KIRÁLYOK HARMADIK KÖNYVE. A ZSIDÓK SZERINT ELSŐ.

1 Kir 1

1 Kir 1,4

Nincs kétség benne, hogy Dávid Abizágot másod-feleségűl valóban elvette, mit a törvény megengedett. Hogy valóban felesége volt, kitűnik különösen abból, hogy Adoniás, midőn Abizágot feleségűl kivánta, fölségsértésről vádoltatott, mintha trónra törekednék (Kir. III. 2,21.22.). Ez nem történendett, ha Abizág nem volt volna Dávid felesége, mivel csak az tekintetett pártütőnek, ki a király valóságos feleségét akarta nőűl venni. (Lásd Kir. II. 16,21.).

1 Kir 1,5

Lásd Kir. II. 3,4.

1 Kir 1,6

életében. Dávid tehát mindenkor megrovásra méltó elnézéssel viseltetett ezen gyermeke iránt.

1 Kir 1,8

Lásd Kir. II. 23,8. s. követk.

1 Kir 1,9

Jerusalemtől keletre, túl az olajfák hegyén.

1 Kir 1,11

Izrael trónja örökös volt, de nem az elsőszülöttség joga szerint. Isten kijelentésétől függött, melyik fiú nyerje el a koronát. Dávid utódjává Isten Salamont rendelé. (Lásd Kir. II. 12,25. 7,12.) Később, midőn a vallás becse alább sülyedt, e részben is önkény állt be.

1 Kir 1,21

Adoniás fiamat, Salamont, mint trón-követelőt, velem együtt kivégezteti.

1 Kir 1,23

mire Betszabee eltávozott (28. v.).

1 Kir 1,28

és Nátán eltávozott (32. v.).

1 Kir 1,32

testőr-seregem főnökét. (38. v.).

1 Kir 1,33

ez völgy volt éjszaknyugatra Jerusalemtől, hasonnevű forrással.

1 Kir 1,36

ő is erősítse meg.

1 Kir 1,39

a szent hajlékból (Kir. II. 6,17.), hol a fölkenetési szent olaj tartatott. Lásd Móz. II. 30,22. s követk. Vesd össze Kir. I. 16,1.

1 Kir 1,47

szerencsét kivántak neki, hogy parancsai teljesűltek.

1 Kir 1,50

ott menedéket keresvén. Lásd Móz. II. 21,14. Kir. III. 2,28.

1 Kir 2

1 Kir 2,3

Lásd Móz. III. 8,35.

1 Kir 2,4

jó szokásaikat.

1 Kir 2,4

hűségben.

1 Kir 2,4

mindig lesz utódod Izrael trónján.

1 Kir 2,5

ki átalán vérengző férfiú.

1 Kir 2,6

ne hagyd kimúlni természetes halállal, hanem mint orgyilkost végeztesd ki, habár vén is. Vesd össze 31. 32. v. Kir. II. 3,39.

1 Kir 2,8

A héber szerint: Mahanaimba, az Absalom előli futáskor.

1 Kir 2,9

Szemei lázitó volt az Isten fölkentje ellen, és ennek káromlója, épen ezért lázitó volt Isten ellen is, ki Dávidot helyettesévé választotta, s igy káromolta Istent is. Ha Dávid elengedvén büntetlenül hagyá is az ellene elkövetett bűnt, de az Isten ellen elkövetett vétket s az ez által érdemlett büntetést nem engedhette el, azért adta őt át a büntető igazságnak.

1 Kir 2,10

A világ teremt. ut. 2990. Kr. e. 1014. évben.

1 Kir 2,10

Sion hegyén. Lásd Kir. II. 5,7. Ap.cs. 2,29. Ezen királyra, ki nagyobb volt jámborsága, mint hőstettei által, dicséretet mond a Szentlélek is Sirák 47. Ő nemcsak próféta, hanem tulajdonképen Krisztusnak és anyaszentegyházának volt prófétája; részint mivel élete különféle eseményeiben előképe volt a Messiásnak; részint pedig, mivel Krisztusnak és anyaszentegyházának titkait befoglalá zsoltáraiba, melyek ez oknál fogva nemcsak Krisztus és az apostolok által gyakran fölhozattak hivatkozásképen a zsidók ellen, hanem az anyaszentegyházban szüntelenül imádságúl is használtatnak, mintha ez nem is találna más szózatot hálája, dicsérete, aggodalmai, vágyai, reményei és szeretete kifejezésére a királyi zsoltáros és próféta titokteljes énekeinél.

1 Kir 2,16

ne utasíts el engem.

1 Kir 2,20

megvetnem kérésedet.

1 Kir 2,22

Ha te Abizágot kéred neki, egyszersmind kéred az országot is; mert ő ezen kegyelmet joga elismerésének venné részemről (Kir. II. 16,21. Kir. III. 1,4. 1-ső jegyz.) s akkor könnyen a királysághoz jutna, mert idősebb, mint én, s ezenkivűl a főpap és fővezér az ő pártján van.

1 Kir 2,23

az Isten büntetése szálljon rám, ha Adoniás ezért életével nem lakol.

1 Kir 2,24

utódot, ivadékot adott.

1 Kir 2,24

ez nem volt elsietés, hanem szükséges gyors rendszabály a polgárháború megelőzésére. S ez a kérelem nem első vétke volt Adoniásnak, mert trónkövetelése és lázadása által még atyja életében megérdemlette a halált.

1 Kir 2,26

Menj haza. Anatot papi város volt.

1 Kir 2,26

ámbár megérdemlenéd a halált.

1 Kir 2,26

atyám sorsában osztoztál.

1 Kir 2,27

Salamon megfosztá Abiatart a főpapi hivatal gyakorlatától, s azt Szádokra ruházta. Igy teljesedett Sámuel jövendölése (Kir. I. 2,32.), hogy a főpapság Héli családjától elvétetik, és Eleazar családjának más ágára ruháztatik.

1 Kir 2,28

A héber szerint: Adoniáshoz hajlott, de nem Absalomhoz.

1 Kir 2,28

Lásd Kir. III. 1,50.

1 Kir 2,31

akkor elhárítod rólam és házamról a büntetést, melyet megérdemlenénk, ha kimélnők ezen gyilkost.

1 Kir 2,32

vérbűnét, gyilkosságát.

1 Kir 2,34

Némelyek szerint: a szent hajlékon kivűl, elragadván őt az oltártól (Móz. II. 21,14. miatt); mások szerint helyesebben, az oltárnál, mit Salamon megengedett (31. v.); mert egy ily gonosz kivégeztetését az isteni igazságnak tartozó áldozatúl tekinté, s Isten tiszteletére végbevitt cselekvénynek tartá.

1 Kir 2,34

a félpusztában. Ezen vitézi jeles tehetségekkel megáldott, de kevély, elbizott és kegyetlen ember így végzé életét. Ez eset által a sz. írás tudtunkra adja, hogy a jeles tehetségek valódi erényesség és jámborság nélkül, inkább arra szolgálnak, hogy az embert romlásba döntsék, mintsem igazán nagygyá és boldoggá tegyék.

1 Kir 2,37

magad leszesz oka halálodnak. Salamon a rosz érzelmű Szemeit fővárosában szem alatt akará tartani, és azután megölni, ha valami ujabb vétket követ el, mi makacsságánál és engedetlenségénél fogva előre látható volt.

1 Kir 3

1 Kir 3,1

A zsidó házasságra léphetett pogánynővel, ha nem volt kananei (Móz. V. 23,7.); de ennek az izraeli törvényt kellett fölvennie (Ezdr. 9,1.), mit a királyleány valószinűleg megtett (Zsolt. 44,11.12.), bár úgy látszik, hogy attól később elpártolt (Kir. III. 11,1.8.).

1 Kir 3,2

a nép különféle helyeken mutatá be az Úrnak áldozatait; mert a szentély, hol egyedül kellett volna áldozni (Móz. III. 17,4. Móz. V. 12,13.14.), még nem volt bizonyos helyen megállapítva. Miután a templom fölépűlt, eziránt szigorú törvény lépett életbe (Kir. IV. 18,22.). Addig ebben, valamint az istenitisztelet egyéb részeiben is, nem vétetett minden oly igen szigorúan.

1 Kir 3,3

papok által ugyan, de a minek törvény szerint csak a szent hajlékban volt szabad történni.

1 Kir 3,4

a legikitűnőbb azon helyen kivűl, hol a frigyszekrény állott (15. v.). Gábaonban volt a mózesi oltár és a régi szent hajlék (Krón. I. 16,39. 21,29.).

1 Kir 3,7

gyenge, kiskorú gyermek. Salamon akkor 20 éves lehetett.

1 Kir 3,7

nem tudom még vinni ügyeimet házamban és azon kivűl.

1 Kir 3,11

halálát és vesztét.

1 Kir 3,12

Salamon nemcsak az isteni dolgokban volt jártas, hanem a természeti és polgári tudományokban is (Bölcs. 7,17. Sirákf. 47,14.); az elsőre nézve volt ugyan hozzá hasonló Mózesben és az apostolokban, de az utóbbiakban nehezen.

1 Kir 3,13

A héber szerint: a te idődben.

1 Kir 3,15

mint más szent embereknek és prófétáknak is voltak ilyes álmaik, midőn nekik Isten jövendőt akart kijelenteni, vagy igéreteket tenni.

1 Kir 3,15

hálaadásúl.

1 Kir 4

1 Kir 4,3

mint Kir. II. 8,16.17.

1 Kir 4,4

Abiatar kitétetett szolgálatából s számkivetésben élt (Kir. III. 2,26.27.35.).

1 Kir 4,5

kamarások, kamarás urak voltak.

1 Kir 4,5

Lásd Kir. II. 8,18.

1 Kir 4,6

Lásd Kir. IV. 18,18.

1 Kir 4,6

Kir. II. 20,24. Kir. III. 5,14.

1 Kir 4,11

a Dor magasa egészen.

1 Kir 4,13

azaz: Jair falui.

1 Kir 4,19

földén stb.

1 Kir 4,21

A héber szerint helyesebben: minden ország a folyótól (Eufratestől) kezdve, és a filiszteusok földe Egyiptom határáig.

1 Kir 4,22

azaz: kor, annyi mint 10 éfi.

1 Kir 4,22

Itt a királynak és valamennyi udvarbelieknek asztaláról van szó, kik mindnyájan a királytól élelmeztettek.

1 Kir 4,24

Eufratesen.

1 Kir 4,25

az írás így rajzolja az akkori idők házi örömeit. Egyszerűek és parlagiak voltak azok, de megedzék a lelket, távol attól, hogy azt a kötelességek teljesítésére s az erény gyakorlására nézve megtompították volna, inkább képessé tevék. A mi szórakozásaink, a szinházak, játékok stb. nem oly egyszerüek, de nem is oly lélekedzők.

1 Kir 4,27

A héber szerint: tartották a királyt.

1 Kir 4,33

tudta a növények tulajdonait és hatását a legnagyobbtól a legkisebbig.

1 Kir 5

1 Kir 5,7

Hiram, úgy látszik, mint más pogányok (Dán. 6,2.6. Makk. II. 3. r. Kir. IV. 17,32.), bálványai mellett a zsidók Istenét is tisztelé.

1 Kir 5,9

szálhajókat, tutajokat csináltatok azokból, s úgy eresztem tengerre.

1 Kir 5,9

A tírusiak kereskedésből éltek. Gabonát, bort, olajat s egyéb élelmi szereket más országokból nyertek, melyekkel közlekedésben voltak.

1 Kir 5,11

a görög, szírus és arab fordításokban itt is huszezer kor-mérték tétetik.

1 Kir 6

1 Kir 6,1

Ez évek így számláltatnak: az Egyiptomból történt kijöveteltől a Kanaánba lett bemenetelig 40 év. Józue uralkodása 17 év (lásd az előszót Józue könyvében), Otónielé (Bir. 3,11.) 40 év, Áodé (Bir. 3,30.) 80 év, Samgáré, Baraké és Deboráé 40 év (Bir. 5,32.), Gedeoné (Bir. 8,28.) 40 év, Abimeleké (Bir. 9,22.) 3 év, Tólaé 23 év, Jairé (Bir. 10,3.) 22 év, Jeftéé (Bir. 12,7.) 6 év, Abeszáné (Bir. 12,9.) 7 év, Ahialoné (Bir. 12,11.) 10 év, Abdoné (Bir. 12,14.) 8 év, Sámsoné (Bir. 15,20.) 20 év, Hélié (Kir. I. 4,18.) 40 év, Sámuelé és Saulé (Ap.cs. 13,21.) 40 év, Dávidé (Kir. III. 2,11.) 40 év, Salamoné az épitésig 4 év, összesen 480 év.

1 Kir 6,1

april- és májusban a világ teremt. ut. 2992. Kr. el. 1012-ik évben.

1 Kir 6,2

a tulajdonképeni szent helynek, mely a szentélyből és szentek szentéből állott.

1 Kir 6,2

kelettől nyugatra.

1 Kir 6,2

déltől éjszakra.

1 Kir 6,3

előcsarnok.

1 Kir 6,3

a szenthely előtt (5. 17. v.)

1 Kir 6,3

déltől éjszakra.

1 Kir 6,3

a templomtól kifelé.

1 Kir 6,4

azaz: olyanokat, melyek belűlről szélesek, s kivűlről keskenyek voltak, s mint ily nyílások légvonatúl szolgáltak.

1 Kir 6,5

s egyszersmind falára (6. v.)

1 Kir 6,5

hogy körűl lehessen menni.

1 Kir 6,5

a szentély.

1 Kir 6,5

a szentek szentje.

1 Kir 6,5

az emeleten, a folyosóba. Ezekiel 41,6.

1 Kir 6,6

a templom déli, nyugati és éjszaki oldalán három emelet volt köröskörűl, melyekben szobák valának. Az első emelet öt könyöknyi széles volt, a többi kettő, egy-egy könyöknyivel szélesebb; mert a templom falának irányában álló külső fal, mely az emeleteket képezte, emeletről emeletre keskenyebb volt egy könyöknyivel, úgy hogy ezáltal a felső szobák tágasabbak lettek.

1 Kir 6,6

az emeletek gerendáit.

1 Kir 6,6

az emeletek gerendái nem építtettek be a templom falába, hanem ez emeletenkint keskenyebb lévén, az így maradt párkányokra tétettek a gerendák.

1 Kir 6,7

midőn az épités elkezdetett, az anyagok, u. m. a kövek és fák mind el voltak készítve, s úgy illettek egymáshoz, hogy azokból többet lefaragni vagy elvágni nem kellett.

1 Kir 6,8

déli részén.

1 Kir 6,8

a déli részen, valószinűleg ennek közepén, egy ajtón, az alsó emeletben a csigalépcsőzethez lehetett jutni, mely a második és harmadik emeletbe vitt.

1 Kir 6,9

gerendákkal és deszkákkal.

1 Kir 6,10

melléképűletet.

1 Kir 6,10

a házhoz (5. v.)

1 Kir 6,10

minden emeletben.

1 Kir 6,10

az egész házat a melléképülettel együtt. Némelyek szerint ezen emelet egy felsőterem volt, felosztva több szobákra (Krón. II. 3,9.). De ezt az látszik megczáfolni, hogy ilyesmi a későbbi herodesi templomban nem fordúl elé, pedig megtartandották azt, ha Salamon templomában megvolt volna.

1 Kir 6,15

beborítá a falakat és mennyezetet táblázattal.

1 Kir 6,16

az épület hátulsó részében húsz könyöknyi tért felelőhelynek, hol Isten kijelenté akaratát, szentek szentének hagyott.

1 Kir 6,17

a szentély.

1 Kir 6,18

A héber szerint: És a czedrusfa-házban belűl sártökök- (coloquinte) és nyiló virágokból álló faragványmű volt.

1 Kir 6,19

A héber szerint helyesebben: a ház hátulsó részében.

1 Kir 6,20

a jóillatú füstölés oltárát.

1 Kir 6,20

mely tehát kőből volt. Némely fordítás szerint: A czedrusfa-oltárt is beborítá (aranynyal).

1 Kir 6,21

A héber szerint: aranylánczokat vont a felelőhelyen, melyet aranynyal borított be; azaz aranylánczokkal ékesíté fel az aranylapokat. Lásd Krón. II. 3,5.16.

1 Kir 6,23

Lásd Móz. II. 25,18. Ezek valószinűleg a szentek szentének hátrészében voltak, szemben a belépővel, a szekrényhez fordúlva, s kiterjesztett szárnyaikkal a szentek szentének hátúlsó falát egészen befödék.

1 Kir 6,27

az oldalfalat.

1 Kir 6,29

tudniillik: kerubokat stb.

1 Kir 6,29

A héber szerint: belűl és kivűl, azaz: a szentek szentében és szentélyben.

1 Kir 6,30

Lásd az előbbi jegyz.

1 Kir 6,31

az ajtó ötszegű volt, azaz négyszegű egy csúcscsal, vagy hegygyel.

1 Kir 6,32

A héber szerint: virágmüveket.

1 Kir 6,33

négyszegű, csúcs nélküli.

1 Kir 6,34

két ajtót egymás után a falvastagságnak mind a két oldalán.

1 Kir 6,35

vert aranynyal.

1 Kir 6,35

jól elkészítve s épen a faragványokhoz illesztve.

1 Kir 6,36

a papok tornáczát, vagyis mindjárt a szentély körűli helyet, hol az égőáldozatok oltára volt.

1 Kir 6,36

a három sor kő és egy sor czedrusfa alatt valószinűleg egy fal értendő, mely három sor kőből, és egy sor czedrusfa-gerendákból épűlt. A papok tornáczán kivűl volt más tornácz is a nép számára (lásd Kir. III. 7,12.).

1 Kir 6,38

mely oktober második és november első felének felel meg a holdévben.

1 Kir 6,38

valamint a szent hajlék, úgy a templom is előképe volt a keresztény anyaszentegyháznak (lásd a jegyz. Móz. II. 39,43.). Bár mi is élő kövek lennénk ezen templomban, és oly hívek, kik az Isten parancsait megtartják és azok szerint élnek, akkor Isten bennünk is lakoznék, és igéjét rajtunk is teljesítené. Lásd Kir. III. 6,12.13. Jel. 21,3.22.

1 Kir 7

1 Kir 7,1

az egész királyi épületet maga és övéi számára. Lásd Kir. III. 9,19.

1 Kir 7,2

ez valószinűleg a palota előrésze volt, az arra fordított sok czedrusfáról így nevezve. Némelyek a Libanon hegyén épűlt nyári palotának veszik.

1 Kir 7,2

A héber szerint ezen vers: Megépíté… négy rend czedrusoszlopokon, az oszlopokon pedig gerendák valának (födél vala gerendákból). Tehát a ház előrésze három sor oszlopból álló csarnokon nyugvék, mely sétahelyűl szolgált. A negyedik sor oszlop előre nyult, s ez csarnoknak mondatik (6. v.).

1 Kir 7,3

épűletet.

1 Kir 7,5

Itt fordításunk egészen eltér az eredeti szövegtől. Amaz a 4. és 5. versben úgy látszik még az épületet tartó csarnok oszlopairól szól, és az azokra tett gerenda-födélről; hanem a héber szerint e két vers így van: 4. És három rend ablakok (vagy emeletek) valának rajta (az oszlopos csarnok fölötti épűleten), egyik ablak a másik mellett (egyszersmind fölött) háromszor; 5. és minden (ablak) nyilások és oldalfák négyszegűek valának, és egyik ablak a másiknak ellenében vala három sorban.

1 Kir 7,6

ez a negyedik sor oszlopból alakúlt (2. v.) közvetlen a tulajdonképeni épület előtt, mely a csarnokon állott.

1 Kir 7,6

A héber szerint: oszlopokkal és gerenda-födéllel amaz (a csarnok) előtt. S ez volt tulajdonképen az előcsarnok.

1 Kir 7,7

Némelyek szerint: ezen csarnok az egész épűlettől külön volt választva, de valószinűleg a palotának már leírt előrésze és a most (8. v.) következő hátulsó része között állott.

1 Kir 7,8

A héber szerint: És az ő háza, melyben lakott, külön udvarban volt a csarnok (a törvénykezési hely (7. v.) vagy a palota előrésze) mögött, hasonló művel építve.

1 Kir 7,8

a palota előrésze, mely csarnoknak neveztetett a csarnoktól, melyen állott.

1 Kir 7,9

mind a látható mind a nem látható oldalon.

1 Kir 7,9

és kifelé.

1 Kir 7,9

a Moria-hegy legvégső széleig, melynek környülete Salamon épűleteit a templommal együtt körülvevé.

1 Kir 7,10

nyolcz könyöknyitől tízig.

1 Kir 7,11

födélűl rakva.

1 Kir 7,12

A héber szerint: köröskörűl.

1 Kir 7,12

kőfal kerítése volt, mely három sor kőből és egy sor czedrusfából állott.

1 Kir 7,12

Lásd Kir. III. 6,36.

1 Kir 7,12

a templom melléképűletében, melyben a kő- és fa-sorok hasonló renddel voltak rakva.

1 Kir 7,14

Krón. II. 2,14. szerint az asszony Dán nemzetségéből volt születésénél fogva; de férjéről Neftaliból is lehetett, ki itt tírusinak neveztetik, mivel Tírusban sokáig tartózkodott.

1 Kir 7,15

tizenkét könyöknyi volt mindenik oszlop körűlete.

1 Kir 7,16

oszlopfőt.

1 Kir 7,17

hálló formán össze fonva.

1 Kir 7,18

a hállózatos abroncsok, melyek a gombokon fűzérek gyanánt félkörben függének ezenkivűl még gránátalmákkal voltak ékesítve.

1 Kir 7,19

az előcsarnokban, melyben valahol hasonló liliomdiszítmény volt.

1 Kir 7,19

A gombok fönn liliom alakra voltak csinálva, vagy átalán kinyilt virágkehely formára négy könyöknyi szélességben.

1 Kir 7,20

a leírt gomb, hállózat és virágkehely fölött még más kisebb gombok is voltak készítve arányosan az oszlophoz. Mások másként értelmezik.

1 Kir 7,21

azaz: (Isten) megerősít.

1 Kir 7,21

azaz: benne az erősség. A szilárdság- és erősségnek ezen tulajdonait annyiban bírta a templom, a mennyiben előképe volt a keresztény egyháznak, mely rendűletlenűl áll az idők végezetéig, és elleneinek minden erőlködését diadalmasan meghiúsítja.

1 Kir 7,22

Ismétlése a 19. versnek, hogy a templomnak virágzását, melyet a liliom ábrázol, jelentse, és a szilárdsághoz kapcsolja.

1 Kir 7,23

Igy nevezteték a nagy réz-kád, melyben a papok mosakodtak.

1 Kir 7,23

zsinórhoz hasonló szél.

1 Kir 7,25

az írásértelmezők közönséges véleménye szerint a tulkok szájából víz folyt, midőn az abba alkalmazott dugasz kivétetett.

1 Kir 7,26

A héber szerint: egy tenyérnyi.

1 Kir 7,26

azaz: bát; egy bát 432 tojásnyi, vagy is félakó lehetett.

1 Kir 7,27

Ezekre tétetett az üst, melyben az áldozathús megmosatott. Krón. II. 4,6.

1 Kir 7,28

A héber szerint: a talapalkotmány úgy volt készítve, hogy paizsai (térei) valának a párkányok között. A talapok ládaformák voltak négy oldallal, melyeknek szegletein pártázat volt, s ez foglalá körűl a négy paizst vagy tért.

1 Kir 7,29

a pártázatok közötti paizsokon vagy téreken oroszlán-, tulok- és kerub-képek voltak.

1 Kir 7,29

a pártázatokon, melyek a fölszin foglalványát képezék fölülről lefelé függőlegesen állt a három kép, melyek a paizsokon vízirányosan voltak.

1 Kir 7,29

tulajdonképen pártázatokon.

1 Kir 7,29

mint diszitmények.

1 Kir 7,30

a négy felső szegleten.

1 Kir 7,30

karok vagy tartók, úgy látszik a talapon nyugvó gömbölyű alkotmány (35. v.) tartására.

1 Kir 7,31

a talapnak. Ugyanis a talapon vagy annak ládaformáján vala egy félkönyöknyi magasságú gömbölyűség (35. v.), melyen az üst nyugodott.

1 Kir 7,31

az üstből.

1 Kir 7,31

az üst és az alkotmány. Ugy látszik ez értelme a jelen szövegnek, mely mind fordításunkban, mind az eredetiben kissé homályos. Mások másképen értelmezik.

1 Kir 7,31

Ez fordításunk szerint a talapzatra látszik vonatkozni, és nem a fölötte lévő alkotmányra; de a héber szövegben így van: és száján is (az egész alkotmányon) képmű volt, és a pártázatok négy szegűek valának, és nem gömbölyüek.

1 Kir 7,32

két kerék egy tengelyen.

1 Kir 7,35

vagy emelvény, lásd 44-ik jegyz.

1 Kir 7,35

a mélyedésbe bocsátathassék, a zsidók szerint.

1 Kir 7,35

A héber szerint: És ugyanazon diszen (fön, tetőn) a pártázat és közök a talappal együtt egy öntvény voltak.

1 Kir 7,36

A héber szerint: a tengelyek és tartók lapjaira.

1 Kir 7,36

A héber szerint: …pálmafákat mindeniknek tére szerint és koszorúkat (diszítményeket) köröskörűl.

1 Kir 7,38

átmérője.

1 Kir 7,39

délkelet felé, azaz a templom előtt, mely kelet felé nézett, a déli oldalra.

1 Kir 7,41

felsőrészét, tulajdonképen fonadékát, foglalványát, koronáját.

1 Kir 7,45

A héber szerint: rézlapokból, vagy vert-rézből, s mindig ilyen értendő a réz alatt.

1 Kir 7,47

az Úr templomában.

1 Kir 7,49

a szentélyben.

1 Kir 7,50

Mások szerint: csészéket.

1 Kir 7,50

Mások szerint: késeket.

1 Kir 7,50

Mások egyéb eszközökre magyarázzák.

1 Kir 7,51

az Isten templomának ajándékozott.

1 Kir 8

1 Kir 8,2

mely különben Tisrinek neveztetik, s a mi szeptemberünk és oktoberünk felének felel meg.

1 Kir 8,2

a sátoros ünnep ezen hónapra esett (Móz. III. 23,34.); mások magát a templomszentelés ünnepét értik.

1 Kir 8,4

a Mózesét, mely sokáig Gábaonban volt, s azontúl a templomban kellett őriztetnie. Némelyek szerint, a Dávidé is bevitetett. Lásd Krón. II. 1,3.4.

1 Kir 8,8

a szent hajlékban.

1 Kir 8,8

a rudak, midőn a szentély és szentek szentének ajtószárnyai nyitva voltak, az ott lévő függönyig értek, s így kilátszottak.

1 Kir 8,8

mert a templomban a szentek szente hosszabb volt, mint a sátorban.

1 Kir 8,9

Áron vesszeje s a mannával töltött edény, melyek eddig abban voltak (Zsid. 9,4.), miután a templomban mindenre elég tér volt, különös helyre tétettek, némelyek szerint a kincstárba; valamint Mózes törvénykönyve is (Móz. V. 31,24.) más helyre tétetett. Lásd Krón. II. 34,14.

1 Kir 8,10

Móz. II. 16,10. 24,15.16. Móz. IV. 9,15. Zsolt. 104,39.

1 Kir 8,14

A király a nép tornáczában volt, hol számára bizonyos emelvény készíttetett (Krón. II. 6,13.). Üdvözlé a népet, s a következő könyörgésre figyelmessé tevé.

1 Kir 8,21

a szövetség táblái.

1 Kir 8,25

továbbá is.

1 Kir 8,25

azon föltétel alatt.

1 Kir 8,27

a legmagasabb ég. Lásd Kor. II. 12,2. 4-ik jegyz.

1 Kir 8,31

tisztító esküt kell tennie; p. o. ha valakinél valami letétemény van, és azt eltagadja (Móz. II. 22,11.).

1 Kir 8,31

az esküvés által köteleztetik igazságot mondani. Az esküvő előtt átkot mondottak, melyeket az magára venni igért azon esetre, ha vétkes.

1 Kir 8,31

a fontosabb esküvések áldozat mellett tétettek. Lásd Móz. I. 15,10.

1 Kir 8,32

az átkokat. Lásd 15-ik jegyz.

1 Kir 8,32

igaztalanságát.

1 Kir 8,33

mások szerint: mivel vétkezett ellened.

1 Kir 8,35

vallást tesznek a te nevedről.

1 Kir 8,37

üszög. Lásd Móz. V. 28,22. Mások ezt hernyónak is fordítják.

1 Kir 8,37

A héber szerint: egy neme a sáskának, vagy cserebogár.

1 Kir 8,37

városait.

1 Kir 8,38

A héber szerint: minden imádságot, minden könyörgést, mely mondatni fog akármely embertől egész népedből, Izraelből.

1 Kir 8,43

hogy a te neved, azaz, te magad lehivattál e házba, hogy ott áldásodat áraszd. Mások szerint: hogy e ház nevedről neveztetett.

1 Kir 8,44

a zsidó, mikor imádkozott, akárhol volt, mindig Jerusalem és a templom felé fordúlt. Lásd Dániel 6,10.

1 Kir 8,56

teljesűlés nélkül.

1 Kir 8,61

osztatlanúl.

1 Kir 8,63

a 14 napig (65. v.) tartó lakomához a Jerusalemben összegyült nép számára.

1 Kir 8,64

a papok tornáczát, az egész tornáczot szent szolgálatra, az áldozatok bemutatására szentelé.

1 Kir 8,64

a szentély előtt.

1 Kir 8,65

a tartománynak legmagasabb éjszaki részétől.

1 Kir 8,65

legalsó déli széleig.

1 Kir 8,65

hét napig a templom fölszentelését, hét napig a sátoros ünnepet. Némelyek szerint (2. v.) tizennégy napig egyedűl az első végett.

1 Kir 8,66

az utóbbi hét nap után.

1 Kir 9

1 Kir 9,9

E jövendölés nem csak babiloni fogságára vonatkozik a zsidóknak, mely alkalommal Salamon temploma fölégettetett, hanem egyszersmind a második templom leromboltatására is, mit a romaiak vittek véghez, és a zsidóknak szétszóratására az egész világon. (Vesd össze Móz. V. 28,64.). Mind a két esemény Isten büntető itélete volt, melyet a bálványozás vont a zsidókra. Kik a babiloni fogság előtt a szomszéd népek hamis isteneinek szolgáltak. Visszatérvén a fogságból nem estek ugyan többé a pogány bálványimádásba, hanem a bálványozás más nemére veteműltek; mert midőn az igaz Isten megjelent a földön szegénységben, alacsony sorsban, tisztaságban és üldöztetés közt, a zsidók megvetették őt, és másnemű bálványok után rohantak, – a gazdagság, nagyravágyás, érzéki gyönyör után, és ezen bálványozást, a nélkül, hogy elismernék (Móz. V. 28,64.) folytatják mind e mai napig.

1 Kir 9,11

azaz: Kabul kerűletét, mely az igért földnek egészen éjszaki részén, sőt azon kivűl (Józ. 19,27.) feküdt, s azért róla Salamon lemondhatott (Móz. III. 25,23.). Izrael népe hajdan azt valószinűleg meghódítá, de később részint elpusztítá, részint néptelenné tette (12. 13. v. Krón. II. 8,2.).

1 Kir 9,13

mi Flav. József szerint feníci nyelven „nem-tetszést“ jelent.

1 Kir 9,15

A héber szövegben azon adóról van szó, melyet Salamon kivetett, hogy a még következő építéseket folytathassa. „És ez volt az adó oka (vagy dolga) melyet Salamon stb.“

1 Kir 9,15

az építés, városokról használva, sokszor csak kijavítást és megerősítést jelent.

1 Kir 9,16

mely nép a várost későbbi időkben Józue után (vesd össze Józ. 10,33. 12,12.) az izraelitáktól ismét elvevé, s azt mindaddig bírá, míg az egyiptomi királytól meg nem hódítatott.

1 Kir 9,18

vagy Baalgádot, most Baalbek a Libanonnál.

1 Kir 9,18

Puszta-Arábiában, Damaskus és az Eufrates között.

1 Kir 9,19

A héber szerint: a magtárak minden városait.

1 Kir 9,21

A héber szerint: jobbágyokká.

1 Kir 9,22

azaz: a lovasok.

1 Kir 9,25

a három nagy ünnepen. Lásd Krón. II. 8,13. 31,3.

1 Kir 9,25

gyujtatott a papok által a jóillat oltárán. Lásd Krón. II. 26,18.

1 Kir 9,27

a feníciek az ó világ legjobb tengerészei voltak.

1 Kir 9,28

bizonytalan távol ország; némelyek szerint Afrika, mások szerint Spanyolország, mások szerint India, mások szerint Arábia, hol El-ofir nevű hely most is találtatik.

1 Kir 10

1 Kir 10,1

vagy: Széba, egy táj Boldog-Arábia déli részén (Máté 11,42.).

1 Kir 10,1

t. i. mit az Úr nevének dicsőitésére tett.

1 Kir 10,1

eljöve, neki kérdéseket tenni, hogy azok által próbálja meg bölcseségét.

1 Kir 10,5

mások szerint …pohárnokait, és fölmenetelét az Úr házába.

1 Kir 10,5

annyira elálmélkodott, hogy majdnem elállt lélekzete.

1 Kir 10,11

A héber szerint: Almuggim, Algummim, melyet némelyek szantal-fának, mások ében-fának tartanak.

1 Kir 10,12

Némelyek szerint: karzatokat, vagy kartámaszokat.

1 Kir 10,15

Némelyek szerint: kereskedők, mások szerint: bányászok.

1 Kir 10,15

adófizető.

1 Kir 10,15

Ezek alatt némelyek a filiszteusok fejedelmeit értik. Mások egyebet.

1 Kir 10,17

kisebb paizst. A harczban kétféle paizst használtak, nagyobbat, mely az egész embert födözte, és kisebbet.

1 Kir 10,17

A héber szerint: három mina, egy minára száz siklust számítva. Lásd Krón. II. 9,16.

1 Kir 10,17

Kir. III. 7,2.

1 Kir 10,19

mint egy fülke.

1 Kir 10,19

kartámasztó.

1 Kir 10,22

tulajdonképen Tartesszusba, Spanyolországba; de ezen név átalában más messze tengeri tartományról is használtatik; itt valószinűleg Ofir értetik az alatt (11. v.).

1 Kir 10,25

Lásd Kir. I. 9,7.

1 Kir 10,27

Mit a szentírás itt és más helyen a nemes érczeknek akkori időkben nagy bőségéről mond, teljesen egyezik más régi iróknak a hajdani országok és fejedelmek gazdagságáról adott tudósitásaikkal; mikből azt kell következtetnünk, hogy a régieknek Ásia belsejében vagy más helyeken gazdag bányáik lehettek, melyek utóbb vagy kifogytak, vagy csak előttünk ismeretlenek.

1 Kir 10,28

neve egy helynek, mely némelyek szerint Arábiában, mások szerint Egyiptomban volt. Sőt némelyek köz-névnek veszik, így fordítván: És lovakat hoztak Salamonnak Egyiptomból, és mindenféle árúczikket. Mások másként.

1 Kir 10,29

A héber szerint: Ily módon vették.

1 Kir 11

1 Kir 11,4

osztatlanúl egy.

1 Kir 11,5

Lásd Bir. 2,13.

1 Kir 11,5

Lásd Móz. III. 18,21. – Hihető-e, úgymond szent Ágoston, hogy Salamon, oly nagy bölcseséggel bíró férfiú, azon hiedelemben volt volna, hogy a bálványok tisztelete valamely tekintetben hasznos lehet? Valóban nem. De nem volt már képes ellenállani a felségeihez való ragaszkodásnak, kik őt ily nagy bűnre csábították. Hogy tehát vétkes szerelmétől, melynek egészen átadta szívét, valamit meg ne tagadjon, azt cselekedte, miről jól tudta, hogy cselekedni tilos. – Vajjon megtért-e Salamon? Erről a szentírás hallgat, a sz. atyák pedig különböző véleményben vannak. Okunk van félni, hogy Salamon, az Isten kedveltje, kinek békés és dicső uralkodása előképe volt a Krisztus országának, ki által a Szentlélek több szent könyvben szólott, ki sok ideig az igazak és királyok példánya volt, megtérés nélkül halt meg. Tanúljuk meg ebből, habár Isten kegyelméből bölcsek és jámborok vagyunk is, hogy az emberi gyarlóság és Isten rettenetes itéletei miatt félnünk és rettegnünk kell.

1 Kir 11,6

A héber szerint: tökéletes.

1 Kir 11,7

Lásd Móz. IV. 21,29.

1 Kir 11,7

keletre az olajfák hegyén, mely a miatt botrány hegyének is neveztetett. Kir. IV. 23,13.

1 Kir 11,13

Júdát, melylyel helyzeténél fogva Benjamin is egyesűlve maradt; ezekhez csatlakoztak még az elszakadás után is a leviták és sokan az izraeliták közől, kik az igaz istenitiszteletet Jerusalemben nem akarák fölcserélni a borjú-bálványozással.

1 Kir 11,15

őrsége volt ott. Lásd Kir. II. 8,13.14.

1 Kir 11,15

Valószinűleg az edomíták megrohanták az őrséget, megölték és temetetlen hagyták. E tény megboszúlására parancsolá Dávid Joábnak, hogy a megölteket temesse el, s az edomi férfiakat mind ölje meg.

1 Kir 11,18

az Edommal határos tartományból Egyiptom felé.

1 Kir 11,22

Edomba érkezvén, királylyá tette és valószinűleg fön is tartá magát Salamon ellenében.

1 Kir 11,24

A héber szerint: magához.

1 Kir 11,24

azaz: mikor Adarezer seregét megveré. Rázon a szétfutottakból néhányat egybegyűjtött, és velök rablást űzött.

1 Kir 11,24

Salamon utolsó éveiben.

1 Kir 11,25

azaz: oly bajt szerze, mint Adad, oly ellenség volt, mint Adad, s úgy gyűlölt, mint ő.

1 Kir 11,27

adót vetett ki e végett. Lásd Kir. III. 9,15. 4-ik jegyz.

1 Kir 11,27

Mello, vagy Millo, több írásértelmezők szerint, völgy volt Jerusalemben a Sionhegy és maga a város között, népes hely és a lakosok közlekedésére alkalmas. Ezt a völgyet Salamon betölteté, hogy ezáltal egyiptomi feleségének kedvességet tegyen; de a király építkezési szenvedélye és fényűzése által már kifárasztott nép előtt annyira gyűlöletes dolog volt ez, hogy Jeroboam abból vett ürügyet a lázadásra.

1 Kir 11,28

azaz: a nemzetségéből való munkások fölött.

1 Kir 11,29

Ahiásnak.

1 Kir 11,32

Lásd 13. v.

1 Kir 11,36

királyi maradéka. Lásd Kir. II. 21,17.

1 Kir 11,36

ismertessék, tiszteltessék.

1 Kir 11,38

állandó.

1 Kir 11,39

megalázom.

1 Kir 11,39

mert Dávid családja fön fog tartatni, mely bírja azon igéretet, hogy a Messiás belőle fog származni.

1 Kir 11,40

ki a próféta beszédét másokkal közlé, s így az elterjedett.

1 Kir 11,41

mely könyv elveszett.

1 Kir 11,43

A világ teremt. ut. 3029. Kr. e. 975. évben.

1 Kir 12

1 Kir 12,1

a tíz nemzetség, mert Júda és Benjamin fölött már király volt Roboam. Kir. III. 11,43.

1 Kir 12,2

A héber szerint: Egyiptomban maradt.

1 Kir 12,3

párthívei és az avatottak. Kir. III. 11,40. Vagy valamennyien az izraeliták, hogy ő szószólójuk legyen, ki a királynak előterjeszsze, hogy a Salamon által rájok vetett terheken könnyítsen.

1 Kir 12,11

skorpio-tüskékkel. A közönséges ostorok bőrből voltak, ha valakit keményebben kellett büntetni, tüskéket fontak abba, melyek a hátat fölszaggatták, s olyan forma daganatokat okoztak, mint a skorpiók csípése.

1 Kir 12,15

úgy engedé történni.

1 Kir 12,16

mi közünk nekünk Dávidhoz és unokájához?

1 Kir 12,16

Dávid és unokája kormányozza maga házát, Júda nemzetségét.

1 Kir 12,17

a többi tíz nemzetségből.

1 Kir 12,18

hihetőleg közbenjáróúl, midőn Roboam még Szikemben volt.

1 Kir 12,20

Lásd Kir. III. 11,13.

1 Kir 12,25

megerősíté, szépíté.

1 Kir 12,25

mind a két hely Izrael ősatyjáról volt nevezetes (Móz. I. 32,30.), az utóbbi a Jordánon túl. Ez által akarta az ott lakó izraelitákat engedelmességben tartani.

1 Kir 12,28

tiltott (Móz. II. 20,4.) jelképeit a mindenütt működő erős Istennek, hasonlag az egyiptomiak Apisához, a nemző, teremtő erőnek jelképéhez. Lásd Móz. II. 32,1. Az izraelitáknak ezen képekben kellett imádniok az Urat és e mellett ünnepeket tartani, a nélkül, hogy Jerusalembe szükség volt volna fölmenniök. Igy hivé Jeroboam, hogy föltalálta az eszközt az isméti egyesűlés meggátlására.

1 Kir 12,28

Itt a te isteneid, a töbes szám nagyobb tisztelet kifejezése végett használtatik.

1 Kir 12,29

Lásd Bir. 18,30. Kir. I. 10,3. az ország déli és éjszaki részén.

1 Kir 12,30

alkalom lett bűnre.

1 Kir 12,31

a hegyeken, hol a borjúk fölállíttattak, és más helyeken.

1 Kir 12,31

a közönséges nemzetségekből, nem Lévi nemes nemzetségéből, mely nagyobbrészt (Ezek. 44,10.) Júdához vándorlott ki.

1 Kir 12,32

sátoros ünnepet; ezt a hetedik hónapról (Móz. III. 23,14.) a nyolczadikra tévén át, hihetőleg mivel országában, éjszaki Palesztinában, a termények később értek meg, mint a déliben.

1 Kir 12,32

A héber szerint: áldozott.

1 Kir 12,33

A héber szerint: és áldozott és jóillatú szert gyújtott (papi hatalmat is tulajdonított magának törvénytelenűl).

1 Kir 13

1 Kir 13,1

az Úr parancsára és erejével.

1 Kir 13,1

vagy oltárnál.

1 Kir 13,2

Ennek teljesűlését lásd Kir. IV. 23,16–18.

1 Kir 13,3

hogy a jövendölés (2. v.). Istentől van, és valósúlni fog, a következő csoda bizonyítsa.

1 Kir 13,5

a mint az Isten embere a csodát előre megmondta.

1 Kir 13,6

Mennyi kegyelmet nyert az Istentől e király, és mégis mily megátalkodott, mily vak maradt.

1 Kir 13,9

Isten az által jelenteni akarta, hogy az istentelenekkel ne legyen semmi közünk, sőt a hozzájok vezető utat is tisztátalannak tartsuk.

1 Kir 13,11

Némelyek őt igaz, némelyek hamis prófétának, mások törvénytudónak és tanítónak tartják.

1 Kir 13,14

részvétből, hogy visszahozza és megvendégelje. Azt hitte, hogy az Isten emberének szabad lesz egy prófétával enni.

1 Kir 13,18

hibás és bűnös véleménynyel (sz. Ágost.).

1 Kir 13,21

Sz. Gergely és más írásértelmezők szerint hamis, hazug próféta volt, hanem itt rögtön igaz sugallást nyert.

1 Kir 13,24

Mily megfoghatlanok az Isten itéletei! a próféta megöletik az oroszlán által, mivel, úgyszólván, kényszerítve megszegé az Úr parancsát, és Jeroboam, a ravasz, istentelen, vallásmegvető, bátorságban él. Ki nem látja ebből, hogy kell lenni jövő életnek, hol az istentelen elveszi bűntetését. Egyébiránt közvéleménye a sz. atyáknak, hogy a próféta a bűnbánat és halál által irgalmat és örök életet nyert.

1 Kir 13,29

a maga városába.

1 Kir 13,30

melyet magának készített.

1 Kir 13,31

hogy tetemei ne égettessenek meg a kép- és bálványimádókéival. Lásd Kir. IV. 23,18.

1 Kir 13,32

be fog teljesedni.

1 Kir 13,32

Szamaria országában. – Ez egész történet rémítő példa volt Jeroboamra és Izrael népére nézve, mily szigoruan kellett teljesíteni az Úr parancsát, melyet ő a bálványimádás kiirtására és megbüntetésére adott. Ha a próféta megöletett engedetlenségeért, hogy maradhatott volna Izrael engedetlensége bűntetés nélkül?

1 Kir 13,33

azaz: pappá szentelé őt, mely az áldozat átadásával ment végbe, mit a fölszentelendőnek kellett bemutatni. Lásd Móz. II. 28,41.

1 Kir 14

1 Kir 14,4

egészen elgyengűltek.

1 Kir 14,10

A héber szerint: a berekesztettet és elhagyottat Izraelben, a legelsőket és legutolsókat (Jeroboam maradékaiból). Lásd Móz. V. 32,36.

1 Kir 14,10

végső utódait.

1 Kir 14,15

hogy ingadozni fog.

1 Kir 14,15

az Eufratesen.

1 Kir 14,15

Lásd Móz. II. 34,13.

1 Kir 14,17

a székvárosba, mielőtt Szamaria épűlt. Kir. III. 15,21. 16,8.

1 Kir 14,17

12. v. a kapu küszöbén. A királyi lak hihetőleg közel volt a kapuhoz, mint a törvénykezés helyéhez.

1 Kir 14,19

Izrael országának évkönyveiben, melyek utóbb elvesztek.

1 Kir 14,20

Lásd Kir. III. 15,25.

1 Kir 14,22

Júda országa.

1 Kir 14,22

Három évig hű volt Roboam és népe az igaz valláshoz (Krón. II. 11,17.), de azután becsúszott a bálványozás, hihetőleg Naama (21. v.) befolyása által.

1 Kir 14,24

fajtalanságra szánt férfiak egy bálvány szolgálatában. Lásd Móz. V. 23,17.

1 Kir 14,25

A világ teremt. 3033. Kr. e. 971. évben.

1 Kir 14,29

Júda országának évkönyveiben.

1 Kir 14,31

A világ teremt. 3046. Kr. e. 958. évben.

1 Kir 15

1 Kir 15,8

a világ ter. 3049. Kr. e. 955. évben.

1 Kir 15,10

Maaka, Ázának nagyanyja volt, ki itt, héber nyelvszokás szerint, anyjának neveztetik.

1 Kir 15,12

Lásd Kir. III. 14,12.

Zsolt 113,12

a bujaság bálványa volt.

1 Kir 15,13

A héber szerint: …letevé, hogy ne legyen fejedelemnő, mivel egy bálványképet csinált a berekben.

1 Kir 15,14

lerontá a hamis istenek oltárait és bálványképeit, melyekkel az ország tele volt (Krón. II. 14,2.); de nem akadályozá meg, hogy a zsidók ne tiszteljék az igaz Istent azon helyeken, melyeken egykor áldoztak, mielőtt a templom fölépűlt s az isteniszolgálat tökéletes gyakorlata elkezdetett.

1 Kir 15,14

a hit és igaz istenitisztelet tekintetében; azért itt a más parancsok elleni bűnök, melyeket a király, fájdalom! elkövethetett, nincsenek kizárva.

1 Kir 15,16

Lásd 32. v.

1 Kir 15,17

Baaza minden összeköttetést meg akart szüntetni Júdával; azért építe egy várat, mely által az Izraelbe vivő hegy-szoros fölött uralkodhassék.

1 Kir 15,22

megerősítendő a határszéleket, mely munkánál mindaz, ki e szolgálattal tartozott, kivétel és mentség nélkül köteles volt megjelenni.

1 Kir 15,24

A világ teremt. 3090. Kr. e. 914. évben.

1 Kir 15,25

A világ teremt. 3050. Kr. e. 954. évben.

1 Kir 15,28

A világ teremt. 3051. Kr. e. 953. évben.

1 Kir 16

1 Kir 16,1

Isten megkönyörűle elpártolt népén, és időről időre prófétákat külde hozzá, valamint közötte jámbor és Istenhez hív emberek soha sem hiányzottak.

1 Kir 16,1

Lásd 7. v.

1 Kir 16,2

minden hatalom Istentől vagyon, és az árúló gyilkos Baaza is csak azért jutott trónra, mivel az Isten engedte meg, ki által a királyok uralkodnak.

1 Kir 16,2

Isten az elpártolt Izraelt még népének nevezi, részint mivel a régi szövetségből még sokat megtartottak, u. m. a körűlmetélést, a törvénykönyvet és egyebet, részint mivel Isten előre látta, hogy elhagyott rokonaikhoz vissza fognak térni. Szolgáljon ez tanulságúl, hogy a másként gondolkozókat tűrjük és szeressük, habár hibáikat roszaljuk és kerűljük is.

1 Kir 16,7

„azaz, Hanani fiát, Jehu prófétát“ ez nincs meg a héber szövegben, ámbár oda kell érteni. Mások így fordítják: Jehu által lőn az Úr ígéje Baaza ellen, mindazon gonosz miatt, és mivel olyan volt, mind Jeroboam háza, és mivel ezt kiölé.

1 Kir 16,8

A világ teremt. 3074. Kr. e. 930. évben.

1 Kir 16,9

A héber szerint: a hadi szekerek.

1 Kir 16,9

Lásd Kir. III. 4,6.

1 Kir 16,10

A világ teremt. 3075. Kr. e. 929. évben.

1 Kir 16,13

haszontalan bálványaikkal.

1 Kir 16,18

a királyi lak legszebb részébe, hihetőleg a hárembe, hol hölgyei és drágaságai voltak.

1 Kir 16,19

A héber szerint: bűnei miatt.

1 Kir 16,22

A világ teremt. 3079. Kr. e. 925. évben.

1 Kir 16,28

A világ teremt. 3086. Kr. e. 918. évben.

1 Kir 16,31

képszobrokat állítván föl. Lásd Kir. III. 12,28.

1 Kir 16,31

ki bálványimádó volt.

1 Kir 17

1 Kir 17,1

Teszbi város Gád nemzetségében, Gálaádban lehetett a Jordánon túl. A sz. atyák összhangzó véleménye szerint, Illés valamely próféta-iskola előljárója volt (vesd össze Kir. I. 10,5.), és szűztiszta életet élt; erős lélekkel és szent nevének dicsőségeért lángoló buzgalommal áldotta meg őt az Isten.

1 Kir 17,1

ez kétségkivűl valamely feddőbeszédnek volt vége, melyet Ákábhoz intézett, ki a bálványozással nem akart fölhagyni.

1 Kir 17,9

azaz: tartományába.

1 Kir 17,12

azután éhen meghaljunk.

1 Kir 17,14

Illés kemény próbára tevé ezen asszony erényét és jószivűségét, de Isten kegyelmet adott neki, hogy a próféta szavának higyen, azért csodálandó készséggel fosztá meg magát a kevéstől is, a mije volt. A sz. atyák magasztalják az ő szíves vendégszeretetét.

1 Kir 17,18

Ez asszony szavai méltók a csodálatra, úgymond Theodoret. – A te szentséged fénye, így szól Illéshez, fölfedezte az én bűneimet, melyek előbb rejtve voltak; nem mondja: szerencsétlenséget hoztál rám; hanem szerencsétlenségét tulajdon bűnei eredményeűl tekinti. Alázatosságában nem tartotta magát méltónak arra, hogy prófétát fogadjon házába.

1 Kir 17,19

a tetőre. Lásd Bir. 3,20. Kir. IV. 4,10.

1 Kir 17,21

isteni sugallásból, hogy ez által egy nagy titkot, a népek föltámasztását jelképezze. A népek halva feküdtek bűneikben; de az Isten föltámasztá őket, s midőn inségökhöz leereszkedett, magát velök mintegy megmérte. A háromszoros mérés a Szentháromság titkára mutat, mert a keresztény nép nem csupán az Atya által a Fiú nélkül, és nem is az Atya és Fiú által a Szentlélek nélkül, hanem a teljes Szentháromság által támasztatik föl (sz. Ágoston).

1 Kir 18

1 Kir 18,1

Szareftában tartózkodásának harmadik, a szárazságnak negyedik évében. Lásd Luk. 4,25.

1 Kir 18,5

és minden patakhoz a völgyekben.

1 Kir 18,17

az éhség és drágaság által.

1 Kir 18,19

kik az egész országban különféle templomoknál és berkekben szolgáltak.

1 Kir 18,19

tőle nyertek ellátást.

1 Kir 18,24

tüzet küld az áldozat megemésztésére. Hogy ezt Isten meg fogja tenni, Illés belső sugallat által biztosítva volt a Szentlélektől (36. v.).

1 Kir 18,26

melyet nekik engedett.

1 Kir 18,26

A héber szerint: sántikáltak (tánczoltak) az oltár körűl. Ha Baal alatt a napot tisztelték, akkor a táncz jelenthette a nap körfutását, vagy a föld útját is a nap körűl, mi a régieknél szintén nem volt ismeretlen. Egyébiránt a táncz az istenitisztelethez tartozott.

1 Kir 18,27

Mások szerint: talán gondolkodik.

1 Kir 18,28

Bizonyos neme volt az az önföláldozásnak és önmegadásnak, hogy az Isten kegyelmét megnyerjék.

1 Kir 18,29

imáikat mondván, és tagjaikat jártatván, mint a próféták szent lelkesedésökben. Lásd Kir. I. 19,24.

1 Kir 18,29

az esti áldozás ideje (36. v.).

1 Kir 18,30

mely a templom fölépűlte előtt az igaz Istennek Karmél hegyén emeltetett, de később a bálványimádóktól lerontatott.

1 Kir 18,32

vagy gödröt.

1 Kir 18,32

A héber szerint: két mértéknyi (seah) széleset; az árok t. i. olyforma tért foglalt körűl, mennyibe körűlbelűl két negyedrésznyi magot szoktak vetni.

1 Kir 18,35

Illés vízzel árasztja el az egész oltárt, megmutatandó, hogy az oltárra jövendő tűz, csodálatos tűz leszen.

1 Kir 18,36

az esti áldozatot a templomban.

1 Kir 18,40

mint az igaz próféták gyilkosait (Kir. III. 18,4.) és mint népámitókat.

1 Kir 18,41

Karmél hegyére.

1 Kir 18,41

vídúlj föl, mert eső lesz.

1 Kir 18,42

ez a nagy alázatosságot és figyelmet mutatja, melylyel a próféta imádkozott. Lásd Zsolt. 34,13.

1 Kir 18,44

A héber szerint: mint az ember tenyere.

1 Kir 18,45

mely Isszakar nemzetségében feküdt (Józ. 19,18.); itt Ákábnak nyári palotája volt (lásd Kir. III. 21,1.)

1 Kir 18,46

Lásd 12. v.

1 Kir 18,46

felköté alsóruháját, hogy könnyebben mehessen.

1 Kir 19

1 Kir 19,3

Illés, ki különben oly rendíthetlen jellemet mutatott, most egy nő fenyegetésére megretten. Igy váltja föl egymást a szenteknél is a lelkierő és gyengeség. Isten engedi meg nálok is e változást, hogy alázatosak legyenek, és ismerjék meg, hogy csak ő általa lehetnek erősek.

1 Kir 19,3

A héber szerint: hogy életét megmentse.

1 Kir 19,4

Oly időben, midőn a religio megvettetett, az istentelenség elhatalmazott, és az igazak üldöztettek, a mennyire Isten is úgy akarná, inkább kivánt Illés meghalni, mint Jezabel kezeibe kerűlni, mi csak új győzelme lett volna a bálványozásnak.

1 Kir 19,6

tüzes hamuban sűlt kenyér.

1 Kir 19,8

Lásd Móz. II. 3,1. Ezen angyali kenyér, természetfölötti erejével, jelképe az Oltáriszentségnek, melynek erejével mennyekbe az Istennek szinről szinre látásához eljuthatunk (sz. Paschasius).

1 Kir 19,11

ugyanazon helyen akarja Isten megjelenése által vigasztalni és oktatni Illést, hol egykor Mózesnek megjelent (Móz. II. 33,22.).

1 Kir 19,11

át fog menni.

1 Kir 19,12

Az Isten meg fog neked jelenni; így szólt az Úr Igéje, vagy egyik angyala Illéshez, de nem szélvészben, nem földrengésben, nem tűzben; hanem mikor lágy szellő susogását hallod, akkor lesz jelen az Isten. Theodoret megjegyzése szerint Isten ez által Illésnek értésére akarta adni, hogy őt jóság és irgalmasság környezi; hogy hatalmában van ugyan, rettenetes itéletet tartani, de ezt csak akkor teszi, midőn az emberek gonoszsága és megátalkodottsága őt erre kényszeríti.

1 Kir 19,13

tiszteletből.

1 Kir 19,13

miután Isten a szélvészt, földrengést és tüzet átvonúlni engedte, gyönge susogás támada, melyet szelíd hang követett, mondván stb.

1 Kir 19,15

azaz: jelöld ki őt királylyá. Ezt Illés helyett Elizeus vitte véghez. Lásd Kir. IV. 8,12.13. Isten ezen parancsa által is megmutatta, mikép terjed ki gondviselése minden népre.

1 Kir 19,16

Elizeus tanítványa által. Lásd Kir. IV. 9,2.3.

1 Kir 19,17

a bálványozás büntetéseűl.

1 Kir 19,18

hódoló csókokat nem adtak. Lásd Zsolt. 2,12. Vesd össze Rom. 11,4.

1 Kir 19,19

prófétává avatván őt.

1 Kir 19,20

búcsuzóúl.

1 Kir 19,20

Mások szerint: mert gondold meg, mit cselekedtem neked (hogy prófétává avattalak).

1 Kir 20

1 Kir 20,1

Lásd Kir. III. 15,18.

1 Kir 20,1

hűbérest (24. v.).

1 Kir 20,9

hogy alattvalóimat kizsákmányoltassam (6. v.).

1 Kir 20,10

Benadadnak.

1 Kir 20,10

oly számos sereggel megyek ellened, hogy az elpusztítandó város romjaiból katonáim mindenikének nem juthat egyegy maroknyi por.

1 Kir 20,11

ki még csak készűl, ne dicsekedjék úgy, mint az, ki a nyert győzelem után fegyvereit leteszi.

1 Kir 20,14

a meghódított tartományok főnökeinek szolgái, (15. v.) kik a tulajdonképeni izraelitáktól különböztek.

1 Kir 20,23

mivel Palesztina hegyes ország.

1 Kir 20,24

1. v.

1 Kir 20,30

melyen állottak, magokat védelmezvén; ledőlt velök és rájok az ostromeszközök és Isten itélete által.

1 Kir 20,30

Mások szerint: kamarákból kamarákba a legmélyebb rejtekbe.

1 Kir 20,31

az önmegadás és bűntudat jeléűl.

1 Kir 20,33

még él.

1 Kir 20,33

és maga mellé ülteté.

1 Kir 20,34

Benadad.

1 Kir 20,34

Mások szerint: szállóhelyeket az izraelitáknak, kik ott járhattak és kelhettek, a nélkül, hogy alattvalók voltak volna. Némelyek szerint pedig: legelőket a damaskusi pusztákon.

1 Kir 20,35

a próféta-tanítványok közől. Lásd Kir. I. 10,5.12.

1 Kir 20,35

az Úr parancsára.

1 Kir 20,35

a prófétának meg kelle magát sebeztetnie, hogy annál könnyebben nyerjen a királynál bemenetelt (39. v.).

1 Kir 20,36

mikor Isten parancsol, egyenes szívvel, aggódás nélkül kell teljesíteni; ez a gyermeki föltétlen engedelmesség.

1 Kir 20,38

A héber szerint: porral behintvén szemeit, azaz arczát.

1 Kir 20,39

A héber szerint: a harcz közepébe (az utolsó harczon együtt részt vett).

1 Kir 20,42

a próféta.

1 Kir 20,42

Benadadot. Lásd Móz. IV. 21,2.

1 Kir 20,43

a mondottat nem vette magára, s nem tartott bűnbánatot.

1 Kir 21

1 Kir 21,1

Kir. III. 18,45.

1 Kir 21,3

a törvény szerint. Móz. III. 25,23. Móz. IV. 36,7.8.

1 Kir 21,4

semmi ételt.

1 Kir 21,7

mondá gunyolódva.

1 Kir 21,9

népgyülési böjtöt, mely Nábot magaviselete miatt tartandó volt. Nagy fontosságú tanácskozás előtt szokás volt böjtölni (Krón. II. 20,3.4. Ezdr. I. 8,21.). Ez által színlelte Jezabel, mintha Isten kegyelmét kivánná megnyerni az igazságos biráskodáshoz.

1 Kir 21,10

azaz: átkozta; vagyis lemondott, búcsút vett Istentől és a királytól, s őket épen ezáltal káromolta. A szentírási szójárás szerint a bűnös eltávozás, elszakadás is a búcsúvétel áldó szavával van itt kifejezve, mint Jób 1,5.11. 2,9.

1 Kir 21,13

és megölék fiait is. Lásd Kir. IV. 9,26. Mennyi vétek járt ez egyetlen gyilkossággal! képmutatás, hazudság, hamistanúság, megvesztegetés, és mindez a jámborság színe alatt!

1 Kir 21,15

a fölségsértők javai elkoboztattak. Vesd össze Kir. II. 16,4.

1 Kir 21,19

Ákábot, ki tettét megbánta (24. v.) nem érte ez itélet, hanem fiát, Jóramot, (Kir. IV. 9,21–26. Vesd össze 29. v.); azonban az ő vérét is ebek nyalták föl. Lásd Kir. III. 22,38.

1 Kir 21,20

tán észrevetted valamiből, hogy én ellenséged vagyok? Miért mondasz rám erőszakos halált, melyet, mint Isten embere, elfordíthatsz? A héber szerint: Megtaláltál engem, ellenségem?

1 Kir 21,20

rabszolga gyanánt Jezabelnek és szenvedélyeidnek.

1 Kir 21,21

Lásd Kir. III. 14,10.

1 Kir 21,23

A héber szerint: Jezrahel kőfalánál (sánczánál).

1 Kir 21,24

maradékai egyike.

1 Kir 21,26

A héber szerint: mint az amorreusok cselekedtek.

1 Kir 21,29

Ar. sz. János és Ambrús több értelmezővel Ákáb bűnbánatát valódinak és őszintének tartják, mivel Isten a büntetésnek legalább egy részét elengedte; sz. Gergely pedig azt véli, hogy az istentelen király megalázódása nem az igazság valódi szeretetéből, hanem a büntetés félelméből származott; s ebből következteti: mily kedves Isten előtt az igazak bűnbánata, kiket az ő szeretete bír arra, – ha egy gonosz megtérése is kedvet talált előtte, kit csak félelem alázott meg. Ákáb csak ideigvaló büntetéstől menekedett meg, vétke elengedését nem érdemelvén; de csakhamar ismét visszaesett régi bűneibe, és nyomorúan végezte életét.

1 Kir 22

1 Kir 22,2

Lásd Kir. III. 15,24.

2 Kir 1,2

Ezt a barátságot az Isten roszalta és megbüntette. Lásd Krón. II. 19,1.2. Ne vonjatok egy igát a hitetlenekkel; így ír az apostol. Kor. II. 6,14.

1 Kir 22,6

hihetőleg a berkek 400 prófétáját, kik nem mentek föl a Karmélra. Kir. III. 18,19.22.

1 Kir 22,6

úgy beszélnek az Úrról, mintha isteneikhez tartoznék.

1 Kir 22,9

tulajdonképen egy heréltet.

1 Kir 22,10

a had szerencsés kimenetéről mondtak énekeket.

1 Kir 22,5

gúnyosan, a hamis prófétákat utánozva.

1 Kir 22,16

a király észrevette Mikeás gúnyolódását; azért kivánt tőle komoly jövendölést.

1 Kir 22,17

Láttam lélekben, hogy Ákáb Gálaád bérczein elesék, és Izrael népe király nélkül lesz, mint a nyáj pásztor nélkül.

1 Kir 22,17

ne menjen harczra Izrael! vagy: az Úr Ákáb halála után a hazamenetelt elrendeli (36. v.).

1 Kir 22,19

a próféta.

1 Kir 22,21

a sátán. Lásd Jób 1,6.

1 Kir 22,22

Ezen látás által Isten meg akarta mutatni, hogy ő megengedte, miszerint a sátán megihlette a hamis prófétákat a király elámitására s egy oly háború viselésére, melyben ő vétkeinek bűntetéseűl nyomorú halállal fog kimúlni. Megjegyzendő, hogy ez prófétai lelkesedésben feltünő látomás, és inkább kép, mint történet, mivel az Isten nem tanácskozik, és a sátán nem jelen meg az ő színe előtt; hogy az Isten nem akar ámítani, nem is ámít senkit, hanem gyakorta megengedi, hogy a sátán, ki kezdettől hazug volt (Ján. 8,44.), elámítsa az istenteleneket, és így önmagoknak készítsék az érdemlett büntetést; végre, hogy a sátán csak annyiban kisértheti és ámíthatja az embereket, a mennyiben Isten, megfoghatlan végzeténél fogva, megengedi.

1 Kir 22,23

nála volt elvégezve.

1 Kir 22,25

Lásd Kir. III. 20,30.

1 Kir 22,25

a had szerencsétlen kimenete után, Ákáb fia valószinűleg keresteté az ámítót, hogy megölje; úgy látszik erre czéloz itt a jóslat.

1 Kir 22,27

csak kenyéren és vízen tartsátok, hogy nyomorúan tengjen.

1 Kir 22,30

A héber szerint: Én álöltözetben megyek a harczra, te pedig öltözzél ruháidba.

1 Kir 22,32

Lásd Krón. II. 18,31.

1 Kir 22,34

Mások szerint: a csatlás és pánczél között.

1 Kir 22,34

Fordúlj meg.

1 Kir 22,35

hogy jelenléte által övéit bátorítsa.

1 Kir 22,37

a világ teremt. u. 3107. Kr. e. 897. évben.

1 Kir 22,38

Némely fordítók szerint: És a parázna személyek fürdének ott. Oly kevés szomorúságot okozott a király halála, s oly megvetéssel bántak vele halála után.

1 Kir 22,39

melynek táblázatai elefántcsonttal voltak kirakva, melyet akkor az aranynál többre, vagy legalább egyre becsültek azzal.

1 Kir 22,44

hanem azokat elrontatá, melyek a hamis isteneknek voltak szentelve. Lásd Krón. II. 17,6. 19,3. Vesd össze Kir. III. 15,14. 3,2.3.

1 Kir 22,47

Kir. III. 15,12.

1 Kir 22,48

hanem Edom, Júda királyainak hatalma alatt volt, ennélfogva hajóik is voltak a vöröstengeren.

1 Kir 22,49

A héber szerint: Tarzis-hajókat, azaz nagy vitorlás hajókat. Lásd Kir. III. 10,22.

1 Kir 22,49

a vörös tenger melletti kikötőben.

1 Kir 22,51

A világ teremt. u. 3115. Kr. e. 889. évben.

1 Kir 22,52

Lásd 23-ik jegyz.