haszerót Diszahab (sok aranynyal bíró), mi valószinűleg más valamely hely neve.
azaz: tizenegy nap járásnyira, ha a Szeir hegyén és Kádeszbarnén át Moábba mennek (19. v.).
a világ ter. 2553-ik, Kr. e. 1451-ik évben.
Lásd Móz. IV. 21,24.33.35.
A héber szerint: a Jordánon innét, Moáb földén kezdé Mózes a törvényt magyarázni, mondván.
körülbelűl egy évig. Lásd Móz. II. 19,1. Móz. IV. 10,11.12.
Menjetek Kanaánba, melyet legnagyobb kiterjedésében egykor egész az Eufratesig fogtok bírni. Lásd Móz. I. 15,18.
Jetró tanácsára. Lásd Móz. II. 18,18.
biráitokká.
5 Móz. 1,15
A héber szerint: értelmes.
A héber szerint: …tizedesekké, és (a birákon kivűl) elöljárókká nemzetségtek között. Lásd Móz. IV. 11,16. Móz. V. 16,18.
A héber szerint: Hami pör támad atyátokfiai között.
5 Móz. 1,17
A héber szerint: ne féljetek.
mert a biró Istennek képviselője.
ti adván rá alkalmat, mikor vizet kértetek, s én kétkedtem, vajjon az Úr ad-e vizet ily ellenszegűlő népnek.
a hegységtől déli részre.
közeledve Kanaánhoz.
mert ezek Kanaán déli részében a vörös tengertől a holttenger déli széleig tanyáztak.
5 Móz. 2,8
Ezek az edomiták, vagyis Esaunak azon fiai voltak, kik ősi kormányformájokat megtarták (Móz. I. 36,20–30.) és Szeir hegység délnyugati részén laktak vala egész a vörös tengerig. – Ezek megengedték az átvonúlást Izrael fiainak, kik a vörös tengertől jöttek, és neki fizetésért ételt és italt adának (29. v.). – De máskép volt a dolog Esau azon fiaival, kik királyok által kormányoztattak (Móz. I. 36,31–39.), és a holt tenger közelében, az ország éjszakkeleti részén laktak. Ezek megtagadták az átmenetet, midőn Izrael fiai másodszor Kádeszbarnéba mentek (Móz. IV. 20,1.), hogy onnan Kanaánba költözzenek. Lásd Móz. IV. 20,14–21.
5 Móz. 2,8
Miután Kádeszbarnéba értünk, s az edomi király nekünk az átmenetet megtagadta.
Lásd Móz. IV. 21,4–11.
a moabiták fővárosát. Lásd Móz. IV. 21,15.28.
Lásd Móz. I. 14,5.6.
azaz: retteneteseknek.
5 Móz. 2,12
a barlanglakók.
azon földön, mely Széhon és Óg királyoké volt, de most már elfoglaltatott.
Lásd Móz. IV. 21,12.
először. Lásd Móz. IV. 13,27.
azon részen, melyet az amorreusok a moabitáktól elragadtak. Lásd Móz. IV. 21,13–26.
kik az amorreusoktól keletre laktak, Arnon és Jébok között. Midőn Izrael fiai Moáb pusztaságán vándoroltak az Arnonnál, éjszakkeletre az ammoniták, éjszaknyugatra az amorreusok voltak előttök; ezeket szabad volt haddal megtámadniok, amazokat nem. Lásd Móz. IV. 21,13.14.
azaz: gonoszoknak, roszakaróknak.
A héber szerint: És birtokukba léptek, és megtelepedének helyökbe.
5 Móz. 2,23
A héber szerint: az avvitákat, e tartomány őslakóit.
5 Móz. 2,23
azaz: falukban, kerítetlen helységekben.
5 Móz. 2,23
a középtenger délkeleti partján.
5 Móz. 2,23
A héber szerint: kaftoriták, valószinűleg krétaiak, kik magokat később filiszteieknek, azaz jövevényeknek nevezték. Lásd Móz. I. 10,14. Ezekiel 25,16.
A héber szerint: Kaftorból, valószinűleg Krétából.
ha megtagadná nektek az átmenetelt. Lásd 26–31. v.
„mint a szülők“ nincs a héberben.
keleti pusztájából (lásd Móz. IV. 21,11.), hol Bamot és Fászga voltak, honnan a követek mentek. V. ö. Móz. IV. 21,20. Józ. 13,20.
5 Móz. 2,29
Lásd 4. v.
azaz: a lakosok Moáb tartományának keleti részén. (Móz. IV. 21,11.), hol Ar, a főváros volt.
5 Móz. 32,24
Lásd Móz. II. 4,21.
A héber szerint: átok alá vetvén. Lásd Móz. IV. 21,21. és követk.
Jébok folyóig.
túlfelűl, az amorreusok tartományában. Lásd Józ. 12,2.
A héber szerint: bevévén.
A héber szerint: a mezővárosokon kivűl, igen sokat.
A héber szerint: átok alá vetettük.
5 Móz. 3,11
ezen tájon, mert lásd Móz. I. 14,5. Józ. 15,14.
5 Móz. 3,11
vas-nyoszolyáját.
5 Móz. 3,11
kik az óriások ellen harczoltak (lásd Móz. V. 2,19–21.), s igy valószinűleg Óg ellen is, kinek vas-nyoszolyáját zsákmányúl vivék.
fővárosában.
Lásd Móz. IV. 32,41.
annak egy részét.
az Arnon és Jébok közt levő tartományt; mások szerint, a tartományt Aroertól, a szigetvárostól Jébokig.
5 Móz. 3,17
Jordánnál és a keleti pusztán.
a genezareti tó melletti tájat. Móz. IV. 34,11.
vagyis, országtoknak, mely az ellenségtől már megtisztíttatott.
e hegyes országot. Keleten a hegységek termékenyek; a síkságok víz hiánya miatt puszták.
zúgolódástok alkalmúl szolgált nekem, hogy az Isten haragját magamra vontam.
A héber szerint: Gaiban.
legyen az irott törvény, vagy szóbeli hagyomány. Mózes itt nem zárja ki a sz. hagyományt, valamint nem tiltja a törvénynek teljes kifejtését, a mit Krisztus Jézus vitt végbe; vagy a körülményekhez képest új rendeletek hozatalát, mit Józue, sőt maga Mózes is megtőn. Lásd Móz. V. 17,10. Vesd össze 18,18.
nem a nép, hanem Mózes és a vének látták az Isten alakját. Lásd Móz. II. 24,10.
mint világító testeket. Lásd Móz. I. 1,14. A héber szerint: melyben az Úr minden népeket részesített.
égető rabszolgaságából. Lásd Jerem. 11,4.
Lásd Rom. 11,26.
kelettől nyugatig,
melyek Fáraón történtek.
A héber szerint: hogy elűzze.
mindörökre, mint a héber szövegben hozzátétetik. Az igért föld t. i. előképe volt az örök boldogságnak.
mely az 5-ik részben következik: a mi itt előadatott, történeti bevezetésűl szolgált.
A héber szerint: Gaiban, Bet-Peor ellenében.
Különböző a Jerusalem melletti Siontól (mi a héber szerint: Zion).
egyedűl.
közvetlenül, láthatólag jelen lévén.
Lelked minden gondolatát, szived minden mozdulatát, életed minden cselekedetét ahhoz irányozd, a kitől lelked, szived és életed függ. (sz. Ágost.).
5 Móz. 6,7
A héber szerint: add fülébe, értésére… Tehát az Istennek szeretetére, csoda- és szeretetteljes gondviselésének és intézkedéseinek ismeretére kell mindenek előtt a gyermeket tanitani, s hányszor hagyatik ez utóljára, eléje tétetvén a hiú és pogányszerű dolgok tanittatása!
A héber szerint: arról beszélj.
5 Móz. 6,8
oly gyakran gondolkozzál arról, mintha valami kezedre tett jel arra szüntelen emlékeztetne.
A héber szerint: homlokkötő gyanánt. Viseld azokat szemeid előtt homlokkötő gyanánt. Később a zsidók ezt betűszerinti értelemben vették, pergamen-lapocskát vágtak, arra a tízparancsot fölirták, és szüntelen kezeiken és homlokaikon hordozták.
nem pedig más istenek nevére, mikor a törvényszék előtt esküdnöd kell.
meghalni ne hagyjon; vagy, honodból fogságra ne vigyen.
Lásd Móz. II. 17,7.
A héber szerint: elűz.
5 Móz. 7,2
A héber szerint: vesd átok alá. Lásd Móz. III. 27,28.29. Isten a népeket, kiknek bűnmértéke (Móz. III. 18,27.) betelt (Móz. I. 15,16.), azaz izraeliták által elűzeté, és ha futni nem akartak, elpusztítatá, részint bűneik büntetéseűl, részint hogy Izrael fiaitól elháritsa az alkalmat, mely őket a bálványozás gonoszságára csábíthatá.
te, mint az istenitéletnek végrehajtója.
Lásd Móz. II. 32. r. Móz. IV. 11. 16. r. Isten a gonoszok büntetését nem hagyja csupán a jövő életre; bünteti őket már ez életben is; és ha e büntetés gyakran nem szembetűnő is, de annál rettenetesebb, mert a lélek vaksága s a sziv megátalkodottsága, melyeket Isten a vétek titkos büntetéseűl ereszt a gonoszra, minden büntetés legrettenetesbje.
Lásd Móz. II. 23,28.
nehogy a tartomány, lakosaitól megfosztatván, abban a vadállatok nagyon elszaporodjanak.
A héber szerint: nagy rémülést küld rájok.
5 Móz. 7,25
vagy, melyekkel azok beborítattak.
A héber szerint: hogy el ne csábittassál.
Lásd Józ. 7,1. Makkab. II. 12,40.
mert a ki Isten igéjét hallgatja és megtartja, élni fog (1. v.).
Valamint gondoskodott Isten, hogy népét csodálatosan is táplálja, hasonlóképen gondja volt annak ruházatára is. Lásd Móz. V. 29,5.
mely vaskövekkel bővelkedik.
5 Móz. 8,15
Lásd Móz. IV. 21,6.
a kigyók egy neme, melynek harapása kiállhatatlan szomjuságot okoz. A héber némelyek szerint, aszályos, kiszáradt vidéket jelent.
most azonnal.
Lásd Móz. II. 24,18. 34,28.
5 Móz. 9,22
Tabeerában. Lásd Móz. IV. 11,1. s követk. E név az emésztő tűztől származik, melyet Isten büntetésűl küldött.
5 Móz. 9,22
Masszában. Lásd Móz. II. 17,7.
Móz. IV. 11,34. s követk.
Ez ugyanazon negyven nap, melyről a 18. versben van szó.
5 Móz. 10,1
midőn Mózes a táblákat összetörte. Lásd Móz. V. 9,17.
a frigyszekrényt. Lásd Móz. II. 25,10.
5 Móz. 10,6
Mózes félbeszakasztja itt az elbeszélés fonalát a 10. versig. Valószinűleg a frigyszekrény megemlítése vezeté őt az itt közbevetett tények előadására Áronról, ennek fiairól s a levitákról, mivel ezek tettek ott szolgálatot. Móz. IV. 33,31. ettől eltérőleg mondatik: hogy Izrael fiai Moserotból Benejakanba menének. Azonban igen valószinű, hogy Mózes 37 év alatt kétszer is lehetett egy táborhelyen; ez idő alatt a táborhelyek egyedűl Mózesnek a sz. hajlékkal és levitákkal együtt ideiglenes tartózkodását jelentik; s így Mózes könnyen vándorolhatott úgy, mint e két helyen említtetik; mi által az eltérés elenyészik. – E helyet mások másképen értelmezik.
melynek közelében a Hor hegyén. Lásd Móz. IV. 33,38. Móz. V. 32,50.
visszatér az 5. versre.
Ez ismét a 9,18.25.-ben említett negyvennap. Mózes, a már sírja szélén álló, elérzékenyűlt atyailag intő aggastyán, gyakran ismétlé ezt, hogy Izrael fiait annál több nyomatékossággal indítsa engedelmességre.
Irtsátok ki magatokból a bűnös kivánságokat, hagyjátok el a pogány természetet. Lásd Rom. 2,29.
A héber szerint: vizöntő gépek által, – melyekkel a Nilus vize áradáson kivűl a földekre vezettetik.
vetés után az aratás előtt.
5 Móz. 11,24
a déli, arabiai pusztától.
tulajdonképen a Libanonig.
Lásd erről Móz. V. 27. r. Józ. 8,30. Mind a két hegy Szikem (a mai Naplus) közelében feküdt.
A héber szerint: Gilgal ellenében, Móre terebintligete mellett. Lásd Móz. I. 12,6.
ne áldozzatok neki, mint a pogányok, hegyeken, halmokon és berkekben.
hogy azt házának, lakásának nevével megdicsőitse.
5 Móz. 12,6
melyet kezetekben tartotok, hogy Istennek bemutassátok; vagy a mit adhattok. Lásd Móz. III. 5,11.
a fogadott és önkéntes áldozatokat.
azaz: kezeitek keresményében.
a szertartási szabályokból p. o. az áldozatoknál, húsvétnél stb. ne hagyjatok el, mint most, midőn pusztai zarándoklásunk nem engedi meg, hogy a törvénynek minden rendelését pontosan teljesítsük.
a fogadási áldozatokhoz a legszebb állat választatott.
és egyéb áldozatokat.
5 Móz. 12,15
Lásd Móz. III. 17. r.
5 Móz. 12,15
vagyis: nem alkalmas áldozatra, mert sajátlag a levitai törvény szerinti tisztátalan állatokat nem volt szabad megenni. Móz. III. 11.
A héber szerint: mind a tiszta, mind a tisztátalan megeheti azt, mint az őzet vagy szarvast… tehát közönséges ételül, mert áldozati-ételekből a tisztátalanok nem ehettek. Móz. III. 7,20.
Lásd Móz. III. 3,17.
5 Móz. 12,17
a levitáknak adatni kellett tizeden kivűl, Izrael fiai még más tizedet is (Móz. V. 14,22.) választottak el áldozati vendégségre; s ezen tizedet és a többi önkéntes adományt nem volt szabad otthon megenni.
5 Móz. 12,17
Ezek sajátlag nem az első fajzatok, melyek a papoknak adattak (Móz. IV. 18,15.), hanem a másodszülöttek, melyek elsők gyanánt lőnek bemutatva.
5 Móz. 12,17
a mit békeáldozatul fogadtál (Móz. III. 7,16.). Mert a mi föltétlenűl Istennek igértetett, a papoké s a szentélyé volt. Lásd Móz. III. 27. r.
az önkéntes elsőadományt, mert a mit a törvény rendelt, az a papoké volt.
E szerint, úgy látszik, hogy azon izraeliták, kik a szent hajlékhoz vagy templomhoz közel laktak, köteleztettek eledelre szánt állataikat a szent helyre vinni, és ott levágni, hogy vére áldozatúl kifolyjon, és kövére elégettessék. Azonban az irásértelmezők ezt inkább tanácsnak tartják, mint törvénynek, mivel Mózes világosan nem rendelte.
közönséges ételűl, s nem áldozateledelűl, úgy hogy abból a tisztátalan is ehetett. Lásd 15. v.
5 Móz. 12,23
lelke (éltetője) gyanánt tartsd. Lásd Móz. I. 9,4. Móz. III. 17,11.
az éltető vért.
a fogadott s minden egyéb áldozatot.
5 Móz. 12,27
égőáldozatodat.
békeáldozatok.
5 Móz. 13,1
vagy az Istentől küldött igaz, – vagy a sátántól lelkesített hamis próféta.
5 Móz. 13,1
Lásd Móz. IV. 12,6.
valami jövendőt mond, mi által isteni küldetését be akarja bizonyítani. Lásd Móz. II. 3,12.
Isten enged megkisértetni, hogy megpróbáljon. Vesd össze Gal. 1,8.
A kövezésnél, melyre őt vádad következtében a törvény itélte. Móz. V. 17,7.
semmirekellő, gonoszok; a sátán mellékneve. Lásd Náhum 1,15. Kor. II. 6,15.
A héber szerint: vesd átok alá.
A héber szerint: az elátkozottból.
5 Móz. 14,1
Lásd Móz. III. 19,28.
pogány gyászolási szokás volt.
5 Móz. 14,5
A héber szerint: Jachmur, szarvasnemű állat, fürészforma, belül üres szarvakkal.
5 Móz. 14,5
A héber szerint: Dison, gazella-nemű állat.
5 Móz. 14,5
A héber szerint: Theo, egy neme a bérczi kecskének.
A héber szerint: Szemer; nem tudni bizonyosan, miféle állat a szarvas- vagy gazella-nemből.
5 Móz. 14,7
A héber szerint: körmük hasadt.
Ezzel és a következőkkel vesd össze Móz. III. 11.
héja-neműt.
A héber szerint: Kós, egyneme az baglyoknak, mások szerint: vízi varju.
A héber szerint: Salach, valószinűleg a lebukó pellikán, egy faja a buvárnak.
A héber szerint: Chasida, gém.
5 Móz. 14,21
mindazt, mi nem törvényszerü módon öletett meg.
Lásd Móz. II. 23,19.
Lásd Móz. V. 12,17.18.
5 Móz. 14,28
minden harmadik évben.
A héber szerint: Minden harmadik év végével azon esztendei jövedelmed minden tizedét különözd el, és hagyd kapuidban. – Ez a tized, némelyek szerint, különböző az előbbi két tizedtől, mások szerint, ez a második tized, mely a 22–24. versben van megparancsolva; csak azon különbséggel, hogy a harmadik évben nem, szokás szerint, a szent hajlékban, hanem otthon költetett el.
Ez a kisebb engedmény-év, a nagyobbat, vagyis jubilemi évet, lásd Móz. III. 25,10.
A héber szerint: Minden hitelező, ki felebarátjának valamit kölcsönzött, engedje el neki, ne szorítsa felebarátját és atyjafiát; mert az Úr engedmény-éve kihirdettetett. – A hitelező köteles volt elengedni az adósságot, de csak a valódi szegény vehette igénybe e rendelés jótéteményét (4. 11. v.).
a ki nem hitsorsosod.
A héber szerint: ha szűkölködő nem lenne köztetek (ki az engedményre szoruljon), de kik mindig lesznek (11. v.). Mások másképen.
ha Uradhoz Istenedhez hiv maradsz, s a hetedik évben az adósságot elengeded.
nem hajthatom be ez előtt adósságomat.
ily módon jelentetett ki, hogy a házhoz tartozóvá lett.
5 Móz. 15,18
ne essék nehezedre.
A héber szerint: mert egy béresnek kettős diját szolgálta le nálad hat évig; – mert éjjel is késznek kellett lennie, és nehezebb munkára szoríttathatott, mint a napszámos.
azon első fajzásokat, melyeket Izrael fiainak szabad volt megenniök, tulajdonképen a második fajzásokat. Lásd Móz. V. 12,17. 14-ik jegyz.
Lásd Móz. V. 12,15. 11-ik jegyz.
az előkészület éjjel volt, az indulás reggel.
Mózes itt mindazon áldozatokat egybefoglalja, melyek a húsvét-ünnepi idő alatt, törvény szerint és önkéntes buzgóságból bemutattattak. Lásd Móz. IV. 28,19.23.
5 Móz. 16,3
az atyák sanyarúságának emlékére.
némelyek szerint: nagy sietséggel. Lásd Móz. II. 12,39.
Tedd hozzá a héber szerint; ugyanazon hónapban, ugyanaz napon, mikor stb. Lásd Móz. II. 12,6.
nagy ünnepe. Móz. III. 23,36.
vagyis: az naptól, midőn a zsenge kéve bemutattatott. Lásd Móz. III. 23. r.
azaz: mint tőled telik. Lásd 17. v.
Némelyek a héber „Soterim“ szót „iróknak“ forditják, kik alatt valószinűleg igazgatási tisztviselők értetnek. Lásd Móz. IV. 11,16. Móz. V. 20,8.9.
mint a pogányok teszik. Lásd Birák 3,7.
Lásd Móz. III. 26,1.
azaz: városaid, melyek úgy neveztetnek, mivel a kapu, a törvényhely, legnevezetesebb része volt a városnak.
a birákhoz.
5 Móz. 17,8
a szándékos és akaratlan gyilkosság.
5 Móz. 17,8
polgári peres-ügy,
5 Móz. 17,8
a valóságos és csak látszó poklosság között. Lásd Móz. III. 13. r. A héber szerint: sérelem és sérelem között.
különböző véleményben vannak.
a főpaphoz; mások szerint: világi főbiróhoz; de lásd 12. v. Móz. V. 21,5.
A héberben némelyek szerint: vakmerőségből.
A héberben némelyek szerint: vakmerő ne legyen.
Mózes előre megmondja a történendőt (Kir. I. 8,5–7), és törvényt ad a választandó királyra nézve.
Igy választattak Saul és Dávid, az utóbbinak Isten a királyságot mindenkorra biztosítá.
A héber szerint: hogy lovai számát gyarapítsa; ne legyen hódító, meg akarván nyerni Egyiptomot, mely lovakban gazdag.
5 Móz. 17,17
csak kevés, mint Dávidnak, nem pedig sok, mint Salamonnak volt.
fukarságból fölhalmozva; mert Dávid igen nagy kincset gyüjtött templomépitésre, de azért ezt Isten nem roszalta.
a keresztény fejedelmek közől az Isten igéje iránti szeretetökről nevezetesek valának: nagy Constantin, nagy Károly, sz. István magyar, sz. Lajos franczia, Alfréd angol király, és több mások.
Gyönyörű erkölcsi-tanítás minden magasrangu előljáróra nézve. Kik hogy alattvalóiknak példát adjanak, kerüljék a test és szemek kivánságát, az élet kevélységét, szemérmesen, igazságosan s istenfélőleg éljenek e világon.
5 Móz. 18,3
illetménye, jövedelme.
5 Móz. 18,3
békeáldozatot, melyet Izrael fiai a szent helyen költöttek el. Lásd Móz. V. 12,6. A papok egyéb illetőségeiről lásd Móz. III. 6. r. 7,32–33.
A héber szerint még hozzá adatik: mind a két állat.
A tizeden kivűl Izrael fiai még zsengéket is adtak a papoknak; sz. Jeromos szerint ez jövedelmök 40–60-ad részéből állt.
A héber szerint: az Úr nevében, az ő megbizásából.
5 Móz. 18,6
a levita-városoknak. Lásd Móz. IV. 35. r.
Itt azon levitákról van szó, kik a törvényes időn kivűl, mikor t. i. a szolgálat sora rájok jött, önkéntesen vagy bizonyos ideig, vagy pedig folytonosan a szent hajlékban szolgálni akartak.
5 Móz. 18,10
Vesd össze Móz. III. 18,21.
5 Móz. 18,10
nincs meg a héber szövegben.
5 Móz. 18,10
A héber szerint: se jósló (t. i. ne találtassék közöttetek.).
A héber szerint: ki a felhőkből és kigyókból jósol.
Lásd Móz. III. 20,27.
légy osztatlan szivű.
A héber szerint: neked pedig nem ilyesmit juttatott osztályúl a te Urad Istened.
Ez a próféta, Jézus Krisztus (Ján. 6,14. 1,21. Ap.cs. 3,22. 7,37.) ki mint tanitó, közbenjáró, vezér, csodatévő és Isten barátja úgy hasonlított Mózeshez, mint egyik próféta sem (Móz. V. 34,10. Móz. IV. 12,6–8.); egyszersmind pedig Mózest végetlenűl fölűlhaladta.
megijedve az Úr szózatától és rettentő fönségétől, könyörögtél (Móz. II. 20,19.): hogy Isten maga ne szóljon, hanem én szóljak az Úr nevében; ezen kérést az Úr teljesíté, s még inkább fogja teljesíteni jövendőben, támasztván közöttetek ama prófétát és igazi Megváltót, ki az Úr haragját feltartóztatja, a kinek én csak előképe vagyok.
Te jobban értettél, mint ők; mert oly közbenjáróra van szükségök, ki az Istenség hatalmát föltartóztassa. Lásd Jerem. 30,21.
A megtörtént csoda nem mindenkor bizonysága valamely próféta isteni küldetésének; okát lásd Móz. V. 13,2. hanem az előre kijelentett, de be nem következett csoda kétségtelen bizonyság ellene.
három már választva volt a Jordánon innét, Móz. IV. 35,13. Móz. V. 4,41.
éjszaki vagy felső, közép és déli, vagy alsó részre oszszd a tartományt, és mindenikben válaszsz egy menedékvárost.
példának okáért.
5 Móz. 19,6
a vérboszúló.
a menedék-városhoz.
túl a Jordánon.
egész az Eufratesig. Lásd Móz. I. 15,18.
az ország keleti részén. Azonban e városok soha sem választattak el, noha Izrael fiainak birodalma egy időben Dávid és Salamon alatt egész az Eufratesig terjedett; valószinűleg azért, mivel az izraeliták közől senki sem akart ott megtelepedni.
engeszteld meg az ártatlanúl ontott vért.
azon büntetést szabd rá, melyet a vádlottnak kellett volna szenvedni, ha ellene a vád beigazoltatik. Azonban a rabbik magyarázata szerint, a testi büntetést, kivéve a halálost, szabad volt pénzbirságra változtatni.
5 Móz. 20,5
A héber szerint: tisztviselők, Lásd Móz. V. 16,18.
nem költözött bele ünnepélyesen.
melynek gyümölcseit még nem élvezhette, a mi csak az ötödik évben történt; mert a három első év termése illetetlenűl maradt, a negyediké Istennek szenteltetett, csak az ötödik évben szedhette tulajdonosa. Lásd Móz. III. 19,23–25.
A héber szerint: Ők (a tisztviselők) állítsanak hadnagyokat a nép élére.
mely nem kananei. Lásd 15. 16. v.
mindezt foglaljátok el zsákmányúl.
A héber szerint: vesd átok alá.
A héber szerint: mert vajjon ember-e a tartomány fája, hogy (általad) az is ostromoltassék. Mások másképen értelmezik.
a megölt ember körűl fekvő városokból.
A héber némelyek szerint, szüntelen folyó patakot jelent.
A héber szerint: azok szavára itéltessék el minden pör és minden sérelem.
kiontatni; mi nem tudjuk, ki a gyilkos.
a gyilkosságot.
A héber szerint e vers: Igy hárítsd el az ártatlan vért magadtól, hogy azt cselekedjed, mi igaz az Úr szemei előtt. – Az egész szertartás tanúlságul szolgált Izrael fiainak, mily nagy vétek a gyilkosság, s mennyire kell attól őrizkedniök. Egyszersmind előképes jelentőséggel is birt Krisztusra nézve, ki a tulajdon bűnnek igáját soha sem viselé.
5 Móz. 21,12
Itt oly nőről van szó, ki nem a kananeusok közől való volt, mert a kananei nőket mind meg kellett ölni.
5 Móz. 21,12
hogy megtisztúljon. Lásd Móz. III. 14,8. Móz. IV. 6,9.
gyászolás jeleűl.
5 Móz. 21,14
rabszolgálóúl nem használhatod.
mások szerint: mert elgyengítetted, elháltad. Isten megengedé az elválást, hogy elejét vegye a nagyobb rosznak, mely ezen, akkor még nyers nép között támadhatott. Lásd Móz. V. 24. r. 2-ik jegyz.
5 Móz. 21,17
A héber szerint: erejének, vagy velejének.
Lásd Móz. I. 49,3. 4-ik jegyz.
A héber szerint: tobzódó és részeges.
5 Móz. 21,22
A héber szerint: megöletvén.
gyalázatúl és intésűl. Móz. IV. 25,4.
5 Móz. 21,23
A héber szerint: éjjelen át.
különösen utálatra méltó Isten előtt, mert csak a legnagyobb gonosztevők akasztattak föl haláluk után gyalázatúl és intésűl. Krisztus Jézus, ki minden bűneinket magára vette, és érettünk átokká lett azért választá a gyalázatteljes keresztet, hogy minket megszabadítson az átoktól, melyet a törvény megszegése által magunkra vontunk. Lásd Gal. 3,13.
Igy cselekedtek némely bálványimádók, isteneik tiszteletére, természet elleni fajtalanságot űzvén. Lásd Móz. III. 18,20. 20,10.
irgalmasságot cselekedvén. Móz. III. 22,28.
keleten a háztetők laposak, és sétahelyűl szolgálnak.
nehogy kétféle zsenge mutattassék be Istennek egy földről (Móz. III. 19,19.), mi Isten előtt kedves nem lehetett, mivel minden ilyféle, vegyítéket utál, csak az egyféleséget szereti, annak jelképeűl, hogy Izrael népe nem vegyűlvén más nemzetekkel, egységét tökéletesen föntartsa.
Lásd Kor. II. 6,14.
Lásd Móz. III. 19,19.
némelyek szerint a héber: és gyalázatos váddal terheli.
Lásd Móz. V. 25,2.3.
válás által. Lásd Móz. V. 24,1.
A héber szerint: vezessék ki.
A héber szerint: és rajta éretnek.
mostoha-anyját. Lásd Móz. III. 18,8.
A heréltek kizárattak a polgári jogokból, hogy a zsidók gyermekeiknek természetelleni megcsonkításától elidegenítessenek, s egyszersmind emlékeztessenek a lelki tökélyre, melyre nekik, mint Isten népének törekedniök kellett.
t. i. a férfiak; mert az asszonyok mehettek. Lásd Rut 4,13. 1,4.
tehát az egyiptominak vagy idumeusnak izraeli nővel kötött házasságból származott unokái.
Lásd Móz. III. 15,16.
idegen népektől. 16. v.
ezt a pogányok gyakorolták. Önmagukat árúba bocsátották, s a nyert díjat isteneiknek áldozták, tőlök egy vagy más kegyelmet kérvén.
semmiféle kamatot ne végy (Móz. II. 22,25. Móz. III. 25,36.). A zsidók közt tiltva volt, kamatra kölcsön adni, részint azért, mivel birtokuk nem pénzből állt, hogy annak kamatjából kellett volna jövedelmet venniök, hanem fekvő jószágból; részint azért, mivel kölcsönzött pénzök nem volt veszedelemnek kitéve, mert az adósnak javain vagy személyén kárpótlást vehetett (Móz. III. 25,47.). – A kereszténynek is tiltva van szegény felebarátjától uzsorát zsarolni; csak ha a kölcsönzött pénz által jövedelme csökkenne, vagy kára történnék, vagy a kölcsön elveszés veszedelmében forogna, akkor szabad törvényszerű mérséklett kamatot venni.
kinél a kölcsönzött vagyon nem volt biztosítva földbirtok által.
A héber szerint: a mennyit kivánsz, míg jóllaktál.
5 Móz. 24,1
házasságtörés vagy egyéb okok miatt, melyek a férjnek és gyermekeknek kárára lehetnének. Lásd Máté 5,31. 19,3.
5 Móz. 24,1
Isten a zsidóknak fontos okokból megengedé az elválást keményszivűségök miatt; mert hajthatlan nyers természetöknél fogva a házassági kötés, föntartása még nagyobb roszat húzott volna maga után, mint az elválás.
Tehát a válás-levél megirása, annak kézbesitése s a nőnek a házból elküldetése voltak az elválásnak szükségképen megkivántató előzményei… mind megannyi föltételek, melyek a férjnek alkalmúl szolgálhattak, hogy szándékát jobbra változtathassa.
5 Móz. 24,4
A héber szerint: miután megfertőztetett; mert az utálat Isten előtt. A nő megfertőzöttnek mondatik a második házasság által, mely még első férje éltében köttetett, mivel a második házasság magában ugyan nem vétek, miután azt a törvény megengedte, de némileg még is bűnből, t. i. a zsidók keményszivűségéből származott, s így más törvényszerű tisztátalansághoz hasonlított. (Lásd Móz. III. 11. 1-ső jegyz.). Továbbá az isméti egybekelés az első férjjel utálatnak, bűnnek mondatik, részint mivel azon gyanút költi, mintha az elválás elegendő ok nélkül történt volna; részint mivel ha az ismételt egybekelés megengedtetik, az elválás gyakoribb leendett; részint mivel az által a házassági szent szövetség az önkénynek és aljas indulatoknak játékává alacsonyíttatott volna.
ne szennyezd be bűnnel.
a kézi malmot, mi által itt minden kenyérkereseti eszköz értendő.
5 Móz. 25,6
annyi, mintha életét vennéd zálogba.
A héber szerint: ki embert lop atyjafiai közől.
büntetésűl a papok iránti engedetlenség miatt. Lásd Móz. IV. 12,10. Krón. II. 26. r.
nehogy olyasmit végy el, mire az adósnak elkerűlhetlen szüksége van, hanem ő maga adjon neked a kölcsönnek megfelelő zálogot. Ehhez az emberiességnek más okai is járúlnak, t. i. a becsületérzés kimélete, mely egy szegényes háztartásnak fölkutatása által könnyen megsértethetnék; továbbá, hogy a gazdagok kőszivűségének némi gát vettessék.
ha arra éjjel szüksége van, minő p. o. a felső ruha, melyben alszik. Móz. II. 22,26.
A héber szerint: mert szegény, és lelke kivánja azt.
a mi régi barbár szokás. Lásd Kir. IV. 14,6. Jerem. 31,30. Ezekiel 18,19.20. Krón. II. 25,4.
A héber szerint: törvény elé mennek, itéljék meg (a birák) őket (a feleket).
mely azt nyomtatja, vagy azon nyomtató szekeret von át, keleti szokás szerint.
5 Móz. 25,5
egy házban, vagy helyen, vagy általán zsidóországban, és közös örökségök van. Lásd Rut könyvét.
5 Móz. 25,5
sógora, vagy általában közelrokona, ki a romai törvényben levirnek neveztetik. Lásd Móz. I. 38,8.
vegye el nejét feleségűl.
5 Móz. 25,6
a megholtnak.
és azt örökölni engedje, hogy a megholtnak se neve, se öröksége el ne veszszen.
hol a törvény kiszolgáltatott.
jelűl, hogy testvére után nem akar örökösödni, mert a belépés által vettek valamely földet birtokba. Zsolt. 59,10. 107,10.
és övéinek.
melyben a nehezékeket tartod. Péld. 16,11.
A héber szerint: Efa.
Amaleknek.
a különféle időszakokban, midőn azokat feláldozni kellett. Lásd Móz. III. 2,14. 23,10.15. Móz. IV. 28,26.
Fordításunk szerint a szírus alatt Lábán értetik (Móz. I. 31.); de a héber szöveg igy szól: Bujdosó arammi (szirus) volt atyám; (egy idegen Szíriában Lábánnál). – Az úgynevezett LXX. görög ford. szerint: Atyám elhagyta Szíriát, és leköltözött Egyiptomba.
vígan elköltvén a békeáldozatot, a tizedet és egyéb áldozat-adományt.
5 Móz. 26,14
midőn gyászolás által tisztátalan voltam.
5 Móz. 26,14
nem különöztem el áldozatra; – vagy: nem költöttem el abból semmit tisztátalan használatra.
temetési torra, melyben tiltva volt szenteltet enni.
Flav. József, a zsidótörténetíró szerint: az alább következő áldás és átok iratott e kövekre; mások szerint: az egész törvény; ismét mások szerint, Mózes V. könyve, a Deuteronomium. Az irás hihetőleg fris vakolatra tétetett.
a szamariai kéziratokban olvastatik: Garízim, s a későbbi szamaritánusok ezért, s az 5. és 12. vers miatt állították: hogy a Garízimhegy igazi helye az imádásnak. Lásd Ján. 4,20.
Lásd Móz. II. 20,25. Józ. 8,31.
A Garízimhegy Hébaltól délre feküdt, s a kettő között volt Szikem. A Garízim hegyén kellett a hat nemzetségnek áldani, vagyis tulajdonképen a papok és leviták által mondott áldást Amen- szóval megerősíteni.
a leviták átkát megerősitendők. Az áldás- és átokmondásra kiválasztott leviták és papok a frigyszekrénynyel a völgyben állottak ama két hegy között.
5 Móz. 27,15
Az átok és áldás, melyet a papok és leviták az igért földre Józue alatt történt beköltözéskor mondottak (Józ. 8,33.), arra szolgált, hogy Izrael fiainak az Istennel kötött szövetsége megújittassék, és hogy ők ünnepélyesen intessenek az Úr parancsainak megtartására. Egyszersmind, a sz. atyák magyarázata szerint, e tény előképe volt az utolsó itéletnek, melyben az igazi Józue, Jézus Krisztus, az örök életbe leendő bemenetkor a juhokat jobbra állítván, megáldja, s a bakokat balrészen örökre megátkozza. Mindezen átkok azon bűnökre is vonatkoznak, melyek titkosak lehettek.
a hat nemzetség.
a testi vagy lelki vakot, a gyanútalant, az ártatlant gonosz tanítás és rosz példa által.
A héber szerint: atyja leplét. Lásd Móz. V. 22,30.
A héber szerint: Áldás lesz kosaradban (fáid gyümölcsében), és sütőteknődben (buzaterményedben).
hogy Isten népe vagy.
első, és nem utolsó néppé.
A héber szerint: mint 5. v. 1-ső jegyz.
A héber szerint: Átkot és romlást, vagy veszedelmet. Mások máskép fordítják.
5 Móz. 28,22
A héber szerint: sorvadással.
mi a vetéseket megüszögösíti.
5 Móz. 28,24
szárazságot ad.
legnagyobb szárazság lesz.
A héber némelyek szerint: csúfságúl, gyalázatúl leszesz a föld minden országában.
5 Móz. 28,27
ez valószinűleg a bélpoklosság.
A héber szerint: Egyiptom fekélyével, kelésekkel az alfelen, varral és viszketeggel.
Ily vakon tapogatnak a zsidók még ma is az evangéliom világosságában. Lásd Kor. II. 3,15.
mások a héber szerint: tomporodon.
5 Móz. 28,36
Lásd ennek teljesedését Kir. IV. 24,15. 25,7.
elcsábítva példájok által, vagy kényszerítetve általok. Tiz nemzetség a bálványimádók között szóratott szét, csak Júda maradt elkülönözve különös isteni gondviselés által, mert abból kellett származni a Messiásnak.
A héber szerint: iszony és gyalázat leszesz.
Ezek azon istenitéletek, melyek eddig a zsidókra szállottak, különösen pedig azt érthetjük, hogy a népek között mind a mai napig oly csodálatosan föntartatnak.
Mózes itt jövendölő lélekkel egybefoglalja a zsidók fogságbavitetését a kaldeusok által, és elszóratását a rómaiak által, mint ez nem ritkaság a prófétáknál, kik egymástól távol eső, de hasonló eseményeket egybefoglalnak. Lásd a bevezetést a prófétákhoz.
Lásd Kir. IV. 6,28.29. Jerem.siralm. 2,20. 4,10. Ezekiel 5,20. Baruk 2,2.3.
A héber szerint: irígykedni fog… fiaira és leányaira, és az utószülöttre, vagy: irigyelni fogja fiaitól és leányaitól az utószűlöttet, vagy szülepet, mely tőle elmegy.
mintha minden perczben elszakadható hajszálon függene.
Ez mind a babiloni fogság idejében, mind Jerusalemnek Titus által végbevitt elpusztitásakor teljesűlt; az elsőnek idején nagy számú zsidóság költözött Egyiptomba. (Kir. IV. 25,25.); Jerusalem pusztulása után pedig sok ezer zsidót vittek a romaiak fogva hajókon Egyiptomba, s ott részint nyilvános közmunkára használták őket, részint rabszolgákúl eladták.
Ezek a szövetség-igék, melyek a Hóreben (Sinain) kötött frigyéihez adandók.
Mózes (így szól sz. Ágoston) ezt nem mondotta volna, ha Izrael fiai magok nem lettek volna vétkes okai elhagyatottságuknak. Mikor az isteni segély hiányzik, az ember gonoszsága az által nem menthető; mert Isten itéletei néha elrejtettek ugyan, de mindig igazságosak. Isten részesít adományaiban, de azért a szabad akaratot nem korlátozza; s annyiból mondatik itt: hogy nem adott az Úr értelmes szivet stb. azaz: nem erőszakolta rátok.
ki gondotokat viseli s titeket ezek nélkül is föntartott.
A héber szerint: tisztviselőitek.
az idegen rabszolgákkal együtt, kiket a legközönségesebb szolgálatra alkalmaztak. Móz. II. 12,38. Vesd össze Józ. 9,21.27.
a következőkkel, utódokkal.
hogy a bűnös az ártatlant is eltiporja; igy adja a görög fordítás e közmondást.
terméketlenné tévén.
Némelyek igy adják a hébert: kiknek semmi jótéteménynyel sem voltak lekötelezve. Lásd Móz. V. 4,19.
Mások szerint: Ezek az Úrnak titkai, de a melyek kijelentettek, stb. vagy, de a mik kijelentettek, minket és gyermekeinket illetnek.
Ez teljesűlt a babiloni fogság után (Ezdr. II. 1,8.9.), s egészen be fog teljesedni, ha egykor egész Izrael az anyaszentegyház keblébe tér.
A héber szerint: nincs előtted elrejtve (annyira, hogy az isteni kegyelem segítségével be ne láthatnád, és ne teljesíthetnéd).
Csak hinned kell, különösen az eljövendő Megváltóban (Rom. 10,6–9.). Bár neki még sokat kell az égből hoznia, és isteni munkáját a földön véghez vinnie, de azért már most is közelíthetsz hozzá és törvényeihez hit által, és részt vehetsz minden müveiben.
Mások a hébert így fordítják: mert ez a te életed stb.
nem lehetek tovább vezéretek.
5 Móz. 31,9
némelyek szerint, csak az ötödik könyvet; de Mózes egyebet is fölírt Isten parancsára (Móz. II. 17,14. 34,27.); miért ne irta volna tehát mindaz öt könyvet, főkép miután a törvénynek föl kellett olvastatnia (11. v.), s az ötödik könyv csupán nem foglalta magában mindazt, mit Izrael fiainak szivökre kellett kötni.
kik a szekrény hordozásáról gondoskodtak (Móz. IV. 4.), vagy ünnepélyes alkalmakkor azt magok vitték. Józ. 3,3. 6,12.13.
kik most még kisebbek, hogysem megérthessék.
5 Móz. 31,19
Lásd Móz. V. 32. r.
mások szerint: fiai ellen.
mások szerint: engem megvetnek.
utódaid soha sem fogják azt elfeledni.
mindaz öt könyvet.
A héber szerint: tisztviselőket.
A héber szerint: idő jártával.
hirdetem, magasztalom.
A héber szerint: ő kőszál, minden müvei tökéletesek, és minden utai igazságosak.
5 Móz. 32,5
és most is vétkeznek.
a bálványozás által. Lásd Móz. V. 29,17. A héber szerint: önmagok gyalázatára.
Egyiptomban tett csodái által, általában az által, hogy különösen magának választa téged.
már a babiloni toronyépítés után történt néposztáskor gondoskodott Isten Izraelről, s a népek között kitűzte a határokat Izrael fiainak száma szerint. Mások szerint, már a néposztáskor tekintettel volt az Úr Izraelre; mert az emberiséget 12 főnemzetségre osztá (Máté 19,28.) vagy 70 népre (Móz. I. 10.), azon 70 hetven lélek szerint, kik Egyiptomba mentek vala (Móz. I. 46,27.). A görög fordításban: Isten angyalainak száma szerint, kik t. i. a népek őrizetére rendeltettek, s kiknek száma a rabbik szerint 70. ugy hogy e versnek ez lenne értelme: a népeket az angyalok közt osztá el, Izrael népét pedig magának tartá fönn (Sirákf. 17,14.). Igy vélekedik több sz. atya.
mintegy kötél által kimért örökségrésze.
5 Móz. 32,10
A héber szerint: Az üvöltés helyén. Isten már Egyiptomban pártolása alá vette e népet, de csak a pusztában kötött vele szövetséget, s ez által közelített hozzá szembetűnőleg.
A héber szerint tulajdonképen: körülvevé, figyelembe vette, tartotta.
5 Móz. 32,13
a hegyes vidékű Palesztinába, mely földmivelésre, szőlőtermesztésre és marhatenyésztésre oly igen jó volt.
Palesztinában a vad méhek a kősziklákban mézelnek, s az olajfák ott, mint másutt, leginkább kövecses földön tenyésznek.
5 Móz. 32,14
tulajdonképen tejszint, tejfölt.
5 Móz. 32,14
Bászánnak kövér sikságáról való kosokat.
5 Móz. 32,14
a legjobb buzát.
mely már kiforrott.
5 Móz. 32,15
A héber szerint: Jesurun, vagyis: az igaz, boldog; gyöngéd mellékneve Izraelnek. Lásd Izai. 44,2.
mihelyt Izrael népe a kövér Palesztinába jött, elbizta magát, elhagyá Istenét, és bálványozásra veteműlt.
5 Móz. 32,17
A héber szerint: Sedimnek, vagyis a hatalmasoknak, az uralkodóknak, a gonosz lelkeknek. Móz. III. 17,7. Kor. I. 10,20. Zsolt. 105,37.
A héber szerint: kik csak imént jöttek divatba, a közel időben.
A héber szerint: a szirtet.
A héber szerint: megutálta, megveté őt haragjában.
elvonom tőlök kegyelmemet, és látni fogom, mi lesz végök?
5 Móz. 32,21
hiú bálványokkal, s babonás, isteni tisztelettel.
kiket ők bolondoknak, s az isteni kegyelmekre fogékonytalanoknak tartanak (Rom. 10,19.), t. i. a pogányokat választom népemmé, s a zsidókat elvetem.
Haragom eléri a gonoszokat már itt is és egykor a pokolban, és végre a földet s minden elemet tűz által fog megemészteni (Péter II. 3,10–12.).
5 Móz. 32,24
A hébert némelyek forróláznak forditják.
5 Móz. 32,24
némelyek szerint: mérges mirígygyel,
mérgével.
5 Móz. 32,25
a mezőn és földeken.
házaikban.
A héber szerint: Megsemmisítem őket.
az egyiptomiak, amaleciták, madianiták tulajdon szemeikkel látták, hogy Isten mikép oltalmazza népét.
5 Móz. 32,32
az én nemes szőlőtőm elfajúlt; szent atyáktól származott népem istentelen lett, mint a sodomaiak. Izai. 1,10.
mások szerint: mérges szőlő.
azt hiszitek, hogy a rosz gyümölcsök előttem ismeretlenek? minden föl van jegyezve könyvemben, s fön fog tartatni a boszuállás napjára.
hogy elessenek büntető itéleteim súlya alatt.
5 Móz. 32,36
a híveken.
a bezárkozottak alatt némelyek azokat értik, kik magokat az erősségekben biztosaknak hitték, mások a foglyokat értik; a többiek alatt pedig az elfutottakat és azokat, kik magokat megadták. Ismét mások a bezárkozottak alatt értik a nem-harczosokat, kik otthon maradtak; a többiek alatt pedig azokat, kik a csata mészárlásától megmenekedtek. V. ö. Kir. III. 14,10. 21,21. Kir. IV. 14,26.
5 Móz. 32,40
esküszöm.
a mint én élek mind örökké stb.
a foglyoknak rabszolgaságuk jeléűl hajokat lenyírték. Némelyek ezt az ellenség fejedelmeinek koponyáira magyarázzák.
a régi görög fordítás szerint: Dicsérjétek népek az ő népével, ti, kik fölvétettetek az egyházba. Rom. 15,10.
Nébó egy része az Abarim-hegységnek.
5 Móz. 32,51
Zin.
dicsőitettetek.
5 Móz. 33,2
Az Úr Sinain adá törvényét. Mózes bevezetésűl a kitünőbb jótéteményeket említi, melyekben Isten Izrael fiait részesité.
5 Móz. 33,2
az édomi tartományban mutatá meg magát, hol a rézkigyót parancsolá fölállítani sokak gyógyulására.
5 Móz. 33,2
hol a Szentlelket a 70 vénre kiontá; az eredeti igéket a jövő időben is lehet venni, s akkor e szavak jövendölésképen vonatkoznak az új törvényre, a Krisztus által történt szabadúlásra, s a Szentlélek kiáradására (sz. Ágost.).
5 Móz. 33,2
az angyalok serege, kik őt környezik. Judás 14. Zsid. 1,6.
A héber szerint: Jobbjáról a tüzes törvény számukra. Az ó és új törvény tüzes törvénynek mondatik, mert mindkettő, a szeretet végett, tűz jelképe alatt adatott. Zsid. 12,18. Apost.cs. 2,3.
5 Móz. 33,3
a tizenkét nemzetséget. Lásd Móz. I. 48,19.
5 Móz. 33,3
A héber szerint: minden szenteid kezedben vannak. Mások szerint, a Messiáshoz szólva, mondja: Minden szenteit szereti teéretted.
Más fordítók szerint: Ők (a szentek) lábaid mellett vannak, és fogadják parancsaidat.
5 Móz. 33,5
az Isten.
A héber szerint: Jesurun Lásd Móz. V. 32,15.
Rúben, kit még az atyai átok terhel (Móz. I. 49,4.), kevés számú legyen; de a héber eredeti az ellenkezőre is értelmezhető, t. i. Rúben nagy számú legyen; mint az úgynevezett LXX-ek görög fordításban áll. – Az áldó Mózes itt egészen mellőzi Simeont, talán azért mivel e nemzetség kevéssel előbb bálványozás és fajtalanság által vétkezett; vagy pedig Júdával együtt vétetett. Lásd Móz. IV. 25,14.
5 Móz. 33,7
ő maga védi magát.
t. i. az Isten. A próféta itt azon nehézségeket érinti, melyekkel Júdának küzdeni kell, hogy a tulajdonképeni királyi méltóságot, mely neki (Móz. I. 49,10.11.) igértetett Izraelben, elnyerje és megtartsa; különösen értendő itt Dávid története, uralkodásának akadályai s az ellenségein vett nagy győzedelmek.
5 Móz. 33,8
A héber szerint: az Urim és Thummim (Móz. II. 28,30.), fény és tökéletesség, a papi hivatal. Itt a birtokrag Istenre vonatkozik.
5 Móz. 33,8
Áronnál és fiainál.
Lásd Móz. II. 17. Móz. IV. 20.
5 Móz. 33,9
A papság Áronnál van, és nála kell maradnia, mert a leviták, nem tekintve rokonaikat s testvéri érzelmeiket, védelmezték Isten dicsőségét. Móz. II. 32,28. Móz. III. 10,5.
a leviták.
5 Móz. 33,10
A héber szerint: kik itéleteidre tanítják Jákobot, és törvényeidre Izraelt.
5 Móz. 33,10
oh Isten!
A héber szerint: Jóillatú füstölőszert tesznek színed elé, és égőáldozatot oltáraidra. Tehát a pap hivatala tanitásból és áldozásból áll.
Ezen dicséret a Lévi nemzetségéből származott Makkabeusok tetteire vonatkozik; különösen az Antiokuson, és Isten népének egyéb ellenségein nyert győzedelmeikre.
5 Móz. 33,12
az Úrnál. Benjamin Lévihez soroztatik, mert Benjamin birtokrészében kellett a templomnak épűlnie, és ezért neveztetik ő kedvencznek. Lásd Jer. 11,15.
5 Móz. 33,12
t. i. Benjamin.
A héber szerint: Ő (az Úr) mindennap oltalmaza, és vállai (hegyei) között fog nyugodni.
5 Móz. 33,13
József fiai, Efraim és Manasszes igen termékeny tartományt nyertek, az első innen, a másik túl a Jordánon.
az esőből és harmatból.
a napfényből s a holdnak kedvező befolyásából.
a hegyi gyümölcsökből, u. m. borból, olajból stb. Lásd Móz. I. 49,26.
a kiválasztot, megkoszorúzott.
5 Móz. 33,17
tulajdonképen: bőlény. Lásd Móz. IV. 23,22.
Ez az áldás József mindkét fiára.
5 Móz. 33,18
vagyis: a hajózási alkalmon, mert a középtengerhez és Genezaret tavához közel feküdt. Lásd Móz. I. 49,13.
melyek telvék minden javakkal. Lásd Móz. I. 49,14.
5 Móz. 33,19
ők (különösen pedig Zabulon) bár távol lesznek a templom-hegytől, még is szorgalmasan fognak oda zarándokolni, és példájok által nem csak a többi nemzetségeket, hanem az idegen népeket is, kikkel viszonyban vannak, buzditani. A főnebbi igék Barakra, és a Jabni meg Sisára fölött nyert győzelemre is magyaráztatnak, hol magát Isszakar különösen kitüntette (Birák 4,6.).
5 Móz. 33,19
a törvény által parancsolt áldozatokat.
5 Móz. 33,19
hajózás és tengeri kereskedés által meggazdagúlnak.
Zabulon nemzetségénél találtatott állitólag oly homok, melyből üveget készitettek; Zabulon egyszersmind bíborcsigákkal is kereskedett.
5 Móz. 33,20
terjedelmes birtokában Józ. 13,24. A héber szerint: Áldott legyen, ki Gádnak tért adott.
leghatalmasabb királyokat fog legyőzni.
5 Móz. 33,21
a többi nemzetségek fölött, mert stb.
5 Móz. 33,21
fekszik eltemetve Mózes, lásd a követk. 34,6. A héber szerint: mert ott van az elrejtett tanitónak osztályrésze. Mások szerint: A legelsőt szemelé ki sajátúl (a legelső örökségrészt Rúbennel tul a Jordánon. Móz. IV. 32.); Mások másképen.
ki törvényt adott, és a szerint itélt. Mások szerint, ez igék Gádra vonatkoznak, ki az Úr parancsa szerint Kanaán meghódítására segédkezet nyujtott. Móz. IV. 32,27.32. Móz. V. 3,18. Józ. 1,14.
mint Bászán oroszlána, mely sebesen rohan martalékára.
5 Móz. 33,23
a nyugatit.
nyugat és dél felé fog kiterjedni.
5 Móz. 33,24
Némelyek szerint: Áldott fiai közt.
oly bőségben lesz olaja, hogy lábát is abban moshatja.
5 Móz. 33,25
A héber szerint: zárja, závárja, – éjszaki Palesztinában gazdagon fizető bányáira vonatkozik.
Mások szerint: A minő életed, olyan lesz nyugalmad.
5 Móz. 33,26
A héber szerint: Jesurun. (Lásd 5. v.)
5 Móz. 33,26
A héber szerint: Az egekből jő segítségedre.
fönségében a felhőkön.
Mások szerint: Fenn van az őskor Istenének (az örök Istennek) lakhelye, és alant stb. (Ő fenn van az égben, de karjai a világ-mindenség legmélyebb fenekére is elérnek.)
A héber szerint: harmatot csöpögtetnek.
A héber szerint: Ellenségeid hizelegni (vagy fondorkodni) fognak: de te magasaikra föl fogsz hágni.
a közép-tengerig.
a Jordán vidékét Jerikó völgyével együtt; a város körül ültetett számos pálmafáktól nevezteték pálmák városának. Lásd Birák 1,16. Krón. II. 28,15.
Lásd Móz. V. 3,24. s követk.
5 Móz. 34,6
Isten az ő angyalai által, a zsidó és keresztény egyház hagyományai szerint. Az irásértelmezők közvéleménye szerint, e részt nem maga Mózes, hanem vagy Józue, vagy Eleazar, az akkori főpap, vagy más szent férfiú kapcsolá a törvénykönyvhöz. Akármint történt, mi a szent irásnak, a Szentlélek igéjének részeűl tekintjük azt, minthogy a hibázhatlan anyaszentegyháztól ilyenűl fogadtatott el.
Az Isten Mózes sírját elrejtette, hihetőleg azért, hogy a bálványozásra úgy is igen hajló izraeliták kisértetbe ne jőjenek, legnagyobb emberök hulláinak bálványozó tiszteletet adni (Theod. Ar. sz. Ján.). Ezen bálványozó tiszteletre czélzott a sátán is, midőn sz. Mihály főangyallal Mózes teste miatt viaskodott, kívánván, hogy sírját jelentse ki. Júdás 9. v.
A héber szerint: ereje meg nem fogyatkozott.
Lásd Móz. IV. 27,18. s követk.
kit az Úr úgy megvilágosított, kivel oly bizalmasan társalgott volna. Kor. I. 8,3. Móz. II. 33,11.
A héber szerint: rettentőségekben.